Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-06 / 157. szám

HÍRLAP, 1991. július 6., szombat

HÉTVÉGI MAGAZIN

7.

A második orosz forradalom

A világ napirendre tért a dolog felett, pedig május közepén tele volt a nemzetközi sajtó a hírrel: befellegzett a világ legnagyobb televízió- és rádiótársaságanak, a Gosztelrádiónak — legalábbis monopóliumként. Tavaly júliusban született az elhatározás, s csaknem egy év felkészülés után kezdte meg az Orosz Rádió- és Televíziótarsaság a napi rendszeres, hatórás műsor sugárzását. Az osztrák Die Presse szerint ez maga a második orosz forrdalom kezdete: senki nem kételkedhet abban, hogy a (BBC mintára írásban is rögzítetten) független orosz televízió hamarosan igazi alternatívája lesz a szovjet központi tévének. Nyugaton az volt a vélemény, hogy e pluralista vélemény- és hírkinálat megjelenése a mindennél hatékonyabb elektronikus médiában lényegében megkoronázza a glasznoszty eddigi vívmányait.

A Gosztelrádió monolitikus szervezet — mintha csak Orwell írta volna. Sok tízezer munkatárs, kemény központi irányítás, négy tévé- és megszámlálhatatlan rádióprogram az óriási birodalom 11 időzónája számára. Bár a helyi tévéprogramokban, sőt, az utóbbi időnen már a főhíradóban, a Vremjában is kezdett tért hódítani valamiféle merészen pimasz újságírói hangnem, az igazán fontos kérdésekben azért a televízió mégiscsak megmaradt a szovjet központi hatalom egyik utolsó igazi ideológiai központjának.

Még Jelcin elnökválasztási győzelme előtt, a Gorbacsowal tartott történelmi megbeszélés részsikereként érte el — Gorbacsov utolsó pillanatig tartó szembenállása ellenében — a maga orosz tévécsatornájának beindítását. Igaz, Gorbacsov elvi hozzájárulása az orosz tévé számára inkább csak annyit jelent, hogy mostantól megkezdheti a sajat kis háborúját a Gosztelrádió ellen, ami feltehetően hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat.

Az orosz televízió programja a Szovjetunió teljes terúletének 95 százalékán fogható lesz. Terveznek nemzetiségi nyelvű adásokat, ami további veszély a Gosz- telrádióra nézve. Ehhez járul még az is, hogy az orosz téve 600 alkalmazottjának jó része nemcsak hogy éveken át a Gosztelrádió munkatársa volt, de többségük egyenesen a sztárok, az igazi teljesítményre alkalmasak közül kerül ki. Az ilyen „árulókkal” szemben nem könnyű hangulatot teremteni, még ha az ónás is teszi ezt, kellőképpen lenézve a törpét.

Az Orosz Köztársaság röviddel ezelőtt 30 millió dollárt utalt át — keményvalutában — „saját” tévéállomásának a legszükségesebb technika beszerzésére. Egyelőre azonban még nem érkeztek meg a szállítmányok Ja- ánból és az Egyesült Államok- ól, úgyhogy az oroszok egyelőre kénytelenek nemcsak az adót és a frekvenciát, hanem — legalábbis átmenetileg — még a stúdiókat és a kamerákat is a szovjetektől bérelni.

Az orosz televízió vezérigazgatója, Anatolij Liszenko, egykori ismert josztelrádiós, aki ebben a minőségében egy — ez év elején megszűnt — aktuális háttérmagazin szerkesztője volt.

Az a törekvése, hogy a nyugati értelemben vett — a Jelcin vezette hatalomtól is — független tájékoztatást valósítson meg. Mindennek érdekében jelenleg 70 szerkesztő fáradozik. Töredéke annak a létszámnak, amelyet a Gosztelrádió ugyanerre a feladatra biztosítani tud. Híreket esténként kétszer sugároznak, 20-20 percen 'át. A sorrend: orosz, szovjet és nemzetközi események. Saját tudósítói irodát terveznek felállítani Nyugat-Eu- rópában, a Közel-Keleten, két helyen az Egyesült Államokban. A nemzetközi eseményekről a képanyagot külföldi tévéadóktól — köztük a CNN-től — veszik. A program többi részét filmek, szórakoztató műsorok, sportközvetítések teszik ki. Ami azt illeti, az oroszok nem akaiják újból kitalálni a televíziózást, csak éppen másként csinálni, mint a szovjetek.

A magyar privatizáció rögös útja

Magyarország, amely eddig a legtöbbet tette Keiet-Európában az ipar állami ellenőrzésének lebontásáért, mostanában rádöbben, hogy a privatizációt köny- nyebb meghirdetni, mint végbevinni — írta a közelmúltban a Financial Times, a brit üzleti körök lapja.

A privatizáció nemcsak abból áll, hogy feladunk egy hirdetést: eladó a gyár. Minden vállalat átfogó jogi, pénzügyi és szerkezeti átszervezésre szorul, mielőtt el lehet adni — idézte a Financial Times Bokros Lajost, a budapesti értéktőzsde elnökét.

Meg kellett fizetni a tanulópénzt: a húsz vonzó állami vállalat eladását tartalmazó első privatizációs program messze elmaradt határidejétől. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója tavaly szeptemberben idén év közepére várta a folyamat lezajlását, ehelyett az eladások csak most kezdődnek. Az első a Pannonplast műanyaggyártó cég lesz júniusban — írta a Financial Times.

Sok idő ment el a külföldi tanácsadó, könyvvizsgáló és eladásszervező cégek versenytárgyalási kiválogatásával, azután az eladandó cégek könyveinek vizsgálatával. Az elmúlt évtizedekben elhanyagolták a megfelelő könyvvizsgálatot, ráadásul a kormány nem ad elég pénzt a vagyonügynökségnek a külföldi tanácsadók díjaira — írta a brit lap. De ha minden rendben megy, akkor is nehéz felbecsülni a magyar cégek értékét a változó gazdasági körülmények között. A Richter Gedeon, a legnagyobb magyar gyógyszergyár tavaly például meg a privatizáció egyik fődíjának tűnt, de piaci értéke azóta is folyamatosan csökken, szovjet megrendelőinek fizetésképtelensége miatt — vélekedett a Financial Times.

Még mindig bonyolult megállapodni, mert, a nyugati gyakorlattal ellentétben, a vevőknek nemcsak az állammal (a vagyonügynökséggel) kell dűlőre jutniuk, hanem a helyi hatóságokkal, a vállalati tanácsokkal, a cégvezetéssel is tárgyalniuk kell. A Danubius szállodalánc például kecsegtető ajánlat, de a cég mind a 18 szállodája helyi tulajdonban lévő telken van, s ez további 18 tárgyalást jelent.

Más privatizációs programok még lassúbbak: tízezer meghirdetett boltból és vendéglőből eddig mintegy 100-at sikerült eladni, s ennek az is oka, hogy túl magasra szabják az árakat.

A vagyonügynökség azt állítja, hogy 2 000 állami cégből eddig már 200-at részben privatizálták. — Ez a leggyorsabb privatizáció a történelemben — mondta Bokros Lajos. Kérdés, ez a „leggyorsabb” elég gyors-e, mert sok magyar vállalatnak már a privatizáció is késő ahhoz, hogy csődbe ne menjen — tette hozzá a Financial Times.

UFCHesen

_____________________________________________‘ 1

A

z élet csillagászati feltételei

A Merkur a Naphoz legközelebb keringő bolygó. Felszínén, ahol a Nap delel, a hőmérséklet elérheti a

297 Celsius fokot is.

Mai ismereteink szerint a Naprendszer egy csil- „Kedvező” holygópályák területe kettős csillag- lagközi por- és gázfelhő összetömörüléséből ala- rendszerben,

kult ki. Infratávcsővel észlelt, lapult porkorong a

béta Pictoris nevű csillag mellett. --.y

Sorozatunk eddigi részeiben főleg az ufológusok és hívők szemszögéből elemeztük ezt az oly sokat vitatott, az idegen civilizációk jelenlétével foglalkozó témát. Most a tudomány oldaláról próbáljuk megközeh'teni a problémákat. Tehát léteznek-e idegen távoli, értelmes civilizációk, s ha igen, milyen módjai lehetnek a kapcsolatfelvételnek? A földi élet keletkezési folyamatára vonatkozó ismereteinkből arra kell következtetnünk, hogy a hasonló folyamatok valószínűleg általánosak az egész világ- egyetemben. Nem tudjuk, hogy ténylegesen hány bolygón alakult ki az élet egyszerűbb formája, s hány égitesten fejlődhetett ki a technikai civilizáció. De mielőtt becslésekbe bocsátkoznánk, arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy melyek is az élet csillagászati feltételei.

Mivel az egyszerűbb szervezetek élettevékenysége is megköveteli a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat, ebből a megállapításból következik, hogy csak olyan bolygórendszerben van lehetőség az élet kialakulására, ahol a központi csillag tömege nem túl kicsi. Ugyanis a túlságosan alacsony hőmérsékletek teljesen kizáiják az élet keletkezésének lehetőségét. Ugyancsak végzetes lehet a túl magas hőmérséklet és a hirtelen hőmérsékletingadozás. Egy nagyobb tömegű csillagnak — melynek van bolygórendszere — létezik egy olyan tartománya, övezete, ahol a bolygón uralkodó hőmérsékleti viszonyok nem zárják ki az élet keletkezését. Ha a csillaghoz túl közel kering egy bolygó, hőmérséklete túlságosan magas lesz. Erre legjobb példa a Merkur, melynek a Nap felőli oldalán a hőmérséklet meghaladja az ólom olvadáspontját. Ezzel szemben a Naptól távol eső bolygókon, az Uránuszon, Neptunuszon — ahol a hőmérséklet 200 Celsius fok körül van — nem könnyű elképzelni még egyszerűbb életformákat sem.

Galaxisunk csillagainak a száma kb. 100-150 milliárd. Természetesen az összes csillagnak nincs bolygórendszere. A sok évtizedes megfigyelések alapján kijelenthetjük, hogy a Nap környezetében talált 56 csillag közül legfeljebb csak nyolcnak van bolygórendszere. Mindebből arra következtethetünk, hogy Galaxisunk csillagainak egyhetede körül létezhetnek bolygók. így mintegy húszmillió bolygórendszerrel számolhatunk Galaxisunkban. A csillagoknak több mint a fele többszörös rendszerhez tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen rendszerben egy adott bolygó pályája eléggé bonyolult, nem zárt görbe lesz. Az ilyen pályán haladó bolygó időnként igen kis távolságra megközelítheti a csillagot, máskor pedig nagyon eltávolodhat tőle. így felületének hőmérséklete időnként

az élet keletkezése szempontjából megengedhetetlen nőmérsékleti határok között fog mozogni. Ez alapján sokáig elfogadott volt az a nézet, mely szerint a többszörös csillagok körül nem alakulhatnak ki lakható bolygók.

Ám idővel kimutatták, hogy egyes esetekben van mód a bolygók periodikus pályákon való mozgására, így felületük hőmérséklete az élet fejlődése szempontjából megfelelő határok között fog változni. (3. kép). Tehát többszörös csillagrendszerekben is lehetnek olyan bolygók, melyeken az élet kialakulhat, de magányos csillagok körül nagyobb ennek az esélye.

Tudományos kutatások szerint — úgy íátszik — a bolygó- rendszerek kialakulása törvény- szerű, és nagy valószínűséggel gyakori folyamat. A bolygókep- ződési folyamatban a hoalló nehéz anyagok a csillag közelében, a könnyű anyagok pedig távolabb sűrűsödhetnek égitestté. Sajnos, a szomszédos csillagok bolygóit nem tudjuk távcsövekkel megfigyelni, de létezésükre közvetett vizsgálati módszerekkel következtethetünk. A hat fényévre levő Bernard-csillag pályájának 30 éven át történő gondos elemzése közben az átlagos pályától való eltéréseket mértek. A feltevések szerint ezek a zavarok a Bernard-csillag környezetében levő bolygók jelenlétéből adódnak. így tehát elképzelhető, hogy e csillag közelében lehetnek sűrűbb szilikátokból és vasból felépülő Föld-típusú bolygók.

Ahhoz, hogy valamely bolygón élet fejlődjön ki, szükséges, hogy a bolygó hőmérséklete több milliárd éven keresztül megfelelő határok között mozogjon. Épp ezért lényeges, hogy a csillag sugárzása is több milliárd éven keresztül egyenletes maradjon. Ezért például a változó csillagok, melyek gyakran változtatják fényességüket, kizárhatók a vizsgálatból. Egy Nap-típusú csillag legalább 10 milliárd évig egyenletesen sugároz. Na- unk fényessége az utóbbi né- ány milliárd ev alatt néhány tized százalékos pontossággaí állandó maradt!! Az élet kialakulásának lényeges csillagászati feltétele tehát az, hogy a bolygórendszer központjában lévő csillag fényessége hosszú időn keresztül állandó legyen.

Természetesen az eddig felsorolt feltételek teljesülése még nem elég az élet kialakulásához. A vizsgált probléma szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy mekkora is a kialakult bolygó tömege. Amikor a bolygó kis tömegű, akkor a felső légkörben mozgó molekulák és atomok sebessége meghaladhatja a második kozmikus sebességet, így akadálytalanul elhagyhatják a bolygó légterét. Ez a folyamat egy kicsit a párolgásra emlékeztet. (Ez a folyamat a legnagyobb a könnyűgázoknál: a hidrogénnél és a héliumnál.) Tehát ez a „kipárolgás” nagyban függ a bolygó tömegétől. Például a Hold tömege 80-szor kisebb, mind a Földé, így a szökési sebesség mindössze 2,7 kilométer másodpercenként. Nem véletlen, hogy égi kísérőnk kozmikus története során még a viszonylag nehéz gázokat sem tudta megtartani. Tehát ahhoz, hogy egy bolygón élet keletkezhessen és fejlődhessen, a tömegének nem szabad túl kicsinek lennie. De a túl nagy tömeg is kedvezőtlen lehet. Az óriásbolygók közül a Jupiter és a Szaturnusz megtartotta ősi eredeti légkörét, ami hidro- énben igen gazdag. így az óriás- olygók nem mások, mint a középpont felé rohamosan növekvő sűrűségű gázgömbök. Ezeknek az égitesteknek nincs is szilárd felszínük. Egyes szakemberek szerint a nagy hidrogénbőség mellett képződő szerves vegyü- letek — ammónia, metán — ki- záiják az élő szubsztancia létrejöttének lehetőségét, mivel ezek mérges gázok. Mások szerint persze ez az állítás vitatható. Tanulságként annyit feltétlen leszögezhetünk: ahhoz, hogy egy bolygón élet keletkezhessen és fejlődhessen, a tömegének alulról és felülről is korlátozottnak kell lenni.

A fentebb felsorakoztatott feltételek a legáltalánosabbak. Ahhoz, hogy egy égitesten élet kialakulhasson, még egy sor követelménynek kell teljesülni. Nagyon fontos lehet például a bolygó felszínét beborító folyékony burok. Persze, ennek kialakulása további elvárásokat ró a bolygó sugarára, tömegére és a bolygónak a csillagtól való távolságára.

Elméleti kalandozásunkat be is fejezném, annak ellenére, hogy a témát a teljesség igénye nélkül dolgoztam fel. De a leírtakból mindenesetre annyi kiderül, hogy az élet kialakulásához számtalan körülménynek kell egyidejűleg jelen lennie. Ez is a magyarázata lehet annak, hogy a tudósok az UFO-kkal kapcsolatos híreket „kacsának” tekintik.

Vas né Tana Judit