Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-21 / 195. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 21., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Üj iskola Dormándon A napokban ülést tartott a dormándi képviselő- testület, s az első napirendi pontként Ferencz Vilmos polgármester adott tájkoztatást az iskola építésével kapcsolatban. Beszámolt arról, hogyan indult a beruházás, s a kivitelezés során milyen nehézségekkel kellett szembenézniük. Mint ismeretes, a beruházást még Füzesabony kezdte el, ám Dormánd önállósodása után a költségek is a községre hárultak. Ezért szinte minden más feladatot félre kellett tenni, hogy a beruházást befejezhessék. Ehhez több, mint 2 millió forint céltámogatást kaptak az államtól, s a végül 8 millió forintos összköltségű intézmény műszaki átadására a napokban sor került, így az iskola és az óvoda már megkezdhette a költözést, a tanév elejéig már csak kisebb hiánypótló munkálatok lesznek. Gond viszont továbbra is, hogy a létesítménybe a régi berendezések, bútorok kerülnek, amelyek nem éppen a legkorszerűbbek. Ezért az önkormányzat tervezi ezek cseréjét, de erre mód csak jövőre nyílik — az anyagi források szűkössége miatt. Ezt követően Gombos Imrénészó\t a költségvetés első féléves eredményeiről. Majd a nevelési segélyek kiutalásáról határoztak a képviselők. Döntésük értelmében a két vagy több gyermekes családok fejenként 1500 forintos támogatásban részesülnek. Emellett minden gyermek számára ingyenesek lesznek a tankönyvek, a Füzesabonyba járó felsőtagozatosoknak is. Az ülés zárásaként terítékre kerültek a rendkívüli szociális segélyek, valamint a lakáskölcsön-téríté- sekhez való hozzájárulások. Üj utak Tófalun Kevés olyan község van megyénkben, amely azzal dicsekedhet, hogy útjai télen-nyáron jár- hatóak, nem merülnek tengelyik sárba a kocsik. Szalai László, Tófalu polgármestere örömmel számolt be arról, hogy a községben felújították a Széchenyi utat. Négyszáz méteres szakaszon javították ki a bitumenes réteget, de kátyúzták a többi utat is. A jövőben a temetőben sem kell sarat taposni, hiszen burkolták a belső utakat is. Mindezek együttesen 300 ezer forintjába kerültek az önkormányzatnak. Tanszervásár Füzesabonyban Közeledik a tanévkezdés, s a szülők igyekeznek mielőbb beszerezni gyermekeik tanszereit. Ehhez kíván segítséget nyújtani a füzesabonyi Városi Művelődési Központ, amely augusztus 21- től 23-ig tanszervásárt rendez az intézményben. Nemcsak a kínálattal, hanem az árakkal is szeretnének a vásárlók kedvében járni, hiszen 10-20 százalékos engedménnyel árusítják a tanszereket. Emléktábla-avatás Kompolton Az egri Studinka László Bérkilövő Vadásztársaság névadójának emlékét szülőfalujában, Kompolton kívánja megörökíteni a helyi önkormányzat segítségével. Az andezit terméskőlapra helyezett bronz emléktábla avatására augusztus 23-án, pénteken 13 órától kerül sor. Vegyeskereskedés nyílt Szihalmon Az egykori szihalmi pártházat vette bérbe Terestyák Árpádbudapesti vállalkozó, aki a helyiségben vegyeskereskedést nyitott. Az üzletben a papír-írószertől, a háztartási- és műszaki cikkekig szinte mindenféle áru várja a vásárlókat. Sportnap Dormándon A néhai kiváló kézilabdázó, Tóth Ferenc emlékére sportnapot rendeznek Dormándon. Ennek keretében öt csapat — a Gyöngyössolymos, a Füzesabony, a Dormánd, az Egri Forgácsoló és a Szihalom — lép pályára. A mérkőzések augusztus 25- én, vasárnap 9 órakor kezdődnek. Mit írt Mátyás király sógora Tharganból? Felsőtárkány: a Bükk kapuja A csodát a természet csinálta! Hajdan, ki tudja hány ezer éve, az Imókő-patak kivájta a sziklabércet és mind szélesebbre tárta a Bükkbe vezető kaput. A történelem bizonyítja, hogy Tárkány kies, csendes pihenőhelye volt mindig egyházi és világi hatalmasságoknak, fényes kastélyok és erdőségekbe húzódó kolostorok romhelyei árulkodnak a múltról. Itt vertek tanyát a cart- hausiak, a néma barátok is 1330 táján a falucska egyik legcsodálatosabb helyén, amelyet már az egykori okiratok is „vallis refri- gerii”-nek, a Nyugalom völgyének említettek. Nyugalom völgye! Csakhogy a nyugalom törékeny pohár, lakozzon bár völgyben, vagy szirt- tetőn, idővel háborúk és viszontagságok törik ketté. Nem volt ez másképpen itt Tárkányban, a Bükk kapujában sem. Ezt bizonyítja csalhatatlanul a falu története, amely évszázadokat summáz mementóként a kései utódok számára. Ez a néhány oldalas monográfia történelmi lecke, igazolva, hogy ha a történelem könyvalakban is foglaltatik, de a tanulságait a földön és a földben, — mi több — önmagunkban kell keresnünk... Belépve a jelenben, éppen az alig csörgedező patak, a sanyarú állapotban lévő tó és kietlen környéke döbbenteti meg a látogatót. Miért tagadnánk: ivóvíz kellett a városnak, falunak, cserébe a természet „megerőszakolásával” olyan értékeket veszítettek el, amelyek talán egyszer nagy áron majd pótolhatóak lesznek. Hajdan — nem is olyan régen — százak és százak éltek ebben a faluban az erdőből. Most mindösz- sze néhány Styhl-fűrészes ember döntögeti a fákat, noha azoknak egy-két évtizedig még élniök kellene. — Kevés a vágás alá érett erdő! — Idejekorán kivágtuk! — hallom a tromfot, de ez önmagában még nem dönti el a vitát: mi lesz az erdőkkel? Ki lesz a gazda és a kezelő? Bakondi Simon polgármester mindvégig erősíti, hogy úgy kellene fenntartani Tárkány tradícióit, hogy önállósága mellett a természeti szépsége, érdeke is megmaradjon és hogy méltó legyen a Bükk kapujához. „Thargan” így írták le Tárkány nevét 1332-ben a pápai ti- zedjegyzékben, így szerepel az egri püspökség legrégibb birtokai között 1261-es megerősítő levélben is, amikor II. Miklós püspök a róla elnevezett MiklósTornaterem-átadás Szihalmon Régi vágya teljesült a szihalmi diákoknak és pedagógusoknak: nemrégen elkészült az új tornaterem. A 12,5 x 24 méteres létesítmény összesen 15 millió forintjába került az ön- kormányzatnak. A testnevelés és a sportolás kultúrált körülményeit még két tanterem, és a szociális helyiségek biztosítják. Farkas József polgármester örömmel számolt be arról is, hogy más beruházások is befejeződtek augusztusban. így új temetőutat adtak át. A község, s az Ostoros-patak fölött ívelő gyalogjáróhíd munkálatai is a végéhez értek. A település polgármestere elmondta, hogy augusztus 26-án képviselő-testületi ülés lesz. Ennek témái között a féléves költségvetési tapasztalatok értékelése, valamint a nemrégiben szétvált ÁMK- intézmények, az immár önálló óvoda és a művelődési ház vezetőinek kinevezése szerepel. völgyben későbben nyári lakot építetett. Szédül a történelmet lapozó ember az évszázadok su- hanásában és ha a kőomladékok nem lennének a mészkőszirte- ken, talán még a kételkedés is gyökeret verne a fejünkben. Tény, hogy Estei Hipolyt, Mátyás királyunk sógora is nagyszerűen érezte magát a tárkányi kastélyban és a „kastélykertben”, így írt szüleinek: „Időmet a vadászatokon és egyéb mulatságokon — bölény és medve hajszában — kedvemre töltöm.” Később a tárkányi villát pazarul, reneszánsz új stílusában felékesítette, és az elkészült kastély új nevet is kapott: Four Contrasti, vagyis „ Viszályoktól távoli”. Vadászat, halászat, pihenés, nyugalom és a természet szépségeiben való nyönyörködés! Lehet-e fennköltebb életcélja ma Felsőtárkánynak ? — A közeli hónapokban készül el a falu üdülőfejlesztési terve! Körüljárva a falut, a nyári zápor verte utcákat, a „vak is láthatja” az elmúlt évtizedek és a ma erőfeszítéseit: a mindjobban önmagára találó modern faluképet, amelynek szolgálatában áll mindaz, amit kultúrának, egészségügynek, vendéglátásnak, — csúnya szóval élve — infrastruktúrának — neveznek. A gombamódra szaporodó üzletek, vendéglők, kávézók váiják a hazaiakat és a külföldieket, akik szeretnék itt szintén jól érezni magukat, és nem restellnek a közeli EgerM/kiugrani ide ebédelni. Épül az új egészségház, napirenden a gázprogram, hamarosan bekapcsolódik a falu a szennyvízhálózatba. Meglep a magánerős modern borpalackozó, a városba is beillő üzletsor. A vajúdó jelen biztató jövőt ígér! Olyan, amelyik gyökereiben a múló évszázadokból táplálkozik és amelyik mindenekfölött a természet megőrzését és védelmét követeli meg az utódoktól is... Szalay István A noszvaji gazdaház Jómódú földműves család portájaként épült 1889- ben a noszvaji gazdaház. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai a bükkaljai népi építkezés vonásait olvasztották magukba, amely a nemesi kastélyok, kúriák formai jegyére emlékeztetnek. A ház konyhája és utcai szobája a múlt század végének helyi lakásberendezési módját, háztartási eszközeit őrzi, a hátsó szobában bemutatott kiálb'tás pedig Noszvaj sajátosságait igyekszik tükrözni. így a népi mesterségek, a hátiko- sár-fonás, a textíliakészítés és a fafaragás egy-egy emléke szerepel a látnivalók között. A gazdaház mindennap, délután 2-től 6-ig várja a látogatókat. Még egyszer a mezőszemerei tsz-ügyről Hagyjanak bennünket békében kiválni...” 99J A közelmúltban lapunk két cikkben is foglalkozott a mezőszemerei Rimamente Termelőszövetkezet peres ügyével, illetve mai helyzetével. írásainkra a közös gazdaság tizenkét tagja szóban és levélben reagált, jelezvén: hallgattassék meg a szövetkezeti „kisebbség” is, vagyis annak a csoportnak a tagjai, akik kiválni szándékoznak a té- eszből. Ügy érzik ugyanis, hogy az említett írások nem mindenben fedik a valós helyzetet. Az „Együtt sírnak vagy nevetnek”című — augusztus 14. 5. oldal — cikkel kapcsolatban jegyezték meg, az „...együtt nevetünk, vagy sírunk, de senkit nem küldünk el!” elv nem állja meg a helyét, sőt, annyiban módosult, hogy azok elé is akadályokat gördítenek, akik menni akarnak. A megoldás az lenne, hogy „hagyjanak bennünket békében kiválni...!” Ami pedig az „ Üj eljárás a Ri- mamente-ügyben” című cikket illeti — augusztus 2. —, véleményük szerint több tárgyi tévedés és félreértésre okot adó kitétel is szerepel benne, s az ügy kipattanása óta eltelt sok idő mindenre magyarázattal is szolgált. A továbbiakban idézünk a Havasi László és tizenegy kiválni szándékozó társa leveléből: „1. ...a Legfelsőbb Bíróság sajnos, a tényekkel nincs tisztában: ugyanis az Ellenőrző Bizottság nem indítványozta a vezetőség előtt a közgyűlés megtartását, így a vezetőség az indítvány alaposságát nem is vizsgálhatta. 2. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a viharos közgyűlés után a tagság egy részének kiválása is szóba került. Ugyanis az ominózus közgyűlés összehívását 210 tsz-tag kezdeményezte olyan I. napirendi ponttal, hogy szét kívánnak válni a Rimamente Tsz-tői... A közgyűlésen a tagok elsöprő többsége arra szavazott, hogy ne tárgyalják ezt a napirendi pontot, ...törvénytelenséget követnek el, hisz ténylegesen volt 30-40fő, aki továbbra is fenntartotta kiválási szándékát, a fennálló törvények értelmében 15 fő kiválását a közgyűlésnek tárgyalnia kell és azt nem akadályozhatja meg. 3. ...itt arról van szó, hogy egyesek... rágalomhadjáratot kezdtek a vezetés néhány tagja ellen. Hogy rágalmazás volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az új vezetés által közpénzen felfogadott 2 okleveles könyvvizsgáló több hónapi megfeszített munka után sem tudott semmi érdemlegeset összehozni a régi vezetés ellen. A mai napig sincs jogerős fegyelmi döntés, sőt fegyelmi eljárás sem a volt elnök, sem munkatársai ellen. ...Az új vezetés a feledés homályába süllyesztette a régi vezetésnek Koós János ellenőrző bizottsági elnök ellen tervezett fegyelmi eljárását, holott erre több tsz- tag levélben is kérte az új vezetést... ...A márciusban megtartott közgyűlésen ugyan határozatot hoztak arra, hogy a kiválni szándékozók kiválásához hozzájárulnak, de a vagyoni megosztásról a mai napig nem is tárgyalt az új vezetés. Közben, aki nem vonta vissza kiválási szándékát, azt felmentették eddigi munkaköréből, vagy fizikai dolgozóknak nem adtak pl. munkaruhát, és volt olyan, akit időközben nevetséges indokokkal kizártak /nem jogerős!/. A legújabb verzió szerint kitalálták, hogy a kiválók közül jó néhánynak nem jár háztáji juttatás, holott a tsz-törvény értelmében az előző év teljesítése alapján megilletné a tsz-tago- kat. ...Kérdésünk csak az, ezen törvénytelenségekre ma Magyarországon fölfigyel-e valaki, vagy az belefér a rendszerváltás hulladékába? Felelősségre lesz-e vonva valaki azért, mert gazdasági dilettantizmusa miatt 300 embert munkanélküli-segéllyel a köznek kell eltartania?” Korábbi cikkeink, valamint e levél idézetei kapcsán a véleményünk továbbra is az, hogy az ügy végére a Legfelsőbb Bíróság által is jelzett új eljárásnak kell pontot tennie. Mivel ez — tudomásunk szerint — folymaiban van, Szerkesztőségünk a két fél vitáját a lap hasábjain a maga részéről lezártnak tekinti. Tűz és kenyér.. Kál, Rózsa utca 2. szám. Szabó László pékmester lakása. Szép, és nagy épület, hátul bolttal és műhelyekkel. Most csendes és tiszta. Pihen az 51 éves mester. Begyújtásra vár viszont a kemence, zsákokban pedig a liszt, hogy holnap reggelre illatos cipó, kenyér, kifli, zsemle és kalács váljék belőle. Ülünk a szobában és videófilmet nézünk, majd beszélgetünk. Egyik ismerőse forgatta a filmet munkájáról, igencsak költői címet adva a mondandónak: Tűz és kenyér. Összesűrítve a napi 16-18 órai munkát 10 percben. Most is, délután 5 órakor így indulnak: 320 Celsius-fokig tüzesítik fel a saját maga tervezte, hagyományos dupla magyar kemencét, amelyből kettő van. Hat órakor kezdődik a kovászkészítés — komló, élesztő, víz, só keveredik liszttel — majd megindulnak a gépek: dagasztanak... Hajnal fél 3-kor mérlegelnek, majd formáznak, gömbölyítenek, szakajtóznak keléshez, hogy aztán a többszörösen is szellőztetett tészta elindulva a begőzölt kemencébe, pirosra, ropogósra sülve, ínycsiklandozóan kínálja majd magát a polcokon. — Komlós kenyeret sütünk, hat mázsát naponta, meg kalácsot, brióst, apró süteményt, régebben pogácsát, meg puffancsot. — mondja a mester, amikor elzárja a készüléket. — Ezt a kenyeret az érelmeszesedésben, cukörbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Hűtőszekrényben is eltartható 30 napig. Fogyasztás előtt fel kell melegíteni és újra ropogós lesz. Az országban kevesen csinálják, mifelénk senki. Járnak is ide kenyérért sok- felől: Átányból, Kömlőről, Hevesről, Tenk- ről, Erdőtelekről, Besenyőtelekről. Az egész családnak — feleségnek, gyereknek, vejnek — adja a munkát a műhely. Ebből élnek, ahogy mondja a mester: tisztességesen, de sokat kell dolgozni. Nemcsak sütik, de árulják, szállíttják is a pékárukat. Nagy a tisztaság, követelmény ez a Köjál részéről. Ezért is tartottak nyári szünetet, tataroztak, festettek, gépeket javítottak szabadságuk ideje alatt. — Tíz éve kezdtem Erdőtelken, 1987-ben költöztünk Kálba. Hívtak, mi jöttünk, mert nagyobb üzemre volt szükségünk — folytatja a háromgyermekes családapa. — Meg nagyobb lakásra. Nőtt a család, kénytelenek voltunk költözködni... Érdekes az életútja Szabó Lászlónak. Tatán született, meséli. Budapesten szerezte a főszakácsi és pékmesteri szakmát, mert nem családi hagyomány náluk ez a munka, talán csak lesz, ahogy most folytatják. Balassagyarmaton dolgozott művezetőként az áfész-nál, három műszakban sütöttek, gyakran kellett a hiányzók helyére beugrani, hogy másnapra szállítani lehessen az árut. Megún- ta, mert nem volt családi élete és kevés volt a fizetés is. Elment a Ruhaipari Ktsz-be. Áruszállító lett, így akadt rá Érdőtelken egy eladásra kínált pékségre: megmozdult a fantáziája, kölcsönt vett fel, és megvette a műhelyt. Azóta a maga kenyerén él, megtalálta munkájának, életének értelmét. — A minőségre nem lehet panasz. A pékmester nem hibázhat. Tekintélyére, hírnevére vigyáznia kell. Különösen most, amikor nem olcsó a kenyér, a zsemle, a kalács, de a liszt, a tüzelő, és a szállítás sem — hangsúlyozza tapasztalatból, s elnézést kér, mert a kemence alá kell gyújtania. Holnap ugyanis kenyér kell az embereknek, kifli, meg köménymagos lángos a gyerekeknek... (fazekas) A pélimester
