Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-06 / 157. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. július 6., szombat Egészségünk titkai ízes vegetáriánus falatok Az elmúlt alkalommal bemu­tattuk olvasóinknak Bokor Kata­lin természetgyógyász tanács­adót, aki súlyos betegségétől szabadult meg vegetáriánus táp­lálkozása és egy brazíliai termé­szetgyógyász kórház terápiáinak segítségével. Több könyvet is írt Bokor Katalin, amelyben hasz­nos tanácsokat ad ezekhez a gyógymódokhoz, a különböző etelek elkészítéséhez. Legfris­sebb művét — Befőzés cukor nélkül címűt — bizonyára nem­csak az egészségre vágyók, ha­nem a cukorbetegek is örömmel lapozzák majd. Ebből és a dél­amerikai vegetárius csemegék­ből, receptekből adunk most közre néhányat. Diófasírozott. & Hozzávalók: 2 db áztatott lsemlye, 1 tojás, 5 dkg darált dió, 1 gerezd fokhagyma, 1 kanál ve- geta, pirospaprika, majoránna, j;$laj­A fokhagymát finomra fel- , vágjuk, a zsemlyét beáztatjuk, majd jól kinyomkodjuk. Ezután összedolgozzuk a dióval és a fű­szerekkel. ízlés szerint megsóz- i zuk. Kis pogácsákat formálunk, és forró olajban kisütjük. Vegyes salátával, savanyúsággal talál­juk. Brazil gyümölcsvitamin. Hozzávalók: 40 dkg vegyes, idényjellegű gyümölcs vagy be­főtt, 3 kanál zabpehely, 2 kanál szójaliszt, 1 kanál búzacsíra, 1 li­ter tej, 2 kanál méz. A gyümölcsöket a héjtól, magtól megtisztítjuk. Turmix­géppé tesszük a zabpehellyel, szojaliszttel, búzacsírával, méz­zel együtt. (Aki édesen szereti, több mézet is tehet bele.) Hozzá­öntjük a tejet, és jól összeturmi- xoljuk. Kétszersülttel vagy pirított ke­nyérrel tápláló, egészséges reg­J eli. Vacsorára is fogyasztható. leiegek.is könnyen megemész­tik. Brazil spenótlepény. Hozzávalók: 35 dkg spenót, 1 pohár zabpehely, 3 evőkanál grahamliszt, 3 evőkanál étolaj, 1 fej vöröshagyma apróra vágva, 3 tojás, fél pohár tej, 1 gerezd fok­hagyma, 2 paradicsom felvágva, héj nélkül, só. A jól megmosott spenótot apróra vágjuk, és a hozzávalók­kal összekeverjük. A tojásnak csak a sárgáját tegyük bele. Ha jól összekevertük, felverjük a to­jásfehérjét, és ezt is hozzáadjuk. Kikent tepsiben, közepesen me­leg sütőben megsütjük. Frissen tálaljuk. Hasonlóan készíthe­tünk más zöldségekből is le­pényt, például megpárolt karalá­béval, tökkel. Gombás szelet. Hozzávalók: 40 dkg gomba, 2 zsemlye, 5 kanál rizs, 4 nyers to­jás, 2 kanár nyers vegeta, kevés pirospaprika, 1 főtt tojás, 3 kanál zabpehely, 2 kanál száraz mor­zsa, só, olaj, petrezselyemzöldje. A gombát kevés oíajon meg- dinszteljük a vegetával. A két zsemlyét beáztatjuk. A félig megdinsztelődött gombához hozzáadjuk a rizst, vízzel felönt­ve majdnem puhára főzzük. Le­vesszük a tűzről, belekeverjük a zabpehelyt, pirospaprikát, pet­rezselyemzöldjét, a nyers tojáso­kat. Jól összedolgozzuk, és hoz­záadjuk a morzsát is. Végül bele­keverjük az apró kockákra vá­gott főtt tojást, és kevés olajat adunk hozzá. A masszát két rúd­ra formáljuk, olajozott tepsibe tesszük. Forró sütőben megsüt­jük. Felszeletelve főzelékekhez körítésként tálaljuk. Szegedi gulyás. Hozzávalók: 10 dkg szójakoc- ka, 20 dkg vöröshagyma, 3 evő­kanál olaj, fél kiló savanyú ká­poszta, fél pohár kefir, pirospap­rika, só, köménymag. A hagymát finomra vágjuk, kevés olajon megpároljuk. Hoz­záadjuk a paprikát és a kömény­magot, tovább pároljuk. Utána hozzáadjuk az előre beáztatott szóját, vízzel felöntjük, további 10 percig főzzük, és megsózzuk. Egy másik edényben olajon megpároljuk kb. 10 percig a sa­vanyú káposztát. A két masszát összekeverve, beleöntjük a ke­firt, és ha szükséges, még vizet öntünk hozzá. Néhány percig ösz- szefőzzük őket. Melegen tálal­juk. Befőzés — cukor, ecet nélkül Paradicsompaprika-savanyú­ság. Hozzávalók: 2 kg paradi­csompaprika, 6-8 levél babérle­vél, 2 cikk fokhagyma, tetszés szerint citromsav, f deci olaj, víz — literenként 1 kanál só. A fokhagymát összezúzva, a babérlevéllel, citromsavval, só­val feltesszük főni egy nagyobb fazékba. A jól megmosott, le­csurgatott paradicsompaprikát villával megszurkáljuk, s bele­dobjuk a mar forrásban lévő víz­be. Lefedjük. Mikor egyszer fel­fő, fakanállal megforgatjuk, még egyszer felfőzzük, s szűrőkanál­lal a paprikákat kiszedjük. Tisz­tára mosott, szárított üvegekbe (amiket már előre elkészítet­tünk) szép sorjába rakjuk, s kissé lehűtött vízzel feltöltjük — egy napig állni hagyjuk, majd vízzel utana töltjük. Tetejére 1 ujjnyi vastag étolajat töltünk. Ekkor a két celofán közé tett tartósító­szerrel kikötjük. Hideg helyen tároljuk. Vegyes őszisaláta. Hozzáva­lók: Kisebb zöldparadicsomok, zöld- és pirospaprika, káposzta, só, kevés olaj, uborka. A zöldségeket külön-külön felszeleteljük, ízlés szerint meg­sózzuk. A tisztára mosott üve­gekbe felváltva csíkosán bele­rakjuk: egy sor paradicsom, egy sor uborka, egy sor paprika, egy sor káposzta, s így folytatva, míg tele lesz az üveg. Szorosan egy­más fölé. Káposztánk mindent megsavanyít. Tetejére egy ujjnyi étolajat öntünk. Szokott módón lekötés után a helyére tesszük. Ha nincs káposztánk, kevés cit­romsavval eltehetjük. Birsalma rostoslé. Ezek a gyü­mölcsök igen kemények, de igen finom rostoslé készíthető belő­lük. A jól megmosott, feldara­bolt, kimagozott gyümölcseinket kevés szegfűszeggel puhára főz­zük. (Hamar punul.) Ezután ki­csit lehűtve levével együtt kitur- mixoljuk, majd tésztaszűrőn jól áttörve visszatesszük a tűzre. Egy-két percnyi forralás után forrón üvegbe rakjuk, s a két ce­lofán közötti nátriumbenzonát- tal lekötjük. Szárazdunsztbatesz- szük. Édesíteni — kizárólag mézzel — fogyasztáskor is elég. Nagyon finom rostoslé. „Botránnyá lett ügyek, s ürüggyé lett botrányok...!? A közleményünk címében idézett szavak: botrány, ügy, ürügy mai közéleti és politikai nyelvhasználatunkban egyre fel- kapottabbá lesznek, s különösen a botrány szó a közélet, a társa­dalom minden síkján nyelvi sze­repet kap olyannyira, hogy „egy botrányszagú sajtótájékoztató, vagy újságnyilatkozat mindig jó reklámfogás is” (Magyar Nem­zet, 1991. máj. 11.). Szinte nyak­ló nélküli jelentkezésével bot­ránykővé válik egy-egy semleges színezetű ügy és ürügy, s a bot­rányhősök tipusfigurái előjogo­kat élveznek újságíróink, polito­lógusaink, szakértőink szó- és nyelvhasználatában. Sajátos stí­lust, hangnemet, hangvételt is közvetítenek a bizonyos hisztéri­kus felhangokkal telített botrány szó egyre bővülő szócsaládjának az eredeti jelentéstartalmukat és használati értéküket vesztett alakváltozatai. Úgy tetszik, mintha „botrány- vardlenne egész közéletünk, s az értelmes elképzelések, ügyek és ürügyek helyére tolakszik be a skandalum, a botrány ” (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 20.). Mai köz­életi és politikai életünknek sajá- 'tóS jelensége, hogy „vannak sztá­rok és vannak botrányhősök. A botrányhős egy negatív sztár” (Magyar Hírlap, 1991. ápr. 20.). Újságjaink, rádió- és televízióa­dásaink botránykrónikája egyre bővülő tendenciát mutat. Való­ban annyira fertőzött társadalmi, gazdasági és politikai életünk botrányos eseményekben, valódi botrányt kavaró történésekben? Vagy inkább a nem megfelelő nyelvhasználat a ludas abban, hogy a botrány szó jelentéstar­talmának eredeti irányultságát félreértve a botrány nyelvi forma a gyűjtőfogalom szerepkörét vál­lalva kellemetlen és kenyes hely­zetek, zavaros ügyek, megütkö­zést keltő jelenségek, vétkes köz­életi mulasztások, politikai ár­mánykodások, szándékos lejára­tások, tudatos félretájékoztatá­sok, egyénre és közösségre egya­ránt ártalmas szenzációhajhá­szások, álhírekbe csúsztatott for­télyok megnevezését és minősí­tését is kihalljuk a botrány szó használati értékéből, s ezzel csapdát állítunk beszélőtársa­inknak, politikai partnereink­nek. Bár az is igaz, hogy „a sok mel- lébeszéllés, manipuláció, elhall­f atás kimagyarázkodásából több omoly politikai botrány, krízis is keletkezett” (Magyar Hírlap, 1991. máj. 17.). Az Egerben megrendezett ás­ványbörzéről szóló híradás meg­fogalmazója éppen a botrány szó használati értékével kapcsolat­ban tett kritikai megjegyzésében azt is érzékeltette, hogy a bot­rány szó felhasználását a megfe­lelő beszédhelyzet és esemeny- háttér is befolyásolja: „Botrány­nak azért nem nevezhetném, ami vasárnap történt, de nem állunk messze, hogy végül is abba csap­jon át" (Heves Megyei Hírlap, 1991. máj. 14.1. Hogy melyek azok a cselekvé­sek, magatartás- és viselkedés- formák, esetek és nézetek, ame­lyek minősítésére, elítélésére a botrány, botrányos, botránykő, botránykrónika, stb. nyelvi for­mák valóban alkalmasak, arról a botrány szó eredete, életútja ad megfelelő eligazítást. A botrány szóalak, mint nyelvújítási alkotás szervesen illeszkedik bele ebbe a szócsaládba: botránkozik, bot- ránkozás, botránkoztat, botrán- koztatás, botránkoztató. A mai botrány szóforma eredetileg a botránk alakváltozattal illett be­le a felsorakoztatott szócsaládba. A gyakori -dny képzővel Szeme­re Pál változtatta botránnyá e fo­galmi tartalmak és használati ér­tékek megnevezésére; romboló­hatású, súlyos méltatlanságot ki­váltó és helytelenítő megnyilvá­nulás, megütközés, magatartás; gyalázatosán visszataszító visel­kedés és nézet; erkölcsi felhábo­rodást okozó vétkes mulasztás, stb. Az alábbi szövegrészietek aligha férnek bele a felsorakoz­tatott fogalmi tartalmak és hasz­nálati értékek körébe: „Az el­múlt év ősze sorozatos tanügyi botrányokat hozott” (Magyar Nemzet, 1991. máj. 11.). „Ártal­mas dolog, ha egy ország külügy­minisztere az egyik botrányból a másikba bukdácsol” (Népszava, 1991. ápr. 27.). „A lapok hírül adták, a botrányok bizonyságot adtak- felőle: új felfogás szerint kezd működni a Magyar Televí­zió” (Magyar Nemzet, 1991. máj. 8.). „A bíboros hamvainak hazahozatala miatt botrányossá vált a máriazelli templom kör­nyezete” (Kurír, 1991. ápr. 30.). Nemkívánatos jelenseg az is, hogy napjaink botránykróniká­jának lapjain szaporodóban van­nak az olyan közlemények, ame­lyek mondvacsinált álbotrá- nyokkű/bombáznak bennünket. Dr. Bakos József így kell a fólia alól a légzsákot eltávolítani Kertész leszek Víz a kertben Ki ne szeretne magának egy kis kerti tavat, medencét? Hazai kertjeinkben indokolatlanul ke­veset látni, pedig viszonylag egy­szerű módszerekkel házilag is el­készíthetjük. No, persze, nem olyat, mint amibe a nyugati fil­meken az estélyi ruhás milliomo­sok ugrálni szoktak, hanem csak egy szerényebb díszmedencét, kerti „tavat”. Nagyságát a kert nagysága és igényeink határozzák meg, alak­ját pedig a kerthez kell igazíta­nunk, ami lehet szabályos négy­zet, téglalap, ovál, amőba, vagy bármilyen szabálytalan forma. Napos helyre tegyük, szerves ösz- szefüggésében a kert növényei­vel és egyéb berendezéseivel. A díszmedencét legtöbbször vasbetonból készítik, megfelelő burkolattal, illetve szigeteléssel, túlfolyóval és vízleengedővel el­látva. Van ennél egyszerűbb megoldás is, amikor a szigetelést műanyag fólia béleléssel bizto­sítjuk. Ennek készítési eljárását szeretném ismertetni. A kiválasztott területen tűz­zük ki a medence körvonalait kis facövekkel. A facövekek között húzzunk ki zsineget, így a me­dence alakja, mérete pontosan elképzelhető. Ha módosítani szeretnénk, most még megtehet­jük. A díszmedence akkor lesz „tó” jellegű, ha most még 2-3 négyzetméternél nem kisebb. Ha ekkora nem fér, akkor inkább csobogót készítsünk. Ezután ki­emeljük a víztükör helyét. Belül­ről kifelé haladva dolgozzunk, il­letve onnan kezdve, ahol legmé­lyebb lesz a víz. Amikor az egész területről kitermeltük a földet, végezzük el a finomítást, ami ab­ból áll, hogy körül a széleket, va­lamint az alját a gyökér- és kőda­raboktól megtisztítjuk. A fenék­re terítsünk 4-5 cm homokréte­get, majd döngöljük le. Az oldal­falat egyszerű, kihegyezett fa­rönkökkel körülszeghetjük, eh­hez a leterített fóliát rögzíteni is lehet. Meneteles partú „tó” fa­rönk nélkül képezhető. Szigete­lését dupla fekete fóliával oldjuk meg. Ehhez a medence alakjához igazodó, olyan nagyságú fóliát kell levágni, ami a medence szé­lén 30 cm-re túlnyúlik. A fólia lefektetésénél ügyeljünk arra, hogy alatta légzsákok ne kelet­kezzenek. Ezután kialakítjuk a tó fenekét, azaz a talaját. Hu­muszszegény, agyagos földet használjunk, mert különben na­gyon gyorsan bealgásodik. Erre terítsünk 0,5-3 cm szemcsenagy­ságú kavicsot, murvát. A kivá­lasztott vízinövényeket ott kezd­jük el ültetni, ahol a legmélyebb lesz a víz. Amikor ez az első sza­kasz készen van, óvatosan en­gedjük bele a vizet, amíg a növé­nyeket be nem fedi. Ez nagy gon­dosságot igénylő feladat, hogy a frissen ültetett, még a gyökerük­kel kapaszkodni nem tudó nö­vényt és talajt ki ne mossuk. Ta­nácsos a feltöltést öntözőkanná­val kezdeni, és csak a megfelelő vízmennyiség után térni rá a tömlőre. A többi növényt a víz­tükör terjedésével párhuzamo­san folyamatosan ültetjük. A nö­vények csak a vízfelület egyhar- madát takarják. Miután a me­dencét a kívánt mélységig feltöl- töttük, illetve beültettük, a szé­lén a fóliát rögzítjük (terméskő­vel, kőlappal, gyeptéglával stb.). Normál körülmények között kis kerti tavunk nem igényel na­gyobb gondozást. Különösen, ha a biológiai egyensúlyt sikerül be­állítanunk (mint egy akvárium­ban). Ha telálló növényeket ül­tettünk, akkor télen is úgy visel­kedik, mint egy természetes tó. Milyen növényeket ültes­sünk? Sajnos, beszerzésük ke­reskedelmi forgalomból még ne­héz, mert ezeket nem termesztik. A legigénytelenebbeket (védett növények kivételével) a termé­szetből (Tisza-tó) begyűjthetjük. Ilyen a Fehér tündérrózsa, a Vízi hídőr, a Virágkáka. Tavasszal, április-május hónapban gyűjt- hetjük, gyöktörzzsel szaporít­hatjuk. Ültethetünk valamilyen edénybe is (igényesebbeket), amit a medence fenekére sül­lyesztünk, és télen fagymentes helyen teleltetjük. A kerttel való kapcsolatot a vízpartra ültethető növényekkel érjük el, ilyen a Nyáron is, télen is szép és meg­nyugtató Typa (gyékény), a Sárga nőszi­rom, a Mocsári gólyahír, a Kál- musgyökér. Kedvelt díszítőelem a szökő­kút. Elhelyezését, alkalmazásást segíti a nyugati határainkon túl kapható, villannyal működtet­hető kerti, vagy szobai szökőkút. A „technikai” részét kell elrejte­ni úgy, hogy biztonságosan mű­ködtethető legyen. Csobogónak is használható. Kisebb kertekbe jobban illik a csobogó, csak a műszaki megoldása okoz gondot (vízelvezetés). Építésére lehető­leg természetes anyagokat — szép köveket — használjunk. Ha kis kerti tavát, csobogóját szak­szerűen készíti el, jól elhelyezett növényekkel, az a kert legszebb, leghangulatosabb dísze lesz. V. Pénzes Judit Olimpiai bajnokok A rejtvényábra fő soraiban négy magyar olimpiai bajnok ne­vét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 1., 73., valamint a függ. 13. és 14. sz. sorok. Vízszintes: 1. Hétszeres kard­vívó olimpiai bajnok (zárt betű: C) 14. Magukhoz hívatják 15. Puskájával ebbe az irányba tü­zelne 16. Díványnál alkalmazott acélrugózat 17. Indíték 19. Spa­nyol eredetű női név 20. Ránc 21. Dal 23. Sűrűbbé tesz 25. Ige­kötő 26. Beteg gondozása 28. Zúzó 29. Téli sporteszköz 30. Asztácium 31. Utánjárással megszerez 33. Román pénz 34. Megbuktatott ugandai politikus (Idi) 36. Hevenyészve összeállít 38. Hollandia gk. jele 39. Isme­retek átadása 42. Nem tud lépést tartani 44. Tova 45. Fejfedő 47. Nem engedélyez 48. Nyakbava- ló 50. A földkéreg felső, termé­keny része 52. Melyik személy? 53. Fluor és kálium 54. Zálogjog — angolul (LIEN) 56. Piszkáló- dás, zaklatas 58. Híres szovjet il- lúzionista volt 59. Helység Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében 61. Színművész (Flórián) 62. Megijed 64. Lankadatlanul fi­gyelő 66. Lórán Lenke monog­ramja 67. Cseh geológus (Franti- sek) 68. Régiségekkel házaló ke­reskedő 71. Műsoros produkció 73. Az 1952-es helsinki olimpi­án birkózásban végzett az első helyen (zárt betű: Y) Függőleges: 1. A szöveget író­géppel írja 2. Több erő közös ha­tásvonala 3. Ránc 4. Női név 5. Római hatos 6. Táblaképek 7. Határidő, röv. 8. Becézett Adél 9. Város Ausztriában 10. Sziget- csoport a Bering-tengerben 11. Dúskál az ételben-italban 12. Dátumrag 13. Az 1964-es tokiói olimpia tőrvívó bajnoka (zárt betűk: J, I) 14. 1928-ban Ams­terdamban birkózásban nyert aranyérmet(tátí. betűk: Z, J) 18. Világtáj 21. Sértetlen 22. Beszél a tyúk 24. Idegen Irén 26. Nedv­szívó anyagot folyadékkal telít 27. Egyáltalán nem hall — népi­esen 30. Amely tárgyak 32. Be­cézett Tamás 34. A fordítottjá­val: női név 35. A lakásomon 37. Lajos becézve 40. Okmányt kéz­jegyével ellát 41. Szilárd égéster­mék 43. Részvénytársaság, röv. 46. Szarvasmarha recés gyomrá­ból készült étel 49. Nem tartja magához méltónak 51. Érzelmi, akarati tulajdonságok összessé­ge 53. Utódok világrahozása az állatoknál 55. A dinamit feltalá­lója 57. Vés 58. A lakás bérbeve­hető 60. Konkrét elképzelés 62. Iráni pénz 63. Német semleges­nemű névelő 65. Az ő személyé­re — költői szóval 67. Fejek 69. Kettős mássalhangzó 70. Náci védőosztag volt 72. Római öt­venegy A megfejtéseket július 11-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents