Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-21 / 195. szám
4. PÁPALÁTOGATÁS HÍRLAP, 1991. augusztus 21., szerda Mi ott, együtt A személyes résztvevőt lenyűgözte a színes tömeg, amellyel Máriapócson találkozott. A tudósító már sok nagy eseményen részt vett, de ilyen változatos gyülekezettel még nem találkozott. Szabadabban járhatott mint más, sajtó- igazolványával szétnézhetett a szektorok között, s szót válthatott az emberekkel. Érkeztek Ukrajnából, a Felvidékről, Románia különböző vidékeiről, s ki tudja, honnan. Sokan népviseletben jöttek, hogy a Szentatya előtt hagyományaikkal tisztelegjenek. Talán abból lehetett felbecsülni a szamukat, hogy amikor a pápa anyanyelvükön szólt hozzájuk, kitört a taps egyes szektorokban. így adták hírül jelenlétüket, s hogy részesei a keresztények nagy családjának. Lehetett közben hallani arról, hogy milyen nehézségekkel küszködtek meg, míg átlépték a határt. A Romániából érkezettek arra is panaszkodtak, hogy a százszorosára emelkedett vonatköltségek sokuknak szinte lehetetlenné teszik az átjutást. Minden szektorban konzerv- hegyeket halmoztak föl számukra, hogy legalább jóllakhassanak, ha eljöttek a mostani körülmények között. Ha nem is a kenyér és hal csodája volt ez, mégiscsak olyan gesztus, amely- lyel tartoztunk a határokon túlról, vesződségesen érkezőknek. Ahol sírt Szűz Mária képe Máriapócs — ez a nyírségi kis falu — könnyező Szűz Mária képe miatt vált búcsújáró hellyé. Főleg görög katolikusok laktak itt, akik fatemplomukban imádkozva 1696. november 4-én vették észre, hogy az ikonosztáz Is- tenszülő-képének szeméből könnyek folynak. Ez a csoda december 8-ig tartott. A császár egyik tábornoka, gróf Corelli meg akart győződni a könnyek valódiságáról, levétette a képet, de semmilyen természetes magyarázatot nem talált. Az eseményről első Lipót császár értesült, aki Bécsbe szállíttatta az alkotást. Ott ma is a Szent István-dómban található, nagy becsben tartják. Sokszor érdeklődnek a zarándokok, hogy a máriapócsiak mért nem kérik vissza az eredetit. Azt válaszolják, hogy azért nem, mert a másolatmár az igazi kegykép. Ugyanis 1715-ben és 1905-ben ez a kép is könnyezett. Máriapócs az ország legjelentősebb zarándokhelyevé változott. Egy-egy augusztusi vagy szeptemberi nagybúcsún 80-100 ezer hívő is megfordul itt. Nemcsak hazánkból, de külföldről is érkeznek. Az erdélyi és felvidéki hívők búcsújáró helye is ez. A Szentatya, II. János Pál pápa gyermeki tisztelettel fordul az Istenszülő felé. Ezért is választotta az egri főegyházmegyéhez tartozó máriapocsi kegyhelyet. II. János Pál máriapocsi üzenete A béke, amelyet a jogos különbözőségek még gazdagabbá tesznek mást kiegészítve élnek benne a Kelet és a Nyugat hagyományai. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök is ilyen szavakkal fordult a Szentatyához: ”Ma feltárul előttünk az Egyház katolikus egységének a titka, mert együtt imádkozhatunk Péter utódjával, aki jelenlétével megerősíti az egy szent és apostoli egyházhoz való ragaszkodásunkat és hitünket. ” A bizánci szertartás sokban Különleges élmény a pápai szentmise. Sokan tudják, s érzik ezt, s nem a tévé képernyője előtt kísérik figyelemmel, hanem minden fáradtság és törődés ellenére is nekivágnak, hogy részt vegyenek. Az egri főegyházmegye területén található Máriapócs, az a zarándok- hely, amelynek Nagyboldogasz- szony-napi búcsújára eljött a Szentatya. Az ember bele is szédült azokba az óriási arányokba, amelyeket a helyszínen látott, s amelyeket a kameránk nem tud visszaadni. Érzi, hogy egyike a több százezernek, akihez most személyesen szól a pápa, s a nagy távolság ellenére is — szinte az ésszel fölfoghatón túl — eljut hozzá a csak neki szóló üzenet is. Az Úr napján, vasárnap zajlott az az esemény, amelyre megyénkből is sokan érkeztek. S a délutáni, esti programok folytatták ennek a napnak a mondandóját, amelyet a pápa szentbeszédében így fogalmazott meg: „mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek." Délelőtt fél 10 körül érkezett meg a településre a pápa helikoptere, majd golyóálló autójában a Szentatya végighajtatott á szektorok között. Görög katolikus szertartás szerint zajlott a szentmise, amelynek nagyon nagy volt a jelentősége. Részben a környező országokból érkezett zarándokoknak szóló gesztus volt, részben pedig az egység jelképe, amely azt jelentette, hogy Európa új korszak küszöbéhez érkezett. Mint szentbeszédében II. János Pál elmondta, az egyház gazdagságát jelenti, hogy egyPáratlan biztonsági intézkeilések A pápát a világ egyik legveszélyeztetettebb személyiségének tartják. Különleges biztonsági intézkedéseket vezettek be védelmére. Személyi biztonságára hazánkban a kormányőrség vigyázott, de néhány vatikáni titkosszolgálati ember is. Minden lépését előre eltervezték, de így is föl kellett készülni minden eshetőségre. Ahogy értesültünk róla, a vasárnapi napon 6 perc volt az, amelyet a biztonsági emberek a legveszélyesebbnek láttak. Minden pillanatát fedezték, a tévékészülékekeken is figyelemmel lehetett kísérni határozott fellépésüket. Sőt azt is, hogy egy-két testőrnél „diplomatatáska” van. Ez nem más, mint egy összehajtott „spanyolfal”, amely egyetlen mozdulattal golyóálló ernyővé változtatható. Közelebbi információkat persze nem igen lehetett szerezni, mivel a védelem hatékonyságát veszélyeztetné. Annyi mindenesetre biztos, hogy a Szentatya szerzett néhány kellemetlen percet azon a bizonyos haton kívül is, amelyet az átszállások, a közlekedés szempontjából minősítettek különösen kockázatosnak. Amikor lehetősége volt, megszorította a hívek kezét, és szót váltott velük. Templomi zászlók alatt.. A „pápamobillal"a szektorok között A hívők az erre az alkalomra kiadott könyvből követték nyomon a misét II. János Pál hangsúlyozta: ”Látogatásom egyik indítéka éppen az, hogy újra megerősítsem: a katolikus egyház visszavonhatatlan döntéssel elkötelezte magát az ökomenikus mozgalomban...” Itt is a megbékélést hirdette, s megkoszorúzta annak a 40 prédikátornak az emlékművét, amelyet a hitükért mártíromsá- got szenvedettek emlékére emeltek. A mártíromság és a megbékélés volt a két kulcsszó a zsidó közösség vezetőivel való vasárnap esti találkozáskor is. II. János Pál az igazságos kiengeszte- lődésről beszélt, és elmondta, hogy ismételten fájlalja és elítéli azt a gonoszságot, amely a zsidóságnak annyi fájdalmat okozott, sokaknak pedig a halálát követelte. A végső ítéletet Istenre kell hagyni — emelte ki —, s igyekezni kell arra, hogy az önzés és a gyűlölet soha többé ne okozhasson gyűlöletet és halált. A testvéri tisztelet szellemében működjenek együtt a zsidó és a keresztény közösségek — hangsúlyozta végezetül. Felhívta a figyelmet az antiszemita érzelmek veszélyeire, amelyeknek nyugatalanító jelei mutatkoznak. Az antiszemitizmus és a rasz- szizmus minden formája az Isten és az emberiség elleni bűn. Megemlékezett arról is, hogy a katolikus egyház képviselői itt Magyarországon is sokat tettek — a történelem adta lehetőségeken belül —, hogy védjék a zsidókat. A vasárnapi program tehát e gondolatok jegyében zajlott, s — azt hiszem — minden résztvevő lelkét e szép eszmék iránti vágy töltötte el. Hányattatott Kelet- Európánkban nincs semmi, amire ezeknél jobban rászorulhatnánk. gyobb visszhangot kapott. De a másik — a családról szóló — legalább ilyen hangsúlyos volt, de ezt ki-ki lelkében vitte el, s melengeti tovább. Szólt még a pápa az Úrangyala imádság előtt is a hívekhez. Elmondta, hogy a magyarsághoz, a nádorfehérvári győzelemhez fűződik ez az ima, amely nyugalomra és békére hív fel. A Szentatyának Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke köszönte meg azt, hogy meglátogatta „Isten itt élő népét”. Az annyifelé szétszórt magyarság nevében kívánta, hogy még igen sok ország részesülhessen ebben az áldásban. Mint kiemelte, az erős hit életet formál, s nincs másban üdvösség, mint az Úr Jézusban. Kérte az Istent, hogy tartsa meg a pápát az élő hitben a Földön, s a már itt elkezdett öröklétben is. Hangsúlyozta, hogy a látogatás pazdag gyümölcsöt hoz, s a hívok lelki megújulásban fogadják a szentmisét záró apostoli áldást. A pápa Máriapócsról Debrecenbe utazott, ahol Kocsis Elemér, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, az Ökomenikus Tanács elnöke fogadta. A „kálvinista Rómának” nevezett Debrecenben ez a találkozás, illetve az ökomenikus istentisztelet is jelképes értékű volt. Ahogy Tudósítás: Gábor László Fotó: Perl Márton • HEVES MEGYEI „ MUNKAÜGYI n KÖZPONT ■ ■ 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEL: 38/12-250 Kirendeltségek cAnei: Eger, Klapka u. 9. T.: 36/13-149. Gyöngyös, Kossuth üt l.T: 37/13-046. Ilannn, Kossuth tér 2. T.: 39/11-301. Ueses, Tanácsköztársaság tér 3. T.: 39/11-416. Füzesabony, Rákóczi üt 62. T.: 39/41-055. rétet vására, Kossuth L. it I. T.: 36/69-449. állásajánlatai: TARTÓSÍTÓIPARI KOMBINÁT DEBRECEN RT, HATVANI KONZERVGYÁRA Hatvan, Radnóti út Felvételt hirdet női és férfi segéd és betanított munkások részére, orvosi alkalmasság esetén a foglalkoztatás 3 műszakos munkarendben történik. Bérezés kollektív szerződés szerint. CSŐSZER LAKATOSIPARI ÉS LÉGTECHNIKAI KFT. Selyp, Vörösmajori u. Azonnali belépéssel keres szerkezeti- és lemezlakatosokat, valamint német nyelvtudással rendelkező felsőfokú műszaki végzettségű szakembert. Jelentkezni a fenti címen lehet. FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ szervezésében 1991. szeptember második felében induló, az alábbi klépesítést nyújtó tanfolyamokra lehet még jelentkezni: Egerben: — közép- és felsőfokú külkereskedelmi (áruforgalmi ügyintéző) — középfokú adó- és pénzügyi ellenőr — képesített könyvelő — felnőtt szakápoló — nőiruha-készítő — esztergályos — hegesztő — üvegező — tüzeléstechnikai és kéményseprő szakmunkás Gyöngyösön: — nőiruha-készítő / — hegesztő — tüzeléstechnikai és kéményseprő szakmunkás Hatvanban: — nőiruha-készítő — hegesztő — tüzeléstechnikai és kéményseprő szakmunkás — számítógépkezelő és gyors- és gépíró. A tanfolyamokra csak azok a ny ilvántartott munkanélküliek, illetve pályakezdők jelentkezhetnek, akik egyébként munkanélküli járadékra, illetve pályakezdők munkanélküli segélyére jogosultak. A jelentkezés feltételeiről a Munkaügyi Központban a 36/13-011/ 121-es telefonon és a kirendeltségeknél lehet érdeklődni, jelentkezést 1991. augusztus 26-ig fogadunk el. Szertartás közben: balján Seregély István egri érsek foglal helyei különbözik a katolikustól, de a hívek erre az alkalomra kis kötetet kaptak kézhez. így azok is, akik nem ismerték, nyomon követhették. Ezért végigkísérte a hívek éneke, amelyben énekkarok is segítettek. II. János Pál 100 hívőt maga áldoztatott meg, nem ostyával, hanem borba mentett, kelesztett tésztából sütött kenyérdarabokkal. Szentbeszédében ukrán, szlovák, rutén, román nyelven is megszólalt, s minden néphez volt külön mondandója. Hangsúlyozta, hogy a Szűzanya minden szentélye a béke és a kiengeszte- lődés helye. Ezért kérte a Szent Szüzet, hogy megértésre és gyümölcsöző együttműködésre serkentse azokat, akik ugyan más nyelveken beszélnek, es másféle kultúrában élnek, de ugyanahhoz a nagy emberi családhoz tartoznak. Arra kérte a híveket, hogy Mária lelkűidével gondolkodjanak el mindennapjaink valóságáról: külön szólt a család fontosságáról, aláhúzva hogy az egyház törvényei szerint megkötött frigy fel nem bontható. Szerinte ez a teljes és személyes odaadás „jele és gyümölcse”, amelyet nem lehet úgy kötni, hogy más lehetőséget is hagyjon magának az ember. Ismételten és nyomatékosan szólt az abortusz eílen, amelyet „ a szeretet élő titka halálának” nevezett. Mint elmondta, tudja, hogy a családi élet zarándokúba nehéz és kockázatos, de ebben a házastársak nincsenek egyedül, velük van Krisztus. Szentbeszédének tehát két fő mozzanata volt, amelyből az első — a kisebbségek jogainak tisztelete, s a népek közötti béke — ebben a sokfelől összeverbuválódott tömegben ott és akkor na-
