Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
8 VENDÉGÜNK A SVÉD KIRÁLYI PÁR HÍRLAP, 1991. május 29., szerda (Folytatása 7. oldalról) betekintést nyerhet a közönség és a sajtó. Külpolitika és haderő A svéd külpolitikát legjobban így lehet jellemezni: szövetségmentesség békeidőben, hogy az ország háború esetén semleges maradhasson. A semlegességi politika erős hadsereg felállítását teszi szükségessé. A honvédelem szervezete a férfiak általános hadkötelezettségén alapul, és a haderő költségvetése a BNT-nek kb. 3 százalékát teszi ki. Svédország tevékeny szerepet játszik a leszerelés ügyén dolgozó nemzetközi tárgyalásokon. A svéd külpolitika egyik sarkköve az ENSZ munkájának erőteljes támogatása. Az ENSZ-ben és annak különböző szerveiben való tagságán kívül Svédország tagja az OECD, az EFTA és az Európai Tanács szervezeteinek. Továbbá az ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi egyezménye van az EGK közösségével. 1990 decemberében az országgyűlés azt a megbízást adta a kormánynak, hogy az EGK-hoz nyújtsa be Svédország teljes jogú tagságára vonatkozó kérvényét, az ország semlegességi politikájának fenntartása mellett. Az északi országok között messzemenő gyakorlati együttműködés áll fenn a szociális gondozás és kulturális intézmények terén, és közös munkapiac megteremtésére is sor került. Az öt északi állam törvénykezésének egységesítése terén lényeges eredményeket értek el. Svédország a BNT-nek 1 százalékát fordítja nemzetközi fejlesztési segélyre. Ol M alaptőkéje 80 millió forint. Jelenleg a vegyes vállalat fő tevékenységét a pneumatikus elemek és hidraulikus hengerek értékesítése, forgalmazása jelenti korszerű marketingmódszerek alkalmazásával. A szállítási határidők jelentős lerövidítésével a felhasználók készletezési terhei nagymértékben csökkenhetnek. A Mecman—Eger Kft. piaci területéhez tartoznak még a volt KGST-országok, Jugoszlávia és a magyar-svéd export-import forgalom lebonyolítása is a cég feladatát képezi. A vegyes vállalat tervei között szerepel egy korszerű gyártókapacitás megteremtése Magyarországon a Finomszerel- vénygyár közreműködésével. Ehhez jelentős külföldi források további bevonására lesz szükség. Ennek a lehetősége már jelenleg is adott. Mindezek figyelembevételével a Mecman Eger Kft. súlya a Mecman-cso- porton belül, ezzel együtt az európai piacon várhatóan növekedni fog. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a magyar gazdaság stabilizálódása, a környező országok helyzetének pozitív alakulása jelentősen befolyásolhatják a Mecman— Eger Kft. fejlődésének ütemét és irányát. Gredinger Lajos ügyvezető igazgató A Mecman cég történetének főbb állomásai: 1945. Hans Holm és Nils Hoppe megalapítja az AB Mekan- produktert. 1946. Megjelenik az első pneumatikus henger szivárgásmentes gumitömítéssel. 1950. Megkezdődik az összehúzócsavaros pneumatikus hengerek első generációjának gyártása. A pneumatikus szelepek és hidraulikus szelepek piacra bocsátási éve. 1953. Vagnháradban megnyílik a fő gyár. 1954. Az első körzeti iroda kezdi el működését Göteborgban, és az első kereskedelmi vállalat Norvégiában, Svédországon kívül. 1962. A kisméretű, kör alakú hengerek első generációjának megjelenési éve. 1965. A Bahco cég megvásárolja a Mekanproduktert. Az új név: Mecman. Az első elektromosan vezérelt pneumatikus szelepek megjelenése. A cég új kereskedelmi vállalatai kezdik meg működésüket Nyugat-Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Finnországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban. 1966. Főiroda és új gyár létesül Älvsjöben. 1967. Kooperációs megállapodás és licenc alapján megkezdődik a gyártás Magyarországon 1969. Mecman-vállalatok alakulnak Dániában, Svájcban és kooperációs szerződést kötnek Japánnal. 1973. Kereskedelmi vállalat létesül Ausztriában. 1975. Elektronikus vezérlőrendszerek gyártásának megkezdése. 1979. Megjelenik az ISO-hengerek első generációja. 1980. A Gillberg Hydraulik cég megvásárlása. 1982. Az ISO szabványának megfelelő összehúzócsavaros hengerek teljes választékát nyújtja a Mecman. 1986. A Bahcót (a Mecmant beleértve) átveszi a Promotion. A siklóhenger kibocsátásának éve. 1987. Az ISO szabványának megfelelő hidraulikus hengerek megjelenése. A Promotion a Bahco nevet veszi fel. 1988. A svéd kereskedelmi vállalatok önrendelkezési jogot kapnak, így megalakul a Mecman Svenska AB. 1989. Kereskedelmi vállalatot alapítanak az USA-ban. 1990. A Mecman—Eger Kft. alapítása Magyarországon, a Fi- nomszerelvénygyárral közösen. Természeti kincsek Svédország tűlevelű erdőkben, vízerőben, vasércben, uránban és egyéb ásványokban bővelkedő ország, de nincs jelentős olaj- és szénkészlete. A legnagyobb vasérclelőhelyek magasan északon vannak, és az itt található magas foszfortartalmú vasérc főleg exportálásra kerül. A Közép-Svédország- ban levő vasbányák nagy részének működését beszüntették, a termelés alacsony jövedelmezősége következtében. Észak- Svédország fémekben (réz, ólom, arany stb.) gazdag tájainak jövedelmezősége erősen függ a világpiaci áraktól. Svédország óriási, feketefenyőben, erdei fenyőben és egyéb puhafában gazdag erdői látják el az előrehaladott technikával felszerelt fűrészáru-, cellulóz-, papír- és faáruipar üzemeit. Annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás igen magas, Svédország erdei termékeinek mintegy 60 százalékát exportálja. Az olcsó vízerő igen fontos szerepet töltött be Svédország ipari fejlődésében. Napjainkban az ország energiaszükségletének mintegy 15 százalékát látják el a belföldi vízi erőművek, amelyek nagy része Észak-Svédország nagy folyói mentén található. A belföldi energiafogyasztásnak kb. 50 százalékát olajimport és kb. 7 százalékát szén- és kokszimport fedezi. Jelenleg tizenkét atomreaktor fedezi az ország ösz- szes energiájának 15 százalékát vagy villamos energiájának 50 százalékát. Az 1980-ban tartott népszavazás után az országgyűlés elhatározta, hogy az atomerőmű használatát legkésőbb 2010- ben teljes egészében megszüntetik. Ipar, kereskedelem, gazdasági élet Száz év alatt Svédország túlnyomóan mezőgazdasági országból olyan ipari állammá fejlődött, amelyben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak a lakosságnak csupán 4 százalékát teszik ki. A mezőgazdasági termelékenység nagyarányú emelkevillamossági cikkek és távbeszélő-felszerelések a kivitelnek jelenleg 50 százalékát teszik ki. Az áruk és szolgáltatások kivitele a svéd BNT egyharmadát teszi ki, s a behozatal ugyancsak egyharmada a BNT-nek. A tüzelőanyag nem egészen 10 százaléka a teljes behozatalnak. A külkereskedelemnek mintegy 70 százaléka Nyugat-Európával bonyolódik le. A svéd ipar széles körű nemzetközi kapcsolatai még jobban kiépültek, nagyvállalatoknak — mint amilyen az ASEA és a Volvo — európai konszernekkel való összeolvadása révén. Az iparban foglalkoztatottak száma, amely 1962-ben érte el tetőpontját, és akkor az összlét- szám 30 százalékát tette ki, az elmúlt két évtized alatt összeolvadások és racionalizálás révén erősen süllyed, és 1989-ben e munkaerőnek csupán 22 százaléka volt. Ugyanazon időszak alatt a közületi szektor gyorsan megnövekedett, és az ebben foglalkoztatottak száma 1989-ben az összlétszám 37 százalékát tette ki. Az iparnak mintegy 80-90 százaléka van magánkézben, a hátralévő rész állami és szövetkezeti vállalatokból áll. A kiskereskedelemben a belföldi eladás 20 százaléka szövetkezeti vállalatokon keresztül történik. Az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek elejéig a gazdasági fejlődést komoly kiegyensúlyozatlanság és lassú növekedés jellemezték. Ennek ellenére az 1982-től 1989-ig terjedő időszak alatt a BNT és a beruházások növekedése valamivel magasabb volt Svédországban, mint Nyu- gat-Európa más országaiban, de nem volt oly magas, mint Japánban és az USA-ban. Az 1989/ 90-es költségvetési évben 1962 óta először mutatott ki többletet a fizetési mérleg. A munkanélküliség leküzdésére igen nagy súlyt fektettek az 1980-as évek folyamán, és ezáltal a munkanélküliséget 2 százalék alá csökkentették. Nehéz volt azonban ezt a küzdelmet a fizetések lassú emelkedésével kombinálni, s ennek következtében a magas infláció és a csökkent versenyképesség az 1990-es évek legnagyobb gazdasági problémája Svédország számára. Az 1970-es évek óta széles strukturális változások álltak be az ipar területén. A kereskedelmi hajók gyártása teljesen megszűnt. Az acélipart erősen csökkentették és átszervezték. A textilipar termelőképességének lényeges csökkentése ugyancsak szükségessé vált. Növekedés úgyszólván csak a mérnöki, kémiai és erdészeti ipari szektorokban volt tapasztalható. (Folytatás a 9. oldalon) A Mecman erősíti magyarországi pozícióit A svéd AB Mecman Európa vezető pneumatika-gyártói közé tartozik, a modern pneumatika-gyártás minden lépcsőfokát bejárta, és jelenleg is töretlenül fejlődik. A pneumatikus elemeket a gazdaság minden ágazatában széleskörűen alkalmazzák a nehézipartól kezdve a gépiparon, vákuumtechnikai gépgyártáson, élelmiszeriparon, csomagolóiparon, bányaiparon, a gyógyszeriparon át a műanyagiparig. A Mecman cég már 1967- ben kooperációs szerződést kötött az egri Finomszerelvény- gyárral pneumatikus automatizálási elemek közös gyártására. A kooperáció révén Magyarországon korszerű pneumatikus egységek gyártására nyílt mód. Ez lehetővé tette, hogy a szigorú importszabályozás (korlátozás) időszakában is elfogadható pneumatikái ellátás biztosítva legyen országunkban. 1990-ben az AB Mecman és a Finomszerelvénygyár vegyes vállalatot alapított Egerben, a Berva-völgyben Mecman— Eger Ipari Automatizálási Kft. néven. A Mecman—Eger Kft.-ben az AB Mecman 51 százalékos, a Finomszerelvénygyár 49 százalékos részesedéssel bír. A cég Kereskedelem a világgal Svédország mindenkori helyzete erősen függ külkereskedelmétől. A más országokkal folytatott kereskedelem mindig fontos hajtóereje volt saját fejlődésének, egy magas életszínvonallal rendelkező ipari állam kialakulásának. A külföldi piacok tették lehetővé a svéd gazdaságnak, hogy specializálódhasson, és az országot a szükséges importjavakkal el tudja látni. 1989-ben a svéd áruexport értéke mintegy 332 milliárd svéd koronát tett ki, míg az áruimport megközelítőleg 316 milliárd svéd korona értékű volt. Az export-, illetve importjavak a belföldi bruttó termelés kb. 30 százalékát tették ki. Ebben az évben a világ összkereskedelméhől mintegy 1,5 százalék jutott Svédországra. (5 milliárd bői mintegy 8,5 millió főre! A szerk.) A svéd külkereskedelem nagyrészt a többi ipari állammal bonyolódik. 1988-ban pl. 88 százalékban a 24 fejlett országot tömörítő OECD-vel. A fejlődő országokra az export 9,4 százaléka, az import 7,5 százaléka jutott. Kelet-Európa a „maradékot", az export 2,2 százalékát, az import 3,5 százalékát „kapta". désének és néhány, az ország biztonsága érdekében hozott országgyűlési határozatnak köszönhető, hogy Svédország ennek ellenére 80 százalékig önellátó a mezőgazdaság terén. A külföldi konkurencia ellen nyújtott védelem miatt az élelmiszer- árak magasabbak, mint a világpiacon. 1990-ben az országgyűlés mezőgazdasági politikára vonatkozólag új határozatot hozott, amely csökkenti az állami támogatást és hozzáilleszti a svéd mezőgazdasági termelést a nemzetközi piachoz. A legjobb termőföld Dél- és Közép-Svédország- ban található, és a legtöbb gazdaság kis családi vállalat. Legfontosabb bevételi forrásuk a tejtermék és a hús. Az áruba bocsátás termelőszövetkezetek révén történik. E szövetkezeteknek számos élelmiszergyáruk is van. Svédország iparosítása csak az 1870-es években kezdődött, a külföldi tőke és az állami vasúti hálózat építése hatására. Eleinte főleg nyersanyagok és félkész áruk kerültek kivitelre, de később egyre nagyobb szerepet játszottak a készáruk, amelyek jelentős részét svéd találmányok alapján gyártják. Napjainkban az ország ipari termelésének mintegy 40 százaléka kerül kivitelre. Műszaki termékek, úgymint gépkocsik, teherkocsik, gépek,
