Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-11 / 161. szám

RIADALOM A BUSZON — AZ ÖTÖS FÉKEZETT, AZ UTASOK BORULTAK (3. oldal) HEVEST EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, fjt Jj, 1991. JÚLIUS 11. CSÜTÖRTÖK r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 161. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Jón! Jón! Jön! EGERBEN IS ki: SAMSUNG MINTABOLT Vigyázzon nagyon jó!^ Üj elnök a Springer-konszern élén Elnökváltás következett be az Axel Springer-konszemnél, a világ egyik legnagyobb kiadóvállalatánál — jelentette be szerdán a Die Welt, a cég vezető napilapja. A vállalatnál eltöltött 23 év után visszavonult Peter Tamm, aki 1982 óta töltötte be a kon­szern elnöki tisztét. A kiadókonszern új elnöke a 48 éves Günter Wille lett, aki 1990-ben került a Springerhez az ismert Phillip Morris cigaretta- gyár éléről. Wille — akinek vezetésével a Phillip Morris a legna­gyobb német cigarettagyártó cég lett, a Marlboro pedig az egyik legkeresettebb cigaretta — szervezeti változásokat kíván beve­zetni a Springer-kiadó élén. FEB Privatizál a gyöngyösi Aroma Száznál több üzlet fut magánkézbe Azt mondták a „mindent tudók”, hogy eladják a vállalatot, dob­ra verik a boltokat. Aki kapja, marja: ahogyan hangzott hajdanán a szólás. Pedig csak több mint százharminc üzlet egy kis töredékére írták ki a licitálást. Kettőt vettek meg közülük. Egyet Petőfibányán, egyet pedig Gyöngyösön. Ez bizony, nem sok. Ugyan miért van ez így? Á választ Szabó Lászlótól, az Aroma Kereskedelmi Vállalat igazgatójától kaptam meg. Kupa Mihály a féléves mérlegről Csütörtökön közzétesszük a Pénzügyminisztérium és a Ma­gyar Nemzeti Bank adatait a ma­gyar gazdaság első féléves telje­sítményéről — mondta Kupa Mi­hály pénzügyminiszter szerdán, a Menedzserszövetségnél tartott fórumán. Hozzátette: a magyar statisztikai rendszer összeom­lott, csak a PM és az MNB adata­ira lehet támaszkodni. A kereskedelmi mérleg rom­lott ugyan, de nem annyira, mint azt az NGKM-ből a hét elején ki- szivárgott (Kupa szerint „ello­pott”) adatok mutatták. A fe­szültségek főleg a költségvetési bevételek visszaesésében, a tár­sadalombiztosítás pénzügyi gondjaiban jelennek meg. A mi­niszter szerint ugyanakkor az inflációt „kézben tartják”, az ex­port nő. Nem indokolt ezért a fo­rint árfolyamának változtatása. Yetetlen szántóterület Az ország szántóterülete a KSH legfrissebb adatai szerint május végén meghaladta a 4,7 millió hektárt, s ez 1 000 hektár­ral több, mint egy évvel koráb­ban. E területből május 31-ig va­lamivel több mint 4,6 millió hek­tárt vetettek be, az előző évinél 34 ezer hektárral kevesebbet. A vetetten terület az 1990 évi 66 ezerről így 101 ezer hektárra nö­vekedett. Reflex, Avantage, Volcanek, Aura A nyugat-európai vásárlókkal egy időben, ez év szeptemberétől juthatnak a legújabb típusú Cit­roenekhez a magyar vásárlók — jelentették be szerdán a Belgautó Kkt. és a Faktura Kisszövetkezet közös sajtótájékoztatóján Buda­pesten. Az eredetileg közös magyar— belga vegyes vállalatként alakult, de mára már tiszta magyar tulaj­donú Belgautó forintért és valu­táért is árusítja a Citroen ZX négy legújabb típusát, a Reflexet, az Avantage-t, a Volcane-t és az Aurát. A gépkocsik ára 1 millió 251 ezer és 1 millió 946 ezer fo­rint között mozog. Gázzal támadtak a vájárra Pécsett egy parkban kedden éjjel két ismeretlen férfi gáz- spray-vel szembe fújta B. Károly Mihály 49 éves vájárt és elvette 10 ezer forintját, aranygyűrűjét, ezüst karláncát és karóráját. Az anyagi kár 20 ezer forint. — A tíz alkalmazottnál keve­sebbet foglalkoztató boltjainkat értékesítjük, az úgynevezett előprivatizáció keretében — adott felvilágosítást Szabó Lász­ló. — Több mint száz üzlet jut így magánkézbe. Húsznál valamivel több marad a vállalat kezelésé­ben. — Ezek eléggé „riasztó” szá­mok. Mi lesz a vállalattal? — Tulajdonképpen a gazdál­kodási eredményeink nem sokat változnak, mert ezek a boltok, amelyeket értékesítünk, a teljes bevételnek alig az egyötödét hozzák. Az ötszázmilliós nyere­ségünk nélkülük is meglesz. Márpedig most a legfontosabb követelmény a nyereség. — Tehát a kis forgalmú üzle­tekről van szó? Érdemes ezeket megvenni a vállalattól? — Hogyne lenne érdemes. Magánkézben egészen mások lesznek az üzleti adatok. Egy sor kiadás nem terheli majd őket. Persze: elég csak a központi költségekre gondolnom, hogy belássam, az egy-két személyes bolt is lehet jól jövedelmező a magántulajdonos kezelésében. — Mi lesz a vállalati igazgató­ság alkalmazottaival? (Folytatás a 3. oldalon) Nem alkotmányellenes Döntés a kötelező biztosításról Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályt. Megállapította, hogy a szerződéskötés kötelező előírása sem alaki okból, sem pedig tartalmi okokból nem alkotmányellenes. A gépjár­mű üzembentartásával járó fokozott károkozási veszély miatt az ál­lamnak kötelessége a károsultak védelme. Ennek egyik, az alkot­mányt nem sértő jogi megoldása a biztosítási jogviszony létesítésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettség. Csak egy, sok esetben az utolsó lehetőség Készül a helyi adóra az egri önkormányzat Bár az idén még elkerültük, nagy a valószínűsége, hogy jö­vőre egyre több önkormányzat — közöttük az egri is — rákény­szerül a helyi adók bevezetésére. Ám, hogy ez milyen mértékben és hogyan történjék, több hóna­pos körültekintő előkészítést igényel. Az egri honatyák tisztá­ban vannak ezzel. Szerdán, a ká­nikula ellenére is többen össze­gyűltek közülük a városházán, hogy információkat szerezze­nek. Hab is László alpolgármester már jelezte, az egriek a július 30-i önkormányzati ülésen foglal­koznak a rendelettervezettel, s októberben, novemberben sze­retnének döntést hozni. Évköz­ben nincs lehetőség a módosítás­ra, ezt a helyi adókra vonatkozó törvény is előírja. Védi az állam­polgárokat, de más szempontok­ból sincs értelme a kapkodásnak. Ész nélkül és önmagában adóztatni nem lehet — ezt már a konzultáció előadója mondta. Dr. Kékesi László, a Pénzügymi­nisztérium önkormányzati adó­osztályának helyettes vezetője a helyi adók bevezetésének indo­koltságáról, mikéntjéről és az eh­hez kapcsolódó pénzügyi össze­függésekről tartott részletes elemzést. Rámutatott arra is, hogy a helyi adók bevezetése mind gazdasági, mind jogi és po­litikai szempontból korszerűbb a korábbiakhoz képest. Egyebek mellett azért is, ”mert az a függet­len, aki pénzügyileg is független. ” A helyi adók mindenképpen nö­velhetik az önkormányzatok önállóságát. Bár — ezt külön hangsúlyozta — az adók beveze­tése csak egy, sok esetben a legu­tolsó lehetőség a bevételi forrá­sok között. A törvény kerettör­vény, az adott település irányító­in múlik, élnek-e, és miként él­nek vele. A különféle garanciá­kat is ismertette. A törvény meg­akadályozza például, hogy ugyanarra a vagyontárgyra több­féle adót kivessenek. Az előadó egy megjegyzésé­ből az derült, ki, hogy a PM vala­miképp szeretné nyilvántartani a helyi adókat. Erdei Zoltán és We­il Zoltán Iván képviselők is erre hívták fel a figyelmet. Az előadó erre reagálva szabadkozott: pusztán az önkormányzatoknak adható kiegészítő támogatások mértéke miatt érdemes ezt tud­niuk a minisztériumban. (jámbor) Az egyik legkeményebb, de legromantikusabb fegy vernem a felderítőké. Olyan speciális ismere­teket igényel, amely képessé teszi a katonát arra, hogy az övéitől távol, akár az ellenség hátában is helytálljon. Az egri Bornemissza Gergely felderítő zászlóalj az éves kiképzési tervnek megfelelő­en Verpelét és Eger között háromnapos gyakorlaton vesz részt, amely ma fejeződik be. A sorállo­mányú katonák — tisztjeik irányításával — mindazt természetes körülmények között hajtják vég­re, amit eddig főleg elméletben sajátítottak el. Munkatársaink a későbbiekben részletesen beszá­molnak erről az eseményről. (Fotó: Gál Gábor) Japán minőséget és pontos szállításokat garantálnak Egerben alkatrészt gyártanak a magyar Suzuklhoz Az elmúlt időszakban a ma­gyar személygépkocsi-gyártás megvalósítására több kezdemé­nyezés is volt. Végül is az ügy el­dőlt, és az idén áprilisban magyar — japán közös vállalat alakult: Magyar-Suzuki Autókonszern Rt. néven, amely megkezdte mű­ködését. A távol-keleti ország nagy hírű gyára magyar közre­működéssel Esztergomban ösz- szeszerelő üzemet létesít, ahol 1992 utolsó negyedévében kez­dik meg a sorozatgyártást. A Su- zukinak jelenleg fontos alkat­rész-, illetve részegység szállítója az ugyancsak japán Showa Ma­nufactoring Company. Ez az el­múlt hónapokban