Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

HÍRLAP, 1991. június 22., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 1 Szárnyaskrémleves Hozzávalók: 50 dkg csirke, 15 dkg sárgarépa, 5 dkg petrezse­lyemgyökér, 5 dkg zeller, 2 dkg hagyma, 2 dkg so, 1/2 g törött bors, 1/2 csomó petrezselyem­zöld, 5 dkg vaj, 6 dkg liszt, 1 dl tejszín, 1 tojássárga, 1/4 citrom. A megtisztított és megmosott csirkéből a hagymával és a zöld­ségfélékkel, a sóval, borssal jó erős csirkelevest főzünk, ha pu­ha, leszűrjük. A főtt csirke két mellehúsát lefejtjük a csontjáról, a bőrt lehúzzuk róla, és a húst szép vékony metéltre összevágva félretesszük. A visszamaradó húst teljesen'lefejtjük csontjáról, és előbb ledaráljuk, majd finom szálú szitán áttörjük. Közben a leszűrt levest vajból és lisztből készített világos, nem megpirí­tott rántással berántjuk, jól ki­forraljuk, és habverővel keverve beletesszük az átpasszírozott csirkehúst. Utánasózzuk, fűsze­rezzük, kevés citromlével ízesít­jük, és közvetlenül a tálalás előtt habverővel folytonosan keverve beletesszük a tejszínnel elkevert tojássárgát. Végül egyenlő arányban elosztjuk benne a fi­nom metéltre összevágott csirke­mellhúst, és forrón, levescsészé­ben tálaljuk. Gombakrémleves Hozzávalók:' 30 dkg borjú­vagy sertéscsont, 10 dkg sárgaré­pa, 5 dkg vaj, 15 dkg gomba, 6 dkg liszt, 2 dkg só, 1 dl tejszín, 1 g törött bors, 1 db tojássárga. A csontot, zöldséget 1,5 liter sós vízben 2 óra hosszat főzzük. A megtisztított és megmosott gombát apróra vágjuk, vajban le­pirítjuk, megborsozzuk, a lisztet hozzákeverjük, megpirítjuk, a csontlével felöntjük, felforral­juk, és szitán áttörjük. Tálalás előtt a tojás sárgáját a tejszínben habverővel elkeverjük, és a nem forró levesbe öntjük. Zöldségropogós Hozzávalók: 30 dkg vegyes zöldség, 20 dkg karalábé, 10 dkg „Pipacs” Kedves, de szomorkás hangú levelet kaptam egy Hölgytől, aki éveit tekintve ötven körül jár, de még nem akar megöregedni. Azok közé tartozik, akik — sze­retve és teljesítve anyai és nagy­mamái kedves kötelességeiket — függetlenek, magányosak ma­radtak. Érdeklődnek az élet dol­gai iránt, adnak magukra, és ha nem is óhajtanak férjhez menni, de szívesen kötnének ismeretsé­get, sőt barátságot hozzájuk illő Urakkal. Azért írok többes számban, mert nem ez az első ha­sonló tárgyú levél. Közülük töb­ben állítják — férfiak is —, hogy igenis, tenni lehet a lelki, testi megöregedés ellen, természete­sen korlátokon belül. Miután a kedves Hölgy a véleményemre kíváncsi, először erre válaszolok: igaza van! Osztom a véleményét abban, hogy el lehet tolni a ha­mar és idő előtti megvénülést. Érdeklődő, célokat kitűző, apró örömöknek is örülni tudó élet- szemlélettel! Szörnyű látni alig ötvenes nőket, férfiakat, akik „indokolatlanul” letargiába, az italhoz, sőt a magányba mene­külnek, lelki és testi énjüket el­hanyagolva várják az elmúlást. Nem az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről, a betegek­ről, az elesettekről beszélek, no­ha az Ő számukra is van terápia. Most — e levél kapcsán — a sze­zöldborsó, 5 dkg gomba, 20 dkg zöldbab, 10 dkg liszt, 15 dkg zsír, 3 dkg só, 1 db tojás, 1 dl tej. A bundázáshoz: 5 dkg liszt, 2 db tojás, 15 dkg morzsa. A megtisztított főzelékféléket apró kockákra vágjuk, és gyen­gén sózott vízben puhára főzzük, lehűtjük, és a vizet kinyomkod­juk belőle. Az összevágott gom­bát vajban lepirítjuk, hozzáadjuk a puhára főtt zöldségféléket, jól átmelegítjük, majd a 10 dkg lisz­tet is hozzáadjuk, és ezzel pirít­juk. Felengedjük tejjel, hozzá­adunk egy egész tojást, és az egé­szet addig forraljuk, amíg jó sűrű lesz. Ezután pedig hidegre tesz- szük. 4-5 cm-es hengereket for­málunk belőle, lisztben, tojás­ban, morzsában forgatjuk, és forró zsírban kisütjük. Tetszés szerinti mártással tálaljuk. Tejfeles gombás ponty Hozzávalók: 2 kg ponty, 2 dkg só, 4 dkg liszt, 8 dkg vaj, 1 g tö­rött bors, 2 dl tejfel, 1 dl tejszín, 15 dkg gomba, 5 dkg hagyma, 1 cs zöldpetrezselyem, 1,5 dl fe­hérbor. A megtisztított pontyot lefejt­jük a gerinccsontról, feldarabol­juk és tepsibe helyezzük. Ráönt­jük a fehérbort, meghintjük sze­letekre vágott gombával, finom­ra vágott hagymával, vagdalt zöldpetrezselyemmel és törött borssal. Megvajazott fehér pa­pírral befedjük, kevés víz hozzá­adásával felforraljuk, és sütőben készrepárotjuk. Ha a ponty meg­főtt, ráöntjük a liszttel összeha­bart tejfelt és tejszínt, még egy­szer felforraljuk, ízesítjük, majd tálaljuk. Vajas burgonyát adunk hozzá. Erdélyi tokány Hozzávalók: 80 dkg marha­hús, 8 dkg füstölt szalonna, 4 dkg zsír, 15 dkg hagyma, 1 dkg fok­hagyma, 4 dkg paradicsompüré, 1,5 dl fehérbor, 3 g törött bors, 1 g majoránna, 2 dkg só, 2 db zöld­paprika. rencsésebb életsorsú, optimista életszemléletű, bár az élettel bir­kózókról van szó, akik az út vége felé, a száraz kórók közül néha- néha még egy szál pipacsot is szí­vesen letépnének. Eleget teszek a kérésnek! írjanak a Lelki Le­veles Ládához azok, akik hason­lóan gondolkodnak! Nők, férfi­ak, intelligensek, levelezni, be­szélgetni, barátkozni vágyók. Megpróbálok közvetíteni, ha cí­meiket közlik. A szép esték talán késleltethetik az éjszakát... „Kivételes alkalom” Ha már hasonló témánál tar­tunk, megemlítem, hogy véget ért a magányosok és bátortala­nok kivételes, egyszeri alkalmat adó társközvetítése. Kár, hogy a „férfiak” a végén kapcsoltak rá a levélírásra, így többen lemarad­tak. Hogyan sikerült? Hatvan­egy levelet kaptam, huszonhá­rom férfi írt — 22-50 év közötti­ek! A hölgyek húsz- és harminc­évesek voltak. Kaptam máris néhány köszönő sort, akik egy­másra találtak, szerencsések vol­tak. Néhányan csalódtak, és töb­bet vártak e lehetőségtől! Egye­bek között azt, hogy ne csupán az életkor szerint, de a lelki alkat, tí­pus stb. szerint is válogassak! Ugye értik, hogy ez lehetetlen, hiszen személyesen én senkit nem ismerek! A címadás, az „Uránusra” való hivatkozás csu­A sima marhalapockát 1/4 cm vastagságú és 6 cm hosszúsá­gú csíkokra összevágjuk, és jól megmossuk. A ceruza vastagsá­gú metéltre összevágott szalon­nát a zsírban átpirítjuk, majd a zsírt leszűrj ük róla, és a szalon­nát félretesszük. A zsírban meg­pirítjuk az apróra vágott hagy­mát, majd az ugyancsak apróra vágott fokhagymát, ezután fel­öntjük a borral, beletesszük a pa­radicsomot, és állandó keverés­sel néhány percig főzzük. Ebbe beletesszük a húst, borssal, ma­joránnával fűszerezzük, és lefed­ve pároljuk. (Idényben 2 db zöldpaprikát is tehetünk hozzá.) Időnként megkeveijük, és ha a leve elfőtt, kevés vízzel felönt­jük. Ha a hús megpuhult, hozzá­adjuk a megsütött szalonnát, ez­zel még egyszer jól átpároljuk, és rövid, sűrű lével tálaljuk. Köret­nek hagymás tört burgonyát, esetleg puliszkát adunk. Kapros töltött tök Hozzávalók: 50 dkg darált sertéshús, 1,25 kg spárgatök, 3 dkg vaj, 1 g törött bors, 11/2 db zsemle, 2 dl tej, 1 dkg só, 1/2 csomag zöldpetrezselyem, 1 db tojás, 1 liter tejfeles kapormár­tás, 1/2 dl ecet. A spárgatököt megtisztítjuk a héjától, 4-5 cm-es darabokra vágjuk, és belső, magvas részeit kitisztítjuk. A tökdarabokat ece­tes, sós vízben néhány percig főz­zük, majd szitára kiszedve hagy­juk kihűlni. A a finomra darált húshoz hozzáadjuk a tejben ázta­tott, majd kinyomott zsemlét, a tojást, a törött borsot, a finomra vágott zöldpetrezselymet, meg­sózzuk, és jól összekeverjük. Ez­zel a töltelékkel megtöltjük a ki­hűlt tökdarabokat, egy vajjal ki­kent lábasba egymás mellé rak­juk, ráöntünk 3 dl csontlevet vagy vizet, és a sütőben lefödve puhára pároljuk. Sűrű tejfeles kapormártással leöntjük a meg­puhult tököt, és még néhány per­cig együtt forraljuk. Rizsköret­tel, mély tálban tálaljuk. pán egy, de nem lebecsülendő le­hetőség volt! Akik nem kaptak címet és levelet, azoktól elnézést kérek. Én a lehetőségeken belül mindent megtettem. Talán majd máskor... „Kézrátétel” A gyógyulásnak és a gyógyí­tásnak számtalan lehetősége van. Ne tessék kívánni tőlem, hogy a „kézrátételes” gyógyítás­ról véleményt mondjak. Ám in­dulnak tanfolyamok, elhangza­nak előadások, azok minden bi­zonnyal többet mondanak ná- lamnál. Hogy én hiszek-e ben­ne? Abban hiszek, hogy a „hit” óriási erő, és ha bárki is „felad­ja”, a legjobb orvosnak is meg­gyűlik a baja. „A halott feltámadt” Utánanéztem, az eset valóban megtörtént! Az egyik kórhá­zunkban egy öreg, beteg néni iránt érdeklődtek a hozzátarto­zók, és telefonon az egyik „kis” nővér adta meg a választ: sajnos, a néni most halt meg! A hozzá­tartozók gyászba öltözve be is mentek a kórházba, és a legna­gyobb csodálkozásunkra ki jött velük szembe a folyosón: a ha­lottnak tudott asszony! Évek óta nem hallottam és nem is tudtam ilyen esetről, most sajnálatosan megtörtént. Tájékozódásom szerint az illetékes vagy az illeté­kesek fegyelmit kaptak, és min­den bizonnyal — sok munkájuk mellett — a jövőben jobban vi­gyáznak majd, hogy ilyen eset ne forduljon elő! Ha már a szemé­lyes véleményemre kíváncsi: na­gyon sajnálatos tévedés volt, tényleg megdöbbentő eset, de mégiscsak azt kell mondanom, hogy előfordultak ettől már fatá- lisabb tévedések is! Ez nem sze- recsenmosdatás, felmentés, csu­pán emberi megértés, amit — sok- évente egyszer — talán még el is lehet, netán el kell fogadnunk. A tanulságok persze levonandók... Uránus jában érdekesen írt is róla. Petőfi is gyakori vendég volt. Érdekes­ség, hogy leveleit ts oda címeztet- te.) A Petőfi — „A tintásüveg” cí­mű — verséből közismertté vált színészről és asztaltársasága han­gulatáról így írt Teleki: „Szent­pétery az asztalfőn ült. Kikért magának egy meszely bort. Szol­gálója már ott várta, elébe tett egy zöld cserépcsészét, melyben a déli pecsenyéből egy pár da­rabka búsult. Kért még egy darab kenyeret, s bicskaélre szedegette falatkáit. Mondott szépséges dolgokat, mi meg hallgattuk áhí­tatossággal, mert hát igen jól mondotta. Megtörtént az is, hogy még egy másik meszelyt is kért, de azért egy fél ezüsthú­szasból még visszakapott egy kis resztet, s na fél ezüsthúszason felül költött — ami nagyon-na- gyon ritkán történt —, Fáncsy nem mulasztá el megjegyezni: Bizony, rossz vége lesz a pazar­lásnak, még megcsődül (csődbe jut) a teéns úrr Fáncsy Lajos (1809-1854) jeles szülész, a Nemzeti Színház első gárdájának kiemelkedő egyénisége 1839- ben rendező, 1847-ben igazgatá­si ügyvivő volt. Sok darabot for­dított, értékes színlapgyűjtemé- nye az Országos Széchenyi Könyvtár színháztörténeti osztá­lyát gazdagítja. Lánya ifjú Lend- vay Márton felesége lett. Jellemző a korra és a szülészek gazdasági helyzetére is e pár sor. A Mátyás Király Fogadó nem tartozott a drága, előkelő helyek közé. A József- és Terézváros iparosai, kereskedői is szívesen látogatták. Egy kis látványosság­ra: híres művészeket, neves író­kat, más hírességeket csodálni, egy-egy meszellyel meginni, egy kis muzsikát hallgatni. Teleki Sándor, a „vörös gróf’ jól érezte magát ebben a környezetben. Nem is gondolta, hogy feljegyzé­sei érdekes kortörténeti adatok­kal szolgálnak majd a kései utó­doknak. Qr Draveczky Balázs a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója A „vörös gróf” Százhetven éve született. Éle­te valóságos kalandregény. Egy múlt századi méltatója „komé­diások kedvelőjének’’, „penna- forgatók pártfogójának” nevez­te. Ennél szemleletesebben csak az idősebb Dumas jellemezte; a magyar D’ Artagnannak mond­ta. (Első találkozásuktól szívébe és barátságába fogadta.) Gróf Teleki Sándor (1821- 1892), a tizennégy éves, zabolát­lan, sűrűvérű, de igen jó képessé­gű fiú T áncsics Mihályt kapta ne­velőjéül. O alapozta meg a gróf későbbi, jakobinus nézeteit. Egyetemi tanulmányai alatt vé­gigbarangolta Németországot. 1841-ben Spanyolországgal is­merkedett. Itáliát Liszt Ferenc társaságában utazta be. Telekit a mágnások és a nemesség osztá­lya kirívóan különc tagjának — nem minden alap nélkül —, rosszmájúan „vörös gróf’-nak nevezték, szemébe is, a háta mö­gött is. Közismert a Petőfivel való, szinte anekdotáskönyvbe kíván­kozó első találkozása és megis­merkedése. Amikor bemutatták őket egymásnak, a költő a maga gunyoros, csipkelődő stílusában így szólt Telekihez: „Te vagy az első eleven gróf, akivel találkoz­tam.” Mire Teleki nem kevésbé érdesen vágott vissza: „Ugyan miért? Döglöttel talán már volt találkozásod?” A szópárbajozók szeme összecsillant. Egy kézfo­gás, egy ölelés pecsételte meg sí­rig tartó barátságukat... Telekit a szabadságharc már idehaza találta. Előbb közkato­naként vitézkedett, később Bem tábornok oldalán ezredességig vitte. Költői kastélyában töltöt­ték nászújukat Petőfi és Szend- rei Júlia, világos után börtönbe zárták. Máig titokzatos körülmé­nyek között sikerült megszöknie. Tavollétében Haynau jelképe­sen (in effigie) felakasztatta. Emigrációját Törökországban kezdte, majd onnan Franciaor­szágba és Olaszországba költö­zött. Korának jeles politikusai­val, neves íróival, ismert színé­szeivel, közéleti személyiségeivel került ismeretségbe, szoros kap­csolatba. Többek között Lesseps Ferdinánd, Cavour, Hugo Viktor és Georg Sand is baráti köréhez tartozott. Garibaldit, mint had­vezért is becsülte, de mint költőt, ő mutatta be először a magyar közönségnek. Az idősebb Du­mas atyai barátja lett. Teleki így emlékezik meg vele való kapcso­latáról: „Míg Olaszországban emigránskodtam — ez éppen ti­zenegy évig tartott —, abban a nagy szerencsében részesültem, hogy az öreg Dumas minden év­ben nálam töltött egy pár hetet. Rendesen, ahogy megérkezett, rögtön hívatta Máriát, a szakács- némat, kivett a zsebéből egy húszfrankos aranyat, s odaaján­dékozta neki azzal a kérelemmel, hogy ne főzzön.” Ugyanis Dumas legkedvesebb pihentető időtöl­tése a szakácskodás volt. Sok kü­lönleges ételt kreált, melyeknek híre még III. Napóleonhoz is el­jutott. Abban az időben gasztro­nómiai témájú könyv megírására készült. Teleki így emlékezik er­ről: „Éjjel-nappal dolgozott, né­ha négy-öt különböző tárgyon is egyszerre... Gondolkodott egy nagy sikerű szakácskönyv meg­írásán, de mindig azt mondta, hogy ennek megírására nincs elég bátorsága — neki, aki annyit mert. Ha nem dolgozott, akkor főzött. Ez volt a szenvedélye.” A Teleki által említett, Dumas által írt szakácskönyv — a nagy francia mesélő 1873-ban megje­lent konyhai nagyszótára sok­sok recepttel —, melynek azóta is Szentpétery Zsigmond számtalan kiadása volt, napja­inkban is siker Franciaország­ban. Teleki a szakácstudoma- nyokban is Dumas tanítványá­nak vallotta magát: „Nekem az a szerencsétlenségem, hogy van valamim..., és nem vagyok rá­szorulva a kézi munkára, mert ha nem lenne semmim, ma már ta­lán európai hírneves szakács len­nék, túlszárnyalnám Caremet, Souyét, Gouffét, s tán még az öreg Dumas Sándort is, aki eb­ben is mesterem volt.” Telekinek a színészekhez való ragaszkodásáról, barátságáról is érdekesen vallanak emlékiratai­nak sorai. Például Budapesten, a Rákóczi út 19. sz. házon, a máso­dik emelet magasságában Mayer Ede szobra őrzi az egykori Má­tyás Király Fogado emlékét, amely a múlt század közepén: „...a színész urak herbergje (me­nedékhelye). De sok jó estét töl­töttem benne!... A legtörzsebb vendég Szentpétery Zsigmond bátyánk volt. Előadás után a trupp choriphaeusai ide jártak vacsorázni. Néha-néha Vörös­marty is befordult.” Teleki még számos színészt említ. A máig is­mertek közül mindennapos volt ott Egressy Gábor, Lendvay Márton, Udvarhelyi Miklós. (A Mátyás Király Fogadóban több­ször megszállt Déryné is. Napló­Teleki Sándor Hasznos tanácsok Az élelmiszereit tárolása Vaj A vajat tartósabbá tehetjük, ha 25 dekát lassan elkeverünk egy csésze féltartós tejjel, formába önt­jük és a mélyhűtőbe tesszük. A vajat szaporítottuk, ugyanakkor alacsony zsírtartalmú vajat nyertünk, mely kiválóan alkalmas fogyókúrázóknak. A felbontott vajat — a hűtőszekrényben is — egy friss vízzel telt edenyben tartsuk, így nem veszi fel a különböző szagokat. Állott, avas szagú vajat forralt, langyos tejjel és kevés sóval keverjük el, visszanyeri eredeti friss ízét. Tojás Tojást házilag is konzerválhatunk. Vazelinnal be­kenjük vagy ládába, korpa közé rakjuk. A szeptember végi — valóban friss! — tojás kará­csonyig is eláll minden konzerválás nélkül. Dol­gunk csak annyi, hogy hetente egyszer fordítsuk át a tojásokat a tojásrekeszekben. Nem túl hideg élés­kamrában tároljuk. A maradék tojássárgáját óvatosan csúsztassuk egy csészébe, töltsünk rá lúdeg vizet és így helyez­zük a hűtőszekrénybe. Ily módon néhány napig el­tartható anélkül, hogy kiszáradna. Méz Ha azt akarjuk, hogy a mézben a cukor ne kristá­lyosodjon ki, tegyük a mézet kis műanyag zacskóba es fagyasszuk le. Igen könnyen kiolvasztható. Ha a méz már megkristályosodott, akkor langyos vízben (maximum 40 fok) olvasszuk fel. így nem veszti el értékes alkotóelemeit. Melegítés közben sűrűn kevergessük. A mézet ne tároljuk fémedényben. A legalkal­masabb erre a célra az üveg.

Next

/
Thumbnails
Contents