Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. június 15., szombat Kampelman a nemzetiségi viszályokról A nemzetiségi viszályok súlyosan fenyegethetik a stabilitást, ezért az EBEÉ-nek szerepet kell kapnia ezek elsimításában, így a magyar-román vitában a két fél felkérhetne egy kívülálló, elfogulatlan harmadikat, például Jimmy Carter volt amerikai elnököt vagy Henry Kissinger korábbi külügyminisztert a közvetítésre. A EBEÉ-közvetítés segíthet Jugoszlávia, Csehszlovákia gondjainak megoldásában is. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának Max Kampelman nagykövet. Az amerikai kormányzat tanácsadója vezeti országa delegációját a nemzetiségi C roolémákról júliusban Genien rendezendő EBEÉ-konfe- rencián. Orosz—amerikai kapcsolatok? Borisz Jelcin közvetlen kapcsolatokat akar létesíteni Oroszország és az Egyesült Államok között. Ezt maga az orosz elnök közölte a ZDF német tv-állomás által sugárzott csütörtöki inteijú- iában, hozzátéve, hogy a kapcsolatok alapjait már a jövő heti, George Bush elnökkel folytatandó megbeszélésén szeretné megteremteni. Jelcin interjújában megerősítette: Oroszország szuverenitásának kérdésében továbbra is nézeteltérések vannak közte és Mihail Gorbacsov szövetségi elnök között. Füstköd gomolyog a chilei fővárosban Mintegy 1500 gyermek került kórházba az elmúlt két napban a chilei fővárosban a rendkívüli légszennyezettség miatt. Az általános iskolákban ezért felfüggesztették a tanítást. Továbbra is eletben van az a csütörtökön hozott rendelkezés, hogy a gépkocsipark 40 százaléka nem vehet részt a forgalomban. Leállították 180 gyár termelését. Az időjárás megakadályozza, hogy a mérgező gazok eloszoljanak a város légteréből. Maratoni tengeri hajsza A brit fennhatóság alá tartozó Falkland-szigeteki hatóságok csütörtöki közlése szerint a szigetek parti őrségének hajója „négyezer mérfölaön át üldözött” egy tajvani halászhaiót, amely a falklandi parti vizeken tilosban halászott. A két jármű szinte hajszálra azonos teljesítményűnek bizonyult, mivel a maratoni hajsza alatt végig megmaradt köztük a fél kilométeres távolság. A falklandi hatóságok közlése szerint a tajvani hajó az Atlanti-óceánt átszelő üldözés során Fokváros irányába tartott. fy-----------------;-------------^ ' Hálásan köszönjük N a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, hogy KOTROCZÓ LAJOSNÉ Fodor Rozália halála miatt érzett fájdalmunkat részvétükkel és virágaikkal enyhítették. A gyászoló Kohajda család tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, nagyapám STREGOVA GÁBOR 70 éves korában elhunyt. Temetése június 17-én 10 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik édesanyám, dr. KÖRÖSI LAJOSNÉ elhunytával gyászomban osztoztak. Palotai Sándorné Bükkábrányban a ligniteromű mellett voksoltak (Folytatás az 1. oldalról) Az előzetes eszmecseréken például olyan alapkérdésekben zajlik a vita, hogy az atom-, a gázturbinás, a lignit- vagy a bioerőművek építéséhez adjanak-e zöld utat. A döntés előtt olyan feltételeket kell megvizsgálni, hogy az adott erőmű működése mennyiben felel meg a környezetvédelmi, a gazdaságossági, a biztonsági és a külföldtől való energiafüggőségi szempontoknak. S miután a kormány törekvése az, hogy főként az itthon található energiaforrásokra, a hazai háttériparra, munkaerőre támaszkodjunk, alapos ok van a lignitvagyon felmérésére és hasznosítására. Nem csekély készletről — hárommilliárd tonnáról — van szó, amelyhez viszonylag könnyen, olcsón és gyorsan hozzá lehet jutni. Meggondolandó hát — figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat — a bükkábrányi szénmezőre telepítendő erőmű terve: optimális esetben itt 200 milliárd forintos — hazai és külföldi — tőkével egy 1200 MW-os villamosenergia- termelő üzem létesíthető. Ez — az építőket leszámítva — mintegy kétezer környékbelinek biztosítana hosszú távon munkát. Az országnak — hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői — biztos energiaellátásra van szüksége, s ehhez olyan „stratégiai vagyonra”, amely ma a lignit. Felhasználására — s egy bükkábrányi erőmű építésére — már a ’70-es években készültek tervek, amelyek megvalósítására ma is adott a kínálkozó lehetőség. Elszalasztani vétek — mi több -, luxus lenne, ezért a ligniterőmű melletti mostani „lobbizás" jó szándékú... Erre lehetőséget ad a .—-----------— « *' - - - ' ‘ s .í1.' ^ '■ < w Immár Bükkábrányban fejtik a lignitet a Visontáról áttelepült óriásgépek (Fotó: Perl Márton) kormány új felfogású energiapolitikája, amely egyértelműen kimondja: a szénbányászat — s vele összefüggésben -, s az egész energiaipari ágazat helyzetét tisztázni, rendezni kell. Egyben utal a kormányprogram arra, hogy évi mintegy kétezer megawatt vilamosenergia-termelést hazai szénből kell biztosítani. Ebben jelentős részt kell vállalnia a Gagarin Hőerőmű Vállalatnak, s az azt ellátó visontai és bükkábrányi külfejtésnek. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági és a takarékossági szempontokat — hazánkat egyébként az energiapazarló országok közé sorolják -, így annak mérlegelését, hogy rekonstrukció, avagy az új erőmű létesítése jöhet-e inkább számba. A GHV mostani felújítása — mivel jelentősen megnőtt az erőmű hatásfoka, teljesítménye — megérte, ez viszont már nem lenne elmondható az ajkai erőmű esetében az elavult technológia miatt. Mindenképpen meggondolandó ezért, hogy az elavultak helyett nem lenne-e olcsóbb egy új erőművet építeni... Ezek eldöntése előtt tisztázni kell a végleges koncepciót, ehhez — mint hangsúlyozták a szakemberek — alaposan fel kell készülni, reális adatokat kell adni a hazai és a külföldi befektetőknek: ebben a helyzetben nem szabad „áltatnunk magunkat, mert az csak a helyzet további romlásához vezetne.” A lehetőségek reális felmérésének és „tálalásának” egyik első és fontos lépése volt a bükkábrányi tanácskozás, amelynek „ötletbörzéjét” — mint számos felszólaló hangsúlyozta — a továbbiakban akár az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, akár pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak kellene összefognia, s az esélyegyenlőségen alapuló versenyhelyzet kialakításához hasznosítania. (szilvás) Kelletlen tudomásulvétel Szovjet lapok az orosz elnökválasztásról A konzervatív szovjet sajtónak a szerdai oroszországi szavazás utáni első megnyilvánulásai azt valószínűsítik, hogy a reformellenes erőket felkészületlenül érte a demokraták látványos győzelme, és jól kivehető egyfajta tanácstalanság az újonnan kialakult helyzetben. A központi szovjet lapok pénteken még jobbára a részeredmények közlésére szorítkoztak, és mindössze kettő, a konzervatív befolyás alatt álló Pravda és Krasznaja Zvezda szentelt — címoldalon — nagyobb lélegzetű írást az eseménynek. Mindkét cikk azt látszik alátámasztani, hogy az SZKP és a hadsereg konzervatív erői nem szívesen, sőt kifejezetten kelletlenül veszik tudomásul a demokraták látványos választási sikerét. A Pravda írásának sajátossága, hogy magánál a választásoknál, az azt megelőző kampánynál leragadva vett szemügyre néhány, elszigeteltnek tűnő jelenséget. Konkrétumok nélkül említette például, hogy a kampány rendkívül agresszív volt, és hogy az agitálás barbár módon zajlott. A Krasznaja Zvezda írása úgy állítja be a választást, mintha azon nem a józan ész, hanem az emberek hinni akarása, idealizmusa győzedelmeskedett volna. Már Japánt is elérte az energiában Drasztikus árdrágítás? Japánban a hosszú távú energetikai célok megvalósítása érdekében az árak drasztikus, a mostani díjszabások öt-, tízszeresére történő emelését tartják szükségesnek. A szigetország távlati energiahelyzetét elemezte a japán Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium (MITI) tanácsadó testületé, és megállapította: a villamos áram, a földgáz és a petrolkémiai termékek árának emelésére van szükség, hogy az emberek rákényszerüljenek a takarékoskodásra. A kormánynak az energiapolitika részeként élnie kell az árpolitika eszközeivel is — közölte a bizottság elnöke, Ikuta Tojoa- ki, hozzátéve: „ahhoz, hogy az energiakereslet növekedését féken lehessen tartanig öt-, tízszeres drágulásra volna szükség”. Ilyen méretű áremelést persze az elnök, aki egyben a Japán Energiagazdálkodási Intézetnek is az igazgatója, kivitelezhetetlennek tart, de fontosnak tartotta jelezni, a távlati célokkal ellentétes irányban alakul Japánban az energiafelhasználás. (MTI) Romániának égetően szükséges, de Késik a segélyfolyósítás Veszélyezteti a gazdasági reformokat, hogy a 24 fejlett ipari ország késlekedik a Romániának ígért 1 milliárd dolláros segély folyósításával — jelentette ki Mugur Isarescu, a román központi bank kormányzója. A bankvezető egy interjúban elmondta, hogy Romániának égetően szüksége lenne a pénzre a gazdaságélénkítést szolgáló import céljára. Az Európai Közösség e héten július 8-ra halasztotta a döntést arról, hogy folyósítsa-e Romániának a támogatást, amelyet a Huszonnégyet segélyprogramjának részeként ígért. Bukarest mind a mai napig nem kapott egy fillért abból az 1 milliárd dolláros hitelből sem, amelyet pedig áprilisra ígért neki a Nemzetközi Valutaalap. Romániának gyakorlatilag nincs külföldi adóssága, ám oly kevés devizakészlettel rendelkezik, hogy — mint Isarescu mondta — idén még a rövid távú áruhitelek törlesztése is nehézségekbe ütközött a számára. Az ország megpróbálja exportjának növelésével és bankhitelek felvételével feltölteni devizatartalékait — mondta a bankvezető. Horgászverseny a Markazi-tónál Egy bot, két horog, fenekező vagy úszós készség. Bármilyen természetes csali használata engedélyezett... Ez tartozik annak a horgászversenynek a szabályai közé, melyet ma rendeznek a markazi tározótónál, a Gagarin Hőerőmű és bánya dolgozói horgászegyesületének szervezésében. Nevezni reggel fél 7-től fél 8-ig lehet az Erőkar-faháznál, melyet a sorsolást követően maga a verseny követ. Az eredményhirdetést előreláthatólag délben tartják. Azt már előre tudni, hogy a legnagyobb és legtöbb halat fogó horgászt külön- dijban részesítik. Amint az lenni szokott, a felnőtt és ifjúsági versenyzők legjobbjai is díjazásban részesülnek. Két és fél év börtön a kezdeményezők büntetése (Folytatás az 1. oldalról) Az ítéletet délután telt ház előtt hirdette ki a tanács elnöke. A katonai bíróság az elsőrendű vádlottat, Dusza László honvédet lőszerrel való visszaélés, többrendbeli aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés, szolgálati beosztásával való visszaélés, s az alárendelt megsértése miatt 2 év 6 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Ugyanezt a büntetést szabta ki a másodrendű Tóth László honvédre is, aki ugyan a lőszerrel való visszaélést nem követte el, ám a többi cselekményben még Duszánál is durvábban viselkedett. Az indokolásban a bíró megemlítette: a döntésnél figyelembe vették azt, hogy hamarosan megszületik a második gyermeke. Horváth Károly honvéd 1 év 6 hónap szabadságvesztést kapott, ezt az időt fegyelmező zászlóaljban kell eltöltenie. Mellékbüntetésül egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Múlik And- rás honvédőt 6 hónap, fegyelmező zászlóaljban eltöltendő szabadságvesztéssel sújtották. A bíróság az 5-9. rendű vádlottakat — Lihi Róbert honvédőt, Baradnai Attila, Botos Ferenc őrvezetőket, Farkas Alfonz tartalékos szakaszvezetőt és Kiss Ferenc őrvezetőt — felmentette, és bírói megrovásban részesítette őket. A döntést az első-, a másod-, az ötöd- és a hatodrendű vádlottak, valamint az ügyész tudomásul vették, így esetükben az ítélet jogerőre emelkedett. A többiek fellebbezni kívánnak, illetve ügyükben a vád képviselője háromnapos gondolkodási időt tartott fenn magának. Fazekas István A NATO a szovjet reform mellett Afo: a biztonsági garancia Több hónapos szövegező munka után a tizenhat nyugati demokrácia immár nemcsak azt szögezte le, hogy a közép-kelet- európai országok biztonsága „nem közömbös” számukra — mint eddig tették -, de azt is, hogy azok (illetve a diplomatikus fogalmazás szerint „minden európai ország”) biztonsága elválaszthatatlan a sajátukétól, és hogy közvetlen, tényleges ügyüknek tekintik a demokratikus társadalmak megszilárdítását, azt, hogy fenyegetéstől, megfélemlítéstől mentesen fejlődhessenek. Ez a finom diplomáciai formula azonban nem ment el odáig, hogy kifejezett „biztonsági garanciát” nyújtson Közép-Ke- let-Európa országainak, és ez nem puszta óvatosság volt (nem ingerelni a Szovjetuniót). A koppenhágai értekezlet legfőbb üzenete ugyanis az, hogy az új Európát, mint Manfred Wörner NA- TO-főtitkár fogalmazott, nem a Szovjetunióval szemben, hanem vele együtt kell felépíteni: ezzel nehezen lett volna összeegyeztethető a biztonsági garanciák gondolata. Vagyis a NATO elképzelése az, hogy immár a Varsói Szerződés boldogult katonai szervezetéhez tartozott valamennyi ország részese lesz az új „teljes és szabad” Európa megteremtésének, többé nem valamelyikük ellen kell védekezni, hanem együtt kell eloszlatni a bizalmatlanság minden maradványát. Ezt az elemzést az utóbbi esztendő, de különösen az utóbbi hetek szovjet fejlődése támasztja alá, amint ezt Baker amerikai külügyminiszter figyelemre méltó beszédében kifejtette. Eszerint az elmúlt több mint fél évben a „tradicionalista” erők a Szovjetunióban kísérletet tettek ugyan saját megoldásaik (erőszak a balti köztársaságokban, fellépés a piacgazdaság ellen) érvényesítésére, ez azonban kudarcot vallott. így megnyílhat az út a szovjetunióbeli demokratizálódás és piacgazdasági reformok, a nemzetközi kapcsolatokban pedig az értelmezési vita következtében befagyasztott leszerelési folyamat folytatásához. A Nyugatnak tehát már nem arra van szüksége, hogy hatalmas haderőket tartson fegyverben a szovjet fenyegetés visszaszorítására, hanem arra, hogy ésszerűen és fokozatosan (de nem egy csapásra, nyakló nélkül) nyújtott segítséggel támogassa a fájdalmas szovjet átalakulási folyamatot (miközben persze a NATO megtart annyi erőt, amely képes „kiegyensúlyozni” a szovjet fegyvereket). Baracs Dénes Először a tábornokok markoltak a kincsbe A háború legnagyobb fosztogatás! akciója Az Alpon gyomrában elrejtett szerelvény kincseinek eredetéről hamar fellebbent a titok: a vagonokba részben azokat az értéktárgyakat zsúfolták be, amelyeket a nácik magyar zsidóktól vettek el, mielőtt elindultak volna a haláltáborokba. De voltak tárgyak kirabolt magyar múzeumokból, a „ lelet”harmadik része olyan tehetős magyaroktól származott, akik az előrenyomuló szovjet csapatok elől külföldre igyekeztek menteni kincseiket. A tárgyak nem kerültek vissza tulajdonosaikhoz, vagy egyszerűen Magyarországra, megkezdődött a második világháború egyik legnagyobb fosztogatási akciója: az amerikai hadsereg gátlástalan tisztjei és mohó sorkatonák tették rá kezüket az értékekre. A szerelvényt az amerikaiak Salzburgba irányították, majd a rakományt egy szigorúan őrzött raktárba cipelték át. Az arany- és ezüsthegy nagy részét az amerikaiak egyszerűen ellopták. A hadseregnek évtizedeken át sikerült titokban tartani a botrányt: a vizsgálatokat szabotálták, majd levették a napirendről, egy árva szó sem került nyilvánosságra. Az első gyanús jelzésekre Kenneth Alford, bankár és amatőr történész bukkant a washingtoni nemzeti levéltárban. „Ez az amerikai történelem egyik szégyenletes fejezete” — mondja Alford, aki a Virginia állambeli Richmondban él, akták és dokumentumok ezreit gyűjtötte már össze, s könyvet készül írni az esetről. Gyűjtéséből kiderül, hogy először a tábornokok markoltak a kincsbe. 194 7-re az arany vonat kincseinek már csak a töredéke maradt meg. Háromszázhetvenhat kiló- nyi aranygyűrűt és más aranyékszert beolvasztottak. A maradékot New Yorkban elárverezték, a bevételt a náci terror túlélőit gondozó egyik szervezetnek utalták át. Csupán egyvalaki próbálta megakadályozni a fosztogatást: Evelyn Tukker, a bécsi amerikai műtárgy- és emlékműigazgatóság alkalmazottja, amiért is kirúgták állásából. Evelyn Tukker elbocsátása után galériát nyitott Floridában, de hamarosan — nem tudni, miért — kénytelen volt bezárni. Azóta az amerikai nőnek nyoma veszett... Sarkadi Kovács Ferenc Az amerikai katonák csak tapogatózva tudtak előrehaladni a ko romsötét Tauern-alagútban. A zseblámpák imbolygó fényébei egyszer csak vasúti vagonok körvonalai rajzolódtak ki. Amikor fel tépték a leplombált ajtókat, elállt a lélegzetük: az 52 kocsiból 2* kincsekkel — aranyórákkal, aranvrudakkal, gyémántokkal, érem gyűjteményekkel, ezüsttálakkal, gyémántokkal, bútorokkal egyébbel — volt telezsúfolva. 1945. május 16-át írtak, a Bild an Sonntag című német hetilapban felelevenített eset Ausztriában tör tént, néhány nappal Németország feltétel nélküli kapitulációját kö vetően.