több magyar vállalatot megvizsgált annak ér­dekében, hogy együttműködje- nek-e az alkatrészgyártásban. A választottak egyike lett az egri Finomszerelvénygyár, amellyel hosszas előkészítés után tegnap délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött Egerben műszaki együttmű­ködést írtak alá. Az eseményen az egyezményt Buda Lajos, a Finomszerelvény­gyár vezérigazgatója, valamint Kiyoshi Nakanishi, a Showa el­nöke látta el kézjegyével. Ott volt dr. Ringelhann György, Eger polgármestere, továbbá Yoshihiro Kusanagi, a japán Itoh Kereskedőház vezérigazgatója, valamint Hiroyuki Suzuki, a Su­zuki magyar beszerzési igazgató­ja is. Az ezt követő sajtófogadá­son Buda Lajos kiemelte, hogy a japánok licenc, illetve gyártás- technológia átadásával lehetővé teszik, hogy a Magyarországon gyártásra kerülő Suzuki kocsik­hoz lengéscsillapítókat készítse­nek Egerben. Ehhez a műszaki, illetve a szakmai háttér biztosí­tott. (Folytatás a 2. oldalon) Tárgyalás az idegenforgalomról A vendégváró barokk kulturális központ A Parlament nyári rendkívüli ülésszakán Törvény az egyházi ingatlanokról Kilenc óra után néhány perc­cel 236 képviselő jelenlétében megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának szerdai plenáris ülése. A néhány napi­rend előtti bejentés után Balsai István igazságügy-miniszter ösz- szefoglalója következett a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat vitájáról. Balsai István bejelentette: támogatják azt az indítványt, hogy a tör­vényjavaslat egészéről név sze­rint szavazzanak a képviselők. Délután négy óra után néhány perccel az elnöklő Szűrös Má­tyás bejelentette: a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezését célzó törvényjavaslatot a Tisztelt Ház 194 igen, 95 nem szavazat­tal, 23 tartózkodás mellett elfo­gadta. Az ülést ezután berekesztet­ték, a képviselők csütörtökön egy órakor, a bizottsági üléseket követően kezdik meg a követke­ző plenáris ülést. ^ Már nem elég egyszerűen egy város természetes vonzerejében bízva várni az idegeneket, a ven­déglátás jóval többet kíván. Tu­datosan kell megragadni minden lehetőséget, fejlesztve a meglévő adottságokat. Ilyen szellemben tárgyaltak a legnagyobb magyar utazásszervező iroda és Eger ön- kormányzatának képviselői. A polgármesteri hivatalban tegnap Hab is László alpolgármester fo­gadj dr. Szemenkár Erikát az IBUSZ Rt. vezérigazgatóját. A megbeszélésen részt vett Bíró József az egri önkormányzat ide- enforgalmi bizottságának elnö- e és Pataki Sándor a Heves Me­gyei IBUSZ-kirendeltség veze­tője. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást elképzeléseikről. Az egriek hangsúlyozták, minél inkább szeretnének a helyi ide­genforgalom házigazdáivá válni. Nagyon lényegesnek tartják az információkat, ennek érdekében általános propagandakiadványt jelentetnek meg a városról, ame­lyet szeretnének eljuttatni az IBUSZ külképviseletei számára is. Tervezik a városban egy tájé­koztató iroda létrehozását is. Az a törekvésük, hogy végre a kultu­rális rendezvenynaptárakban szerepeljenek az egri progra­mok. Természetesen ehhez meg­felelő előrelátás szükséges. Az IBUSZ Rt. vezérigazgatója el­mondta, hogy ha vannak a város­nak konkrét elképzelései, akkor lehet kérni a specializált utazási irodák segítségét. Ilyenek több külföldi országban is működnek. Ezek számon tartják a különle­ges ajánlatokat is. Ezzel kapcso­latban elhangzott, hogy Eger válhatna barokk kultúrközpont- tá. Ehhez szükséges volna több zenés rendezvény, amely érde­kelhetné az idegenajkúakat. De konkrét ötletként fölmerült a bor­árverés, amely jelmezesen, évente visszatérően színes kíná­latot jelentene. Az IBUSZ Rt. komoly lehető­ségekkel rendelkezik, így érde­mes közösen gondolkodni. Eger esélyt jelent a rendezvényturiz­mus számára is. Kisebb tanács­kozások ideális helyszíne lehet­ne, ha az idegenforgalmi szerve­zők is ilyen üzletpolitikát válasz­tanak. Énnek a szakmai háttere mindenesetre biztosított a város­ban. Ebben az országos vezetés támogatására számítanak, ahogy a küszöbön álló barokk prog­ramsorozat népszerűsítésében is. Mint már hírül adtuk, 1992 a ba­rokk városok éve, s ehhez kap­csolódva, illetve ezen túl is Eger erősíteni szeretné ezt a színét.

Next

/
Thumbnails
Contents