Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-31 / 178. szám

SARUDI NYÁR — VADVÍZORSZÁG, A HOLNAP ÍGÉRETE (5. oldal) PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 178. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER­EXPRESSZ! A pénz kevés, de ügyesen beosztják SÜi&u \ *3L‘ A felvétel önmagáért beszél: pénz nélkül — csigalassúsággal fejlődik a falu... Nyújtózkodj, falu — amíg a lyukas takaród ér... Gondból, bajból bőven kijutott az idén az önkormányzatoknak. Ennél valószínűleg látványosabb startot képzelt szinte mindenki a demokratikusan választott falu- és városvezetőknek. Az sejthető volt, hogy nem sima, könnyed „sprintelés” vár rájuk, inkább gátfu­tás, de arra senki sem számított, hogy csak a sok gátat rakják az út­jukba, s elfelejtik felfesteni a pályát. Magyarán szólva: szép szava­kon kívül egyebet nem nagyon kaptak az önkormányzatok vezetői és képviselői kezdetben a kormánytól és a Parlamenttől, miközben az állam mindenféle kötelezettséget lőcsölt rájuk, nagyvonalúan el­tekintett a megfelelő anyagi ellentételezéstől. A pénzből persze sosem elég, lenére visszatérő panasz — ma manapság pedig köztudottan üres az államkassza, s mindenho­vá kevesebb jut az éltető forin­tokból a szükségesnél. Ennek el­már inkább csak egy rezignált só­hajtás kíséretében —, hogy az önkormányzatok magukra ha- gyatottan küzdenek a minden­napokkal. És nemcsak az anya­giak hiánya miatt, hanem azért is, mert még mindig hiányoznak olyan fontos és nélkülözhetetlen törvények, rendeletek, amelyek egyértelmű, törvényes jogi med­ret szabnának a polgármesteri hivatalok tevékenységének. De most maradjunk csak az anyagiaknál: arról érdeklődtünk néhány községi önkormányzat­nál: kitart-e év végéig a pénzük, vagy előfordulhat, hogy kifutnak a keretből... ? (Folytatás a 3. oldalon) Pénztárcánk: inflációs tükör Tisztelgés a 301-es parcellánál Kerry Walter Sibraa, az Ausztrál Szenátus elnöke és az általa vezetett delegáció magyar- országi látogatásának utolsó hi­vatalos programjaként tegnap koszorút helyezett el a rákoske­resztúri Új Köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forra­dalom mártírjainak emlékmű­vén, és fejet hajtott a mártír mi­niszterelnök, Nagy Imre sírja előtt. Az Ausztrál Szenátus elnö­két és a képviselőket, akik Sza­bad György, az Országgyűlés el­nökének meghívására csütörtö­kön érkeztek hazánkba, látoga­tásuk során fogadta Göncz Ár­pád köztársasági elnök is. Ukrán bányászok Tatabányán? Ukrán szakmunkások alkal­mazásának lehetőségeiről kezd­tek tárgyalásokat ukrán bánya- vállalatokkal a Tatabányai Bá­nyák vezetői. A magyar vállalat­nál ugyanis vájárokból és gépke­zelő szakmunkásokból létszám- hiány van. A vájárutánpótlás szinte kilátástalan, jelentkezők hiányában meg is szűnt a vájáris­kola. Ezért kénytelen lengyel bá­nyászokat alkalmazni a tatabá­nyai vállalat, jelenleg 60 lengyel szakmunkás dolgozik a mányi bányaüzemében. Alföldi autópályát terveznek A Budapestről Cegléden, Szolnokon át a határig vezető 4-es út egyre zsúfoltabb. Ezért az érintett három megye: Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Haj- dú-Bihar önkormányzata össze­fogva, közösen keresi a megol­dást egy körülbelül 200 kilomé­teres új autópálya kiépítésére, a 4-es út tehermentesítésére. Első lépésként mindhárom megye megbízott egy-egy tervező céget előzetes tanulmányterv kimun­kálására. Jelenleg egy kilométer­nyi autópálya beruházási költsé­ge körülbelül 300 millió forint, így az új út mintegy 60 milliárdot igényelne. Nem lesz gond a körtével A tegnapi zalaegerszegi szak­mai fórumon megalakították a Zala megyei szőlő- és bortaná­csot. Felvetődött a fórumon egy gyümölcstermesztési tanács lét­rehozása. Ennek kapcsán el­hangzott: valószínű, hogy nem lesz értékesítési és árgond az al­mával, szilvával és a hazánkban legnagyobb területen Zalában termelt körtével. Augusztusban már levonják a bruttó keresetek szerinti 0,5 szá­zalékos szolidaritási járulékot. A Foglalkoztatási Törvény szerint ajúliusi keresetek alapján esedé­kes elsőként ez a befizetés, de mivel a júliusi munkabéreket au­gusztusban fizetik, így a járulék- fizetést is ekkor kell teljesíteni. A járulék összegére nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A befizetéseket az adóhatóság gyűjti össze, és utalja át a Mun­kanélküliek Szolidaritási Alap­jába. Szintén ebbe az alapba fize­tik be a munkáltatók a bruttó bé­rek szerinti 1,5 százalékot. Az alap a költségvetésből származó Az első fél évben a belkeres­kedelemben némi élénkülés volt. A félév végén 7802 gazdálkodó szervezet működött a belkeres­kedelemben, ez 1427-tel több, mint az elmúlt év végén. Ezen belül a jogi személyiségű gazda­sági társaságok száma 6822, az átalakulás, a szektor privatizálá­sa folyamatos. 9 milliárd forinttal kezdte meg működését, de a további kiadá­sokat — a biztosítási elvnek meg­felelően — a munkavállalók és a munkáltatók befizetéséből kí­vánják fedezni. Idén csaknem 6 milliárd forintos járulékbefize­tésre számít az alap. Ez a pénz más források bevonása ellenére sem lesz elegendő a mintegy 300 ezerre becsült munkanélküli el­látásához, ezért költségvetési ki­egészítéssel, vagy a Foglalkozta­tási Törvény módosításával, a já­rulékok emelésével, a járadékok csökkentésével felelhetnek csak meg az igényeknek. A kormányzat szakszervezeti Az első fél évben a kiskereske­delmi forgalom folyó áron 19 százalékkal növekedett, 369 mil­liárd 496 millió forintot tett ki. Ez 39,2 százalékos inflációt be­csülve végül is a forgalom csök­kenését jelenti. Az első fél évben a lakosság 100 forint bevételből 65,75 forintot költött áruvásár­lásra. kérésre késznek mutatkozott ar­ra, hogy a vállalatok — a bérsza­bályozás keretei között — adó­mentes béremeléssel ellentéte­lezzék a dolgozóknak a 0,5 szá­zalékos befizetést. Az Érdek­egyeztető Tanács ülésén a munka- vállalók, a munkaadók és a kor­mányzat is elfogadta, hogy az adózást meghatározó alsó bér- növekedési sávhatárt a 0,5 szá­zalék féléves mértékének megfe­lelően 0,25 százalékkal, 18-ról 18,25 százalékra, a felső sávha­tárt pedig 28-ról 28,25 százalék­ra emeljék. így tehát a vállalatok­nak elvileg meglesz a lehetősé­gük a levonások ellentételezésére. Az első fél évben a kiskereske­delem eladási forgalma 17,9 szá­zalékkal növekedett, vágyás vál­tozatlan áron számítva 15 száza­lékkal csökkent, 190 milliárd 810 millió forintot tett ki. Értékpapírokba a lakosság 115,7 milliárd forintot fektetett, ez 25,3 milliárddal több az év elejeinél. Megoldható a borválság Nem az állami garanciaválla­lás az egyedüli megoldás a bor­válság megoldására — mondta az MTI érdeklődésére kedden a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Tóth Sándor osztályvezető hangsúlyozta: mielőbb privati­zálni kell a borkereskedelmet, amelyben az állami és szövetke­zeti részesedés még ma is mint­egy 70 százalékos. Lehetetlen helyzet, hogy a volt NDK terüle­tére az idén és jövőre 520 ezer hektó bort lehetne vámmentesen kiszállítani, de a külkereskedők képtelenek a bort értékesíteni. Elmondta, hogy az idei termés megközelítheti az 5 millió hektó bort, s a korábbról tárolt készle­tek az év végére 2-2,3 millió hek­tolitert tesznek ki. (Folytatás a 2. oldalon) Augusztusban már levonják a keresetekből Félszázaléknyi szolidaritás Vatikániak — bejáráson Piero Marim pre- látus, a pápai szertar­tások vatikáni hiva­talának vezetője és munkatársa, Renato. Boccardo tegnap fel­kereste a pécsi és szombathelyi isten­tiszteletek helyszí­nét. A szentszék megbízottjai szom­baton és vasárnap Máriapócson, Deb­recenben, hétfőn Esztergomban és a fővárosban ellenő­rizték az előkészüle­teket. II. János Pál au­gusztus 17-én tart szentmisét a Pécs- Pogányi repülőtéren. Az istentiszteletre eddig több mint száz­ezren jelezték érke­zésüket, a püspöki iroda hetven egyházi és világi díszvendé­get hívott meg. Az ol­tárépítmény hango­sítása augusztus 14- én kezdődik. Szombathelyen augusztus 19-én lesz szentmise a repülőté­ren, amely mellett új vasúti megállót is építettek. A mise hangosítási feladatait egy osztrák cég vál­lalta. A vatikáni megbí­zottak Szerdai prog­ramjában a Népsta­dion és a Hősök tere szerepel. Szakértők vizsgálják: bűncselekmeny történt-e Mezőtárkányban? Csecsemőtetem a szenestárolóban A Füzesabonyi Városi Rend­őrkapitányságra érkezett a hét­végi bejelentés, miszerint csecse­mőgyilkosság történt Mezőtár­kányban. A Liszt F u. 6. szám alatti portára érkező megyei helyszínelő nyomozók feladata volt, hogy ellenőrizzék a hírt: megállapították, hogy az ott lakó Ferencz József né korábban való­ban terhes volt, de hogy azon a napon mi történt vele, nem tu­dott nyilatkozni. A helyszíni szemle során azonban a szenes- tárolóban megtaláltak egy „elé­gett” testmaradékot, amelyet — hogy megállapítsák: szülés tör­tént-e, vagy csak vetélés — igaz­ságügyi orvosszakértői vizsgálat­ra küldtek el. Ennek eredményé­től függ ugyanis, hogy az asszony — aki egyébként kórházi kezelés alatt áll — bűncselekményt kö­vetett-e el, avagy sem. Megkezdte működését az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal A Magyar Közlöny 85. szá­mában megjelent az a kormány- rendelet, amelynek értelmében a Kárpótlási Hivatal jogutódja­ként a kormány Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalt létesít, hogy az intézze a kárpót­lási törvény hatálya alá tartozó ügyeket. Ugyancsak ez a hivatal jár el az Országgyűlés által meg­határozottak személyes szabad­ságát jogtalanul korlátozó intéz­kedések okozta anyagi hátrá­nyok kárpótlásával összefüggő ügyekben, valamint közreműkö­dik a kárpótlással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában. A hivatal országos hatáskörű, önálló államigazgatási szerv, fel­ügyeletét a kormány látja el. A hivatal önálló költségvetési szerv, élén az elnök áll, akit a mi­niszterelnök nevez ki, illetve ment fel. A kárpótlási törvény hatálya alá tartozó ügyek elsőfokú inté­zésére a hivatal területi szerve­ként megyei, fővárosi kárrende­zési hivatalok működnek. Fel­adatukat az országos hivatal irá­nyításával, a kárpótlási törvény­ben meghatározott hatáskörüket azonban önállóan gyakorolják. Antall József Schuman-dijas Antall József magyar miniszterelnök kapta idén a tekintélyes stras- bourgi Robert Schuman-dijat, jelentette a DPA német hírügynökség kedden. A hamburgi székhelyű F. V. S. alapítvány a rangos európai kitüntetés odaítélésével a magyar kormányfőnek az európai egység előmozdítása érdekében tett különleges érdemeit ismeri el. Az 50.000 német márkával járó kitüntetést szeptember 11-én adják át a strasbourgi Rohan-palotában, az Európa Tanács ünnepélyes ülésén. A strasbourgi Robert Schuman-dijat 1986-ban, a neves francia po­litikus, az európai egység megálmodója születésének 100. évforduló­ján alapították, és kétévenként ítélik oda. Antall József előtt Mario Soares portugál elnök és Paul Poupard bíboros, a vatikáni Kulturális Ügyek Tanácsának elnöke kapta meg. Szabó Pál tizenkét ellenvetése — Pálfy István kinevezésére: ismét nem...! Mégis megszavazták Eger kulturális koncepcióját A számtalan kifogás, írásban benyújtott kritika és szóbeli bírá­lat ellenére mégis megszavazta Eger önkormányzati testületé a korábban már nyilvános fóru­mon is megvitatott kulturális koncepciót. A már eleve marato­nira tervezett július 30-i közgyű­lés tegnap délelőtt 11 órakor kez­dődött a városházán. S a külön­böző alpontokat is tartalmazó tíz napirend mellett még újabb sür­gősségi indítványokat is meg kel­lett vitatni. Egyébként is mozgal­masnak ígérkezett a tegnapi nap a városatyák számára, hiszen olyan dolgokban kellett még dönteni, mint a már rétestésztá­vá nyújtott Pálfy-ügy. Dr. Ringelhann György pol­gármester kötelezettségének tett eleget, amikor dr. Löffler Aurél­nak közvetlen és méltató szavak mellett nyújtotta át a Pro Agria kitüntetést. A nemrég alapított önkormányzati elismerést, Ki­rály Róbert szobrászművész pla­kettjét a 80. életévét betöltő egy­kori tanácsi alkalmazott, fárad­hatatlan idegenforgalmi sza­kember méltán kapta meg. Eddi­gi életműve — mint ahogyan a polgármester is hangsúlyozta — példája a tudás által megszerez­hető megbecsülésnek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents