Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

HÍRLAP, 1991. június 5., szerda MEGYEI KÖRKÉP Finn utazási szakemberek Egerben Vezető turisztikai szakembe­rek érkeztek a napokban Ma­gyarországra, hogy az IBUSZ szervezésében, hazánk kiemelt turisztikai körzeteivel, a legnép­szerűbb idegenforgalmi célpon­tokkal ismerkedjenek. Tanulmány­újuk során hétfőn Egerbe lá­togattak, ahol szakmai megbe­szélést folytattak az IBUSZ-iro- dában, majd megtekintették az Eger Hotelt és a Flóra Szállót. Szerepelt még a programban szilvásváradi kirándulás, egri vá­rosnézés orgonahangversennyel, és természetesen borkóstolás is volt. Vagyis a finn utazási szak­emberek kipróbálták mindazt, amit majd otthon, Magyaror­szágra készülő ügyfeleiknek ajánlanak. Soha többé iskola Ez a címe az Egri Színműhely legújabb bemutatójának. Schwajda György darabját ma, szerdán délután fél 3 órakor mu­tatja be a társulat a Megyei Mű­velődési Központ dísztermében. Az előadást Békefi Gabriella rendezte, a szereplők: Gyenes Réka, Kozmányi Zita, Zahar Györgyi, Rázsi Csilla és Csathó Csaba. A rendőrségről Recsken A recski önkormányzati testü­let legutóbbi ülésén a község közbiztonsága volt az egyik té­ma. Ennek kapcsán részt vett a megbeszélésen dr. Farkas Sán­dort. őrnagy, Eger város rendőr- kapitánya is, aki az önkormány­zati rendőrséggel kapcsolatos el­képzelésekről, a rendőrség jelen­legi működésének jogszabályi és anyagi feltételeiről, a várható új törvényekről tájékoztatta a kép­viselőket. A miniszter a kárpótlásról Egerben tart június 8-án elő­adást a Magyar Ciszterci Diákok Szövetségének meghívására dr. Balsai István igazságügyi mi­niszter. A neves jogász délelőtt 10 órától előadást tart az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a kárpótlás aktuális dilemmáiról, kérdéseiről. A programra, me­lyet az erdőgazdaság Kossuth Lajos utcai székházában rendez­nek, minden érdeklődőt várnak a szervezők. A helyi adókról, Yerpeléten Megkezdték Verpelét polgár- mesteri hivatalában a helyi adók koncepciójának kidolgozását. Ez a téma szerepelt — egyelőre még csak az előzetes megbeszé­lés szintjén — a legutóbbi önkor­mányzati ülésen is, ahol megvi­tatták a képviselők még a szociá­lis gondozási központ fejleszté­sét, a községbeli időskorúak helyzetét, és Tamaszentmária, a volt társközség képviselő-testü­letével közösen felosztották a ta­valyi pénzmaradványt is. Ifjúsági dalosünnep Holnap délután 4 órakor ren­dezik meg Egerben, a Székes- egyház lépcsőin az Ifjúsági da­losünnepet. Az Éneklő Ifjúság ’91 díszhangversenyének számí­tó rendezvényén a város általá­nos és középiskolai kórusai lép­nek fel. A brit ízlésnek megfelelő modellek Az öltönyök Angliába mennek Az erőfeszítések eredményt hoztak. Május végéig 25 ezer 240 öltönyt készítettek és küld­tek angol megrendelésre Eger­ből, az Erisz-Fairway Kft.-tői. Ez 40 millió forint bérmunkát je­lentett. Csatlós Kovács Mihály elnöktől arról értesültünk, hogy a 190 tagú kollektíva naponta 250 férfiöltönyt készít, amelyek a brit ízlésnek megfelelő model­lek: kétsoros zakók, hajtókás nadrágok. A munkát angol tech­nológiával, közös gépparkon végzik. ' A termelékenység további nö­velésével szeptembertől — az említett létszám megtartása mel­lett — naponta 270 öltönyt ké­szítenek majd, s a tervek szerint jövő év január 1-jétől már 300- at. Erre az évre 95 millió forint értékű bérmunkát teljesítenek. Mindehhez az alapanyagot, a szükséges kellékeket Angliából kapják. Friss hír, hogy hétfőn a belga Vivente cég számára útnak indították az első kamiont, teli divatos zakókkal: 1800-at küld­tek az említett országba. Au­gusztustól angol megrendelésre is szállítanak hasonlókat. Az egriek közreműködésével az idén január 1-jétől Ózdon 150 embernek teremtettek munkale­hetőséget. Az ottani Mozaik Kft., továbbá két kereskedelmi bank közreműködésével létrehozták a Sérvé-Mozaik Kft.-t. Az ózdi Béke Szálló földszinti, illetve el­ső emeleti részének átalakításá­val alakították ki azokat a helyi­ségeket, ahol varrnak, illetve va­salnak angol megrendelésre. Az öltönyöket egyébként Egerben szabják, és az exportálandó árut is itt vámolják. Év végéig várha­tóan már 170-en dolgoznak majd az ózdiak közül. Csatlós Kovács Mihály azt is elmondta, hogy nemrég tárgya­lásokat kezdtek a legnagyobb 'német konfekciókereskedelmi céggel, a Baumlerrel. Szeretné­nek a segítségükkel Egerben egy új csarnokot építeni és berendez­ni, ezáltal bővítve a tevékenysé­güket. így ugyanis további új munkahelyeket teremtenének a megyeszékhelyen, miután 140 embert foglalkoztathatnának. Erre vonatkozóan a közeljövő­ben tárgyalásokat folytatnak Eger polgármesterével is. Drágább, de több Több mint hetven újdonságot jelentettek meg a kiadók az idei könyvhétre. Meg június 5-ig le­het várni az érkezésükre, s az­után is keresni a boltokban. Az idei termésből szokatlanul sok, 13 a verseskötet. Olyan különle­gességeket is kiadtak ez alkalom­ra, mint Petri György eddig csak szamizdatban terjesztett versei. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című dokumentum­regénye, amely — mint a benn­fentesek mondják — a Hideg na­pok ikerkönyve. Esterházy Péter a Hitel című folyóiratban megje­lent jegyzeteit gyűjtötte egy kö­tetbe, amelynek címe: Az ele­fántcsonttoronyból. Irónia és az Esterházytól megszokott távol­ságtartás jellemzi e remek publi­cisztikát. Ferdinandy György a Puerto Ricóban élő és „hazafelé tartó” író Üzenőfüzet című köte­te is sokakat vonz majd, csakúgy, mint Határ Győző 1947-ben elő­ször kiadott és most nálunk is megjelenő Heliane című regé­nye. A Márai-sorozat két fontos darabja is megvásárolható a könyvheti standokon: a Vendég­játék Bolzanóban és a Föld, föld. A politikai irodalom iránt ér­deklődők Sütő András Sárkány alszik veled című kötetét vehetik kézbe, amelyben az író életútjá­tól vall, és a kisebbségi lét sors­kérdéseiről tűnődik. Kuriózum Angyal István — ’56-ról íródott — saját kezű vallomása, mely Eörsi István irodalmi igényű elő­szavával jelenik meg. Szabó De­zső Az egész látóhatár című könyve politikai tanulmányok és vitairatok gyűjteménye. A könyvhét egyik legnagyobb „vállalkozása" a legdrágább is, mégis bizonyosan sokan szeret­nék megszerezni a könyvespol­cuk számára. Erdély Miklósnak, a XX. szá­zadi magyar képző- és filmmű­vészet iskolateremtő alakjának írásaiból ad első ízben válogatást a dosszié-sorozat első kötete. Egyebek mellett Bálint Endré­ről, Kondor Béláról írt esszéje fi­gyelemre méltó. Faludy György Jegyzetlapok az esőerdőből cím­mel összegyűjtött jegyzetei, vagy Jókai Anna új kötete — A töve és a gallya — kelthetnek figyelmet. Nadas Péter ezúttal a szerelem­ről vall (Égi és földi szerelem). (jámbor) Tiltakozika gyöngyösi MSZMP Lebontják a gyöngyösi szovjet emlékművet — adtuk hírül má­jus 18-i számunkban. Ezzel kap­csolatban Juttatott el észrevételt szerkesztőségünkbe a Magyar Szocialista Munkáspárt gyön­gyösi szervezete. Ebben tiltakoz­nak a határozat ellen, s leszöge­zik, hogy az építmény már két­szer a város lakóinak pénze jó­voltából került oda. Szerintük helyesebb lenne ezt az utókor számára megőrizni, s hősi emlék­művé átalakítani. Kijelentik, hogy a bontást kezdeményezők nem veszik figyelembe, hogy az objektum egy korszak lezárásá­nak, a második világháború be­fejezésének mementója, s nem kizárólagosan a szovjet katoná­ké. A tömegsírban nemcsak orosz, hanem német és magyar katonák is fekszenek, aki nem te­hettek arról, hogy a háború áldo­zataivá váltak — szögezik le. Le­velük végén nyomatékosítják, hogy nézeteik szerint a halottak­nak tisztelet és örök nyugalom jár, s azt kívánják, hogy az em­lékmű maradjon a második vi­lágháborúban elesett katonák örök nyugvóhelye Gyöngyösön. Újabb adásvételek vizsgálata Ismét ülést tart csütörtökön a Heves Megyei Vagyonellenőrző Bizottság, s több adásvételt is megvizsgál. Ilyenkor az érintet­tek is részt vesznek a tanácskozá­son, hogy elmondhassák észre­vételeiket. Először a kál-kápolnai Káro­lyi Mihály Mgtsz és a Heves Me­gyei Vízmű Vállalat közötti meg­állapodást szemrevételezik. A téesz közérdekű célból átad a vállalat számára egy 2930 négy­zetméteres ingatlant. A Mátra- kincse Mgtsz, valamint a Mátra Volán Vállalat között április 16­án adásvételi szerződés jött létre. Összesen 3086 négyzetméter te­rületű ingatlant adtak el, mint­egy 700 ezer forintért azért, hogy a vállalat telephelye személyi be­járóval megközelíthető legyen. A Mátraalji Szénbányák Vál­lalat május 7-én elidegenített egy vállalati bérlakást. Az adásvétel a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat értékbecslésének meg­felelően történt. Ugyancsak a Mátraalji Szénbányák Vállalat­tal kapcsolatos a Mátra Energia- Trans Kft. (törzstőkéje 91,1 mil­lió forint), az Ecoplán Kft. (törzstőkéje: 12,8 millió forint), illetve a Mavegépex Kft. (törzs­tőkéje: 88,7 millió forint) alapí­tása. A Heves Megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Válla­lat egy 171 négyzetméteres prés­házat értékesített a Langasztro- nomia Kft. részére 1,2 millió fo­rintért. Az ingatlan évek óta üre­sen állt. Az egerszalóki községi önkormányzat adásvételi szer­ződést kötött egy magánszemély- lyel egy 808 négyzetméter terüle­tű zártkerti művelési ingatlanrój. Készülődés a nyári idegenforgalomra Évről évre több kiránduló, hazai és külföldi turista keresi fel a Ti- sza-tó partján egyre bővülő üdülőkörzeteket, így Sarudot is. Az idén a vállalati és magán-üdülősorok mellett nemzetközi diáktá­bort is létesíteni szeretnének. A tóparti ellátásba 13 kereskedő segít be, de építenek a magánvállalkozók is egy új ABC-t. A beruházá­sokból kiveszi részét a füzesabonyi áfész is — képünkön —, mert a helyben meglévő nagy üzletét egymillió forintból műszaki részleg­gel bővíti. (Fotó: Gál Gábor) Jobb a bajt megelőzni... Polgárok (is) őrködnek Sírokban A bűnözési hullám erősödésé­re reagálva a polgárok egyre több településen alakítanak őrséget, figyelőszolgálatot. A legújabb a sorban Sírok, ahol szombaton hozták létre a polgárőrséget. Igaz, itt eleddig még nem tapasz­talták a bűntények számának nö­vekedését, de úgy gondolták: jobb megelőzni a bajt. A több mint húsz taggal indu­ló csoport tagjai fegyvert nem vi­selhetnek ugyan, sőt, még igazol­tatni sem igazoltathatják a vala­milyen okból gyanússá vált sze­mélyeket, ám az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy az őijá- ratozás, az elhagyatottabb he­lyek rendszeres ellenőrzése is igen sokat segít. Már csak azért is, mert a Sírok címerét ábrázoló jelvényt viselő polgárőrök szorosan együttmű­ködnek majd a rendőrséggel, és rádiókapcsolat útján azonnal ér­tesíthetik a körzeti megbízottat, ha rendkívüli eseményt észlel­nek. És itt nemcsak a bűntények­re kell gondolni, hanem az eset­leges természeti katasztrófákra is, mert a csoport vállalta, hogy ezek következményeinek elhárí­tásában is közreműködik. A siroki polgárőrök az önkor­mányzat, a parádi áfész és a ver­peléti takarékszövetkezet támo­gatásával tevékenykednek, de természetesen elfogadják újabb szponzorok jelentkezését is. A füzesabonyi üzem felszámolása után Megoldások a szemétszállításra. A Füzesabonyi Költségvetési Üzem felszámolásával nemcsak a városban, hanem a környező községekben is gond a szemétszállítás további biztosítása, ugyanis a városi önkormányzat előre jelezte, hogy ezt a feladatot ez év június 30-ig tudják csak végezni. Az érintettek, így a Tama menti községek is, különböző megoldá­sokon gondolkodtak, július 1-jétől. A nagyútiak például — akik né­hány éve építették meg szeméttelepüket — egyedül látnak a tenniva­lók elvégzéséhez, négy köbméteres konténereket vásárolnak, és azokkal fuvarozzák majd el a hulladékot. A környékbeliek — Kál, Kompolt, Kápolna, Tófalu, Aldebrő, Fel- debrő önkormányzata — pedig pályázatot írtak ki, amelynek elbírá­lására e hét elején került sor Kálban. Nos, Farkas Tibor kompolti vál­lalkozót választották, akivel keretszerződést kötöttek, amelynek ér­telmében minden község saját maga állapodik meg az árban a magán- fuvarozóval. Menedzsereket képeznek Az idők szavára hallgatva a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola szervezési és városgaz­dálkodási tanszéke a miskolci konzultációs központban az 1991-92-es tanévtől elkezdi az egyetemet vagy főiskolát végzett jelentkezők számára a második diplomát adó menedzser szak- üzemmérnök, vállalkozás szak­irányú képzést. Ennek a célja az, hogy első­sorban a műszaki főiskolákon végzett okleveles üzemmérnö­köket mindazokkal a menedzse­ri ismeretekkel felvértezze, amely segíti őket az üzleti, vállal­kozási jellegű tevékenységek­ben. A képzés kétéves, s állam­vizsgát csak középfokú angol vagy német nyelvvizsgával lehet tenni. Jelentkezni július 10-ig le­het a konzultációs központban, melynek címe: BDGMF Mis­kolci Konzultációs Központ 3530, Miskolc, Kun Béla u. 10. Tel.: (46)45-811. Egy gyöngyösi talány Ó, én fényes Csillagoml Ez a Csillag se nem vörös, se nem ezüst színű, se nem öt-, se nem hatágú. Sőt! Nem is csillag valójá­ban. De fényes, mert lámpák világítják ki, nehogy bárki eltévessze a hozzá vezető utat. Mi több, még szép, fehér csíkos zebrát is pingáltak fel az előtte ve­zető négysávos úttestre. Nehogy a fene sok jármű kárt tegyen a Csillagokból kitántorgó valamelyik hazánkfiában. Talán már sejtik, hogy a most emlegetett Csillag nem más, mint egy kocsma Gyöngyösön, a déli vá­rosrészben, a Pesti út mellett. Egy szép közlekedésilámpa-sor ível át az út egyik oldaláról a másikra. Pedig útelágazás sehol. A pi­ros-sárga-zöld fények tehát csupán a Csillagot szol­gálják. Az sem számít, hogy ettől a védett átjárótól nem messzire, mindkét irányban ugyancsak lám­pák őrzik a gyalogosokat az útkereszteződésekben. Micsoda pompás megoldás ez a „védett Csillag”. Az jut eszembe, a gyöngyösiek már évek óta „kö­nyörögnek” azért, hogy a nagyon forgalmas útke­reszteződésben, a Sláger ABC-nél telepítsenek for­galmi lámpákat, mert ott keserves perceket élnek át gyalogosok és autósok egyaránt. És az eredmény? Semmi. Nincs rá pénz, hangzott a hivatalos magya­rázat még a képviselő-választások idején is. Bezzeg a Csillagnak tellett erre. Nem érdekes? Ügy létezik, a mámoros embereket nemcsak az Isten védi, ahogy a szólásmorldás tartja, hanem a közlekedési vállalat is. Ilyen protekciója lenne en­nek a gyöngyösi Csillagnak? Alig várom, hogy valamiféle magyarázatot kap­jak ebben a kacifántos ügyben. (-ár) Könyvheti krónika Hatvanból (Folytatás az 1. oldalról) Ahhoz, hogy mindjobban be­lelássunk eddig való írói mun­kálkodásába, sokban hozzájárult a rádió munkatársa, Kulcsár Ka­talin közreműködése, aki az író­olvasó találkozó házigazdája volt. Hogy pedig a Ferdinandy- val megteremtett kapcsolat őszinte barátsággá lényegült, jó bizonyság erre két új kötetének közönségsikere, hiszen a Hat­vanba szállított „Üzenőfüzet” és „A vadak útján” már az első nap az utolsó szálig elfogyott. Hasonló siker jellemezte va­sárnap Illyés Kinga és Hencz Jó­zsef előadóestjét, amely volta­képpen Kányádi Sándor gyer­mekverseit tartalmazta. Am a „Birka-irka” című műsor nem­csak a gyerekekhez szólóan tar­talmazott magvas gondolatokat, szólt ez a felnőttekhez is, hiszen a „Tücsök és a kaszálógép” című mese áthallásaival a mai erdélyi magyarság helyzetét, életérzését ugyanúgy tükrözte. Mindenkép­pen családias, meghitt jellege volt továbbá az egykori bajzás di­ák, Szabó Ágnes könyvheti sze­replésének, amihez „Vak tér­kép” című, most megjelent első kötete szolgáltatott apropót, s verseivel, meditációra késztető prózájával megismerkedhettek egykori iskolájának diákjai is. Ugyanakkor kiemelkedő iro­dalmi eseményként kell felidéz­nünk azokat az órákat, amelye­ket századunk egyik kiemelkedő ítóegyénisége, a Kossuth-dijas Cseres Tibor társaságában tölt­hettek a hatvani könyvhét ven­dégei. Különösen fokozta az ér­deklődést az író frissen megje­lent kötete, a „Vérbosszú Bács­kában”, mely ama számadások közé tartozik történelmileg, amelyeket — mint az író is han­goztatta — régen elvárhattunk volna a szerb irodalom művelői­től, gesztusértékű válaszként az ugyancsak Cseres tollából kike­rült, s már harminc éve megjelent Hideg napokra. Az író arculatát, belső világát mélyen feltáró ta­lálkozó sikerét elősegítette a rá­dió munkatársa, a Hatvanban élő Csáky Zoltán riporteri köz­reműködése, s több olyan kér­dés, amely a hallgatóság soraiból röppent fel. — Lesz-e végül is megbékélés térségünkben? — hangzott el például egy érdekfeszítő kérdés, amire Cseres Tibor a követke­zőkkel válaszolt: — Mint írónak, az a kötelessé­gem, hogy higgyek ebben! Vi­szont a jelek mostanság nem erre utalnak. Mint ahogy azt is biztos­ra veszem, hogy ha most újra ha­sonló búvárkodó munkába fog­nék Bácska földjén, az ott élők portáin, s a különböző egyházi levéltárakban, tovább gyarapod­na a tényanyag, ami a csaknem fél évszázaddal ezelőtti atrocitá­sok, rémségek számát növelné. Ez az, amire nem vállalkozott, és nem vállalkozik a szerb iroda­lom. Ám hozzá kell fűznöm, hogy új könyvem megjelenésé­hez nálunk is kellett a sorsfordu­ló, amit jelesül alátámaszt az a tény, hogy én ezzel a könyvem­mel már csaknem tíz esztendeje elkészültem, de csak most jelen­hetett meg... Könyvheti krónikánkat befe­jezve szólnunk kell arról, hogy Cseres Tibor szavainak komor­ságát bizonnyal kedéllyé oldja az a „görbe tükör”, amelyet a hat­vani könyvhét zárásaként tart elénk az ünnepi alkalomra szer­veződött irodalmi színpad, Ady, Móricz, Kosztolányi, Illyés stí­lusparódiáit mutatva be csütör­tökön este 6 órakor, az Ady End­re Könyvtárban. Moldvay Győző

Next

/
Thumbnails
Contents