Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-18 / 167. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. július 18., csütörtök Jugoszláviai áldozatok Jugoszláviában a nemzetiségi összecsapásokban eddig 315 személy vesztette életét — közöl­te kedden este a belgrádi televí­zió a jugoszláviai sajtóban meg­jelent adatok összesítésére hivat­kozva. Az összesítés nem tartal­mazza azoknak az áldozatoknak a számát, akik a szlovén terület- védelmi erők és a jugoszláv nép­hadsereg közötti harcokban hal­tak meg. „Latin csúcstalálkozó”? Ma és holnap először tartják meg az amerika földrész latin or­szágainak és az Ibériai-félsziget két államának elnöki találkozó­ját. A mexikói kormány kezde­ményezésére Guadalajara ad otthont a csúcsértekezletnek. A tervek szerint a jövőben évente kerül majd sor — más-más hely­színnel — ilyen találkozóra, s így az államközi egyeztetések új fó­ruma kerül be a nemzetközi poli­tikai szótárba. Kábítószer Kelet-Európábán A kábítószer útvonala egyre inkább Kelet-Európán át vezet — írta tegnap a Corriere della Se­ra című olasz napilap Bécsből keltezett tudósításban. A nagy kábítószercsempész-hálózatok lerakatokat, raktárakat létesíte­nek a kelet-közép-európai or­szágokban, kihasználva, hogy a vasfüggöny lebontásával a hatá­rok szinte akadálytalanul átjár­hatók. A tüntetőknek menniük kell A bősi vízierőmű építése ellen tiltakozóknak el kell hagyniuk az építkezési területet — mondta Oberhäuser szlovák erdő- és víz­gazdálkodási miniszter. Po­zsonyban elterjedt a híre, hogy a rendfenntartó erők tüntetők erő­szakos eltávoh'tására készülnek, de ennek megtörténtéről tegnap délelőttig nem érkezett jelentés. Húszéin-beszéd Húszéin iraki elnök tegnap, négyhónapos hallgatás után el­mondott első televíziós beszédé­ben felszólította az irakiakat, hogy felejtsék el múltbeli meg­osztottságukat, s lépjenek be együtt a pluralizmus korszakába. Az iraki elnök egyben elítélte az ország ellen még mindig érvény­ben levő nemzetközi gazdasági szankciókat. A blokád (egyelőre?) megszűnt Ismét fogadja az autósokat Hegyeshalom Tegnap délelőtt fél tíz után néhány perccel véget ért — legalábbis átmenetileg — a forgalom blokádja Hegyeshalom osztrák oldalán. Reggel 6 óra 45 perckor a közúti határállomástól mintegy 200 mé­terre osztrák parasztok traktorokkal és mezőgazda- sági gépekkel mindkét irányba elzárták az átkelő­helyhez vezető utat; ezzel tiltakoztak a gabona ala­csony felvásárlási ára miatt. Az úttorlaszon a ma­gyar oldalról érkező járművek nem tudtak áthalad­ni, ezért a határállomást körülbelül egyórás időtar­tamra teljesen lezárták, a forgalmat Győr nyugati kijáratánál és Levél községnél Fertőd, Sopron és Kópháza felé terelték. Akkor nyitották meg ismét, miután az osztrák gazdák az útról levonultak. Trak­torjaikkal, gépeikkel azonban nem vonultak el, csu­pán az út szélére félreálltak, s hírek szerint tárgyalá­sokat folytatnak az illetékesekkel. Elképzelhető azonban, hogy ha nem születik megegyezés a gabo­na felvásárlási árát illetően, újból blokád alá veszik az Ausztriát Magyarországgal összekötő nemzet­közi főutat. Ezért biztonságosabbnak látszik, ha a nyugat felé tartó autósok másik határátkelőhelyet választanak, az osztrák határőrségtől kapott tájé­koztatás szerint ugyanis az osztrák gazdák csupán Hegyeshalomnál éltek a tiltakozás fent említett esz­közével. Franciaország Módosítják a választási törvényt? A francia kormány, elsősor­ban a Szocialista Párt sürgetésé­re, ismét módosítani kívánja a választójogi törvényt. Az erről szóló tervezetet még Michel Ro- card kormánya készítette el, de nem teijesztette a nemzetgyűlés elé, mert bizonyosnak látszott, hogy az nem kapna többséget: mind az egyesült jobbközép, mind a kommunisták ellenezték a változást. Francois Mitterrand elnök most július 14-i nyilatko­zatában jelezte, hogy a maga ré­széről kész elfogadni egy „ész­szerű” módosítást, és a szocialis­ták — egyelőre eredménytelenül — tárgyaltak már a Kommunista Párttal is a javasolt változtatá­sokról. Franciaországban jelenleg többféle választási rendszer van érvényben a különböző tisztsé­gek elnyerésére: nem ugyanazon módszerrel választják meg a he­lyi önkormányzatok tagjait, a kan tonális — nagyjából a koráb­bi magyar járásokinak megfelelő körzetek — tanácsok tagjait, a regionális tanácsok tagjait, a nemzetgyűlés képviselőit és a szenátorokat, illetve az elnököt. A választások többségében a kétfordulós többségi elvet alkal­mazzák: az első fordulóban az egyes jelöltek, illetve listák közül az a nyertes, aki abszolút többsé­get szerez, a másodikban csak az első forduló legeredményesebb­jei mérkőznek meg egymással. Az arányos képviselet rendszere érvényesül viszont az alsóbb szintű választásokon. Hova lett a szovjet arany? A londoni tőkés csúcs kapcsán felvetődött szovjet javaslat, hogy a Nyugat létesítsen 12 milliárd dolláros „stabilizációs alapot” a rubel támogatására, ismét felvet egy régóta megválaszolatlan Kérdést: mi történt a szovjet arannyal? A szovjetek kedden — első ízben — adatokat közöltek arany- készletükről, azt állítva, hogy az állami bank aranytartaléka megha­ladja a 374 tonnát. Ez azonban csak töredéke annak az aranymennyi­ségnek, amellyel amerikai titkosszolgálati értesülések szerint Moszk­vának rendelkeznie kell. Egy nyugati devizaalap elősegítené a rubel árfolyamának stabi­litását. Ha a szovjetek szabadon átválthatóvá tennék a rubelt az ame­rikai dollárhoz és más nyugati valutákhoz viszonyítva, amint az szán­dékukban áll, akkor a rubel árfolyama látványosan zuhanna, hacsak nem léteznék nyugati készpénz- vagy aranykészlet megtámogatásá- ra. A kedden közzétett szovjet jelentést az ország aranykészletéről — amely más nemesfém- és devizakészleteket is felsorolt — Gerasen- ko, a szovjet állami bank elnöke és Kotelnyikov főkönyvelő írta alá. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a C1A 1989-es becslé­se szerint a szovjeteknek akkor 73 millió uncia, vagyis mintegy 2.500 tonna aranykészlete volt, ami a mai unciánkénti 368 dolláros áron számítva csaknem 27 milliárd dollár értéknek felel meg. A csődjét a Vilati az eladásával kerülheti el (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt fél évben a szerke­zeti változtatásokkal együtt a lét­számösszetétel is megváltozott. Két tanfolyamot indítottunk, eközben a foglalkoztatottak szá­ma a tavalyihoz képest nem vál­tozott, megmaradt a 750 sze­mély. Ugyanakkor tavaly már negyvennel, az idén hetvenöttel csökkent a kisegítő és az alkal­mazotti létszám. — Milyen új piacokat kutattak fel? — Sikerült jelentős szállításra szerződést kötnünk az amerikai Brunswick cég európai vállalatá­val. Lemezburkolatokat, állvá­nyokat, teke- és bowling-mecha- nikákat gyártunk nekik a koráb­bi vezérlések mellett. A cég emelte kanadai rendeléseit is. A szigorú szállítási, minőségi és ár­feltételek betartása sikerült. így jelentős az export az Egyesült Államokba, Kanadába és Né­metországba. A nyomtatott áramkörök gyártásánál 1991- ben az egész világon túlkínálat alakult ki, amely fokozottan ér­vényes a magyar piacra, ahol kí­méletlen versenyhelyzet tapasz­talható. A nyugati igényeket a legalacsonyabb árakon, a legma­gasabb minőségi színvonalon és nagyon rövid határidő teljesíté­sével lehet csak kielégíteni. A nehéz indítás után jelenleg két céggel keretszerződést sikerült kötnünk, és az első műszak fog­lalkoztatása júniusra-júliusra megvalósult. Az exportterüle­tek: Belgium, Hollandia, Svájc, Svédország, Ausztria és Német­ország. A gazdaságos működés­hez még a második műszak beál­lítására lesz szükséges. — Milyen nehézségekkel küzd a hagyományos gyártási terüle­tük? — Az elektronikai és az elekt­romos szerelőüzemünknek, amelyek például forgalomtech­nikai berendezéseket, tápegysé­geket, vagy a Mercedesnek belső világító egységeket készítenek, csak részlegesen tudtunk mun­kát biztosítani. Gyárunkban az első fél évben a termelés nagysá­f át tekintve — az előző évekhez épest — mintegy 120 millió fo­rintos visszaesést regisztrálhat­tunk. Fokozódtak a fizetési ne­hézségek, folyamatosan gondot okoz a foglalkoztatás, és minden területen ésszerűsítenünk kell te­vékenységünket. — Erre milyen lehetőség kí­nálkozik? — A Vilati vállalat az Állami Vagyonügynökséggel szerződést kötött a privatizációra, amelyet az angol multinacionális Barc­lays Bank bonyolít. A pályázati kiírások már a feltételezett vevő­kör rendelkezésére állnak, azaz az érdeklődőket várják. A va­gyonértékelés megtörtént, ame­lyet egy nemzetközileg is elis­mert ceß, az angol Cooper Ley- lands végezett el. Helyzetünk te­hát meglehetősen bizonytalan, mert a döntés ez esetben nem tő­lünk függ. A nagyvállalat a jelen­legi szervezetében már műkö­désképtelen, így hát a privatizá­lása indokolt. Ha ez nem sikerül év végéig, akkor az átalakulása elkerülhetetlen, s ez esetben csődbe kerül a cég, az egri gyár pedig önállósul. Ez viszont óriási kockázatot jelent az adósság, a vagyonmegosztás és a létszám te­kintetében egyaránt. Miután nagy az adósságállományunk, és a Világbank által igénybe vett hi­telt is törlesztjük, így az egyedüli kiút csak a privatizáció lehet. Ez pedig tőkét, terméket és piacot jelenthet, tehát a jövőnek szól! Mentusz Károly Pornográfia terjesztésével vádolták Urbant felmentették... Jerzy Urbant felmentette a varsói bíróság. Az utolsó kom­munista kormány szóvivőjét, a legsikeresebb lengyel politikai szatirikus hetilap, a Nie (Nem) főszerkesztőjét pornográfia ter­jesztésének vádjával állították bíróság elé. Az első tárgyalástól kezdve zárt ajtók mögött folyt a per. Az újságírók legnagyobb felháboro­dására a tárgyalást vezető bíró arra hivatkozva utasította ki a közönséget a teremből, hogy az ügy fontos állami érdeket sért­het, illetve a közrend megzavará­sához vezethet. A vádlottal kö­zölték: öt évig teijedő szabad­ságvesztésre ítélhetik, ha bármit közöl a tárgyaláson elhangzot­takból. A perre egy kép miatt került sor, amit a Nie egy politikai szatí­ra illusztrációjaként a Penthouse című világhírű — és Lengyelor­szágban is szabadon kapható — szexlapból vett át. A nyugati tudósítók csaknem egyhangú véleménye szerint ez volt a szabad Lengyelország első politikai pere, hiszen az újságo­soknál hegyekben állnak a hazai kiadású, valóban pornográf la­pok, mégis a legélesebben ellen­zéki, a kormányt, Lech Walesa államfőt és a katolikus egyházat gyilkos humorral támadó újság ellen indítottak pert a közerköl­csök védelme címén. Véget ért a londoni csúcs Bush és Gorbacsov megegyezése A londoni gazdasági nyilatko­zat meghirdetésével tegnap dél­ben véget ért az idei hetes csúcs. Major brit miniszterelnök el­mondta, hogy a Hetek közös cél­ja a világgazdasági kilábalás tar­tóssá tétele és az árstabilitás, mi­után sikerült elkerülni a nagyobb visszaesést, és fellendülés jelei mutatkoznak. A Hetek elköte­lezték magukat, hogy alkalma­sint személyesen is beavatkoz­nak a GATT-tárgyalások sikerrel kecsegtető újraindításáért. Új kezdeményezést jelentettek be, igen kedvező feltételekkel, a leg­szegényebb fejlődő országok adósságainak könnyítésére, bár konkrét számokat nem tartalmaz a megegyezés. Kelet-Európának ezt üzenték a gazdasági nyilatkozatban: „Megújítjuk elkötelezettségün­ket reformerőfeszítéseik támo­gatására, közeli kapcsolatokat akarunk velük, és bátorítjuk in­tegrációjukat a nemzetközi gaz­dasági rendszerbe.” Üdvözölték a kelet-európai országok bátor­ságát, de hozzátették: a mostani reformprogramokat még jobban ki kell tölteni privatizációval, a verseny növelésével és a magán- tulajdonhoz fűződő jogok fej­lesztésével. Gorbacsov szovjet és Bush amerikai elnök tegnap délután Londonban közös sajtóértekez­leten bejelentette, hogy megálla­podtak a hadászati támadó fegy­verzet csökkentéséről szóló szovjet — amerikai szerződés minden fontos részletében. Gor­bacsov ennek nyomán megismé­telte meghívását, hogy Bush júli­us végén látogasson Moszkvába. Az amerikai elnök a meghívást és az időpontot elfogadta. Egy kft. a testület napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság olyan határozati javaslatot teijesztett elő, misze­rint nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a kft. megszerezze az ingat­lant. Ezt követően Furka Elemér jegyző elemezte a jogi helyzetet, és számos felszólalás után sem si­került dűlőre jutniuk a képvise­lőknek. Végül is a testület elfo­gadta a bizottság állásfoglalását, azzal a kiegészítéssel, hogy a pol­gármesteri hivatal tegyen lépése­ket annak érdekében, hogy elő­ször is tulajdonosi jogokat sze­rezzen erre az ingatlanra. Ezt a napirendi pontot tehát még min­dig nem zárhatták le végérvé­nyesen, s valószínű, hogy az el­húzódó vitában az is szerepet ját­szik, hogy a testület három tagja (akik most lemondtak) érintett az ügyletben, így a probléma a megszokottnál élesebb formá­ban van jelen. Az ülésen — dr. Hegedűs György polgármester előterjesz­tésére — a Középfokú Oktatási Intézet igazgatójának nevezték ki Barcsik Imrét. Megkérdeztük a lemondónyilatkozatot bejelentő Fehér Istvánt, mondjon néhány szót döntésük hátteréről: — Mind a hárman ebben a kereskedőház kft-ben dolgozunk, és ez az összeütközés lényege. Például mi nem szavazhattunk a múltkori­ban a kereskedőház jogügyletéről sem. — Ezt irigykedésnek, akadékoskodásnak veszik? — Igen, annak vesszük, mert ha mi azokat a dolgokat, amiket el­terveztünk, véghez tudnánk vinni, akkor az haladás lenne a város ér­dekében. A testülettől viszont nem kapjuk meg a támogatást ahhoz, hogy mi azokkal a módszerekkel tudjunk dolgozni, amiket Horváth úr elképzel. Különben nincs előrelépés, és lassan, elhúzódva jönnek létre az üzletek. A különböző vállalkozók nem várják meg, azt hogy a bizottságok „vizsgálgassák” a dolgokat, mert az üzletemberek konk­rét választ várnak. (havas) Hercule Poirot kerestetik Saját fapapucsával verték agyon a grófnőt A történetet akár Agatha Christie is írhatta volna, sajnos azonban a kissé különc, de végül is a rejtélyes bűntényeket min­den esetben mesterien felderítő belga detektívnek, Hercule Poi­rot-nak — legalábbis egyelőre — nincs olasz megfelelője. Ez annál is inkább sajnálatos mert az olasz rendőrség értetle­nül áll egy a napokban elkövetett bűnténnyel szemben. Róma egyik előkelő, amerikai stílusú külvárosában, Olgiatában isme­retlen tettes (tettesek?) megyil- kolta (meggyilkolták) az előkelő társaság egyik kedvencét, a 42 éves Albenca Filo della Torre grófnőt. Július 10-én reggel ta­láltak rá vérbefagyva a szépasz- szonyra: saját fapapucsával ver­ték be a fejét, majd megfolytot- ták, miközben két gyermeke a szomszéd szobában játszott. An­nál is inkább rejtélyes a bűntény, mivel az áldozat és építési vállal­kozó férje magas fallal körülzárt és különleges biztonsági beren­dezésekkel ellátott villában élt 9 és 7 éves gyermekével. „Mára már mindent tudunk Alberico Filo della Torre grófnő életéről — hol vásárolta ruháit, milyen feleség volt, hetente hány­szor fogadott vendégeket és kik voltak a vendégei, csak azt nem tudjuk, hogy ki ölte meg” — kese­reg a milánói Corriere della Sera. A közvéleményt izgalomban tartó bűntény kapcsán a sajtó azt feszegeti, vajon ezúttal is „giallo destate”-ról (nyári rejtélyről) van-e szó — mint amilyen tavaly augusztusban a 21 éves római tit­kárnő, Simonetta Cesaroni meg­gyilkolása volt, akit egy papírva- gó késsel öltek meg 29 szúrással — vagy az olasz nyomozóknak ezúttal sikerülni fog kézrekeríte- ni a tettest (tetteseket)? (Cesaro­ni kisasszony feltételezett gyilko­sát, egy 58 éves portást egyéb­ként bizonyítékok hiányában ki­engedték a börtönből és az ügy azóta is felderítetlen.) Filo della Torre grófnő meg­gyilkolása kapcsán a legnagyobb problémát az okozza a rendőr­ségnek, hogy — legalábbis egye­lőre — nem találtak indítékot. Rablógyilkosság szinte kizártnak tekinthető, mert bár eltűnt né­hány ékszer, az áldozat arany Rolex karórája a csuklóján volt. A férj alibije megdönthetetlen. Ezért aztán naponta más és más feltevés lát napvilágot a sajtó­ban: hol egy elbocsátott alkal­mazott bosszújára gyanaksza­nak, hol egy szomszédra, aki állí­tólag pénzt akart volna kicsikar­ni az áldozattól. Ezek az elméle­tek — akárcsak más hasonlóak — azonban sorra megdőlnek. Igazán nem lenne mit csodál­kozni azon, ha egy szép nap hir­detés jelenne meg a lapokban: Poirot kerestetik... A károk nagyobbak a véltnél A múlt pénteki nagyerejű te­mesvári földrengés erőssége 5,5- es fokozatú volt a Richter-ská­lán. Eddig csupán a Mercalli- skála alapján közöltek adatokat a földlökésről, ezen az értékmé­rőn a 6. fokozatot érte el. A fő rengést azóta naponta követik újabb utórengések, szá­muk eddig már meghaladta a százat. Intenzitásukban ezek a lökések azonban már jóval ki­sebbek, mint a pénteki volt. Epi­centrumuk ugyancsak a Bánlak, a Karácsonyfalva és Dócz közsé­gek által behatárolt, nagyjából háromszög alakú térségben van, mintegy 8-10 kilométeres mély­ségben. Mint kiderült, az anyagi károk jóval nagyobbak, mint azt az első fölmérések után hitték. A halá­los áldozatok száma ugyan mindössze egy maradt — egy bánlaki lakosról van szó, akit egy leomló fal temetett maga alá —, a sebesülteké azonban már 28-ra emelkedett. A legfrisebb jelenté­sek szerint 2 820 lakóház rongá­lódott meg kisebb-nagyobb mér­tékben, a lehulló törmelékek, cserepek, kéménydarabok pedig 126 járművet tettek tönkre. Sok­felé súlyosan megsérült a víz- és a földgázvezeték, a villanyhálózat megrongálódása következtében pedig helyenként még mindig akadozik az áramszolgáltatás.

Next

/
Thumbnails
Contents