Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

HÍRLAP, 1991. június 3., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Angol nyelv és helyesírás Nemrégiben rendezték meg az angol nyelvű vetélkedő megyei döntőjét. Ezen a Neumann Já­nos Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói szerezték meg az el­sőséget. A győztes csapat tagjai voltak: PalcsóSára(II. D), Bem­nek Gábor (ffl. B), Balogh György (III. B), Eperjesi Tamás (II. A) és Holczreiter Tamás (II. A). Ugyancsak a közelmúltban került sor a megyei helyesírási versenyre is, ahol szintén a „lila iskola” tanulója, Arany Róbert (I. B) végzett az élen. Az Egri Színmuhely előadása A Megyei Művelődési Köz­pont keretein belül működő Egri Színműhely újabb produkcióval lépett a közönség elé. Ezúttal Schwajda György Soha többé is­kola című művét vitték színpad­ra. Legközelebbi előadásukat szerdán 14.30-tól tekinthetik meg művelődési központban. Dalosünnep Az Éneklő Ifjúság ’91 keretén belül díszhangversenyt adnak az egri általános és középiskolák kórusai. A rendezvényre június 6-án, csütörtökön délután 4 órá­tól az egri székesegyház lépcső­jén kerül sor. Balett Gyöngyösön A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban „Álmok tánc­lépésben” címmel mutatják be a balettiskola növendékei évzáró műsorukat. A háromrészes program kellemes szórakozást ígér a nézőknek, mintegy 120 táncost láthatnak majd 5-18 éves korig. A műsort június 8-án 18, 9-én pedig 16 órától tekinthetik meg az érdeklődők. A színház jövőjéről Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház Művészeti Tanácsának tag­jai, a város és az érdekképvisele­tek vezetői, a liberális klub tagjai és a sajtó munkatársai találkoz­nak június 6-án, csütörtökön 19 órától Gáli László igazgató-fő­rendező meghívására a teátrum stúdiószínpadán. A beszélgetés során szó lesz a színház jelenlegi helyzetéről, lehetséges jövőjéről. Környezetvédelmi kiállítás „Óh, természet, óh, dicső ter­mészet! Mely nyelv merne verse­nyezni véled?” Ezt a Petőfi-idé- zetet választották mottójául a környezetvédelmi világnap al­kalmából rendezett kiállításnak és vásárnak, amelyet mától csü­törtökig tartanak az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Jótékonysági koncert Az Egri Polgármesteri Hivatal és az egri székhelyű osztrák-né- met-magyar Monte Carlo Ga­mes Kft. szervezésében jóté­konysági koncertre kerül sor jú­nius 6-án, csütörtökön 19.30-tól a Gárdonyi Géza Színházban. A műsorban fellép a világhírű Los Paraquayos dél-amerikai együt­tes, amely nyugat-európai kon- certkörútjáról érkezik Egerbe. A koncertre díjtalan a belépés, a felajánlott adományokat viszont az értelmi fogyatékos gyermekek egri napközi otthona feltételei­nek javítására ajánlják fel. Nyár — sportosan Közeleg a nyár, s az egri Gyer­mek-Szabadidőközpont igyek­szik hasznos elfoglaltságot talál­ni a gyerekeknek. Június 24-28- ig várják Eger környéki kerék­pártúrákra a biciklizés szerelme­seit. Az öt nap során az alábbi út­vonalakon kerekezhetnek a résztvevők: Egerszalók-Dem­jén, Egerbakta-Bátor-Egerbocs- Szarvaskő, Ostoros-Novaj- Noszvaj, Szarvaskő-Bélapátfal- va, Egerszalók-Verpelét-Fel- debrő. Jelentkezni Milány Anna és Németh Zoltán túravezetők­nél lehet (Eger, Bartók Béla tér 6. szám). Szintén mozgási lehe­tőséget kínál a június 24-től júli­us 5-ig, illetve július 8-tól 19-ig tartó sportnapközi. A gyerekek úszás, túrázás, valamint labdajá­tékok közül választhatnak. Ér­deklődni Juhász Istvánnénál le­het az előbb említett címen. (Fotó: Szántó György) Megyénkben első ízben Pálosvörösmarton A falusi vendégfogadók védjegye Szombat délután kisebb ünnepségre került sor az Abasárhoz tarto­zó Pálosvörösmarton, Oldalné Kovács Mária kétszintes lakásában. Dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsé­ge elnöke a helybéli vezetők és ismerősök előtt köszönte meg a csa­ládnak a falusi turizmusért végzett színvonalas munkáját, és adta át — megyénkben első ízben — a magyar falusi vendégfogadó védjegyét. Az ezt követő kötetlen beszélgetésen a szövetség elnöke arról is szólt, hogy jó lenne, ha nem csupán a nehezebb életkörülmények vinnék rá az embereket a falusi turizmusra, hanem a tájak szépsége, a falusi élet megismerésének szándéka, és — nem utolsósorban — a helybéliek vendégszeretete is. Ahogy a munkástanácsok látják „A munka világában sok a bizonytalanság” A munkástanácsok megyei szövetsége állásfoglalást j uttatott el szerkesztőségünkhöz, amely­ben leszögezik, hogy szerintük róluk pesszimista, szűkszavú nyilatkozatok jelennek meg. Né­zetük szerint a kormány és a par­lamenti pártok — ha megkésve is — rájöttek arra, hogy valódi, alulról szervezett érdekképvise­letre van szükség. Míg a politikai életben megtörtént a rendszer- váltás — szögezik le —, addig a munka világában sok a bizonyta­lanság. Ezt azzal támasztják alá, hogy a múlt rendszer beidegző­dései, a félelmek és összefonódá­sok egyelőre akadályozzák a leg­több helyen a valódi érdekképvi­seletek megalakulását. Úgy lát­ják, hogy a munkahelyek nagy részénél még mindig a pártállam által kinevezett, alkalmatlan vál­lalatvezetők ülnek a bársonyszé­kekben. Úgy tartják, hogy a SZOT a mindenkori hatalmat szolgálta ki. Mindennel foglalkozott, csak érdekképviselettel nem, ezért nagy a kiábrándultság. Ráadásul — a munkástanácsok szerint — az egyszázalékos fizetéslevonás, a tagdíj ilyen formája alkotmány- ellenes. Ahogy az állásfoglalás­ból kitűnik, a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ tá­mogatja ezt a szervezetet. Me­gyei szinten 1991. január 12-én alakult meg a munkástanácsok megyei szervezete. Ez minden segítséget megad a vállalati szin­tű szervezetek megalakulásához, a jogvédelemhez. Legfontosabb célkitűzései: az új önkormányza­ti törvény, a SZOT és utódszer­vezetei vagyonának igazságos és részarányos felosztása, új Mun­katörvénykönyv, demokratikus szakszervezeti választás, üzemi tanácsok megalakulása, s bele­szólási jog minden munkahelyet és dolgozókat érintő ügyben, például privatizáció, átszerve­zés, felvétel, elbocsátás stb. Jogvita - puskaporos levegőben (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben pedig az említett jogot erre így — egyelőre — még­sem adnák meg, mert tiltja az ér­vényes szabályozás, akkor mi is alakítunk egy saját társaságot, amely ellen már igazán nem lehet semmi kifogás. Természetesen eszünk ágában sincs, hogy lépé­sünkkel, törekvéseinkkel lehe­tetlenné tegyük a földjeinken napjainkban portyázgató négy külső vadásztársaság működé­sét. A térkép átrajzolásával is maradna számukra annyi hely, hogy hódolhatnának szenvedé­lyüknek. Szó sincs az idegenek elleni forrófejű lázadásról, kímé­letlen támadásról, csupán azért harcolunk, ami bennünket meg­illet, amit természetesnek tar­tunk, s amit előbb-utóbb — re­mélhetően — a Földművelésügyi Minisztérium is megért. Nyü- vánvaló, hogy a helyiek — értem alattuk a domoszlóiakat, a vécsi- eket, a kisnánaiakat— a kívülál­ló csoportoknál jobban éreznék a felelősséget, az érdekeltséget a szakszerűbb vadgazdálkodásért, ellenállás nélkül, gyorsabban té­rítenék az esetleges károkat. Fő­leg olyan bérkilövésekre teremte­nének módot, amelyek a legtöb­bet hoznák számukra, s amikhez már biztató külföldi szándéknyi­latkozatot is kaptak. Vagyis a to­vábbiakban a három község la­kói a vadászatnak nem csupán a hátrányait, hanem az előnyeit is élvezhetnék. Vallják a szövetkezetben, hogy sem a készülő új vadászati törvény, sem pedig a tulajdonvi­szonyok már megkezdődött át­rendeződése nem lehet akadály kérésük teljesítésében. A vadá­szati jog vágyát korántsem vala­miféle ostoba hiúság táplálja bennük, sokkal inkább az, hogy szeretnék azt is piaci kategóriává tenni. Azzá, ami milliókat hoz­hat a gazdaságnak, a gazdáknak, s az új önkormányzati törvény alapján nem utolsósorban a terü­let községeit is gyarapíthatja. Egyszerűen tarthatatlanok az eddigi állapotok. Elég csupán ar­ra gondolniuk, hogy a téesz az el­múlt két esztendőben ismindösz- sze 655, illetve 212 ezer forintos vadkártérítést kapott az idegen társaságoktól, ami voltaképpen szerény töredéke az okozott pusz­títás értékének. Miként az a meg­állapított nevetséges 1200 forint is, amellyel történetesen olyan 800 négyszögöles gazda gondját próbálták enyhíteni, aki az ötez­res táblaátlag helyett mindössze 500 kilónyit szüretelt az okozott kár miatt. A vadásztársaságoknak — mondják a közösben — nem sok ellenvetésük lehet a domoszlói törekvésekkel kapcsolatban. Aligha vitathatják a túlzott vad­sűrűséget, az ezt kiváltó kevésbé szakszerű gazdálkodást, s a pus­kások által közvetlenül is — gya­logosan és gépkocsival — oko­zott különféle károkat. Legin­kább pedig, hogy a három falu határában feltétlenül az idevaló­siakat illetné meg elsősorban a vadászat és a vadásztatás joga. Mégsem könnyű megértetni velük a szövetkezeti kéréseket, lépéseket. Miközben a legna­gyobb téeszterületen vadászó er­dőgazdaság komoly megértést mutat, kész valamiféle egyezség­re, ha eljön az idő, s hajlanak a kompromisszumra a detkiek is, a verpeléti társaság még mindig töpreng, hallani sem akar a visz- szavonulásról. Csak az önkormányzatok ál­lásfoglalása látszik egységesnek a törekvés támogatásában. Ám ez még együttesen is mindig kevés. Mit hoz a jövő...? Nos, talán megnyugtatóan rendezi az ügyet. S lehet, hogy éppen a domoszlói kezdeménye­zés igazának, helyességének elis­merésével olyan folyamat kez­dődik, amely a tulajdon kérdését a vadászatban is a helyére teszi. Mert aligha csak a Mátraalján várnak erre... Gyóni Gyula Elszámolnak az utolsó fillérig... Feldebrői kiadások „Nem árt mindenkinek tudni, hogyan is állunk anyagilag...” — ez az alapállás vezérelhette az önkormányzatot, amikor úgy döntött, hogy rendszeresen köz­readja a Feldebrői Hírek című helyi kiadványban a falu kiadá­sait. Az első négy hónap „elszá­molásából” kiderül, hogy fizető­képes a település, a szükséges ki­adásokon túl azonban csak jól át­gondolt ügyben nyúlnak a pénz­tárcához. Mint közreadták: “ja­nuár és április között a közvilágí­tásra és az egyéb áramdíjra több mint 347 ezer forintot fizettek ki, a vízszámla 25 ezerre rúgott. Az orvosi rendelő költsége — gyógyszerek, kötszerek — 37 ezer forintot tett ki. Felülvizsgáltatta az önkor­mányzat a kultúrház műszaki ál­lapotát, ez és a módosító terv 12 ezer forintba került, a megerősí­téshez szükséges faanyagra 73 ezret kellett kifizetni: a szállítást és az előkészítést társadalmi munkában végezte el két helybe­li lakos, Németh István és Gás­pár János. A fejlesztések között szereplő gyógyszerszoba létesí­tésének költségei 45 ezer forin­tot vittek el. A testület gazdasági szakem­berei már most gondoltak a télre: 611 mázsa szenet vásároltak már meg 500 ezer forintért, a közüle- teknek számolt árért. Újabb testvérmegye a láthatáron Svéd­országi kapcsolat Emlékezetes marad a megye számára a svéd királyi pár láto­gatása. Nemcsak látványos volt ez a vendégség, de hasznos is. Több olyan kapcsolat szövődött, amely kamatozik a későbbiekben. Ezek közül az egyik legérdeke­sebb az a lehetőség, amelyről dr. Jakab István, a megyei közgyű­lés elnöke számolt be. Mint el­mondta, az eddigi olasz és német testvérmegyei kapcsolatfelvétel mellé most egy svéd is társulhat. A királyi vendégekkel itt járt Anita Gradin külkereskedelmi miniszterasszony is, aki fölaján­lotta közvetítését. Hamarosan létrejön az összeköttetés Gavle- boíjslan megyével, illetve annak tartományfőnökével, Hising úr­ral. A miniszterasszony azt kérte, hogy állítsanak össze egy olyan kiállítást, amely bemutatja He­ves megye értékeit, s ezzel te­gyük le a névjegyünket a skandi­náv országban. A látogatás során a megyei közgyűlés elnöke kikérte Göncz Árpád köztársasági elnök véle­ményét is, aki úgy fogalmazott, hogy az ilyen személyes kontak­tus fontosabb, jobb, konkrétabb lehet, mint ami az országok kö­zött létrejön. így tehát minden bizonnyal hamarosan sikerül újabb partnert találni, amely gazdasági, turisztikai és kulturá­lis szempontból egyaránt hasz­not hoz. Hevesi önkormányzat A szervezeti és működési szabályzatról Az elmúlt héten dr. Hegedűs György polgármester vezetésé­vel ülést tartott a hevesi önkor­mányzat. A testület Furka Ele­mér jegyző előterjesztésében részletesen megvitatta az önkor­mányzat szervezeti és működési szabályzatának első olvasatát. A képviselők javaslatokat tettek a szabályzat bizonyos részeinek módosítására, kiegészítésére. Úgy döntöttek, hogy a 18 képvi­selő június 15-ig egyenként írás­ban fogalmazza meg konkrét ja­vaslatát, amelyeket eljuttat a pol­gármesteri hivatalba. Ezeket fel­használva az önkormányzat szervezeti és működési szabály­zata második olvasatban kerül majd a testületi ülés elé. Ézután dr. Karniczki István tett jelentést Heves szociális ellá­tásának helyzetéről és a további feladatokról. Az önkormányzat ezt tudo­másul vette és elfogadta, majd néhány javaslatot tett a követke­ző időszak teendőire. Ismét gazdagodott Egerszalók A szakmabeliek, sőt még a konkurencia szerint is a megye egyik legkorszerűbb autójavítója nyílt meg a közelmúltban Egerszalókon. Erdei Győző helyi lakos szervizében a legmodernebb gépek, mű­szerek segítségével „gyógyítja” a különböző típusú gépkocsikat. (Fotó: Perl Márton) P — — — — — — — — — — — — — — n ELEGANCIA A ZSÁKBÓL? NÍVÓKER KERESKEDŐ HÁZ Központi raktár Kaposvár, Dombóvári u. 1. Telefon: 82/19-687 BENNÜNK NEM FOG CSALÓDNI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents