Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. május 11., szombat Egészségünk titkai Erdők, mezők virágai a házipatikában A védett és gyógynövények kiváló ismerője, szenvedélyes túrázó és környezetvédő Szerencsi Imre gyöngyösi gyógyszerész. Tudományos kutató, aki 30 éves búvárkodás eredményét, egy gazdag, hétezer fotóból álló tanulmányt a napokban juttatott el az illetékes minisztériumhoz a Mátrában előforduló összes védett növényről. Az erdők, mezők virágainak gyógyító hatásáról gyakran tart előadást megye- szerte, főleg azokról a növényekről, amelyeket a népi gyógyászát“ korábban használt, de mara kicsit elfelejtettek. A természet szeretetét még a Felvidéken nagyszülei és szülei plántálták bele, s amikor elvégezte az egyetemet, olyan településen kívánt letelepedni, ami közel van a hegyekhez, tehát hódolhat hobbijának. — A gyógynövények közül a Fitonciaok felékről kellene szót ejtenünk — mondta Szerencsi Imre —, mert a ma élő emberek keveset tudnak róluk. A szó jelentése értelmében ezek a természetes medicinák gátolják a baktériumok fejlődését, sőt, meg is ölik azokat. A bennük lévő penicillintartalomra 1942-ben egy orosz kutató talált rá, aki a Tomszkij város közelében lévő tó mikrobáit vizsgálta. A fiatalember a laboratóriumba bevitt vízmintát, s legnagyobb megdöbbenésére az edény mellett vázába helyezett májusfavirág kis idő múlva a mikrobákat elpusztította. Hasonlót tapasztalt a fokhagyma esetében is. Megfigyelte továbbá, hogy a nyírfaféleknek is vannak antiszeptikus és antibio- tikus hatásai. Hasonló mondható el továbbá az erdei fenyő leveléről, valamint a torma gyökeréről is. Mindezek olyan illatanya.- got sugároznak ki magukból, amely elpusztítja a baktériumokat. A fiatal kutató eredményei aztán feledésbe merültek, majd Erdélyben, Marosvásárhelyen tanulmányozták úira. Rácz Gábor professzor és botanikus társa, Csedő Károly megállapították, hogy a növények oO százaléka — meg a leveleket is beleszámítva — tartalmaz illóolajokat, amelyek kiváló fertőtlenítő hatásúak. — Ezek szerint hasonló szerepük lehet a különféle indiai füstölőknek is, amelyeket összejöveteleken, szertartásokon használnak? — Az erdőben való sétálásnál nem az ózondús levegő jelenti a felüdülést, hanem a csíramentes légtér. Francia tudósok megmérték, hogy egy köbméter erdei levegőben öt mikroba található. A kórházakban — a légtér ugyanannyi — tízezer, lakásokban húszezer, irodában ötmillió, zsúfolt áruházban például kilencmillió. Régen nem véletlenül szórtak szét illószereket például a mozikban. Már említettem a fokhagymát — bár kellemetlen a szaga —, amiből napi egy darab elfogyasztása teljesen sterillé teszi a szájat. Tehát nemcsak a magas vérnyomás ellen alkalmazható, hanem fertőtlenítésre is. Tudjuk az irodalomból azt is, hogy Kínában a császárok elé csak úgy mehetett az alattvaló, ha előtte összerágott egy-egy szegfűszeget. A vöröshagymának is hasonló jelentősége van, a nagymamám reggelente teát főzött belőle. Később jöttem csak rá, hogy penicillint adagolt belénk, ezért nem voltunk betegek még a legkeményebb télen sem. — Szenvedélyének hódolva fényképezőgépével gyakran járja az erdőket. Mit tapasztal, a Mátra és a Bükk „patikája ” mennyire 7 tjaim során — s általában ide mások is elkísérnek — gyakran gyűjtenek kirándulótársaim gyógynövényeket, amelyekről eddig nem is sejtették, milyen jótékony hatásúak. A fekete áfonyáról tudni kell például, hogy antibiotikus hatása miatt hasmenés és bélhurut ellen kiválóan alkalmas. A levelét pedig növényi inzulinnak nevezik, és cukorbetegeknek kisegítő teaként ajánlatos. A vérehulló fecskefű kiváló epegörcsoldó, míg a „fekete na- dály sebek gennyes elfertőződé- sét meggátolja. Külföldön már kenőcsöt is készítenek belőle. Ugyancsak a sebeket lehet ápolni az orbáncfűvel is. A sláger az emberek körében a csalánlevél, amely szintén baktériumölő, fertőtlenítő. Toroköblögetésre, szagtalanításra, aranyerek kezelésere használhatjuk. Belőle állítják elő a klorofilt, amivel újabban az ételeket is színezik. Kisebb szárnyasoknak — csirkéknek, kacsáknak — a táplálékába keverve adják. A csalanszőrben lévű kalcium ugyanis erősíti a csontokat. Erdélyben nagy kultusza van a gyógynövényekből Nagy csalán készített medicináknak, s nem egyre bukkantak már, amelyek gombaölők. Ma sok nőnél vált ki fehérfolyásos mellékhatást a fogamzásgátló tabletta szedése. Kevesen tudják, hogy a jázmin virágjából készített tea hüvelyöblítésre kiválóan alkalmas. — Mint általában minden természetesgyógymód, úgy a fűben, fában fellelhető „orvosság” sem egyedül üdvözítő. — Egy komolyabb gyulladás esetén például nem elegendő a gyógynövényekből készített teák bevitele a szervezetbe, mivel egy adagban csak kevéske antibiotikum található. Általában ezeket betegségek megelőzéseként, illetve gyógyszerek kiegészítéseként ajánlja a szakember. Azt tapasztalom, hogy az emberek egyre inkább a természetes medicinák felé fordulnak, s ebben nagy a szerepe Maria Treben könyvének is. Minden előadásomon felhívom a hallgatók figyelmét arra, hogy ebbe a kiváló könyvbe becsúsztak hibák. Szigorúan tilos például ájult egyénnek két evőkanál svéd cseppet adni, vagy a vérehulló fecskefűből készült oldatot a szembe cseppenteni. S az eddig elmondottak alátámasztására hadd említsek meg még valamit: gyógyszereink több mint 70 százaléka növényi alapanyagból készül. Szüle Rita Központozásunk, írásjelezésünk a mai írásgyakorlatunk tükrében A központozással, az írásjele- zéssel nemcsak a mondanivaló, a gondolattartalom formálásának árnyaltságára utalunk, hanem az önálló stílusértékeket kifejező megnyilatkozásokban sajátos stílushatás tényezőivé válnak, s tagoló és értelmező szerepük a megfelelő érzelmeket és hangulati árnyaltságokat is érzékeltető szerepvállalássá tágul. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével tartunk rövid szemlét a sajtó hasábjain megjelent közlemények írásgyakorlatával kapcsolatos jelenségek áttekintésére. A televízió adásaiban jelentkező képújságok, „feliratos” film- és híradórészletek külön figyelmet érdemelnek éppen írás- j élezésük gyakori hibái miatt. A sajtóbeli írásgyakorlat egyre fegyelmezettebben ügyel a központozás, az írásjelezés szerepének érzékeltetésére; a mondatok tagolására, a mondatrészek elkülönítésére utaló pontok, vesz- szők, pontosvesszok, kettőspontok alkalmazására. Legfeljebb azt hiányolhatjuk, hogy a pontosvesszők egyre ritkábban jelentkeznek a sajtó írásgyakorlatában, pedig az azonos vagy rokon értelmű