Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-17 / 166. szám

OLYKOR A PINCÉBEN ÁLL AZ ESŐVÍZ GYÖNGYÖSSOLYMOSON (5. oldal) HEVES MI' HÍRLAP 1991. JÚLIUS 17. SZERDA n jfyp’OLYAM 166. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT J X. Megnyílt! Egerben is 4; SAMSUNG-SHARP-PFAFF mintabolt. Vigyázzon, nagyon jó! Az SZDSZ az Országgyűlés egy évéről Alapvetően elhibázott a parlamenti munka íranya Az intenzív törvényhozási munka nem párosult a Pető Iván, hogy véleményük szerint a koalíciós kor­hatékonysággal — állapította meg Pető Iván, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője az Or­szággyűlés egyéves munkáját mérlegelve. Hozzá­tette: a Parlament számos — elsősorban a gazdasági rendszerváltás szempontjából — fontos törvényt nem tudott megalkotni. Ezek sorában említette a frakcióvezető a tulajdonviszonyok átrendezését megalapozó privatizációs törvényt, valamint a föld­del, illetve a szövetkezetekkel kapcsolatos jogsza­bályokat. A szabaddemokraták tegnapi sajtótájékoztató­ján kiderült, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem­csak elégedetlen az Országgyűlés egy esztendei te­vékenységével, de alapvetően elhibázóttnak tartja a parlamenti munka irányát. Ezt azzal magyarázta mány nem rendelkezik átfogó koncepcióval, s a pil­lanatnyi politikai érdekek motiválják cselekedeteit. Úgy vélekedett: a törvények Országgyűlés elé tör­ténő beterjesztésében is ez érhető tetten, miként az is, hogy a parlamenti többség biztosítása mindennél fontosabb a kormányzat számára. Mintegy összegzésképpen Pető Iván megállapí­totta: a kormány törekvéseiben egyfajta sajátos ke­let-európai konzervativizmus tükröződik, amely szinte nem is mutat rokonságot a nyugati konzerva­tivizmus eszméivel. A magyar kormány által képvi­selt konzervativizmus ugyanis etaista felfogású, amely nem tud szakítani az állam központosító sze­repével. (MTI) A Média Hírlevél első száma Megjelent a Cédrus Média Hírlevél első száma, amelyet tiszteletpéldányként megkapnak a nyomtatott sajtó, a rádió, a te­levízió, a kiadók és nyomdák, va­lamint a kábeltévék és videofor- galmazók vezető munkatársai — hangzott el a Cédrus Médiakuta­tások BT tegnapi sajtótájékozta­tóján. A nyolcoldalas hírlevél ezer példányban jelenik meg, egyéves előfizetési dija 12 ezer forint. A szerkesztők célja: a szakma tárgyszerű és konkrét tá­jékoztatása a közlési eszközök világáról. Kényszerszülte intézkedések A Tatabányai Alumíhiumko- hó 3-as számú csarnokában megkezdték a termelés visszafej­lesztését; fokozatosan leállítják és leszerelik az olvasztókádakat. Hasonló sorsra jut a gyár másik két csarnoka is, s ezzel az év vé­gére megszűnik az elektrolizálás, az alumíniumtermelés Tatabá­nyán. A kényszerintézkedést többek között az egyre növekvő termelési költségek és az alumí­nium alacsony világpiaci ára vál­totta ki. Veszélyben a Pest környéki erdők A főváros környéki erdőket mostanában kétszer többen ke­resik fel, mint 4-5 évvel koráb­ban, s az erdőkre nehezedő foko­zott megterhelés nehéz helyzet elé állítja a 67 ezer hektáros Pilisi Parkerdőgazdaságot. Gyors ütemben növekednek ugyanis a karbantartásra fordított kiadá­sok. Egyedül az illegálisan lera­kott, vagy a turisták által hátra­hagyott szemét, hulladék elszál­lítása 14 millió forintot emészt fel évente, további 5-6 millió forin­tos kár a vandál pusztításokból származik. Búzaaratás — árvitákkal A hétvégi esőzések után meg­kezdődött a búza betakarítása Jász-Nagykun-Szolnok megye 114 ezer hektárnyi gabonatáblá­in. A jó gazda gondosságával végzett munkára a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalattal folytatott árvita vet árnyékot. A GMV az előszerződéseket köve­tően a búza tonnánkénti átvételi árát 600, a takarmánygabonáét 900 forinttal csökkentette. A megyei érdekszövetségek fellép­tek a termelőket sújtó intézkedés ellen, a gabonaipar viszont arra hivatkozik, hogy a piac kénysze­rítette erre a lépésre. A termékforgalmazás a sláger Hatvan, a polgármesteri hivatal szakigazgatási osztálya. Szinte zá­poroznak nyakamba a meglepőnél meglepőbb adatok, informáci­ók, amelyek a város lakosságának ipari, kereskedelmi ellátásával kapcsolatosak, s emberek ezreinek napi megélhetésével függnek össze. Voltaképpen a kisipar és kereskedelem helyzetét demonst­rálják a friss és még frissebb adatok, s terebélyesedésük közvetlen összefüggésben áll az új kor, a rendszerváltást követő évek vállalko­zói szellemének magas röptével. Mikortól számolhatnak e je­lenséggel? A szakelőadó, Mártonná Esztrenga Ilona így summáz: — A vállalkozói létforma szü­letésnapját mi 1990. április 1-jé- vel tartjuk számon, de már a múlt év decemberének a végén 365 ke­reskedőnek, kisiparosnak ad­tunk ki vállalkozói engedélyt, 300-300 forintos okmánybélyeg ellenében, s természtesen a beje­lentőlaphoz csatolva az illetők erkölcsi bizonyítványát, ami nél­külözhetetlen a mi eljárásunk­ban. — Kik voltak az első fecskék, s történt-e megtorpanás a vállal­kozói kedv erősödésében? — Farkas József gyöngyösi sütőiparosnak adtuk ki az első ilyen igazolványt, aki azóta is rendíthetetlen hűséggel jár át hozzánk Horváth Mihály úti üz­letébe. Portéka nemigen marad a nyakán, mert jó, ízletes kenyeret gyárt és árul. Ugyancsak a helyi vállalkozók elejéhez tartozik Gátfalvi Mihály Szabadság úti személyszállító vállalkozó, to­vábbá múlt év elejétől működteti Toldi utcai kozmetikus szalonját Harmath Eszter. Szóval ők vol­tak az úttörők! És, hogy a legkü­lönbözőbb vállalkozásokból meg is lehet élni, ékesen bizo­nyítja, miszerint senki mindmáig nem adta fel a státuszát, sőt, a mai nappal653-ra nőtt a város vállal­kozóinak a száma, s tucatnyi sincs, aki közben visszalépett volna. — Milyen megkötéseket al­kalmaznak a vállalkozókkal szemben? (Folytatás a 3. oldalon) Hazaérkezett a bősi tárgyalóküldöttség Eredménytelen, de nem sikertelen... Az eredménytelen tárgyalá­sok ellenére nem nevezhető si­kertelennek a bős — nagymarosi vízerőműrendszer kérdéséről hétfőn Pozsonyban folytatott tárgyalás. Az álláspontok alap­vető különbözősége ellenére a cseh és szlovák fél gondolkodá­sában felismerhetők új elemek, egyfajta finom elmozdulás, ru­galmasabb magatartás — mon­dotta hazaérkezésük után az MTI-nek adott interjújában Ki­rály Miklós kormányfőtanácsos, a magyar küldöttség tagja. Meg­erősítette, hogy a csehszlovák fél javaslatot tett a kompromisszu­mos alternatívák vizsgálatára magyar — csehszlovák és az Eu­rópai Közösséget képviselő hár­mas bizottság felállítására, de ezt a magyar fél, mivel nem volt rá felhatalmazása, nem fogadhatta el. Kezdeményezte viszont a két érintett ország képviselőiből álló kétoldalú bizottság alakítását, amelynek nem a kompromisszu­mos változatok, hanem a vízlép­csővel kapcsolatos ökológiai kockázat mértékének meghatá­rozása lenne a feladata. A tár­gyaló felek a napokban tájékoz­tatják saját kormányaikat és par­lamentjeiket az elhangzott kez­deményezésről, és szeptember 15-ig kölcsönösen választ adnak egymásnak. Király Miklós elmondotta még, hogy a csehszlovák fél ré­széről Josef Vavrousek szövetsé­gi környezetvédelmi miniszter elméleti lehetőségként szólt ar­ról, hogy tudomásul vennék ha a nagymarosi vízlépcső nem épül­ne meg. Király Miklós hangsú­lyozta azonban, hogy erről dön­tés vagy megállapodás nincs, csupán elméletileg vetődött fel. A mátrai táj egyik neuralgikus pontja Gyöngyösoroszi, ahol nem csitulnak az indulatok a tervezett hul­ladékakkumulátor-feldolgozó üzem körül. Bár az építkezés áll, a vita változatlanul dúl. Ezúttal Gyön­gyösről és körzetéről szóló összeállításunkban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium álláspontját adjuk közre, amelyet Keresztes K. Sándor miniszter juttatott el szerkesztőségünkbe. La­punk 5. oldalán még több, a térséget közvetlenül érintő eseményről számolunk be. A gyümölcs iránt külföldiek érdeklődnek Pézhfány miatt nem lesz felvásárlás...? Kormány­támogatás Síroknak Nemrégiben számoltunk be arról, hogy új létesítménnyel gazdagodott Sírok község. Több tízmillió forintos beruházással, hosszú évek munkájával épült fel az a nemzetközi méretű sport­csarnok, amely párját ritkítja megyénkben. A csinosítás és né­hány sportfelszerelés megvásár­lása azonban még hátramaradt, mert erre az önkormányzat ere­jéből már nem futotta. Éppen ezért pályázatot nyújtottak be a kormányhoz céltámogatásra. Lakatos István polgármester örömmel számolt be arról, hogy kérelmüket kedvezően bíráltak el, s nemrégiben megjelent a Ma­gyar Közlönyben, hogy egymil­lió 40 ezer forintot kapnak a munkálatok befejezésére. A kül­ső vakolás mellett kosárpalánk­ra, röplabdahálókra, labdákra és erősítőgépekre költik a pénzt. A szokatlanul hideg tavaszi időjárás nem kedvezett a kora nyári gyümölcsöknek, sőt, káro­san befolyásolta a szabadföldi zöldségek fejlődését is. Ugyan­akkor a külpiac szokatlanul élénk érdeklődést tanúsított ed­dig a termékek iránt, amit az ex­portszállítások igazolnak. Egres­ből például eddig 610, cseresz­nyéből 110, meggyből 638, ribiz- liből 397, málnából, 250 tonnát szállított a Heves Megyei Zöldért Részvénytársaság exportra. Hídvégi István igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy kedvező­en alakultak a bevételeik, az ed­dig alkalmazott felvásárlási árakkal a termelők többé-kevés- bé elégedettek. Nem volt fenn­akadás a csomagolóanyag bizto­sításában, a kamionokkal, illetve a vagonokkal való szállítással sem. Legfrissebb értesülésünk szerint az elmúlt hét végén meg­kezdték az uborka szállítását is. Gyöngyösről három kamionnyi árut vittek Németországba. A jú­lius 10-i, illetve 14-i csapadék kedvezően befolyásolja a jelen­leg betakarítás alatt levő málna, illetve ribizli hozamát, nem ke­vésbé a máris nagyon keresett dinnye és paprika várható kivite­lét. Noha nagy a keresleti piac a zöldség- és gyümölcsfélék iránt, ennek ellenére a termés — a már említett kedvezőtlen időjárás mi­att — nem éri el az előző évek át­lagát. (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződtek a felvételi vizsgák Ezer hely még kiadó Tegnap befejeződtek a felsőoktatási intézmények ponthatárhú­zó értekezletei — közölte az MTI-vel Bakos Károly, a művelődési tár­ca főmunkatársa. Nappali tagozaton a mintegy 23 ezer helyből az in­tézmények 22 ezret töltöttek be, így közel ezer fiatalnak még lehető­sége van arra, hogy pótfelvételi vagy pótátjelentkezés útján szeptem­bertől egyetemi, főiskolai polgár lehessen. Pótfelvételi vizsgát az országban három intézmény tart: a mis­kolci egyetem angol és német nyelvtanári szakra, az Erdészeti és Fa­ipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (Székesfe­hérvár) nappali tagozaton; a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Ta­nárképző Éőiskola általános szociális munkás szakra levelező hallga­tóknak hirdet pótfelvételit. Ezekhez az illető felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályán adnak jelentkezési lapot, amelyet július 26-ig kell beküldeni. Pótátjelentkezésre 30 felsőoktatási intézmény össze­sen 55 szakán nyílik lehetőség. A kérelmezők az átirányítást a koráb­bi elutasító határozat beküldésével kérhetik, de csak egy felsőoktatási intézménynél lehet átirányításra pályázniuk. Új blokkok — magas színvonalon Ajánlat atomerőmű-építésre Meggyőződésem: az atomenergia az energiatermelés jó és hosszú távú megol­dása, mert a gázkész­letek végesek,a szén­nel működő erőmű­vek pedig túlságosan kömyezetszennye- zőek — mondta John H. Courcoulas, a Westinghouse Elect­ric Corporation kép­viseletében azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették az újságírókkal azt az atomrerőmű-építési ajánlatot, amelyet egy nemzetközi kon­zorcium nevében nyújtottak be a Ma­gyar Villamosipari Trösztnek a paksi atomerőmű bővíté­sére. Az ajánlat a leg­modernebb színvo­nalat képviselő, két 1 000 megawattos blokk megépítésére szól a paksi atomerő­mű bővítéseként. A konzorcium képvise­lője pontos számokat nem közölt ajánlatuk anyagi vonzatáról, de annyit elmondott: az építésben 30-40 szá­zalékos beszállítással számolnak magyar cégektől, és a szüksé­ges hitelek visszafize­tését energiaexport­ból fedeznék. A visz- szafizetés az erőmű termelésének 40 szá­zalékát kötné le 15 éven át. Lemondott Szecskő Tamás A Miniszterelnöki Sajtóiroda MTI-hez eljuttatott közleménye szerint lemondott tisztjéről Szecs­kő Tamás, a Magyar Közvéle- mény-kutató Intézet főigazgatója, aki a továbbiakban — egy vegyes vállalat kutatási igazgatójaként — a vállalkozási szektorban kíván dolgozni. A Miniszterelnöki Hi­vatal közigazgatási államtitkára a lemondást elfogadta. Újabb PHARE- támogatás? Újabb PHARE-támogatásra számíthat Magyarország. A Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumban kapott tá­jékoztatás szerint az EK szakbi­zottsága ma dönt Brüsszelben a hazánknak nyújtandó újabb PHARE-segítségről. A környe­zetvédelmi, energetikai célokra 1990-ben már jóváhagyott 25 millió ECU-n felül most 10 mil­lió ECU-ra készítettek javaslatot a minisztérium munkatársai. A pénzből a tervek szerint a kör­nyezetvédelmi intézményrend­szer korszerűsítésére, a környe­zetvédelmi oktatásra 1,6, a lég- szennyezés mérséklésére 4,2, a hulladékelhelyezés és -kezelés feltételeinek javítására 2, a ter­mészetvédelemre 1, külső szak­értőkre, tanulmányokra, to­vábbképzésre 0,6, tartalékra szintén 0,6 millió ÉCU-t fordíta­nának. Hatvan vállalkozni jövőjének kérdőjele

Next

/
Thumbnails
Contents