Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
AZ ADÓSSÁGCSAPDA: DOLGOZNI — SEMMIÉRT (4. oldal) HEVES MS" HÍRIAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1/ *1^,, ijfe PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1991. JÚNIUS 15., SZOMBAT H. ÉVFOLYAM 139. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT A lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 24. heti lottó nyertes számai a következők: 37, 53, 58, 69, 89. Magyar—orosz árucsere-szerződés Budapesten péntek délelőtt aláírták az 1991. évre szóló magyar-orosz árucsere-megállapodást. Magyar részről Berényi La- jos külgazdasági helyettes államtitkár, Orosz részről pedig J. Ol- hovikov, az Orosz Állami Gazdasági Bizottság elnökhelyettese írta alá a dokumentumot, amely mindkét oldalon 670-670 millió dolláros áruszállítást irányoz elő. Magyar szempontból ez az első konkrét megállapodás egy szovjetunióbeli köztársasággal. Kárpótlás és más törvények A kárpótlásról szóló törvény- javaslat részletes vitája is szerepel az Országgyűlés hétfőn kezdődő rendkívüli ülésszakának napirendjén — tájékoztatta az újságírókat pénteken a Parlamentben Szabad György házelnök. A házbizottság javaslata szerint a Parlamentben hétfőn folytatódik a csődtörvény általános vitája. Várhatóan lezárul az ügyvédségről szóló törvényjavaslat részletes vitája. A nyugdíjasok kormánykritikája A vagyon részbeni visszaszármaztatása nem jelentene külön költségvetési terhet, ha csupán tulajdonosváltozás történne — véli a Nyugdíjasok Pártja a kormány működéséről szóló kritikájában. Michaletzky Vilmos elnök pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a nyugdíjasoknak érdeke, hogy a kormány politikája megváltozzon, ezért a mintegy 2,5 millió idős embert számláló korosztályt különösen érintő kérdésekben saját szakemberei segítségével kialakított önálló véleményét a miniszterelnökhöz eljuttatja. Az energiaárak ellentételezéséért A családi pótlékok és a nyugdijak emelését sürgették a munkavállalók képviselői az Érdekegyeztető Tanácspénteki ülésén. Az egyedülálló gyermekes családoknál gyermekenként 400, a többinél gyermekenként 200 forintos emelést javasoltak. Ez a költségvetés számára fél év során 3,1 milliárd forintos kiadást jelentene. Végül a felek megállapodtak egy fontossági sorrendben, így a legfontosabbnak az egyedülálló gyermekes családok helyzetének javítását tartják, eztán következhetnek a három- és többgyermekesek. A munkavállalók javasolták a nyugdíjak emelését is. Szerintük a 8500 forint alatti nyugdijaknál kompenzációként 300 forinttal kellene emelni, ez 3,5 milliárd forinttal növelné a költségvetési kiadásokat. Végül a rendszeresen segélyezett, igen rossz körülmények között élők támogatására kompenzációként 0,9-1 milliárd forintot javasoltak. Mindez összesen meghaladja azt az 5 milliárd forintot, amelyet a csütörtöki kormány-MSZOSZ tárgyalásokon a kormány képviselői még csupán tárgyalási alapnak fogadtak el. Privatizált 100 milliárd Az Állami Vagyonügynökség eddigi működése során 52 vállalat átalakulását fogadta el, 75 társaság alapítását engedélyezte, illetve négy privatizációs programot indított el. Az eddigi tranzakciók során mintegy 100 milliárd forintnyi állami vagyont privatizáltak közvetlenül. A folyamatban lévő átalakulások és programok hozzávetőleg 300- 320 milliárd forintra tehetők. Erről László Balázs kormányszóvivő számolt be szokásos heti sajtótájékoztatóján. A továbbiakban elmondta: a kormány elfogadta a KGST feloszlatására hivatott budapesti záró tanácsüléssel foglalkozó előterjesztést. A június 28-i tanácskozáson Kádár Béla, hazánk állandó KGST-képviselője írja alá a szervezet megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. Ezt követően megkezdi működését a felszámolási bizottság, amely rendezi a vagyoni, pénzügyi és egyéb kérdéseket. Május végén 164 ezer 651 munkanélküli volt az országban, számuk csaknem 3 ezerrel kevesebb az előző hónaphoz képest. A munkanélküli-segélyen élők, illetve a járadékosok száma ugyanakkor mintegy 9 ezerrel nőtt ugyanezen idő alatt, csaknem elérte a 130 ezret. Képünk archív fotó, a cikkben szereplők nem találhatók meg rajta (Fotó: Perl Márton) Döntött a katonai bíróság az egri újoncverők ügyében Két és fél év börtön a kezdeményezőknek Kényszerszabadság a Mátrafémben Összeomlott a piac, állnak a gépsorok Péntek délelőtt még a megszokott képét mutatta a látogatónak a Mátravidéki Fémművek. Az üzemcsarnokokban zúgtak a gépek, körülöttük serénykedtek a munkások, a kamionokra folyamatosan rakodták az elkészült termékeket. Rendes kerékvágásban zajlott az élet, és a beavatatlan szemlélő nem is sejtette volna, hogy ez az utolsó munkanap jó ideig, mert két hétre leáll a gyár, a füzesabonyi egységgel együtt. A válságövezetek foltjai egyte nőnek az ország térképén, lassan, de biztosan összeérnek. Megyénkben is hasonló a helyzet: előbb Egeresein, majd Recsk és környéke került nehéz helyzetbe, aztán Bélapátfalva körzetében sokasodtak a gondok, és most a sokáig sikervállalatként számon tartott Mátrafém „székhelyét”, Si- rokot is elérte a gazdasási válsághangulat. Pénteken ítélethirdetéssel befejeződött Egerben, a Helyőrségi Művelődési Otthonban az a négynapos tárgyalási sorozat, amelyet a Budapesti Katonai Bíróság dr. Varga Béla hadbíró százados vezette büntetőtanácsa tartott az újoncokat verő egri „öreg katonák” ügyében. Kilenc vádlott fölött mondtak ki ítéletet, az utolsó háromnak lőszerrejtegetésért kellett felelnie. Ók azért kerültek ebben az ügyben a bíróság elé, mert a töltények ajándekozgatása közben juttattak egyszer az elsőrendű vádlottnak is, aki — mint kiderült — ilyen lövedékkel csőre töltött fegyvert szegezett az egyik újoncra. A tényállás szerint idén március 24-én az éjszakai órákban az egri Dobó István Harckocsidandár másodidőszakos katonái közül többen szeszes ital fogyasztása után 18 újoncot bántalmaztak. A tettlegesség, az egyoldalú „bunyó” egy korábbi — Simon István őrvezető fegyelmijét kiváltó — ügy bejelentőjének kiderítése ürügyén kezdődött, s ennek következtében néhány fiatal nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az ügyész aljas indokból elkövetett könnyű testi sértéssel, az alárendelt megsértésével, a jelentési kötelezettség megszegésével, lőszerrel való visz- szaéléssel vádolta a katonákat. A délelőtti órákban a vád- és a védőbeszédekre került sor. Ekkor mondhatták el a történtekről véleményüket az utolsó szó jogán Dusza honvéd és társai is. A katonai ügyész egyórás beszédében többek között utalt arra, hogy a kemény bűnözés bevonult a hadseregbe is, amelyet a lakosság által is jól ismert rendkívüli események igazolnak. Az egri történésekről szólva, különösen az első négy vádlott cselekményét tartotta súlyosnak, ezért közülük háromra börtönbüntetés kiszabását kérte, a többiekére pedig más büntetési formákat. A védők a bíróságot az ügyészi minősítés megváltoztatásara, valamint a tények alapján az enyhítő körülmények fokozott figyelem- bevételére kérték. Az elkövetők az utolsó szó jogán azt hangsúlyozták, hogy tetteiket szégyellik, és nagyon megbánták. (Folytatás a 2. oldalon) Bükkábrányban Utolsó tanítási nap Tegnap startolt a vakáció. Az utolsó tanítási nap általában ünnepi hangulatban telt, már mindenki — diák és tanár egyaránt — a nyárra gondolt. Azért akadt komoly pillanat is, mert sokan most vették kézbe a bizonyítványukat, s bizony, a jegyek nem mindenkinek hoztak örömet. így volt ez a Gyöngyösi 7-es Számú Általános Iskolában is, ahol munkatársunk a nyolcadikosok bizonyítványosztása során lesett el néhány pillanatot. (Fotó: Szántó György) A ligniterőmű mellett voksoltak Kitüntetés Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken kitüntette a Sza- úd-Arábiában szolgált orvoscsoport tagjait. A Magyar Köztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét adományozta Svéd László orvos ezredesnek és Gyarmati László orvos alezredesnek. A Magyar Köztársaság Csillagrendjét vehette át Láng Béla tartalékos orvos alezredes, Ternák Gábor tartalékos orvos őrnagy és Márton Teréz tartalékos zászlós. Für Lajos honvédelmi miniszter ezredessé léptette elő Dé- kány Sándor és Molnár Lajos orvos alezredest. Alezredessé lépett elő három orvos őrnagy. A tartalékos orvosok és szakasz- szisztensek valamennyien egy rendfokozattal előléptek. „Bármit teszel, okosan tedd, jól nézd meg a következményeit...”— ezt a latin mondást idézte egy résztvevő azon a tágabb körű ankéton, amelyet tegnap tartottak a Mátraaljai Szénbányák Bükkábrányi Külfejtéses Bányaüzemében. A „kerekasztalt” a szakembereken — bányászokon, erőműveseken, közgazdászokon, egyetemi oktatókon, kereskedőkön — túl MDF-es és kereszténydemokrata politikusok ülték körül. S azt vizsgálták: milyen lehetőségei vannak az észak-magyarországi lignitva- gyon felhasználásának? A térségben — mondta bevezetőjében dr. Goda Miklós, a szénbányák vezérigazgatója — 570 millió tonna lignit található, s a külfejtéses bányászat nemcsak itt, hanem Visonta és Kál- Kápolna határában is tovább művelhető. Ennél is fontosabb: a hazai energiaszerkezetben a bükkábrányi lignit visszanyerheti versenyképességét, amelyet a ’80-as esztendőkben — az egész iparág presztízsével együtt — elveszített. Bácskai György, az MSZ-igazgatóság osztályvezetője vitaindító előadásában részletesen kitért erre, hogy érthetőbbé váljék az a tyép, amelyet a kormány mai energiapolitikája tükröz. (Folytatás a 2. oldalon) Önkorlátozó képviselői! a tévében? Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke az év végéig felfüggeszti azt a rendelkezését, mellyel megtiltotta három — képviselői mandátummal is rendelkező — tv-munkatárs képernyős szereplését. Az érintetteket — ükéi Csabát, Király Zoltánt és Ráday Mihályt — az elnök levélben értesítette döntéséről. Hankiss Elemér fenntartja véleményét: az országgyűlési képviselői munka összeférhetetlen a televíziós képernyős házigazda szerepével; de elfogadja azt az érvet, hogy ezt a három politikussal képviselői megbízatásuk elfogadásakor az akkori tv-elnök nem közölte. A tiltó rendelkezés ideiglenes felfüggesztése mellett szólt az is, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény sem tartja összeférhetetlennek a két munkát. „Nem akarom a demokratikus közélet szigorúbb normáit alkalmazni, mint amilyeneket a Parlament alkalmaz.” — írja az elnök. A televízió vezetője azonban kéri: „nagyon örülnék, ha Önök, ismerve ezzel kapcsolatban a nemzetközi normákat, önként vállalnák a korlátozást. Önök ugyanúgy tudják, mint én, hogy Angliában, Németországban, Ausztriában és a többi nyugat-európai országban teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy országgyűlési képviselő televíziós műsor állandó házigazdája legyen.” (MTI) luivui vic.1 tv a ^u#.u A miértekről Korcsik József vezérigazgató-helyettest faggattuk, aki olyan okok sorozata? tárta elénk, melyek együttesen a termékeik iránti kereslet drasztikus csökkenését eredményezték. — A problémák gyökere a KGST, s azon belül is a szovjet piac teljes összeomlásában keresendő. Korábban ezekbe az országokba jelentős mennyiségű tubust exportáltunk, az NDK-ba évi 80, Csehszlovákiába 40 milliót. Eme tubusokat ott megtöltötték, majd a Szovjetunióban értékesítették. Áz idén Kelet-Né- metországból nem érkezett megrendelés, és a csehek is elálltak az üzlettől. A lengyelekkel és a ju- goszlávokkal jóval kisebb tételben kereskedtünk, ráadásul onnan is egyre kevesebb megrendelés érkezik. Ráadásul a „tubusfronton” idehaza is bajok vannak: a szovjet piac bedugulása érzékenyen érinti a kozmetikai és a gyógyszeripart. Az Egisnek például információim szerint Kétmilliárd forinttal tartozik a szovjet fél, de pénz helyett csak újabb es újabb igereteket kapnak, es már raktárra sem tudnak termelni, mert az is dugig van. Ráadásul a fokozatos elszegényedés miatt itthon is folyamatosan csökken a kereslet, hiszen a desodorokról, borotvahabokról, a kiegészítő konyhai adalékokról könnyebben lemond az ember, mint a kenyérről meg a tejről. — Úgy tudom, korábbi monopolhelyzetük megszűnt. Ennek esetleg nem volt szerepe a megrendelések drasztikus csökkenésében? — Három éve még egyeduralkodók voltunk, ma pedig a tubusgyártásban három, a flakon- gyártásban egy konkurensünk van, s emiatt a piac kisebb szelete jut ránk. Ugyancsak konkurenciát jelent az is, hogy az importliberalizálás nyomán a nagykereskedők rengeteg külföldi kozmetikumot vásárolták. (Folytatás a 3. oldalon)