szóegységek szétválasztására, s ezzel a pontosabb fogalmazásra is ez az írásjel a legalkalmasabb eszköz és mód. Erre utal ez a versbeli szövegrészlet is: „Gondos jel a pontosvessző/ pont és vessző közt a híd” (Horváth Imre: írásjelek) A mondatokat záró pont. a gondolatsor, a mondanivaló lezárásra alkalmas írásjel. A pontok elszaporodásának jelensége is gondot okozhat az olvasóknak, mert akkor is jelentkezik a mondatzáró pont, amikor a gondolatsor, á mondanivaló és a közlő szándék nem ezt kívánná meg. A nyitva hagyott mondatok érzékeltetésére inkább a vessző kapjon kulcsszerepet. Gyakran jelentkező hiba mai írásgyakorlatunkban, hogy az összetett mondatok tagmondatait sem választjuk el vesszőkkel. Különösen hiányzik a vessző a tagmondatokat bevezető s, és, meg vagy kötőszók előtt. A képújságok, a feliratos híradások különösen ludasok ebben a hibás írásgyakorlatban. A sajtó írásgyakorlatának jellemző jelensége a kettőspontok szinte divatos félhasználása. Mivel ez az írásjel elsősorban értelmileg tagolja a mondanivalót, s vele a lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, hírlapjaink vezércikkeiben szaporodik egyre nagyobb mértékben. Megálljt parancsoló „szigorú” szerepében a közéleti publicisztikában inkább figyelmeztető helyzeti értékét érzékelhetjük. A feleslegesen szak- szerűsödő szakértők írásgyakorlatában is kedvelt írásjel elsősorban magyarázó, magyarázkodó szerepkört vállal magára, ahogy a költő mondja: „A kettőspont után jön, mi/ megindokol, magyaráz, tégy kettőspontot: /csi- hadjon a láz,/ az ember higgadt fővel magyaráz (Horváth Imre — Gergely Ágnes.) A tétova bizonytalanságot, a gondolatsor lezáratlanságát érzékeltető három pont (...) is terjedőben van mai írásgyakorlatunkban, s különösen abból a célból, hogy vele sejtető szándékát erősítse meg a szerző. Politikai jellegű publicisztikánkban éhhez járul az a többlet, hogy a szerzők ennek az írásjelnek sajátos gunyoroskodó, ironikus jellegét is érzékeltetik. A legtöbbször azonban a három pont (...) valójában a hiteles információk hiányára utaló jelképként kap szerepet. Napjainkban a gondolatjel, illetőleg a gondolatjelpár egyre, inkább szerephez jut közéleti nyelvhasználatunk írásgyakorlatában: „Ne higgyük — ilyenkor húsvét után különösen ne —, hogy a jobb élet, a szebb jövő egyenlő mértékben vár reánk” (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 2.) A legtöbb mai gondolatjel nem véletlenül kapta a tűnődő, a tépe- lődő minősítést, de a gondolatbeli kitérőket is érzékelhetjük benne és általa. S végül szóljunk arról, hogy mai írásgyakorlatunkban talán a legkedveltebb írásjel: a zárójel. A zárójelezés többszörös terheléssel vállal szerepet. A leggyakrabban a címekben. Gyakran a zárójel értelmez, összefoglal és kizár. A töprengő és kommentáló zárójelek kiemelő és felhívó szerepet is betöltenek, s ugyanakkor megritkulnak a mellékes megjegyzésekre figyelmeztető zárójelezések. Dr. Bakos József Kertész leszek A nyár szépei 9 Még egy-két hét, és itt a nyár. Kivirulnak a kertek, parkok, erkélyládák. Díszítésükre legalkalmasabbak az egynyári virágok, amelyek gazdag virágzásukkal, változatos színükkel korlátlan lehetőséget kínálnak környezetünk szépítésére. Egynyárinak (egyévesnek) nevezzük azokat a növényeket, amelyek a magvetés évében virágot és magot hoznak, majd elpusztulnak. Felhasználásuk sokoldalú és olyan gazdag a fajtaválaszték, hogy szinte minden igényt kielégítenek. Árnyékos helyre, napos oldalra, szegélynek, vágott virágnak, parkba vagy balkonládába akarjuk? Kora tavasszal, nyáron vagy késő ősszel virágozzon? Minden lehetséges, csak kiválasztás kérdése. De mivel nagyon sok, csodaszép egynyári növény nevelhető a mi éghajlati körülményeink között, elég nehéz a választás. Fontos, hogy döntésünkben az legyen az elsődleges szempont, hogy a kiválasztott növény igénye megfeleljen a balkonláda által nyújtott fény- és talajadottságoknak. A legszebb növény is megcsúnyul, ha em érzi jól magát és fordítva. Szaporításuk magvetéssel történik (néhány kivételtől eltekintve), amit végezhetünk közvetlenül állandó helyére (virágágyásba, balkonládába, stb.), vagy először palántát nevelünk (vásárolunk), és azt ültetjük ki. Ha állandó helyre vetünk, ezt 30-35 cm-es sortávolságra tegyük, úgy, hogy a sorokba egyenletesen kerüljön. Ha megfelelő tőállományt akarunk elérni, vessünk inkább egy kicsit sűrűbben, amit később kiritkíthatunk. A kiszedett palánták más helyre át- ültethetők. A vetés ideje a hidegtűrő, kora virágzású fajtáknál március végén, április elején van, a hőigé- nyesebb, nyáron virágzóké pedig április közepén, végén. Helyre vethető: a körömvirág, búzavirág, klárcsi, pillangóvirág, egynyári szarkaláb, kokárdavirág, dísznapraforgó, estike, porcsinrózsa, legényvirág, díszbab. A hőigényesebb, illetve kényelmesebb egynyáriakat, vagy azokat, amelyeknek túl drága a magja, inkább palántaneveléssel szaporítjuk. A palántanevelés több munkát és nagyobb hozzáértést követel, de nem olyan ör- döngős dolog, hogy ne merjünk hozzáfogni. Ha csak kisebb meny- nyiség, illetve nem túl sokféle palánta kell, a palántanevelés céljára megfelel egy-egy lyukas lábas, láda, cserép, rekesz, tejfölös pohár, hungarocell védődoboz. Az edény aljára terítsünk 1-2 cm homokréteget, erre jó minőségű, morzsalékos földet. Minden anyag, amivel dolgozunk — edény, föld, mag — növénypatológiai szempontból steril legyen. A termesztőedényt ne töltsük teljesen tele, maradjon el kb. 2 cm hely a peremétől. Tömörít- sük egyenletesen, simára. Vessük el a magot szórva, vagy szemenként, egymástól egyenletes távolságra. Ha a palánták kiültetéséig helyükön maradnak, a magvetés legyen ritkább, mivel a sűrű növényállomány vékony palántát eredményez. Az elvetett magot átmérőjének 2-3-szo- ros vastagságú földréteggel takarjuk, majd öntözzük. Ha többféle magot vetettünk, jelöljük meg, feltüntetve a nevét és a vetés idejét. A magvetést csírázásig takarással óvjuk a kiszáradástól (újságpapír, üveglap, fólia). A palántanevelés előnye a helybevetéssel szemben — különösen a hőigényes fajoknál —, hogy ezáltal a tenyészidő lerövidül, és hamarabb virágzik. Célszerű palántát nevelni a következő egynyáriaknái: Age- ratum, Begonia, Salvia, Tagetes. A kiültetést csak a fagyosszentek elmúlása után végezzük el. A virágágyak talaját a dús virágzás érdekében célszerű trágyázni. Az előkészítés (ásás) alkalmával szórjunk ki 120-150g/köbméter összetett műtrágyát. A nyári gondozás a gyomlálás, talajápolás, öntözés, tápanyagutánpótlás teendőiből áll. A vízigényeseket naponta, meleg nyári napokon esetleg kétszer is (este, reggel) öntözni kell, a közepes vízigényűeket, szárazságtűrőket csak vetés, ültetés után, később egyszer-kétszer hetenként. Tápanyag-utánpótlásra a folyékony műtrágyák a legpraktikusabbak (pl. Wuxal), amit az öntözővízbe keverhetünk, hetenként egy alkalommal ezzel (is) öntözzünk. ősszel a beért magvakat leszedhetjük, és jövőre újra vethetjük. Természetesen számítanunk kell arra, különösen a palántáról nevelhető hibrideknél, hogy a következő években már nem lesz olyan szép, mint az első ültetés (”elfajzik”). A kevésbé igényesek önmagukat vetik el, vagyis a beért mag elhullva a következő évben kikel, nem kell gondoskodnunk a szaporításról. A következő alkalommal az egynyári- ak különböző felhasználására, részletesebb ismertetésére kerül sor. V. Pénzes Judit Gyógynövények A rejtvényábra fő soraiban fontos gyógynövények nevét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 2., 43., 56., valamint függ. 1., 23., 24., 33. és 45,. sz. sorok Vízszintes: 2. Kétszikű növény; gumója értékes gyógyszer- alapanyag (zárt betű: K) 12. Izraeliták 14. Valamit színlelő 16. Nagyértékű bankjegy 17. Éva párja 18. Horony 19. Szaggatottan rikoltozik 20. Takaró 21. Férfinév 22. Templomáról ismert Vas megyei település 23. Csendesebb 25. Libanoni gk. jele 26. Róma része! 27. Politikai szervezet 28. Taszítani 30.'Keletnémet gépjárműmárka 32. Gyufagyártásáról ismert város a volt NDK területén 34. Katonai vezényszó 36. Laktanyából titokban eltávozó 38. Vasútállomás Debrecen és Nyíregyháza között 40. Albérlő 4L ... fair lady 42. A rubidium vegyjele 43. Nagyon fontos gyógynövény; virágjából gyógyító hatású főzet készül 45. ... culpa (én vétkem) 46. Kártyajáték 48. ... gráfia (olajnyomás) 49. Német férfiak megszólítása 50. Építészeti stílus 51. Névelős lakoma 52. A japán császár titulusa 53. Karhatalmi személyek sorfala (névelővel) 55. Levelet dátummal ellát 56. Erősen mérgező növény, gyökérzete azonban kiváló gyógyszeralapanyag (zárt betű: G) Függőleges. 1. Értékes gyógynövény; virágos hajtása többcélú drogalapanyag (zárt betűk : E, F) 2. Heves megyei település 3. Ingerpálya 4. Fűszeres 5. Aszlányi Károly monogramja 6. Egységes földrajzi terület 7. Túláradó szeretet 8. Verssorok összecsengése 9. Keresztül 10. Helység Fejér megyében 11. Helyettesít 13. Thaiföld régebbi neve 15. Lotté- riaárus — régiesen 17. Ácsorog- tak 20. Nagyobb díszkert 21. Tartozás, kötelezettség 23. Terebélyes növény, virágjából gyógyító tea készül 24. Nyitvatermő növény; termése gyógyszeralapanyag 27. Olimpiai bajnok tornász volt (Ferenc) 29. Szóösszetételek előtagjaként jelentése: új 31. Bizmut és foszfor 31. Világospiros, gyenge borfajta 33. Többféle hatóanyagot tartalmazó gyógynövény (zárt betűk: N, S) 35. Útonállók 37., A Spanyol szimfónia szerzője 39. Járművek fontos része (névelővel) 41. Bátorkodna 42. Budapesti gyógyfürdő 44. Női név 45. Illatos virágú gyógynövény; gyógytea- alapanyaga 47. Királyi ülőbútor 49. A tér bizonyos része 51. Ajándékozd! 52. ...-Aviv (Izrael legnagyobb városa) 54. Rádium 55. Kiejtett ritka mássalhangzó A megfejtéseket május 16-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila
