Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-18 / 167. szám

HÍRLAP, 1991. július 18., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Illusztrációk Havelhoz A cseh grafikus, Jirzi Andrele Václav Havel író Apassionata Humana című esszékötetéhez készített illusztrációkat. A nem mindennapi grafikákat Gyön­gyösön nézhetik meg az érdeklő­dők. A KÖR Egyesület szerve­zésében nyílik kiállítás július 19- én este 6 órakor a helyőrségi mű­velődési otthonban. Faragják a díszkaput Már többször beszámoltunk arról, hogy egy gyöngyösi asz- szony, Heldák Istvánná, Anna néni, aki egész életét az állami gondozottak felnevelésének szentelte, Gyöngyöstől nem messze, Szurdokpüspökiben if­júsági tábort hozott létre az általa adományozott telken. A Hírlap révén került kapcsolatba Sebes­tyén 7o'z.ve/fafaragó val, aki a me­gyei népművészeti egyesület tag­jaival ezen a héten díjmentesen díszkaput készít a táborhoz. A vállalkozásról a Magyar Televí­zió pénteken filmet készít. ÍJ gyes kezű gyerekeknek Egyre több kulturális intéz­mény szervez művészeti táboro­kat gyerekeknek. Az egri Vitko- vics-házban viszont ennek már hagyománya van. Augusztus 12-e és 24-e között váiják azokat az általános iskolásokat, akik ér­deklődnek a képzőművészetek iránt, szeretnek rajzolni, s szíve­sen megismerkednének a külön­féle technikákkal. Személyesen vagy telefonon lehet jelentkezni. Cím: Eger, Széchenyi u. 55. Te­lefon: 12-345. Nyári egyetem Hatvannegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a debreceni nyári egyetem rendezvénysoro­zata. A külföldiek, s ezen belül is a külföldön élő magyarok szá­mára vonzó anyanyelvi kurzus és ehhez kapcsolódó programok július 15-től augusztus 10-ig tar­tanak. Az idén mintegy harminc országból érkeztek a kultúra megismerésére vágyók, közülük legtöbben a szomszédos Ausztri­ából. A nyári egyetem helyszí­nén, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen ezzel egyidőben megnyitották a kecskeméti zo­máncművészeti alkotótelep kiál­lítását, mely a rendezvény zárá­sáig megtekinthető. Melegben a melegre gondolnak A gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban már a télre gondolnak. Ahhoz, hogy a hide­gebb évszakban is fogadhassák a látogatókat, korszerűsíteni kell a fűtést. Nos, ez magyarázza, hogy a bibliotéka július 15-től augusz­tus 21-ig zárva tart. A tüzelés- technikai berendezések felújítá­sát ez idő alatt végzik. Ingyenes gyógyítás Aki eddig kevéssé hitt a ter­mészetgyógyászatban, azokat szeretnék meggyőzni, mi több, segíteni rajtuk: a természetgyó­gyászok szervezete július 18-án, csütörtökön Egerben, a Bajcsy- Zsilinszky út 9. szám alatt dél­után öt órakor ingyenes tanácsa­dást tart. Várnak minden érdek­lődőt.----------------------------------> É szak-magyarországi izép Vállalat egri telep ___Eger. Kistályai út M inden csütörtökön, ugyanezen a helyen, figyelje hirdeté­seinket! V.________________ A város polgárai számára elképzelhetetlen, hogy megszűnjön az együttes (Archívfotó) Honvédzenekar végveszélyben Hol tart a telefonközpont építése Gyöngyösön? (Folytatás az 1. oldalról) Nagyrédén már elkészült a kisközpont épülete, és az erre vonatkozó tervek minősülnek majd etalonnak, melyet még az Ericsson és a Heves Megyei Táv­közlési Vállalat szakemberei zsűriznek. A telefonközpont lé­tesítésével párhuzamosan az új hálózat kiépítését is hamarosan elkezdik majd a kivitelező Fázis Kisszövetkezet szerelői. Gyön­gyösön elvileg minden házban, lakásban megjelenhet a telefon, tsz új központ és hálózat elké­szülte után — amely 1993 elején várható — a távközlési üzem nem válaszolhatja azt, hogy a te­lefonközpont kapacitáshiánya vagy a hálózat telítettsége miatt az igényét nem tudja kielégíteni a már-már reménytelenül telefon­ra váró ügyfeleknek. Bárkiben felmerülhet azért a kérdés, hogy a telefonhoz jutás mibe kerül... A gyöngyösi kör­zetmester tájékoztatása szerint a belépési dijat nem tervezik emel­ni, de a szerelési költségek vál­tozhatnak — aligha lefelé. Épül, épül, épülget Gyöngyö­sön a korszerű telefonközpont, és hamarosan a hálózatszerelés­hez is hozzákezdenek. 1993-ig kell még jócskán türelem, és nemcsak az igénylőknek, hanem a telefonnal rendelkezőknek is, mert az elavult rendszer miatt borzasztó nehéz Gyöngyösről bárhová is telefonálni... (korcsog) Eger, katonazene nélkül? Az 1938 és 1945 között személyes szabadságukban korlátozottak ügyintézéséről Egerben nagy hagyománya van a katonazenekarnak. Már a háború előtt is gamizon volt a vá­ros, ahol nem múlhatott el hét vége anélkül, hogy ne szólaltak volna meg a pattogó dallamok. A mai egri honvédzenekart harmincnégy éve alapították. Közel négyezer önálló zenekari produkciót mutatott be, s nem­csak e településen, hanem a kör­nyéken is rendszeresen fellép, mint Észak-Magyarország egyetlen ilyen együttese. A hosszú évtizedek alatt meg­határozójává vált a térség zenei életének. Tagjai részt vesznek az Egri Szimfonikus Zenekar mun­kájában, a Gárdonyi Géza Szín­ház zenekarában, a recski és az egercsehi, valamint a mezőkö­vesdi zenekarban, s patronálják az egri cserkészek együttesét is. A környező falvak zeneiskolái­ban oktatják a muzsikát, s kot­tákkal látják el egész Észak-Ma- gyarországot. Sok elismerést kaptak ezért minisztériumtól, megyevezetés­től, Egertől: mindig sokat vállal­tak a helyi társadalomért. Példá­ul egy évig tartó jótékonysági koncertsorozatot szerveztek az egri művese- állomás megvalósí­tásáért. A nemzetközi katonaze­nekari fesztiválok rendszeres és megbecsült vendégei. Most mégis végveszélybe ke­rültek. Egy tollvonással meg akarják szüntetni az együttest, feltehetően takarékossági okból. De vajon miféle nadrágszij-meg- szorítás ez? Éppen a legbéké­sebb „fegyvernemet” kívánják felszámolni, amelyet nehezebb időkben is megőriztek? Fontos­nak tartották, mert tudták: a ze­ne lelkesítő, szívmelengető ereje az egyik leghatásosabb fegyver. Ráadásul a civileket leginkább összeköti a katonákkal, hiszen nincs szebb dolog annál, amikor egy-egy zenés ébresztő alkalmá­ból díszegyenruhában menetze­nélve végighaladnak a városon. Valószínűleg nincs is még egy olyan hadserege a világnak, amely lemondana zenekarairól. Az egészségügyi szolgálat megszervezte Kullancs elleni védőoltás Domoszlón Egy korábbi megbetegedés, valamint az iskolások vissza-visszaté- rő vándortáborozása késztette a település önkormányzatát, valamint a helyi egészségügyi szolgálatot, hogy megszervezze a községben a kullancsok által terjesztett betegségek elleni védőoltást. Mint Krizsó Sándor polgármestertől megtudtuk, a lakosság körében nagy az ér­deklődés az akció iránt, ezért dr. Kovács Vince körzeti orvos és Ba­logh 1stvánné gyógyszertárvezető idejében gondoskodott a megfele­lő és elegendő mennyiségű vakcina beszerzéséről. Az oltóanyagot az orvos rendelési idő előtt, illetve este adja be — önköltséges alapon — azoknak, akik vállalják a „kúrát”. Az injekciózást — amelyre tegnap és ma került, illetve kerül sor — ugyanis két hét múlva meg kell ismé­telni, majd három esztendő elteltével újra be kell fecskendezni egy adag szérumot, így biztosít tökéletes védelmet a súlyos betegségek el­len. Napközis táborok Hatvanban A honismerettől a csillagászatig A hatvani művelődési köz­pontban dolgozók idén nyáron vállalkoztak először arra, hogy a vakáció alatt folyamatosan szer­veznek különböző jellegű nap­közis táborokat azoknak a gyere­keknek, akik szeretnék haszno­san, közösségben eltölteni a szünidőt. A rendezők igyekeztek színes programokkal vonzóbbá tenni a meghirdetett táborokat, amelyeknek előnye, hogy a rész­vételi dijuk még a szegényebb szülőknek is megfizethető. Matiszlovicsné Horváth Éva, az intézmény vezetője elmondá­sa szerint a játszóházi, valamint a mese-színjátszó alkotótábor rendkívül népszerű volt, s szép számmal vesznek részt a fiatalok a napokban zajló fotótáborban is. Július 22-től kezdődik a kör­nyezetvédelmi programsorozat, amelyen a jelentkezők — szak­emberek irányításával — felké­szülhetnek a bennünket körülve­vő természet megóvására, meg­ismerkedhetnek hazánk termé­szetvédelmi területeinek nö­vény- és állatvilágával, valamint tájékoztatást kapnak a világon működő környezetvédő szerve­zetek munkájáról. Ezt követi a július 29-én induló csillagászati tábor, amelynek keretében a csil­lagászati alapismeretek elsajátí­tásán kívül ellátogatnak az Urá­nia Csillagvizsgálóba és a Plane­táriumba. Az augusztus 5-től meghirde­tett életreform-táborba azokat várják, akik az egészséges élet­móddal kapcsolatos tudnivaló­kat szeretnék megismerni. Augusztus 12-én kezdődik a honismereti tábor, melynek célja a szülőváros és a környező tele­pülések hagyományaival, nép­művészetével való ismerkedés. Ez egyben a szezon utolsó tábo­ra. Az igazgatónőtől azt is meg­tudtuk, hogy a fenti napközis tá­borok megszervezésével azt is szeretnék elérni, hogy a fiatalok „felfedezzék” a művelődési köz­pontot, és otthonosan mozogja­nak az év minden napján az in­tézményben. A szülőknek hasz­nos információ lehet, hogy a fel­sorolt programokra még mindig lehet jelentkezni. Nem valószínű, hogy az a hu­szonhat hivatásos katona, s a hozzájuk csatlakozó tíz sorállo­mányú társuk elbocsátása billen­ti helyre hadseregünk költségve­tését. S ez az ötlet éppen akkor merülhetett fel, amikor napiren­den van a hadsereg demokratizá­lása, nyitottsága, a civil társada­lommal való jó kapcsolat kiala­kítása. Lehet, hogy néhányan azt mondják ezekre a sorokra, hogy ez belső ügy. Korántsem lehet az, mert az adófizetők pénzéről van szó, csak azt lehet ilyen vagy olyan formában felosztani. Ezért talán fontos meghallgatni a köz­vélemény hangját is, mielőtt megtörténik az, amit nagyon ne­hezen lehet jóvátenni. A végső döntés — mint hírlik — már a honvédelmi miniszter kezében van. Reméljük, hogy kedvező lesz, s a történelmi város és Észak-Magyarország nem ve­szíti el ezt a zenekart. Forduljanak a polgármesteri hivatalokhoz! Ismeretes, hogy június 10-én született meg a kormány 74/1991. számú rendeleté, amely az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített, vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét kívánja rendezni. A jogszabály értelmében a deportáltakat, a munkaszolgálatot telje­sítetteket, a gettóba kényszerítetteket, továbbá az internáltakat, illetve kitelepítetteket, valamint a személyes szabadságukban egyéb módon korlátozott em bereket nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjfolyó­sítószerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás illeti meg. Természetesen azokról van szó, akiknek szabadságjogait 1938 és 1945 között sértették meg az imént felsorolt módokon. Az ebbe a körbe tartozók megyénkben a városok polgármesteri hi­vatalaihoz fordulhatnak a kérelemhez szükséges nyomtatványokért, és az ügyintézés is ott történik. Nemcsak az egriek és a megyeszékhely környékiek, hanem a megye valamennyi érintett személye megkeres­heti az egri polgámesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában Oroszi Lászlót, aki naponta délután fél kettőtől segítségükre lesz ügyük mi­előbbi elintézésében. Hívható a 36-10-144/201-es telefonszámon. Barlangászok és természetbúvárok (gábor) Műszaki Élet A napokban megjelent a Gép­ipari Tudományos Egyesület eg­ri, gyöngyösi és siroki szerveze­tének közös folyóirata, a Heves Megyei Műszaki Élet. A 31. év­folyamába lépett lap idei első számában több érdekes tanul­mányt ad közre a szerkesztőbi­zottság. Az érdeklődők többek között olvashatnak a számító­géppel segített tervezés és gyár­tás megvalósításáról az egri Fi- nomszerelvénygyárban. Meg­tudhatják, hogy a Sámson Mátra Gépgyárban milyen erőfeszíté­seket tettek a világszínvonalú gyógyszeripari csomagolóanya­gokat, ampullákat gyártó auto­matákhoz kifejlesztett feldolgo­zóvonalának kialakítására. A lapban még sok más érdekessé­get, információt is találhatnak a műszaki élet iránt érdeklődők. Mátrai táborok —föld alatt és felett Kitartóan „vallat­ják” a Mátrát: a nyári időszakban egymás után telepednek le a kutatók a hegyi táj különböző részein, hogy mind tökélete­sebben feltárják ter­mészeti titkait. A na- kban zárult az a tá­rj amelynek részt­vevői — az Alba Re­gia Barlangkutató Csoport tagjai — Gyöngyössolym os — Cserkőbánya — Nagyrét térségében az úgynevezett „bar­langszerű üregeket” bújták. Egy eszten­dővel korábban már jártak itt a kutatók, akkor az ágasvári tu- ristaházból indultak „portyára”, s ennek eredményeként telje­sen feltérképezték a Nyugat-Mátra tájé­kát, ezen belül is a csergővölgyi barlan- ot. Ezúttal pedig a özponti Mátrát vet­ték górcső alá: itt is felmérőlapokra ke­rült minden felfede­zett üreg. A barlangászokat a Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör táborának tagjai követték, akik au­gusztus 5-ig tanyáz­nak a festői tájon. A Czájlik Péter — a Voks Humana Tár­saság tagja — vezette közösség 1974 óta kutatja a Mátra flórá­ját és faunáját, ezút­tal az ágasvári Ván­dorréten verték le sátraikat, hogy négy­zetméternyi részle­tességgel vizsgálják az erdőrezervátu­mot. A szaktekin­télynek számító „ter­mészetbúvárok” fel­térképeznek minden fát, növényzetet, szemmel tartják a kis- emlősök mozgását, s egyúttal meteoroló- gai megfigyeléseket is végeznek a „mini­állomás” segítségé­vel. A tábori feljegy­zések feldolgozására a nyár múltával kerül majd sor. S mint azt Szuromi László, a Mátrai Tájvédelmi Körzet vezetője el­mondta: a régióban szerzett tapasztalato­kat természetesen nemcsak ők, hanem a Mátra „gazdái” — a helybeli lakosság, a természetvédők, az itteni munkahelyek szakemberei — is ha­szonnal kamatoztat­hatják. 0#c**s fagylaltozó a Minaret tőrében Új vendéglátóhellyel gazda­godott Egerben a Minarettel szemközti üzletházsor. Az első­sorban olasz alapanyagú fagylal­tokat és finom süteményeket árusító cukrászda vezetője, Bíró Ferencné, a Vállalkozásfejleszté­si Alapítványhoz benyújtott pá­lyázat megnyerésével foghatott hozzá ehhez a mintegy három­millió forintos beruházáshoz. Egy év eltelte után az Országos Kereskedelmi és Hitelbankon keresztül kapott kölcsönt három év alatt kell törleszteniük. A helyiséget a Hotel Minaret tulajdonosától, a Sipeki Kft.-től bérhk. Külön olasz fagylaltgép­sort — a milánói Promag cég be­rendezéseiből — vásároltak az ehhez szükséges technológiával és a Monte Bianco receptúrával együtt. Az ide betérő vendégek kilenc féle készítményből válo­gathatnak, emellett helyi előállí­tású torták és krémesek is kapha­tók. Fiatal cukrászaik, Csáki Ad­rienn és Nagy Ferenc nemcsak íz­letességben igyekeznek a vendé­gek kedvében járni, hanem süte­ményeik formája is külön látni­való. Különlegesség ebben az üz­letben a jegeskávé és a sült fagy­lalt. Utóbbi nem más, mint pis­kótaanyagba ültetett fagylalt­gombóc, amelyet tojáshabbal és égetett szesszel öntenek le. Kilenc féle fagylaltból válogathatnak a hűsülésre vágyók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents