Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. június 22., szombat m------------------------------------------------------------------------------------­12. Az örökzöldekkel, lombhullatókkal kialakított térhatárolö nemcsak szép, hanem védelmet is nyújt Kertész leszek A kerítés A német így nevezi a kertet: der Garten. A kerítést: der Za­un. Ugyanúgy a sövényt is. Az angolban garden a kert és fence (railing) a kerítés. A két szó nem is hasonlít egymáshoz. Nem így a magyar nyelvben, ahol a két fo­galmat szinte azonos szókép fe­jezi ki. Talán azért, mert nálunk a kettő elválaszthatatlan egymás­tól? Mi, magyarok szeretünk szép, pompás, sőt, drága keríté­seket csinálni, esetenként na­gyobbat mint szükséges. A kerítés kettős funkciót tölt be: esztétikait és védelmit. Saj­nos, az utóbbi időben a védelem lesz a fontosabb. A jó kerítés összhangban van az épülettel, annak stílusával, a környezettel és utcaképpel. Tör­ténelmi városrészben — így pél­dául Egerben is — általában zárt (terméskő, tégla, beton) kerítés a stílusos. A mostanában divatossá vált biokertekhez a természetes alap­anyagból készíthető formákat ajánlhatom. Falvakban, kisebb településeken sokszor elég, ha csak alacsonyabb, vagy jelképes térhatárolót készítünk. Még szebb, ha a kerítés monotonitá­sát zöld növénnyel törjük meg. Ha nem vagyunk biztosak íz­lésünkben, fém tartószerkezetű fa-, léc-, vagy deszkakerítést vá­lasszunk, mert ez csaknem min­denhova illik. A legszebb kerítés növényből „készül”. Ennek legismertebb formája a sövény. Nagyon sok előnye van. Tökéletes térhatáro­ló, megakadályozza a belátást, megköti a port, csökkenti, illetve visszafogja a zajt, javítja a leve­gőt, és a legtökéletesebb esztéti­kai élményt nyújtja. Ha nem akarjuk tisztán örökzöldekből összeállítani, még olcsó is. Egy erőteljes növekedésű, sűrű sö­vény védelmi funkciója sem el­hanyagolható. A növényanyagot lombhulla­tó, vagy örökzöld növényekből egyaránt összeállíthatjuk. El kell döntenünk a választás előtt azt is, hogy nyírott sövényt akarunk, vagy olyant, ahol a növények megtartják természetes formáju­kat. Nyírott sövénynek alkalmas cserjék: Álciprus, Tuja, Tiszafa, Babérmeggy, Fagyai, Egybibés galagonya, Tamáriska. Termé- szetesTörmájúnak: Lőne, Orgo­na, Spirea, Jázmin, Aranyvesz- sző, Som. A természetes növekedésű nyíratlan sövények több tjelyet igényelnek’ niszén á szomszéd felé is elegendő helyet kell hagy­ni, hogy a fajra jellemző formáju­kat kifejleszthessék. Ültethetünk konténeres, vagy földlabdás (esetleg földlabda nélküli) nö­vényt. A konténeres a legdrá­gább, de szinte bármikor ültethe­tő és eredése majdnem biztos. Jók a földlabdás növények is, amelyeket úgy hoznak forgalom­ba, hogy a földlabdát hálóval, ju­taszövettel, vagy műanyaggal vé­dik a kiszáradástól és a széthul­lástól. A lombhullató növényeket ül­tetés után visszavágjuk. így érjük el, hogy megfelelő sűrűségű le­gyen. Néhány évvel ezelőtt még szentségtörésnek számított az örökzöldek, ezen belül a tűleve­lűek nyírása. Ma már sövénynek is alkal­mazzák (nem olcsó!). Ezeket ak­kor kezdrk el nyírni, ha már elér­ték a kívánt magasságot. Aki nem gyakorlott kertész, kezdet­ben kifeszített zsinór mellett vé­gezze a sövénynyírást. Ha kertünk nagyon kicsi, és még a nyírott sövényt sem bírja el, drótkerítésre sűrűn futtatott növénnyel érünk el hasonló ha­tást. Borostyán, iszalag, trombi- tacserje, lila akác jó erre a célra. Kertkultúránk örvendetesen változik. Egyre igényesebben tervezett és gondosan összeállí­tott növényanyaggal készülnek. Remélhetőleg követi ezt a kerí­tés, a térhatárolás kivitelezése is. V Pénzes Judit A Heves névhez kötődő szólások Heves megye nevéhez, a He­ves helységnévhez kötődő szó­lásformák és közmondások a né­pi jellegű szóláskincs nyelvi, nyelvhasználati szempontból is értékes elemei, annál is inkább, mert olyan táj nyelvi alakulatok, amelyekben értékes nyelvészeti, néprajzi ismeretek találhatók a szólások keletkezésére, haszná­lati értékére és értelmezésére vo­natkozólag is. A Heves vármegyéből való, Heves megyei ember szólásválto­zatok ugyanis nem arra utalnak, hogy valaki Heves megyében él és dolgozik. A szólásokban a kulcsszói szerepet vállaló Heves megnevezések átvitt értelmük­kel ebbe a rokon értelmű szósor­ba illeszkednek bele: heves, he- veskedő, tüzes; hirtelen haragú, hamar fellobbanó, felfortyanó; türelmetlen stb. A Nem Heves­ben vagyunk szólásváltozattal türelemre intünk, s a hirtelen, a türelmetlen viselkedésformát próbáljuk megszelídíteni. Nem véletlen az sem, hogy a valami­kor nagyon olvasott élclap, a Borsszem Jankó hasábjain 1886. október 18-án ez a rigmusrészlet jelent meg: Heves vármegyének Heves azért neve, /Hazafiságá- nak mert szörnyű a heve. A heves közszó s a Heves tulajdonnév, helynév azonos hangzásán ala­puló jelentése és használati érté­ke a megnevezés eredetére vo­natkozólag a mai szószármazta- tók azon véleményét erősítik, hogy a Heves helynév a magyar hő, hév főnevek és a heves mel­léknév származéka. A Heves megye nevéhez fűző­dő szólástípus érdekes példája ez a régi szóláshasonlat: Éles, mint a Heves megyei bakó millingje. Akkor éltek ezzel a szóláshason­lattal, ha valamit nagyon éles­nek, hegyesnek ítéltek, gyakran az értelmi tevékenységre is értet­ték. A milling a Heves várme­gyei bakó, hóhér báróját, annak fényes élét nevezte meg. Kassai József Szókönyvében Heves-me­gyei tájszóként szótározta a hó­hérpallos milling és a hóhérolje­lentésű millingoz megnevezése­ket. Heves város neve vállal kulcs­szerepet ezekben a szólásválto­zatokban is -. Éldegél, mint Marci Hevesben. Él, mint Marci Heve­sen, Jó dolgunk van, mint Marci­nak Hevesen, Nyílik, mint Marci Hevesen. Ezek a szólásváltoza­tok ebbe a rokon értelmű kifeje­zéssorba illeszkednek bele: jó dolga van, jól él, könnyen boldo­gul; vidáman telnek napjai, ura­sán éldegél, stb. E szóláshasonlatokkal kap­csolatban arról is szólnunk érde­mes, hogy költőink versbeli sze­repet is bíznak rájuk. Ezzel kitá­gítják a szóláshasonlat használati értékét. Erről ezek a versrészle­tek tanúskodnak: Ahogy mond­ják — együtt vagyunk,/ s élünk, mint Marci Hevesen (Cseke Gá­bor: Meztelen kard). Csákót ne­künk, pirosat!/ Marci jő Heves­ről (Kormos István: Karcos to­rokkal). Nemcsak nyelvi játék­nak tekinthetjük Ladányi Mihály költeményének e részletét: Va- gánykodom, s a világ ellen/ szó­lok hevesen,/ mért nem én let­tem Marci Hevesen (Szegény költő dala). Megyénk határán túl is hasz­nálják ezt a szóláshasonlatot: Édes, mint a hevesi dinnye. De ma már a Heves megyei káli, csá- nyi jóízű görögdinnyére is gon­dolnak, akik ezt a szólást ajkukra vagy a tollúkra veszik. Heves helység nevén alapuló rím- és szójátékkal a szomszéd községek népeiscsúfolódik: Átány, Heves, térdig ér a krumplileves! A csúfolódó szólástípus egy- egy változata arról is tanúskodik, hogy a heves megnevezés ebben a típusban is kulcsszerepet ka­pott, s a szólásváltozatban a helység sajátosságai kerülnek előtérbe: Tud hozzá, mint a he­vesi buzorás (népi gyógyítással foglalkozó) asszony. Olyan, mint Futyika Terka Hevesen (iz­gő-mozgó, kapkodó). Ma már csak az idősebbek ismerik a He­vesi kukoricák szólásszerű jelzős szerkezetet. A helységbe betele­pült felvidékieket nevezték meg vele. A Heves megyei falusi iskolák mesterei úgy tanították a megye földrajzát, hogy a helységek ne­vének versestárát készítették el. Az idősebb hevesi emberek em­lékezete tartotta meg számunkra a falusi iskolamesterek, kánto­rok, s a nagy ünnepeken mendi- kálók, legátusok kezenyomát is magán hordozó versezeteket. Ezekről bővebben legközelebb szólunk. Dr. Bakos József Egészségünk titkai „Mert testnek élete a vérben van” ROtiOH b ATM Ah TÁPLÁLÉKOD LEGYED GYÓGYÍTÓD! Létezik, hogy az elfogyasztott táplálék befolyásolja az egészsé­get, vagy ha már megvan a beteg­ség, a gyógyulást? E kérdésre a pusztaszabolcsi Bokor Katalin határozott igennel felel, s eddigi életével bizonyítja Mózes Bibliá­ban megírt gondolatát: „Mert testnek élete a vérben van”. Ét­keinket úgy kell megválogat­nunk, hogy belőlük erős, tiszta, életadó vér képződjön. A gyo­mor kellő, megfelelő kezelésé­nek következménye pedig vilá­gos, tiszta gondolkodás, erőteljes ész. Bokor Katalin — több népsze­rű könyv szerzője — nemrégen Egerben járt, s a természetgyó­gyász szövetségben tartott elő­adást arról, hogy a másfél éves korában halálra ítélt kislányt — vagyis őt — hogyan gyógyították meg vegetáriánus táplálkozással. — Egészséges kisbabaként születtem — idézte fel gyermek­korát —, másfél éves koromban erős megfázás következtében csonttuberkolózist kaptam. Tes­temen kelevények keletkeztek, de legjobban a bal csípőmet tá­madta meg a kór. A gyulai kór­házban fél évig voltam, ahol ki­vették ezt a csontdaganatot, s szóltak édesanyámnak, hogy csak néhány nap az életem. A jó­isten kegyelméből, s nem utolsó­sorban édesanyám gondos ápo­lása következtében, a születésem óta vegetáriánus étkezésnek kö­szönhetem, hogy életben marad­tam. Kakasszéken 1968-ban újra véstek a csípőmből csontot, újra meg kellett tanulnom járni. A hévízi kórházba kerültem ez­után, ahol az orvos nem akarta elhinni, hogy csonttébécém volt, mondván: a kiújult csonttébécé betegségben szenvedők később meghalnak, s rajtam kívül nem is ismert más életben maradottakat közülük. Aztán még hozzátette: „Fiam, köszönje meg a vegetári-^ ánus életmódjának, hogy él.” Rettenetes fejfájós időszakom következett, s szenvedésektől űzve elutaztam Kakasszékre, ahol korábban Kovács Pál főor­vos operált. Ő azt mondta, hogy sok mésztablettát kaptam kicsi koromtól, ettől vannak a mesze- sedéseim a testemben, a fejem­ben. — A csontfájdalmak, a moz­gáskorlátozottság, a kibírhatat­lan fejgörcsök mamár a múlté. Gyógyszerek helyett a természe­tes medicinákat hívta segítségül. — Nagy tisztelője vagyok a természetgyógyászoknak, hang­súlyozom viszont: az igazi, nagy tapasztalattal, gyakorlattal ren­delkező természetgyógyászok­nak, nem pedig a gyors meggaz­dagodásban bízó kóklereknek. Sajnos, ez utóbbiakkal is van kel­lemetlen tapasztalatom. A szen­vedő ember mindent elhisz... A migrénjeim elől Németországba menekültem, ahol egy termé­szetgyógyász megszúrta a hátsó fülcsontomat, majd bekente va­lamilyen szerrel, s azzal bocsátott útnak, hogy másnap genny öm­lik majd a fejemből, megtisztu­lok, megkönnyebbülök. A kö­vetkező napon valóban dőlt be­lőlem a genny, de fejfájásom semmit sem csillapodott. Egy or­vos barátom világosított föl, hogy milyen hiszékeny voltam, s bedőltem a szélhámosnak. Ho­gyan hihettem el, hogy a kopo­nyacsonton keresztül váladék tá­vozhat el?! Létezik viszont egy olyan olaj, amely genny keltő ha­tású, s ezzel a „hókuszpókusz- szal” nálam is eredményt ért el az áltermészetgyógyász. — Brazíliában viszont igazi természetgyógyászokra talált. — Parana államban a főváros­tól, Curitibától 14 kilométerre egy kis hegytetőre épült a kór­ház. Itt vizsgált meg Thome An­tonio, számomra érdekes mó­don. Közismert az a mondás: a szem a lélek tükre. Egy nagyító­lencsén keresztül nézte a szivár­ványhártyámat, s közben kérdé­seket tett fel. Ezt követően előír­ta kezelésem ütemtervét, amely­nek első lépése a szervezet meg­tisztítása volt. António szerint: a betegség olyan a testünkben, mint egy belső szenny, amit ki kell takarítani. Fél évig tartott a kezelés. A nyers salátákból, zöldségekből, gyümölcsökből öszeálhtott étrend mellett nap­fény-, víz-, iszap- és agyagkúrán vettem részt. — Könyvében, a Táplálékod legyen gyógyítód címűben rész­letesen leírja az egyes terápiákat. Bárki otthon is alkalmazhatja ve­szély és káros hatások nélkül? — Nagy türelemmel, elszánt­sággal és kitartással fogjunk az otthoni műveletekhez, hiszen az évek alatt megszerzett betegsé­get nem lehet egyik napról a má­sikra ötperces „kezelésekkel” meggyógyítani. Az értékekért meg kell küzdeni, s az évek alatt elvesztett egészségünkért is har­colnunk kell. Le kell mondani — nem a jókról — az egészségtelen dolgokról. Főzőtanfolyamokat kellene indítani, ahol megtanul­nák az anyák, hogyan kell gusz­tusos, egészséges táplálékot ké­szíteni gyerekeiknek. Sokan hangoztatják, hogy állati fehérje nélkül nem lehet élni. Akkor én hogyan élek, hiszen soha egy grammot sem fogyasztottam. Több orvos is elismerte, hogy csak azért maradtam meg, mert nem ettem húst. Csodálatos do­log fájdalom nélkül élni, s hálát adok a sorsnak, hogy ezt megis­merhettem... Szüle Rita A védőbeszéd — Figyelembe kell venni — kezdi védőbeszédét az ügyvéd —, hogy esetünkben... Folytatását a vízsz. 1. sz. sor­ban. A vádlott erre a függ. 16. sz. sorban olvasható szavakkal rea­gál. Vízszintes: 1. Az ügyvéd szavainak folyta­tása (zárt betűk: Ä, Y, Ű, Á). 13. Feltéve. 14. Sírbolt. 15. Könyv része. 16. Vége — angolul. 18. Eszme, fogalom. 19. A stronci- um vegyjele. 20. Én, magam — latinul. 21. Gaz. 23. Argon. 24. A távolabbi személyek. 25. Utolsó posta, röv. 27. Török vá­ros. 28. Oktatás, tanítás. 31. Csa­var — régiesen. 33. A sav teszi. 34. Atomváros hazánkban. 36. Szoba belső szöglete. 37. Férfi­név. 40. Gléda. 4L Kiejtett más­salhangzó. 43. A keresett sze­mély eredményes megkeresése. 43. Vés. 44. Fogaival őröl. 46. Kutatás. 47. Egy helyben van. 48. A ló gyors léptekkel halad. 50. Piros — németül. 51. A meg­teendő útszakasz (névelővel). 52. Kutatják. 55. Iskola íróesz­köz. 56. Foszfor és hidrogén. 58: Jolán becézve. 59. Kínai hossz­mérték. 61. Ceruza. 62. Épület­maradvány. 64. Mutatószó. 65. Verdi operája. 67. Szovjet jár­műtípus. 68. Vigyázott. 70. Hosz- szanti mélyedést készítő. 72. Házrész! 73. Ételízesítő. Függőleges: 1. Szén és hidrogén. 2. Nélkü­lözésekkel teli, keserves élet. 3. Közép-európai Kupa. 4. Becé­zett Erika. 5. A kecske kicsinye. 6. Ebben a városban vetették be először a mustárgázt. 7. Női név. 8. Gallium. 9. Egymás után mond. 10. Gázló része! 11. Férfi­név. 12. Levesféleség. 16. A vád­lott szavai (tárt betűk: B, C). 17. Elvégzendő feladat. 19. Alkatré­szek összeállítása. 22. Mifelénk, de csak az elején! 24. Ünnepé­lyes beiktatás. 25. Festmény. 29. Magasabb épületszintről való. 30. Ragadozómadár. 32. Az ál­latot karámba hajtja. 35. Tevé­kenységet szigorító rendelkezés. 37. Dácia őslakója. 38. Váloga­tott kézilabdázó (László). 39. Latyak (ford.). 45. Csuk és... (Gajdar). 47. Keresztül tudja fogni. 49. Egészséges ital. 51. Aranka becézve. 53. Rontotta — régiesen. 54. Kislétszámú érdek- szövetség. 57. Merre? 60. For­ma, alak. 63. Ford. kacat. 65. Menyasszony. 66. Világos angol sör. 69. Néma tanú! 70. Kertet művel. 71. ...-móg (dörmög). A megfejtéseket június 27-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents