Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-17 / 166. szám

----------------------------------------------------------------­r~---­-----------------------------------------------­~ ‘ ?, 1991. július 17«, szerda 2. Bush a START-ról A szerződés 99 százalékban készen van George Bush amerikai elnök hétfőn este közölte, hogy be kívánja fejezni a hadászati támadófegyve­rek korlátozásáról szóló amerikai — szovjet szerző­désről (START) folyó tárgyalásokat Mihail Gorba­csov szovjet elnökkel e héten Londonban, ami lehe­tővé tenné a moszkvai csúcstalálkozót még a hónap végén. Gorbacsov a program szerint ma találkozik a hét ipari hatalom vezetőivel azt követően, hogy a G-7- ek vezetői befejezik csúcstalálkozójukat a londoni Lancaster House-ban. Egyetlen technikai jellegű probléma választja el a két nagyhatalmat a START-szerződés megkötésé­től, nevezetesen az, hogyan különböztessenek meg új és régi rakétákat. A korábban két témában még fennmaradt eltérő álláspontot Baker amerikai és Besszmertnih szovjet külügyminiszter múlt heti washingtoni tárgyalásain sikerült áthidalni. Bush elnök hétfőn ester, a G-7-es vezetőknek a londoni Towerban megtartott díszvacsorája után újságíróknak elmondta, hogy nem akarja a várako­zásokat felfűteni, de a szerződés 99 százalékban kész. Bush hozzátette, hogy a megmaradt egyetlen nézetkülönbség annyira technikai jellegű problé­mát jelent, hogy nem tudja, amennyiben Gorba­csov és ő meg kívánják vitatni a kérdést, katonai szakértők nélkül képesek lennének-e rá. Hangsú­lyozta azonban, ha Gorbacsov ezen a találkozón tárgyalni akar erről, akkor „készek leszünk rá”. Amennyiben nem kíván Gorbacsov erről beszélni, akkor Baker és Besszmertnih még egyszer találkoz­hat a kérdés megoldására. Román lapok vádjai „ Veszedelmes birodalmi A Hetek nyilatkozata Politikai támogatás Gorbacsovnak Gorbacsov hatá­rozott politikai támo­f utasát tartalmazó özös politikai nyi­latkozatot adtak ki tegnap hét vezető tő­kés ország londoni csúcsértekezletének résztvevői. Az ok­mány szerint a Hetek az eddigiekhez ha­sonlóan „erőtelje­sen” támogatják a Gorbacsov nevével fémjelzett szovjet re­formfolyamatot. A politikai szándék gazdasági tartalmára ma derül fény, ami­kor a szovjet elnök személyesen is talál­kozik a Hetekkel. A Nyugat ugyanakkor figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy „az uj gondolkodást’’ ki kell terjeszteni Ázsiára is, és új szö­vetségi szerződést kell kidolgoznia, amely figyelembe ve­szi a balti népek jogos törekvéseit. A Hetek üdvözölték a kelet­európai országok gazdasági és politikai reformjainak fejlő­dését, és elkötelezték magukat a további támogatás mellett. A Hetek tegnap különnyilatkozatot fogadtak el a nemzet­közi fegyverkereske­delem korlátozásáról és a tömegpusztító fegyverek továbbter­jedésének megaka­dályozásáról. Meg­erősítették azt is, hogy támogatják a vegyi és biológiai fegyverek betiltását, s addig is fellépnek minden ország ellen, amely ilyen fegyvere­ket alkalmaz. Kék-aranycsillagos lobogóval Jugoszláviában Magyar — szlovák ipari tárgyalások Bőd Péter Ákos ipari minisz­ter tárgyalásokat folytatott Ján Holcík szlovák ipari miniszter­rel; megvitatták azokat az ener­getikai kérdéseket, amelyekben együttműködés alakítható ki a kőolaj- és gázszállítás területén — közölte az MTI-vel az IKM sajtóosztálya. A tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy vál­lalati szinten megvizsgálják azo­kat a műszaki és pénzügyi felté­teleket, amelyek egy nemzetközi konzorcium létesítéséhez szük­ségesek. Hazai kórus a Suzukinál Hamamatsuba, a Suzuki Mo­tor Corporation központjába lá­togatott tegnap a Budapest Gyermekkórus társulata, amely négy napja tartózkodik Japán­ban. Csányi László és Botka Va­léria együttese megtekintette az autógyárat, majd a gyerekeket fogadta Suzuki Osamu, a cég el­nöke. A találkozón átadták az esztergomi Suzuki-gyárat építő Vegyépszer Rt. (a kórus fő támo­gatója) küldeményét: egy fotóal­bumot a gyorsan haladó eszter­gomi építkezésről. A gyerekek rövid koncertjének programján — Osamu Suzuki legnagyobb meglepetésére — a gyár himnu­sza is szerepelt, méghozzá japán nyelven. A cégelnök meghívta a kórust a jövő évi esztergomi gyáravató ünnepségre. Öböl ’91 — a hadtörténetiben Az Öböl-háborúban használt fegyverek és harci eszközök ma­kettjeiből nyílt kiállítás a Had­történeti Múzeumban tegnap. A modelleket a múzeum makette- ző klubja és néhány külső pár­toló tagja készítette. A tárlaton látható többek között: a „lopa­kodó”, az F-15-ös Eagle és az F-18-as Hornét harci repülőgé­pek, az Apache és a Sea-Cobra harci helikopterek, az Abrams harckocsi, valamint a Ranger re­pülőgép-anyahajó műanyag ma­kettje. » Birodalmi álmok címmel kö­zölt kommentárt a legnagyobb példányszámú román napilap, az Adevarul a Jugoszlávia válsága kapcsán Magyarországnak tulaj­donított törekvésekről. — Antall József miniszterel­nök például nem habozott kije­lenteni: országa kész részt venni minden olyan kerekasztal-érte- kezleten, amelyen Jugoszlávia megcsonkítását vitatják meg, s mindehhez hozzátette: a vajda­sági autonóm tartományt, amely Szerbia része, s ahol mintegy 400 ezer magyar etnikumú lakos él, az első világháború utáni béke- szerződések nem Szerbiához, hanem Jugoszláviához csatolták — állítja a bukaresti kormánykö­rök felé hajló, magát független­nek nevező lap a jugoszláv Borba című lapra hivatkozva. Az Ade­varul azt a számítást véli felfe­dezni a magyar megnyilatkozá­sok mögött, hogy ha széthullik Jugoszlávia, Magyarország jog­szerűen megkapná az ország te­rületének egy részét, nevezete­sen a Vajdaságot. A cikk szerint a „veszedelmes birodalmi álmokat” már csak egy lépés választja el másfajta terüle­ti követelésektől. A CNN ameri­kai televíziós állomás kommen­tátorának véleményét osztva az Adevarul szerint a jugoszláviai tagköztársaságok elszakadási tö­rekvései „arra bátorítják majd a romániai magyar kisebbséget, hogy Magyarország felé tekint­sen”. Az Adevaruléhoz hasonló gondolatokat tartalmaz a román elnöki hivatalhoz közelálló Di- mineata című napilap Politikai rodeó című cikke is. A volt szo­cialista tábort „vörös ménesnek” nevezi, s vannak olyan zsokék, akik a most szanaszét rohangáló hátaslovakat egyenként akaiják összefogdosni. Ilyen zsokénak tekinti az írás Magyarország mel­lett Ausztriát és Olaszországot is, s mindhárom — más-más mód­szerekkel — „megpróbálja rá­dobni nyergét a menekre”, Hor­vátországra és Szlovéniára. A „fehér zsoké” (nyilván az Egye­sült Államok) a háttérből irányít, tesztnek tekintve a csikók befo­gását, míg a „vörös zsoké” (a Szovjetunió) dühös ostorpattin- gatással megálljt parancsolt, s megszületett a brioni egyez­mény. Egyelőre — teszi hozza vé­gezetül a Dimineata. A szélsőségesek­nek nincs tömegbázisuk Magyarországon a szélsőséges pártoknak nincs tömegbázisuk, a Parlamentben sincs egyetlen képviselőjük sem, tehát nem is hallathatják a szavukat — e sza­vakkal kezdte interjúját a nemré­giben Bukarestbe látogató ma­gyar művelődési miniszter, And- rásfalvy Bertalan a legtekinté­lyesebb romániai ellenzéki lap­ban, a Romania Liberában. Ezt követően a riporter kérésére ki­tért a magyarországi román ki­sebbség helyzetének ismerteté­sére, és szólt a pozitív megkülön­böztetésről, amelyet az oktatás­ban már sikerült ugyan megvaló­sítani — hiszen a román anya­nyelvű gyermekek beiskolázta­tására, arányosan számolva, 50 százalékkal többet költenek, mint a magyar iskolák esetében —, de amely még várat magára a művelődési élet területén. Ugyanakkor szükségesnek tar­totta a romániai magyar iskola- hálózat kiteijesztését, s mindeh­hez hozzátette: a magyarajkú fia­talok számára természetesen biz­tosítani kell a Magyarországon való tanulás, továbbképzés lehe­tőségét is. A maga nemében történelmi premier az Európai Közösségek monitor-csoportjának, vagyis megfigyelőinek hétfőn kezdő­dött jugoszláviai szerepvállalása. A mintegy félszáz fos csoport tagjai az EG 12 országából ke­rülnek ki, még ha később kibő- vithetik más államok képviselői­vel is. A jugoszlávok csak a szomszédos országok polgárait zárták ki azok közül, akiket ne­héz és ideiglenes megegyezésük felügyeletével megbíztak: ők, vélik talán, túlságosan közel van­nak viszályaikhoz nemcsak föld­rajzilag, de érzelmileg is. A megfigyelők, akik egyenru­ha nélkül, az EG kék alapon 12 arany csillag formálta körből álló lobogója alatt teljesítenek szol­gálatot, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elvi egyetértésével kezdik meg mű­ködésüket — ez azonban nem változtat azon, hogy a formálódó európai architektúra különböző elemei közül éppen az EG volt az, amely ezt a biztonsági és bé­kefenntartó missziót vállalta. A gyakorlati szükségszerűség, amely szinte kikényszerítette a Közösségek aktív szerepvállalá­sát a jugoszláv válság kezdeteitől fogva, a két tagállamával — Olaszországgal és Görögország­f al — határos Jugoszlávia krízise özvetlenül is érintette a tizen- ketteket. Közvetve a tét ugyan­csak nagy: egy európai állam fel­bomlása mindenképpen a föld­rész egészét érintő precedens lenne. A tizenkettek első, tavaszi ak­ciói ezért a jugoszláv szövetségi állam megőrzésére irányultak, a tagköztársaságok önrendelkezé­sét Jugoszlávia területi integritá­sának fenntartása mellett tartot­ták kívánatosnak. Ezt hangsú­lyozták nyilatkozataikban, eh­hez kötötték Belgrád pénzügyi igényeinek kielégítését. A szlovén és a horvát függet­lenség kikiáltása utáni katonai konfliktus körülményei között azonban az éppen Luxemburg­ban ülésező közösségi csúcsérte­kezlet június végén „tűzoltó ak­ciót” határozott el: a „trojka” külügyminiszterei (a soros, az előző és a következő elnök a mi­niszteri tanácsban) repülőre ül­tek, és ezzel megkezdődött a kö­zösségi közvetítés, amely végül az ideiglenes megállapodásra ve­zetett a jugoszláv felek között, úgy^ahogy kioltva a polgárhábo­rú lángját (ha nem is a parazsát). (MTI) Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint az Ausztria-lottó 28. heti nyeremé­nyei az illeték levonása után a következők: 6 találatos 1 darab, 25 036 439 schilling, 5 találat plusz pótszám 8 darab, egyenként 577 219 schilling, 5 találat 365 darab, egyenként 18 977 schilling, 4 találat 21 184 darab, egyenként 435 schilling, 3 találat 386 223 darab, egyenként 29 schilling. A nyerőszámok: 1, 8,11,16, 31, 35, a pótszám: 12. A Joker 28. játékhét végleges eredménye: 2 darab Joker, egyen­ként 1 481 510 schilling, huszonkétszer egyenként 100 ezer schilling, százhetvenháromszor egyenként 10 ezer schilling, ezerhétszázkilenc- venötször egyenként ezer schilling, tizenhétezer-száznegyvenötször egyenként 100 schilling. A Jokerszám 170.864. Az ostorosi Egyetértés Mgtsz értesíti a T. vásárlóit, hogy az étkezési őszibarack árusítását a Kőporos-tetőn július 17-én megkezdi „SZEDD ÉS VIDD” akció keretében, kg-onként 40 Ft-os áron. Árusítás: hétköznap 7—16 óráig, szombaton \ 7-T2 áriig. ^ Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédnagyapánk ID. CSUTOR KÁLMÁN a MŰM 212. Sz. Ip. Szakmunkásképző Iskola nyugalmazott festő szakoktatója 1991. július 13-án hosszú szenvedés után elhunyt. 1991. július 18-án 13.30 órakor az egri Rozália temetőben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család Megfélemlített államfő és miniszter­elnök A Romániában folytatódó an­tiszemita kampány arra késztette Moses Rosen főrabbit, a Romá­niában élő alig pár ezres zsidó közösség vezetőjét, hogy ismét hallassa szavát. Az 1941. évi zsi­dó pogrom tragikus emlékezetű városában, Iasiban megjelenő el­lenzéki beálh'tottságú, Opinia Studenteasca című diáklapnak adott interjújában, Moses Rosan azzal vádolta a hatóságokat, hogy egyszerűen félnek a sajná­latos módon erőre kapott szélső- jobboldali erőkkel szembeszáll­ni. A főrabbi szerint mind Ion Ili­escu államfőt, mind Petre Ro­man miniszterelnököt megfé­lemlítették. Közép-Kelet-Európában a kormányoknak a rádió: és tv-állomások feletti ellenőrzése és a nyomtatott sajtó gazdasági problémái jelentik a legnagyobb akadályt a sajtószabadság útján. Erre a következtetés­re jut az amerikai kormányzat támogatását élvező Nemzetközi Média Alap, amelynek jelentését a na­pokban hozták nyilvánosságra Washingtonban. Az alapot James Baker kül­ügyminiszter kezdeményezte, anyagi forrásait a törvényhozás, valamint az amerikai magángaz­daság forrásai hivatottak biztosí­tani. A cél, hogy képzéssel, ta­nácsadással, műszaki segítséggel támogassák a szabad, független sajtó kialakulását Közép-Kelet- Európában. E munka keretében többek között amerikai sajtó- központot szerveznek Budapes­ten az új újságíró-nemzedék képzésére. Az alap igazgatóta­nácsának az amerikai sajtó és a közélet ismert személyiségei a tagjai, mint Henry Grunwald, a Time korábbi főszerkesztője, vagy Max Kampelman nagykö­vet, az EBEE-tanácskozások küldöttségvezetője. A jelentés szerint a nyomta­tott sajtó tette meg a legnagyobb utat a szabadság felé, elsősorban Lengyelországban és Magyaror­szágon, de a nyomdák, a papír- készletek, főként pedig a lapter­jesztés állami monopóliuma vál­tozatlanul korlátokat jelent. A hatóságok ugyanakkor minden­hol fenn kívánják tartani ellenőr­zésüket a tv-csatornák és a nem­zeti hírügynökségek felett, s nem biztosítanak egyenlőséget a frek­venciák elosztásánál. Magyarországon a nyomtatott és az elektronikus sajtónak mód­ja van külső beavatkozástól mentesen kialakítani szerkeszté­si politikáját, kifejezni vélemé­nyét, de változatlanul nincs a saj­tószabadságot biztosító törvény — olvasható a jelentésben. (Szerzői egyébként másutt azt ajánlják, hogy — amerikai példá­ra — ne is hozzanak sajtótör­vényt, mert ez nyújtja a legtelje­sebb szabadságot.) A rádió és a tv, bár állami kézben maradt, nagyfokú autonómiát élvez, jól­lehet, egyes vélemények szerint a tv kesztyűs kézzel bánik a kor­mánnyal. Egyébként a tv a költ­ségvetési csökkentések, az át­szervezések, a létbizonytalanság miatt teljes zűrzavarban van — olvasható a jelentésben. A jelentés rámutat, hogy a kormány nem ad engedélyt új rá­dióállomások számára. A magyarországi sajtópiacon „brutális verseny” folyik, nyilván több a kiadvány, mint amennyit a piac elbír, így a következő évek­ben sok további lap vall majd ku­darcot. A fennmaradást csak igen hatékony gazdálkodás biz­tosíthatja — így a jelentés. A két legnagyobb nyomda állami kéz­ben van, s a helyzetet kihasznál­va, silány munkájukért képtelen árakat szabnak. A problémát idővel megoldja majd a piac di­namikája, a Maxwell-nyomda mellett más nyugati vállalkozá­sok is készülnek. Az alap azt ajánlja, hogy a tá­jékoztatás szabadságáról szóló amerikai törvényhez hasonlót al­kosson a magyar Országgyűlés. (E törvény nem a sajtóra vonat­kozik, hanem a kormányt kötele­zi arra, hogy minden nem titkos adatot, információt kérésre bo­csásson a sajtó, illetve bármely állampolgár rendelkezésére.) A Média Alap szerint Ma­gyarországon mielőbb fel kell adni az állami monopóliumot a nyomdáknál, a lapterjesztésben, és sugárzási engedélyt kell kap­niuk helyi, körzeti és országos független rádióállomásoknak. A tv két csatornáját privatizálni kell, egyúttal azokat független ellenőrzés alá helyezni. Addig is engedélyezni kell, hogy az állami televízió bemutathassa független cégek produkcióit. Amennyiben az állam ragaszkodik a tv-csator­nák birtoklásához, az Ország- gyűlésnek lépéseket kell tennie, hogy megvédjék a televíziót a politikai nyomástól, és lehetősé­get kell biztosítani kábeltévé-tár­saságok működéséhez. A jelentés azt ajánlja az állam­nak, hogy mielőbb mondjon le az MTI-ről, amelynek vezetőjét a kormány nevezi ki, és támogassa a lapokat abban, hogy létrehoz­zák saját, szövetkezeti alapon működő hírügynökségüket. Az alap egyúttal azt tanácsolja a kormánynak: ne támogasson közvetlenül vagy közvetetten na­pilapokat, amint az Új Magyar- ország esetében teszi. A jelentés szerzői Marvin Sto­ne és Leonard Marks, az alap igazgatója, illetve helyettese; az előbbi veterán újságíró-szer­kesztő, az utóbbi a diplomáciá­ban is aktív jogász. Mindketten álltak már vezetői poszton az amerikai kormány sajtóhivatalá­ban. Stone és Marks személyes, helyszíni tapasztalataira, vala­mint az amerikai nagykövetsé­gekre támaszkodva állította ösz- sze a jelentést, amely kisebb-na- gyobb mértékben elmarasztalja a térség valamennyi kormányát (elsősorban a románt és a jugo- szlávot, míg lényegesen jobbnak ítéli a lengyel, a magyar és a cseh­szlovák helyzetet). Az MTI tudósítójának kérdé­seire, hogy mit szóltak nagy hord­erejű javaslataikhoz az érintett vezető kormányférfiak, akikkel tárgyaltak, Stone azt mondotta: egyetértettek és kifejezték együttműködési készségüket. Tekintettel arra, hogy az alap — egyelőre — főként költségve­tési forrásokból működik, és hogy a munkában az amerikai külképviseletekre is támaszkod­tak, aligha fér kétség ahhoz, hogy félhivatalos véleményekről van szó. Az MTI érdeklődésére egy illetékes kormánytisztviselő hangoztatta: az alap magánin­tézmény, de jelentésében nem találnak kifogásolnivalót. Amerikai tanácsok a sajtószabadsághoz

Next

/
Thumbnails
Contents