Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-24 / 172. szám

HÍRLAP, 1991. július 24., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Rivaldafényben Folytatódnak az Egri Nyár ’91 rendezvényei, úgy, hogy egyúttal újabb programsorozattal bővül­nek. Egy hónapon át a Kossuth Lajos utcai szabadtéri színpad ad otthont a közkedvelt színmű­vésznek, Balázs Péternek, vala­mint vendégeinek. Elsőként a nem kevésbé népszerű Tahi Tóth László látogat a megyeszékhely­re július 30-án, este fél 8-kor. Vi­dám előadásának a címe: Mama, fogjál nekem békát! Ejtőernyos-toborzó Szereted az izgalmakat, s le tu­dod győzni a félelmedet? Nos, ha igen, akkor valószínűleg alkal­mas vagy arra, hogy ejtőernyőz­zél. Ezzel a felhívással várja az Egri Ejtőernyős Klub 15 éves kor felett mindkét nem képvise­lőinek jelentkezését. A klub minden csütörtökön este 7 és 8 óra között a Bajcsy-Zsilinszki út 9. (Eger Tourist iroda mellet) alatt tartja az összejöveteleit, amelyre várja az érdeklődőket is. Szünetelnek a fogadórák Pongrácz József országgyűlési képviselő szünetelteti fogadóó­ráit a hevesi városházán. Legkö­zelebb augusztus 30-án, 14-17 óráig várja választóit. Véradások megyénkben Aki donorként akar másokon segíteni, a héten több alkalma is nyílik erre. Egerben ma reggel az érckutatónál, pénteken pedig Recsken várják a véradókat. Gyermekprogram Már többször hírt adtunk ar­ról, hogy az egri Ifjúsági Ház ér­dekes, színes programokkal vár­ja a szünidejüket töltő diákokat. Június 27-én, szombaton dél­előtt fél 11-től, elsősorban a jó kézügyességgel rendelkező gye­rekeket várják, hiszen a Játszó- Tér programsorozat keretén be­lül ezúttal hajdíszeket és kitűző­ket készítenek. Tanácskozás Abasáron A Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége me­gyénk önkormányzati hivatalá­nak segítségével tanácskozást tart holnap Abasáron, amelynek témája a falusi turizmus. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke az európai gyakorlatból és a ha­zai lehetőségekről ad áttekintést előadásában. A szervezők ezért várnak minden olyan érdeklő­dőt, vállalkozót, aki ezen a téren szeretné ismereteit bővíteni. Képzőművészek tábora Augusztus 19. és 30. között rendezik meg az egri Vrtkovics- házban azt a képzőművészeti al­kotótábort, amelyre a hónap ele­jétől várják az érdeklődők jelent­kezését. Ugyancsak ide várják augusztus 12. és 24. között azo­kat az általános iskolásokat, akik szeretnek rajzolni, s szívesen megismerkednének a különféle technikákkal. Jelentkezni sze­mélyesen, vagy telefonon lehet. Cím: Eger, Széchenyi út 55. Tel: 12-345. FIATALOK! ' FELSŐFOKÚ MANAGER ASSZISZTENS-HOSTESS 900 ÓRÁS, INTENZÍV NYELVOKTATÁSÚ KÉPZÉS INDUL EGERBEN! Jelentkezési határidő: 1991. augusztus 10. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: hétköznapokon 9—13 óráig a Gyermek - Szabadidő­központban Eger, Bartók Béla tér 6. Telefon: 36/13-792 vagy 12-686 JELENTKEZZEN NÁLUNK, LEGYEN A HALLGATÓNK! ^ SZOMA KFT.j Egy hónap telt el azóta, hogy Király Tibor és Moldván Miklós az egri Fazola utcában megnyitották CD-lemezkölcsönzőjüket. A vájtfülűek azonban nemcsak a szokványos szolgáltatásokat élvezhetik, az üzletben ugyanis különleges minőségű, közvetlenül az úgynevezett mesterszalagról másolt amerikai eredetű korongokhoz is hozzájuthatnak, sőt vásárlás előtt kényelmes hangstúdióban győződhetnek meg a kiválasztott diszk kvalitásairól. A cég ezenkívül professzionális minőségű berendezéseket (Mic- romega, Denon, Musical Fidelity) is forgalmaz, amelyeket — mielőtt fizet érte — ki-ki saját otthoná­ban tesztelhet. (Fotó: Gál Gábor) Megkerült autók, elveszett becsület Kényes dolog a becsület. Mindenki ismeri a klasszikus történe­tet arról az emberről, aki kabátlopási históriába „keveredett.” Igaz, nem ő lopott, hanem tőle emelték el a télikabátot. Ezért aztán érthető Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió el­nökének nyilatkozata, aki a gyanúsítottak mellé áll. Ugyanis ennek az ügynek a kipattanása — meg a rendőrség részéről nyilatkozó Bod- racska ezredes szerint is — eßg felemás volt. Félreérthető megfogal­mazások hangzottak el a múlt beti sajtótájékoztatón, így aztán meg­indult a találgatás a Peugeot-król, a BMW-kről és a Bongó szponzo­rálási pénzeiről. A közvélemény pedig ítélkezett, anélkül, hogy meg­bízható adatokkal rendelkezett volna. Annál is inkább, mert már re­gebben is napvilágra kerültek bizonyos megállapítások a televízió gazdálkodásával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék által felde­rített tények így kerültek kapcsolatba a rendőrségi vizsgálattal, s vál­tak „kerek egésszé”. Két ügy végül ezen a héten „kipukkadt”: a BMW-két megtalál­ták, s a Bongó körül sem leltek törvénytelenséget. Háromból egy, nem is olyan rossz ez az arány egy céllövészeti gyakorlaton. Igen ám, de ekkora nyilvánosság előtt három „lövésbőrkettő nem mehet fél­re. Mert ha mást nem is, néhány ember jóhírét telibe találja. Ezért ért­hető Hankiss tiltakozása, mert ha így megy tovább, a televízió szőrös- tül-bőröstül „bűnös” intézménnyé változik. A nyilatkozatháború és a gyanúsítgatás helyett végre a műsorral kellene foglalkozni. A nézők a becsüfetes tévéseknek szurkolnak. Mert ők vannak döntő többségben. \o* */ Kevesebb bölcsőde Gyöngyösön A korábbinál Gyöngyösön is kevesebb pénz juthat az idén böl­csődékre. Egyszerűen lehetet­lennek tűnik azt a 41 millió forin­tot „kipréselni” a fenntartásuk­ra, ami a tavalyi 32 helyett kelle­ne. Másrészt az eddigi hat kis­gyermek-intézmény működteté­se feleslegesnek is tűnik. A'80-as években fejlesztett hálózat he­lyeinek tavalyi jelentős csökken­tése ellenére sem teljes a kihasz­náltság. A várt 322 aprósággal szemben még papíron is csak 238 a létszám, de — a felmérések szerint — valójában kétszáz pöt­töm sincs az épületekben, ráadá­sul ezek zöme is már óvodás ko­rú. Úgy látják az önkormányzat­nál, hogy fele annyi helyen is jól megférnének a kicsinyek, s szük­ségszerű átirányításuk sem okoz­na különösebb gondot. Legalább évi 12 millió forintot megtakarít­hatna így a város, nem beszélve arról, hogy a felszabaduló helyi­ségeket más célokra lehetne hasznosítani. A képviselő-testület nemrégi­ben — hosszas, alapos vita után — elfogadta az indítványt, ami sze­rint megszűnik a Szent Bertalan, a Puskin és a L okodi utcákban lé­vő bölcsőde. Közülük azonban ez utóbbinak az épülete talán to­vábbra is a gyermekeké marad. Szó van ugyanis egy sajátos, spe­ciális, alapítványi óvoda létreho­zásáról. S ha ennek a tervei meg­felelnek a követelményeknek, az önkormányzat minden további nélkül támogatja az elképzelése­ket, biztosítja a működéshez való körülményeket. (gy) Életre kel a bodonyi művelődési ház A napokban telje­sen átvizsgálják a hatvanas évek köze­pén épült — ám, még mindig jó állapotban lévő — bodonyi mű­velődési házat. Rendben, minden te­kintetben használha­tó állapotban kívánja ugyanis átadni a helyi önkormányzat egy vállalkozó fiatalem­bernek, aki pályáza­tában azt ígerte: éle­tet visz az immár „ki­halt” kultúrházba. Szó, ami szó: megle­hetősen kihasználat­lan volt az utóbbi időben a közművelő­dés csaknem 500 négyzetméteres épü­lete, amelyben csu­pán a több mint két­ezer kötetes könyv­tárba nyitottak be az olvasók. Ám, ahhoz, hogy egyáltalán fenntartsák, évi 350- 400 ezer forintot kel­lett áldoznia az előző tanácsnak, illetve a jelenlegi önkor­mányzatnak. A közelmúltban meghirdetett pályá­zatra jelentkezett a parádi Csortos Sza­bolcs, aki szép elkép­zeléseket vázolt a köz­ség vezető testületé ele. Mint jelezte: klubszobát, videó- termet rendez be az emeleten, felújítja az egykor kedvelt teke­pályát, ifjúsági presz- szót üzemeltet majd, s kulturált körülmé­nyeket teremt a köz­ségi társadalmi ren­dezvényekhez, így a falugyűlésekhez, a téesz, illetve az áfész zárszámadó tanács­kozásaihoz, de még az esküvőkhöz is. A tervek szerint meg­oldja majd a vállalko­zó a napközis és a nyugdíjas étkeztetés mintegy ötven adag­jának szállítását is. Az önkormányzat indulásként 150 ezer forint értékű új be­rendezés és felszere­lés vásárlásával nyújt támogatást a vállal­kozónak, akinek az első két esztendőben nem kell részesedést fizetnie a bevételből. A későbbiekben pe­dig közös megegye­zés szerint utalja at a nyereség egy részét a polgármesteri hivatal számlájára. A köz­ségben már nagyon várt kulturális pezs- dülés remélhetőleg augusztus 20-tólkez- dődik meg, ekkorra tervezi a háznyitást az ifjú vállalkozó. Az egyik kút nem üzemel Nincs víz Bükkszéken? Kiapadtak a bükkszéki forrá­sok, nem folyik a híres Salvus-víz — közölték velünk a községből. Miután ellenőrizetlen híreket nem szokásunk közölni, termé­szetesen utánajártunk a dolog­nak, és felhívtuk telefonon Smi- ró György bükkszéki fürdőveze­tőt. — Ez így nem igaz — mondta. — Valójában az történt, hogy van itt két kút, s az egyik most nem üzemel valamilyen oknál fogva, így a másikat kellett beindíta­nunk. Ezt ugyan költségesebb üzemeltetni, ám ebből is ugyanaz a Salvus-víz folyik. Az persze tény, hogy valamivel kevesebb, ugyanis a megfelelő működéshez időnként szünetre van szükségük a vizet szolgáltató kompresszo­roknak, azonban ez a strandon semmiféle fennakadást nem je­lent. — Mi lehetett a probléma oka, miért apadhatott ki az elsőként említett kút vize? — Még nem tudjuk. Talán ré­tegbetörés volt, de az is lehet, hogy savazni kellene. Mindene­setre reméljük, hogy hamar meg­szűnik ez a helyzet, és még a hé­ten sikerül rendbe hozni a kutat. (R. M.) Ahol a Szent Koronát őrizték... (Folytatás az 1. oldalról) — A középkori ötvösremekek közül kiemelkedő az a gótikus szentségmutató, amely a XVI. század első évtizedéből szárma­zik. Ugyancsak ebből a korból származnak a gótikus kelyhek. Emellett pacifikáié is látható — így hívják az itt látható kereszte­ket —, köztük van reneszánsz, barokk és gótikus stílusú. Igen je­lentősek a barokk tárgyak, erek­lyetartók. Mindezeken kívül XVII-XVIII. századi értékes, díszes miseruhák, szobrok, gyö­nyörű gyertyatartók — ugyan­csak iparművészeti remekművek — tekinthetők meg bemutató termünkben. Ott sorakoznak még a régi misekönyvek is, me­lyeknek nagyon szépek a met­szeteik. Érdekesek más kiállított kötetek is. A legrégebbi 1517- ből származik, egy gótikus betűs, latin szövegű kiadás. Jelenleg a Nemzeti Múzeumban restaurál­ják a legidősebb Bibliánkat, amely a Vizsolyi Bibliának a „kisöccse”: úgymond zsebkia­dásban jelent meg, 1612-ben. Ez igen jó állapotban van, és a szak­emberek megállapították, hogy eredeti a kötése, tehát egyik ér­dekessége lesz kiállításunknak. Említhetném még Pázmány Pé­ter prédikációit, a Bollandi soro­zatban megjelent Szent István ki­rály életrajzát és a jelentős kora­beli műnek számító Szentírás- magyarázatokat is. — Plébános úr, ennek a helyi­ségnek sem akármilyen történel­me van... — Maga a helyiség, a plébánia díszterme egy 12x5 méteres te­rem, amelyet 1944-ben Márton Lajos freskóval díszített, ami a Szent Korona megdicsőülését ábrázolja. Ennek természetesen az adott gyakorlati indíttatást, hogy két alkalommal ebben a házban őrizték Gyöngyösön a Szent Koronát. Érdekessége még ennek a mennyezeti freskó­nak, hogy annak idején több közismert helyi személyiséget festett meg a művész. Sajnos ez a páratlan alkotás az elmúlt évek­ben eléggé elpiszkolódott, mert nem a rendeltetésének megfele­lően használták ezt a termet, töb­bek között még kazánház is volt. Hála Istennek tökéletesen sike­rült restaurálni így a terem ön­magában is reprezentatív, szép környezetet ad. — Végezetül hadd kérdezzük meg: hogyan állt össze ez az iga­zán „kihagyhatatlanul” szép ki­állítás? — Ez egy összefogásnak az eredménye, tehát egyformán hozzájárult a város, az egyház- község és a Mátra-Bükki Intéző Bizottság. (K. B.) Egerben fordították és nyomták Feltárul a hétpecsétes titok Az egri központú Mikrotrade Kft., amely gyógynövények for­galmazásával foglalkozik, újsze­rű feladatra vállalkozott nemrég. Szoros üzleti kapcsolatban áll­nak a németországi Homburg ’Saar-ban tevékenykedő Natu- waren OHG-val, amelynek ter­mékeit hazánkban terjesztik, és itthoni gyógynövényeket is szál­lítanak nekik, a német cég a kizá­rólagos kelet-európai képviselői. Az ottani tulajdonosok: Barbara és Peter Theiss kontinensünkön már minden nyelvre lefordított népszerű tudományos művét, az Erdők, mezők patikáját nemrég magyarra is lefordították, és ki­adták. Gömöry György ügyvezetőtől arról értesültünk, hogy a kiadói jogot megvásárolták. A magyar fordítást az egri Eszterházy Ta­nárképző Főiskola német nyelvi tanszékének tanárai végezték. Két gyógyszerész: Dorsich Má­tyáséi dr. Végh Miklós szakértő­ként működött közre. Érdekes­sége az is, hogy ugyancsak a me­gyeszékhelyen, az Egri Nyomdá­ban nyomták. A könyv igazi sikernek bizo­nyult, hiszen eddig negyvenezer példányt adtak el belőle. Lapjai­ról kitűnik, hogy dédanyáinknak a gyógynövények alkalmazása mindennapi esemény volt. Ám a fiatalabb nemzedéknek újra meg kell tanulnia, miként használja fel a természet gyógyító erőit. Hogyan alkalmazza azokat a cél­nak megfelelően teaként, ke­nőcsként, kivonatként, fürdő­ként vagy inhalálószerként. Az európai-hírű szerzőpáros nem­csak azt magyarázza el közérthe­tően, hogyan hatnak a gyógynö­vények, hanem számos gyakor­lati tanácsot is adnak használa­tukra vonatkozólag. Végigolvas­va ezt a könyvet, feltárnia hétpe­csétes titok: a gyógynövények tudománya. Szolid állampolgárként ez idáig nem sok bajom volt a rendeletekkel: nem építettem a szomszédo­ménál magasabb házat, tyúkom nem piszkított Ma­ri néni legszebb virágágyására, szexmasszázs-sza- lont se akartam nyitni, mondom, szolid voltam, mint a bárány. Állampolgárként legalábbis. Mostanság viszont mintha a feszültség jeleit érez- ném magamon. No, nem mintha gyökeres változá­son mentem volna keresztül, de lépten nyomon el­önt a düh, felfortyanok, mindenféle igazságérze­tekre hivatkozók, hangos szóval szidalmazok fafejű embereket (egyelőre még csak a hátuk mögött, ott­hon, vécésúrolás közben, ami ugyan gyáva tett, de pszichésen jót tesz...). Szóval — én azt hiszem — lej­jebb csúszott az állampolgári ingerküszöböm. Az lehet a baj, hogy nem rendelkezem megfelelő empatikus képességekkel, másképp megérteném, hogy a HIVATAL, és annak minden rendelete ér­tem van, jobbulásomat és nyugalmamat szolgálja. Itt van mindjárt az ipari és kereskedelmi miniszter kilenc per 1991 per negyedik hó huszonhatos szá­mú rendelete (értelemszerűen a dőlt zárójeleket te­gyük ki), amely a szeszesital forgalmazását korlá­tozza. Észerint, ha az üzlet bejáratától számított kétszázméteres körzetben alsó- és középfokú okta­tási intézmény, egészségügyi, gyermek és ifjúsági valamint gyermekintézmény működik, kimért sze­szesital forgalmazása tilos. Fontos közbeszúrás: „ide nem értve a melegkonyhás vendéglátóipari üz­leteket”. Értem én. Kricsnik, talponállók, kocsmák, kri- mók, csehók és hamburgeresnek álcázott zugkimé­rések: végetek! Ifjúságunk erkölcse, betegeink egészsége azt kívánja, hogy befejezzétek áldásos te­vékenységeteket. Akkor is, ha — teszem azt — böl­csőde van a szomszédságotokban: az imposztor Kovács Ferike még véletlenül átugrana, maga után vonszolva a sietségtől kibomló liberós pelenkás- zacskóját, becsapna nálatok egy felest, aztán ihaj, csuhaj, jöhet a spenót. (Persze, túlzók, na de a ren­delet szerint a pelenkás Kovács Ferikét is meg kell védeni haszonleső kocsmárosoktól...) Ennél azonban jobban bosszant a melegkonyhás vendéglátóipari üzletek kiváltságos helyzete. Nekik nem kell kilépegetni a kétszáz métert, ők akár még a gimnázium udvarán is üzemelhetnének, feltéve, ha eleget tesznek a melegkonyháról szóló követelmé­nyeknek, tehát, hogy: „az olyan üzlet, amely külön­álló, egészségügyi előírásoknak megfelelő, főző­sütő konyhával, továbbá előkészítő- és raktárhelyi­séggel rendelkezik (étterem, csárda, vendéglő, ét­kezde-kifőzde, söröző, stb), és amelyekben a jog­szabály 1. számú melléklete második pont első al­pontjában megjelölt ételeket a helyszínen készítik.” Hallottam, hogy Gyöngyösön több vállalkozó is kézhez kapott egy „tiltó utasítást”, mely szerint szeszt mérni nem szabad. A bökkenő csak az, hogy annak idején az italárusítás is szerepelt abban az en­gedélyben, amit az üzlet kialakítására kértek és kaptak. Több már fel is épült, milliók fekszenek benne — s legfeljebb most azon elmélkedhetnek a tulajdonosok, hogy tejcsárdát vagy babakelengye- boltot nyissanak a meglévő „vendéglátóipari egy­ség” helyett. Persze a szemfülesebbeknek és gazda­gabbaknak még mindig nyitva a kiskapu: a meleg­konyha. Csupán egy főzőfülkét kell kialakítani, ösz- szerittyenteni bográcsost vagy pacalt — és folyhat az ital, kényre-kedvre. Akár a bölcsődétől kétszáz méterre is. Doros Judit WT • Uraim, építsenek melegkonyhát! Hangzás — felsőfokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents