Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-11 / 135. szám
2. ______________________________________VILÁGTÜKÖR___________________ _____________________HÍRLAP, 1991. június 11., kedd Légii rányítók sztrájkja Varsóban Varsóban hétfőn sztrájkba léptek a légiirányítók magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve. A munkabeszüntetés reggel 7 órakor kezdődött azután, hogy a lengyel közlekedési minisztérium elutasította a háromszoros fizetésemelésre és a munkaidő rövidítésére vonatkozó követelést. Meghalt Arrau Vasárnap elhunyt Claudio Arrau, századunk egyik legnevesebb zongoraművészé. A 88 éves, chilei származású amerikai művész háromévi szünet után pénteken az ausztriai Mürz- zuschlagban lépett volna közönség elé, de a koncert előtt rosszul lett, és kórházba kellett szállítani. Bélműtétet hajtottak végre nála, de idős szervezete már nem tudta legyőzni az operáció következményeit. Nemzetközi vásár Ungváron A külgazdasági kapcsolatok bővítésére való törekvés jegyében ad otthont Ungvár — történelme során első ízben — nemzetközi vásárnak. A június 15-én megnyíló nemzetközi vásár célja: hidat létesíteni Ukrajna és a környező országok között, információt adni a vállalkozóknak a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Szenzációs nyeremény az Ausztria-lottón A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 23. heti szelvények értékelése közben ismételten magyar hatos találatot elért szelvényre bukkantak. A szerencsés 6yőr-Moson- Sopron megyei fogadónak a telitalálaton kívül ugyanazon a szelvényen 6 darab őttalálatosa és 3 darab négytalálatosa is van. Ez az eredmény példátlan szenzáció a lottózás történetében. A szerencsés nyertes körülbelül 5,4 millió schilling boldog tulajdonosa lesz. Égi jelek és földi gondok Innen továbbítják az égi jeleket az egri lakásokba (Fotó: Szántó György) (Folytatás az 1. oldalról) Mint a vizsgálat megállapítja, konfliktusok forrása, hogy más üzemelteti a kábelhálózatot, amelyen az adás a nézőhöz jut, és más tartja fenn a stúdiót. A szolgáltatások egyelőre messze a lehetőségek alatt maradnak. A városi közösségi televíziót önálló intézményként a városi tanács 1987-ben hozta létre. Alapfeladataként a tájékoztatást határozta meg, amely mellett 1990. január 1-jétől vállalkozik is. A Telestar Kft. az általa üzemeltetett rendszereken egy 24 órás műsorközlési lehetőséget biztosít díjtalanul a VTV számára. A jogviszony a kft., a VTVésa polgármesteri hivatal között nem szabályozott. A kft. a jövőben nem kívánja a VTV számára ezt az ingyenes szolgáltatást nyújtani, egy alternatíva szerint évi 4 millió forintot kérnek. Ez kicsiben emlékeztet a Magyar Televízió és a Műsorszóró Vállalat közötti vitára. A vizsgálat megállapítása szerint a VTV csak a hordozóval — tehát a kábellel — együtt jelent valóban médeát. Ezért jogi oldalról feltétlenül szabályozni kell ezt a kérdést. Tisztázni kell a VTV esetében, hogy milyen tevékenységre és milyen struktúrában tart igényt az ónkormányzat. A döntéshozatalhoz természetesen információk szükségesek. Ezért felmérték a városi televízió tevékenységét. Mint a vizsgálati anyagból kitűnik, hetente kétszer másfél órát adnak le. Ebben vannak nem állandó és állandó műsorok. Az 1990-es társadalmi változások miatt tizenkettővel több adásnapot teljesítettek. A Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke, Stossek Mátyás szakvéleménye szerint a jelenlegi műsorstruktúra — a stáb lehetőségeit tekintve — kiállja az összehasonlítást bármely városi televízióval, alapvetően betölti a közszolgálati funkciót. A szakvélemény pozitívumként említi, hogy rendszeresen jelentkeznek elő műsorral. Készítettek volna egy reprezentatív felmérést a KSH Heves Megyei Igazgatóságának segítségével, de ez nem vezetett érdemleges eredményre. Túl kevés kérdőív érkezett vissza, a 9500 lakásban élők 3,5-4 százalékának a véleményét lehetett csupán értékelni. A válaszadók több mint kétharmada alkalmanként, közel egynegyede gyakran, és mintegy 10 százaléka mindig nézi az adást. A megkérdezettek háromnegyede nem hajlandó előfizetési dijat fizetni akkor sem, ha bővítenék a VTV műsorát. Ezenkívül felmérték, hogy milyen körülmények között tevékenykedik a stáb, illetve milyen az intézmény gazdálkodása. Érdemes ebből két adatot kiemelni: az alapfeladatot nyolc munkatárs látja el. Egy óra adásidő költsége az 1990-es állapotok szerint 80 ezer 500 forint. Az összegzés szerint hatékonyabb üzletpolitikával fokozható lenne a gazdaságosság. Két elképzelés is kialakult az egri közösségi televíziózás sorsáról. A városi televízió további működését a tulajdonviszonyok rendezésével kell összekapcsolni. Egyelőre több alapvető törvény — így a sajtót, a távközlést vagy a rádiózást és televíziózást rendező — hiányzik. Ennek következtében két lehetőség kínálkozik. Az egyik szerint az önkormányzat az IKLV és a VTV vagyonával közös vállalkozásban venne részt a Telestar Kft.-vel. A városi televízió, mint a gazdasági társaság szerves része működne tovább. így az önkormányzat vállalkozóvá válna, s a VTV kereskedelmi televízióként dolgozna, az igényelt adásidőben ön- kormányzati érdekeltségű várospolitikai műsort szolgáltatna. A másik elképzelés szerint az ön- kormányzat az IKLV hálózatával és eszközeivel venne részt a Telestar Kft. vállalkozásában, és a városi televízió önálló költségvetési szervként működne. Mindkét esetben meg kell határozni a pénzügyi forrásokat, valamint újraszabályozni az elszámolások módját, fokozni szükséges a nézettséget, s el kell indítani azokat a vállalkozásokat, amelyek a televíziót nyereségessé tehetik. Azt mar a vizsgálati anyaghoz szóban fűzi hozza Habis László, hogy mindenképpen átfogó megoldást kell találni. Mi van olyankor — mondja —, ha néhány egri vendéglős összefog, s megvásárolja a Telestar Kft.-t, amely a hírek szerint eladó. Hamar feltalálnák magukat, s olyan programot — például sikerfilmek sorozatát — közvetítenének, amely hamar nyereségessé tenné a vállalkozást. Ilyen alapon az önkormányzat is kezdhetne valamit ezzel az „üzlettel”, amely nem fenyeget ráfizetéssel. így, ha kerülő utakon is, de végül megtalálnánk azt a célt, amiért érdemes kábelrendszereket, városi hálózatokat, közösségi televíziókat megalapítani: felnőtt módon válogathatna a széles kínálatból a varos polgára. BIS-jelentés Kelet-Európáról Szilárd pénzügyi rendszer kell Gyors lépéseket kell tenniük a kelet-európai országoknak és a Szovjetuniónak, hogy kialakítsák mindent átfogó és szilárd pénzügyi rendszereiket. Ez nemcsak megkönnyítené a többi reformot, de előfeltételük is — állapítja meg a Némzetközi Fizetések Bankja, a baseli központú BIS éves jelentésében, amelyet hétfőn tett közzé. A BIS szerint a reformok követelte áldozatok azok nem elég következetes megvalósításának következményei is, s a félmegoldások várhatóan csak súlyosbítják a helyzetet. A jelentés a térség országainak közös problémái közé sorolja a munkafegyelem lazulását, a termelékenység alacsony voltát és a politikai helyzet feszültségeit. A BIS szakértői úgy látják, hogy a termelés-visszaesés mértéke Kelet-Európa azon országaiban, amelyek a legátfogóbb reformokat tették magukévá — Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia—valójában nem jelenti az életszínvonal hasonló arányú romlását. A piac diktálta árak bevezetésével megszűnőben van az olyan árucikkek gyártása, amelyekre nincs kereslet, s a termelés korábbi torzulásai kezdenek felszámolódni. A BIS szerint az áruhiány csökkenése, a vásárlói sorban állás rövidülése révén a lakosság nem számszerűsíthető, ám jelentős előnyökhöz jut. A BIS rámutat arra is, hogy a térség országaiban a hitelkérelmek elbírálásához több jobb szakemberre lenne szükség, és korszerűbb elszámolási, ellenőrzési szabályokra, s hogy a legtöbb banknak kevés a forgótőkéje. A jelentés szerint a központi bankokat fel kellene szabadítani azon kötelezettség alól, hogy finanszírozzák az állami deficitet s az állami szektor veszteségét. Ebből a szempontból Lengyel- ország jár legelöl, a Szovjetunió pedig leghátul. (MTI) Korai Románia támogatása Megszólal a volt bukaresti amerikai nagykövet Ion Iliescu román államfő cinikus hatalmi politikára, személyes helyzete erősítésére használja fel a nemzetiségi kérdést: bármikor kész kijátszani a románokat a magyarok, egyik nemzetiségét a másik ellen, ha ettől népszerűséget remélhet — bár lett volna lehetősége, hogy tekintélyével segítse a problémák megoldását. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának David Funderburk, volt bukaresti amerikai nagykövet. A professzor Ronald Reagan elnök idején, 1981-1985 között volt posztján, majd lemondott, tiltakozásul a Ceausescu-rend- szernek nyújtott amerikai támogatás ellen. — Az amerikai hírszerzésnek voltak adatai Ion Iliescuról, Petre Románról. Semmi nem jelezte, hogy a jövő emberei lennének, ellenkezőleg: az adatok arra mutattak, hogy meglehetősen ortodox felfogású funkcionáriusok — mondotta. A konzervatív-jobboldali republikánusokhoz számító volt nagykövet szerint az amerikai kormány túl korán (az elsők között) ismerte el az Iliescu-rend- szert, ahelyett, hogy előbb ragaszkodott volna a nagy hatalmú titkosrendőrség, a Securitate feloszlatásához, a valóban szabad választásokhoz. — Nem hiszem, hogy az idei választások — ha megrendezik azokat — különbek lesznek, mint a nyilvánvalóan tisztességtelenül lefolytatott tavalyi, csalárd szavazás. Kevesebb bürokratát! Ha kevesebb bürokratát kellene eltartani, talán az adókat is csökkenteni lehetne — ezzel a csábító lehetőséggel próbálja a svéd szociáldemokrata kormány megnyerni a választókat legújabb tervének. Ennek lényege, hogy „karcsúsítják” a közalkalmazotti hálózatot. Az elképzelés, bármilyen logikusnak is tűnik költségvetési és ezáltal adócsökkentési kihatása, nem egyértelműen népszerű: ez a tdlduzzasztott köztisztviselői hálózat biztosítja ugyanis a svéd jóléti állam egyedülálló szolgáltatásait. Tagadhatatlan, hogy minden harmadik munkavállaló közhivatalnok; de az is tény, hogy a legtöbb svéd részesül valamilyen állami támogatásban, vagy függ a közszolgáltatások némelyikétől. Hogy mindezt nem feltétlenül az államnak kellene biztosítania közpénzből, hogy a feladatok magánvállalkozásokra is át- ruházhatóak, ezt a svédek egyelőre nem hiszik. Hatalmas vitát váltott ki tavaly, amikor Svédország egyik kisvárosában, Áréban magánkézbe adták a közkönyvtárt. Ez volt az első ilyen eset, s egyöntetű felzúdulás követte. Tiltakoztak az olvasók éppúgy, mint az írók, akik azzal vádolták a kormányt, hogy a kultúrát eladja, vagy legalábbis kiszolgáltatja a gazdasági érdekeknek. Aztán valahogy megbékélt mindenki. A könyvtárat üzemeltető vállalat ugyanis emelte alkalmazottainak fizetését, és bővítette a szolgáltatást. Bár a szociáldemokrata kormány nem tervezi az adók csökkentését, elképzelhető, hogy a közalkalmazottak létszámcsökkentése, a szolgáltatások hatékonyabbá tétele, s ezáltal némi takarékoskodás hosszabb távon még ilyen eredménnyel is járhat. A terv első szakaszában három év alatt a központi kormány alkalmazásában állók — körülbelül 246 ezres — létszámát csökkentenék tíz százalékkal. Nemcsak elbocsátások szerepelnek a tervben — munkaköröket kívánnak összevonni, központosítani, s úgy utat engedni a piac szabályozó hatásának, hogy közben elkerüljék a privatizálást. Példa erre a nőgyógyászati-szülészeti ellátás ésszerűsítése. A szülészeti osztályoknak eddig meghatározott költségvetésük volt, s a körzetükbe tartozó asszonyokat fogadták. Némelyik ugyanakkora összegből gazdálkodott, ám viszonylag kevés pácienst látott el. Mostantól az asszonyok választhatnak, nem kötelesek a lakóhely szerinti klinikán igénybe venni a természetesen ingyenes szolgál- ] tatást, viszont, mivel a kórház a beteglétszám szerint kapja a támogatást, nyilván érdeke a színvonal emelése. Az Egri Városgondozási Vállalat magánvállalkozói üzemeltetésre X meghirdeti az alábbi virágüzleteket: Évi alapár: 1. Széchenyi u. 14. sz. 600000 Ft Széchenyi u. 24. sz. 600000 Ft Bajcsy-tömbbelső 140000 Ft 1991. június 15-től 1996. június 15-ig terjedő időszakra. A licitre jelentkezés feltétele: 30000 Ft bánatpénz letétbe helyezése, magánvállalkozói igazolvány, 1991. július 31-ig a szerződött összeg 20 %-ának befizetése. 2. Kertészeti telepét (Eger, Kistályai u.) 700000 Ft/év alapáron. Részletekről érdeklődni a 11-585 sz. telefonon lehet. A licit időpontja: 1991. június 14. reggel 8 óra. f SZÜLETÉSNAP! Június 12-én 1 éves a Kér cent Áruház. Aki az emblémánkat bemutatja ezen a napon, 10 %-os kedvezményt kap. KEKCENT Kerecsend \ 39/41-640. / Kábelbeázás okozta az egri áramkiesést Vasárnap éjszaka sötétbe borult az egri Tihaméri lakótelep: mintegy órányira megszűnt az áramszolgáltatás. — Váratlan kábelbeázás okozta a gondot — értesültünk tegnap az ÉMÁSZ helyi kirendeltségve-, zetőjétől’ Szegi Jánostól. — Egy nemrégi hosszabbításnál beépített karmantyú hibásodott meg a Makiári és Homok utcák sarkán állítólag még csütörtökön bekövetkezett vízcsőtörés miatt. Szerencsére viszonylag rövid idő alatt képesek voltunk az ideiglenes villanyáram-szolgáltatásra — részint az északi városrészből, másrészt a Sas útról biztosíthattuk az ellátást —, s hozzáfogtunk a tényleges hiba elhárításához is. Az említett rongálódás éppen nem gyakori, inkább a különféle mélyépítések során történő sérülésekkel van több bajunk — de a mi bosszúságunk is, s nem kis kárunk. No, de hát azért vagyunk, hogy az ilyen feladatokat is mielőbb megoldjuk. r Itt a jó idő', jelentkezik a Fenyő'! Gyöngyösi áruházunkban mától négy napon át, június 14-ig 30 % engedménnyel kínálunk női fürdőruhákat és férfi fürdőnadrágokat a forró napokra. S ha hűvösebb lenne..., ajánlatunk: 40 % kedvezménnyel egyes női blúzok, női ballonkabátok, gyermek hosszúnadrágok. Egyes pamut típusú jersey anyagokból féláron válogathat! Ne feledje, csak négy nap!
