Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-11 / 161. szám

2. HÍRLAP, 1991. július 11., csütörtök Szeminárium az új demokráciákról Magyar parlamenti képvise­lők, önkormányzati vezetők, a pártok és az államigazgatás szak­értői is részt vettek Párizsban azon a háromnapos nemzetközi szemináriumon, amelyet a gaz­dasági együttműködés és fejlesz­tés szervezete, az OECD és az amerikai Harvard Egyetem Ken­nedy Intézete rendezett. Az intézet „szabadságterv” nevű programja keretében tar­tott tanácskozáson azt vitatták meg, hogyan lehet az új, pluralis­ta rendszerű demokráciákban megvalósítani a decentralizációt, összhangba hozni a kormányzat és az önkormányzatok tevékeny­ségét, fejleszteni a regionális és a helyi önkormányzatok munká­ját. Ma: kormányfői találkozó Bonnban Antall József magyar kor­mányfő ma délelőtt Bonnban kétórás megbeszélést folytat Helmut Kohl német kancellár­ral, az eszmecserén a magyar mi­niszterelnök „ismerteti majd or­szága érdekeit, tekintettel a hét legnagyobb nyugati ipari nemzet (londoni) találkozójára” — kö­zölte szerdán Bonnban a német kormány szóvivője, Dieter Vo­gel. Diplomáciai forrásból szár­mazó értesülés szerint a Kohl — Antall találkozó négyszemközti lesz, a magyar kormányfő reggel indul Budapestről és a kora dél­utáni órákban már el is hagyja Bonnt. Eltűnt lányt keres a rendőrség Eltűntként körözi a rendőr­ség Balogh Mónika (született: Heves, 1975. március 5., anyja neve: Horváth Aranka) Heves, Marx Károly űt 5. szám alatti lakost, akinek utolsó ismert tar­tózkodási helye, Gyál, Szélső ót 77. szám. A 16 éves lány 1991. június 8-a óta ismeretlen helyen tartózkodik. Személy leírása: körülbelül 165 cm magas, kövérkés testal­katú, kissé széles orrú, széles és hosszú szájú, kicsit kancsal, sö­tétbarna hajú és sötétbarna sze­mű. Ismertető jegye: bal alka­ron sötét színű anyajegy. Ha valaki hollétéről, tartóz­kodási helyéről bármilyen fel­világosítással tud szolgálni, a rendőrség kéri, értesítse a He­vesi Rendőrkapitányság bűnü­gyi osztályát a 06/39/11-277- es telefonszámon vagy bárme­lyik rendőrt. ....... " (MTI) Egerben alkatrészt gyártanak a magyar Suzukihoz A Shown elnöke jelképesen egy japán órát nyújtott át Buda Lajos vezérigazgatónak, a minőség és a pontosság követelményére célozva (Fotó: Gál Gábor) A környezetvédők továbbra is tüntetnek a bősi erőmű ellen Fokozódik Csallóközben az árvízveszély Ján Camogursky szlovák kormányfő szerdán a Csallóközbe utazik, ahol a bősi erőmű környékét látogatja meg. Nem tervez találkozót az erőmű gátján egy hete tüntető környezetvédők­kel, akik a felvízcsatorna részleges elárasztása ellen tiltakoz­nak. William Oberhäuser, a szlovák kormány erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási minisztere úgy nyilatkozott, hogy a felvú- csatoma feltöltésének késleltetésével csak fokozódik a Csalló­közt fenyegető árvízveszély, amit a környezetvédők nem vesz­nek tudomásul. Miután a szlovák kormány keddi határozata szerint két hét­tel elhalasztották a bősi erőmű végleges felépítéséről szóló döntést, Pozsonyban egyúttal azt is bejelentették, hogy az erő­mű térségében fekvő települések lakosságának áramszolgálta­tási és közlekedési kedvezményeket terveznek adni. Feltételekhez kötött segítség Bush nyilatkozata a londoni csúcstalálkozó előtt (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett arra, hogy a Fi- nomszerelvénygyár alig néhány hónappal ezelőtt ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Ez alatt a négy évtized alatt a fo­lyamatos megújulásra töreked­tek, amelyet gyártmányok egész sora jelez. Napjainkban háztar­tási hűtőgépekhez kompresszo­rokat készítenek hazai és külföl­di piacokra, továbbá az automa­tizáláshoz szükséges pneumati­kus elemeket, a svéd Mecman, valamint a németországi Leibfri- ed cégek közreműködésével. Gyártanak járműpneumatikai termékeket is, ezekhez kapcso­lódik a most szerződéssel rendelt lengéscsillapító készítése a Suzu- kinak. Ez új fejlődési szakasz in­dítását jelenti a Finomszerel- vénygyárban. A következő fél évben ugyanis komoly feladat vár a kollektívára, miután 1992. márciusáig a mjntadarabokat el kell készíteniük. Ez pedig nagy követelményt állít a műszakiak és a gyártók elé. Az azt követő két hónapban Japánban tesztelik majd a kész mintadarabokat. Utána kezdődhet az úgynevezett nullsorozat gyártása, majd pedig a jövő év októberében a sorozat­f yártás. Ez az együttműködés a apcsolatok további kibővítését is elősegíti, miután a Suzuki gép­kocsikhoz szükséges úgynevezett gázrúgók gyártására is tárgyalá­sokat folytatnak. Úgy tűnik, hogy néhány napon belül ez is döntésre kerül. Buda Lajos ígé­retet tett arra, hogy mindent el­követnek, hogy japán minőséget és pontos szállítást biztosítsanak. Ezután Kiyoshi Nakanishi, a Showa elnöke tájékoztatta a Az Amnesty International je­lenleg semmiért sem aggódik ak­tívan Magyarországon azokon a területeken, melyeket figyelem­mel kísér, s ezek: a politikai in- dokú bebörtönzés, a méltányos peres eljárás, a kínzás és a halál- büntetés kiszabása mondták az MTI-nek a londoni székhelyű nemzetközi emberi jogvédő szervezet illetékesei. Az Amnesty International most hozta nyilvánosságra legú­jabb éves jelentését az érdeklő­dési körében történt jogsértések­ről szerte a világon, s a jelentés­ben Magyarország nem szerepel. — Már az utóbbi években is résztvevőket a cég munkájáról. Elmondta, hogy 1938 októberé­ben hozták létre. Jelenleg közel kétezren dolgoznak három nagy gyárban és három laboratórium­ban. Éves árbevételük 30 milli­árd forint. Rámutatott, hogy len­géscsillapítókat gyártanak több­féle japan gépkocsikhoz, Euró­pában pedig a németországi BNW-gyárnak. Ezek mellett csónakokhoz szükséges hidrauli­kus gépeket, ipari-, illetve iroda­gépeket is készítenek. Aláhúzta, hogy az egri Finomszerelvény- gyarral aláirt szerződéstől sokat várnak, miután úgy tapasztalták, hogy magas színvonalon dolgoz­nak, és képesek lesznek az át­adásra kerülő japán tapasztala­tok itteni kamatoztatására. A tájékoztatókat követően a jelenlevő újságírók kérdéseket tettek fel az együttműködésben mindössze azért aggódtunk, mert Magyarországon börtön várt a katonai szolgálatot lelkiis­mereti alapon megtagadókra. Ám a magyar kormány bevezet­te az alternatív szolgálatot. Je­lentősen csökkent Magyarorszá­gon a halálbüntetés kiszabásá­nak lehetősége is. Ezért van, hogy Magyarország az idén nem szerepel éves jelentésünkben — mondták az Amnesty Intemati- onalnél. A jelentés szerint a világ 141 országában folytatódtak, vagy súlyosbodtak a jogsértések tavaly is. Mintegy 80 országban vetet­tek börtönbe embereket meg­résztvevő két félnek. Felvetések­re Seijti Tanaka, a Showa ügyve­zető igazgatója kifejtette, hogy a Suzuki ajánlata alapján jutottak el az egri Finomszerelvénygyár- ba és azért döntöttek mellettük, mert biztosítékot látnak arra, hogy a Japánban gyártottal azo­nos minőségű lengéscsillapító­kat készítenek majd. A Heves Megyei Hírlap kérdésére Buda Lajos vezérigazgató elmondta, hogy a szerződés 150 főnek biz­tosít folyamatos munkalehetősé­get a jövőben a Finomszerelvény- gyárban. A tervek szerint 1995- re 50 ezer Suzuki gépkocsi hagy­ja el az esztergomi gyárat, amely­hez 200 ezer lengéscsillapítóra lesz szükség. A feladat tehát egyértelmű, en­nek szeretnének eleget tenni az egriek. Mentusz Károly győződesükert, 55 országban ítélet nélkül tartották őket fogva, több mint 100 országban kínoz­ták a foglyokat, illetve rossz volt a bánásmód a börtönökben, 29 országban még mindig ezrek tűntek el, vagy ölték meg őket félkatonai, kormányok által megtűrt vagy bátorított szerve­zetek és 90 országban még min­dig napirenden van a halálbünte­tés kiszabása, vagy végrehajtása. Az Amnesty International szerint több mint ezer embert tar­tóztattak le és bántalmaztak ta­valy júniusban a bukaresti zavar­gások idején, amikor a kormány bányászokat hívott a fővárosba. A Nyugat csak akkor lesz kész segíteni a Szovjetuniónak, ha an­nak reformjai valósak és messze- menőek — mondotta George Bush. Az amerikai elnök euró­pai újságíróknak a londoni csúcstalálkozó előtt adott nyilat­kozatában egyúttal hangsúlyoz­ta, hogy a balti államoknak el kell nyerniük szabadságukat és szólt arról: számít Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin további együtt­működésére. Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter szerda este érkezik Washingtonba, hogy amerikai kollégájával, James Bakerrel megkíséreljék megol­dani a START-szerződés fenn­maradt kérdéseit, s így — siker esetén — megnyíljon az út a júli­us végére, augusztus elejére ter­vezett moszkvai csúcstalálkozó előtt. Bush üdvözölte a tényt, hogy szombati üzenetére Mihail Gorbacsov ilyen gyorsan és ked­vezően válaszolt. (Bush üzeneté­ben jelezte: csak akkor kéri Besszmertnih látogatását, ha a szovjet fél felkészült a döntések­re a vitatott kérdésekben. Was­hington a londoni csúcs előtti na­pokban erős nyomást gyakorol Moszkvára további engedmé­nyek érdekében a START kérdé­seiben — mutatnak rá megfigye­lők. Fehér házi források szerint egyébként felkészültek arra, hogy Baker és Besszmertnih akár vasárnapig is tárgyal, bár a szovjet külügyminiszter — akit fogad Bush elnök is — az előze­tes tervek szerint szombaton utazna haza). Jugoszlávia tekintetében Bush megismételte, hogy Was­hington elfogad bármilyen meg­oldást, amennyiben az békés tár­gyalásokon születik. Az elnök egy szóval sem említette a jugo­szláv egység ügyét és azt mon­dotta: „lényegében európai kér­désről van szó”; bízik az ÉK köz­vetítésének sikerében. Jelcin hivatali esküje Oroszország történelmének első elnöke szerda délelőtt hivatalba lépett. Borisz Jelcin a Kreml kongresszusi központjában — nem sok­kal tíz óra után — Oroszország polgárainak tett esküvel hivatalosan is a köztársaság elnökévé vált. Jelcint hivatalba lépése alkalmából II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája üdvözölte elsőként. Az ünnepélyes ceremónián rajta kí­vül részt vettek és az első sorban foglaltak helyet az oroszországi val­lási felekezetek képviselői, köztük a muzulmán, a zsidó és a római ka­tolikus közösségek vallási vezetői. (MTI) Politikai foglyok, meggyilkoltak, eltűntek Az Amnesty International éves jelentése Barikád Tenja falu körül Lövöldözés a palánkat Duna-hídnál A legutóbbi 3 hónapban 90 személy vesztette életét a kelet­szlavóniai összetűzésekben — közölte Eszéken Zlatko Krama- rics, a város vezetőségének elnö­ke. Élmondta: még mindig nem si­került bejutni Tenja falu elbari- kádozott részébe, pedig ott felte­hetően halottak és sebesültek vannak. Elmondotta, hogy az 1981-es népszámlálás adatai szerint 14 szlavóniai járásban 5-ször annyi a horvátok száma, mint a szerbeké, így képtelenség az a követelés, hogy a körzetet Szerbiához csatolják. Kedden ismét lövöldözés volt a Palánka és Újlak közötti Duna­hídnál. Horvát oldalról újból tü­zet nyitottak a hidat őrző kato­nákra, akik azonban nem viszo­nozták a tüzet. A hídnál keddre virradóan voltak összecsapások horvát rendőrök és a jugoszláv néphadsereg katonái között, amelyek során 1 horvát rendőr meghalt, 3 megsebesült. Az újvidéki rádió kedd esti je­lentése szerint kedden délután újabb 180 menekült kelt át a Du­nán Vukovar járásból, ahol a bá­csi területvédelmi törzskar ada­tai szerint 26, főképpen szerbek lakta településen szünetel a víz- és az áramszolgáltatás, és meg­szakadt a telefon-összeköttetés. Európai kéksisakosokat Jugoszláviába? Egon Bahr, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) lesze­relési szakértője, az 1970-es szovjet — nyugatnémet szerződés egyik kidolgozója szerint meg kellene fontolni, hogy ENSZ-mintá- ra az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő országok is állítsanak fel kéksisakos kontingenst. A Lübecker Nachrichten szerdai számában megjelent interjújá­ban kifejtette: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kéksisakosait Jugoszláviába kellene küldeni a horvátok és a Hor­vátországban élő szerbek közötti öldöklések megakadályozására. Mindehhez az EBEÉ vonatkozó döntése niellett szükség lenne Ju­goszlávia és az érintett felek beleegyezésére is. A békefenntartó alakulatnak meg kellene akadályoznia a túlkapásokat mindaddig, amíg Jugoszláviában a kisebbségi jogoknak maradéktalanul nem szereznek érvényt. Felvetette, hogy az EBEÉ-n belül tanácsadói testület felállítása is szükséges lenne: a tanácsadók adott esetekben figyelmeztethetné­nek a válságok akuttá válásának veszélyére. (MTI) „Szocializmus vagy halál” Kubában csak nem enged a hatalom Havannában a tudósítók lassan letesznek arról a lehetőségről, hogy nyitásról, reformokról, a központi irányítás enyhítéséről tájé­koztassanak a szigetországból. A legutóbbi hetekben csak erősítet­ték ezt a felimerést a kommunista párt és az állam legfőbb vezetői­nek a kubai szocialista modell védelmében kifejtett igencsak kate­gorikus nyilatkozatai. A hivatalos állásfoglalások a legkevésbé sem titkolják, hogy a kubai forradalom 32 évvel ez­előtti győzelme óta a szigetor­szág példátlan nehézségekkel néz szembe. Egy vezető kubai politikus, Carlos Áldana KB-tit­kár — aki állítólag a párton belül nem ellenzi az újító gondolato­kat — úgy vélekedett egy mexi­kói lapban, hogy a kubaiak több­sége megérti a problémák okait. Kubában a szocialista együtt­működési rendszer összeomlását és a Szovjetunió belső gondjait okolják az ország ellátási zavara­iért, s megemlítik, mint már há­rom évtizede, az amerikai bloká­dot is. Aligha lehet vitatni ezen érvelések racionális részét, ám a kubaiak nap mint nap szemben találják magukat egy olyan tény­nyel, amelyet bizonyára nem egyszerű elfogadniok: ez nem más, mint a termelési és elosztási folyamatok szervezetlensége, a dolgozók érdektelensége a minő­ségi munkában, s ennek követ­keztében a munka általánosan alacsony hatékonysága. Ezek a régi keletű gondok mostanában, az utóbbi hónapokban totálissá vált hiánygazdálkodásban még jobban kiütköznek. A központilag szervezett ellá­tás azonban olyan kritikussá vált, hogy szinte nincs olyan kubai család, amely ne a feketepiacon szerezné be az élelmiszerek egy részét — már ha tudja, mivel ez egyre kevésbé lehetséges. Egy független közvélemény-kutatás minden bizonnyal tanulságos eredményt mutatna arról, hogy miként ítélik meg a kubaiak a jö­vő kilátásait. A kedvezőtlen elő­jelek — így a juhosban beveze­tett 80 grammos kény ér-fej adag, a növekvő sorok a buszmegál­lókban, vagy a benzinkutaknál — nem titkolhatok. Áldana mind­azonáltal hangsúlyozta, hogy a vezetés megítélése szerint nem csökkent a forradalom morális támogatása a kubaiak részéről. Kubában a vezetés úgy reagál a súlyosbodó helyzetre, hogy ön­tudatos, odaadó munkát kér a dolgozóktól, fokozza az ellenőr­zést a termelés és az elosztás te­rén, a sorok szorosabbra zárását váija el a lakosságtól. Reformlé­pésekre nem szánja el magát, mert azok, mint hangoztatják a havannai állásfoglalások, csak az Egyesült Államok malmára haj­tanák a vizet, megosztást ered­ményeznének. Az egység — a párt és Castro körül— a hivatalos felfogás szerint az ország legfőbb fegyvere. „A főparancsnokkal Kubáért”, „Fidel, követjük az utasítást, bármilyen célú legyen is az” — ilyen és ehhez hasonló feliratok, plakátok láthatók Ha­vanna több pontján is. A legfőbb vezető eltökéltségét a jelenlegi struktúra fenntartásá­ra híven tükrözi Castro legutóbbi nyilatkozata, amely a Siemprecí- mű mexikói hetilapban jelent meg. Az egyik kérdés egyenesen azt firtatta, hogy egy adott hely­zetben mit választana Castro: a halált, vagy politikai menedék­jog kérését valamely országtól. 30 éven át — hangzott a válasz — a „haza vagy halál” volt a legfőbb jelszó az országban, amelyhez az utóbbi két évben a „szocializmus vagy halál” jelmondat társult. Á kubai káderek közül nyil­ván nem kevesen hisznek még mindig Castróban, és abban, hogy képes lesz kiutat találni a jelenlegi helyzetből. Sokakban azonban nő a kétely és főleg a félelem az erőszakos cselekede­tektől. Ennek megelőzésére tö­rekszik például az egyik kubai el­lenzéki csoportosulás, az Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Bizottsága. Vezetőjét, Elisardo Sanchez-t májusban engedték szabadon több mint két évi bör­tönbüntetés után. Disszonáns hangot havannai vezetés nem tűr meg a politikában, s — mint az utóbbi hetek több eseménye is mutatta — a kulturális életben sem. A hatalom nem hajlandó engedményekre Kubában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents