Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
HÍRLAP, 1991. május 29., szerda VENDÉGÜNK A SVÉD KIRÁLYI PÁR 9. MECMAN XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya A svéd király 1946. április 30-án született, Gusztáv Adolf trónörökös és Sybilla hercegnő legkisebb gyermekeként és egyetlen fiaként. Édesapja légi szerencsétlenség áldozata lett 1947- ben, ezért 14 éves korában, 1950-ben ő lett VI. Gusztáv Adolf trónjának várományosa. Alap- és középiskoláit Stockholmban végezte, érdeklődése a gimnáziumban elsősorban a történelem, a földrajz, a társadalomtudományok és a modern nyelvek felé fordult. 1966-ban tett érettségije után hét és fél éves katonai szolgálat következett, nagyobbrészt a tengeralattjáróknál és a légierőnél. 1966-67 telén egy hajó fedélzetén világ körüli útra ment, 1968-ban pedig tengerésztiszti vizsgát tett. A tengeri élet iránti szeretete ma is tart. Ma már persze — mint államfőnek — a legmagasabb katonai rangja van. Főiskolai tanulmányait az Uppsalai Egyetemen kezdte 1968-69-ben. Történelmet, szociológiát, politológiát, pénzügyi jogot és népgazdaságtant tanult. Az uralkodásra való felkészülés és a széles körű érdeklődés jegyében végzett tanulmányait, utazásait, szerteágazó tevékenységét szinte felsorolni is alig lehet. Tanulmányozta a svéd központi hatóságok és a helyi hivatalok munkáját, a gyárak, vállalatok, elsősorban a fafeldolgozó és a gépipar működését. Egy továbbképzési program keretében a svéd állami egyház, a bankok és a médiák működésével ismerkedett meg. Az eljövendő uralkodási időre a jog, a kormányzás és a minisztérium megismerésével is készült, miközben gazdaságtant is tanult a Stockholmi Egyetemen. Nemzetközi kitekintést, tapasztalatokat is szerzett. Megfigyelte New Yorkban a svéd ENSZ-küldöttség munkáját. Tanzániában, Kenyában és Etiópiában tanulmányozta a Nemzetközi Fejlesztési-Segélyezési Hivatal tevékenységét, jó ideig tartózkodott tanulási céllal a londoni svéd követségen. Nyaranta Franciaországban a nyelvet tanulta. Az 1970-es Osakai Világkiállításon ő vezette a svéd delegációt, 1972-ben az ENSZ Környezet- védelmi Világkiállítását Stockholmban az ő vezetésével készítették elő. Nagyapja halála után, 1973. szeptember 19-én lett Svédország — igen fiatal, 27 éves — királya. Jelszava: „A svédekért — mindenkor!” Azóta is minden törekvése arra irányul, hogy a modem monarchia támasztotta követelményeknek megfeleljen, és kölcsönös megértés legyen a svéd nép és őközötte. 1976-ban ismerte meg és vette feleségül Szilviát, a királynőt. Három gyermekük született. A király továbbra is igen tevékeny. Elnöke a természetvédelem svéd alapítványának; 1985-ben a svéd Agrártudományi Egyetem díszdoktora, 1977-től a Cserkész Világszövetség tiszteletbeli elnöke, és még sorolhatnánk különböző akadémiai és szervezetbeli tiszteletbeli tagságait. A királyi pár rendszeresen fogadja Stockholmban a különböző országok vezetőit, államférfiait. Rendszeresen látogatják Svédország különböző területeit. Évente két-három külföldi országban tesznek látogatást. Megtiszteltetés és öröm, hogy ez évben ezek egyikét országunknak szentelték. Kicsoda is Szilvia királynő? ■ Szilvia királynő 1943. december 23-án született Heidel- bergben, Walther Sommerlath direktor és házastársa, Alice de Taledo leányaként. Három fiútestvére van. A család 1946-1957 között Brazíliában, Sao Paolóban élt, ahol Walther Sommerlath a svéd Uddeholm AB brazil leányvállalatának igazgatójaként dolgozott. 1957-ben tértek visz- sza a Német Szövetségi Köztársaságba. Itt érettségizett Szilvia 1963-ban, Düsseldorfban. Szilvia, akkor még természetesen mint Sommerlath kisasz- szony, 1963-69 között Münchenben, a tolmácsképző főiskolán tanult, 1969-ben tette vizsgáit spanyol nyelvből. Ezután a müncheni argentin konzulátuson, majd 1971-73 között a Müncheni Olympiai Játékok Szervezőbizottságánál dolgozott. Ezt követően az 1976-os Innsbrucki Téli Olympiai proto- kollbizottságnak helyettes vezetője lett, és Innsbruckba is költözött. Ez idő tájt, pontosan 1976 márciusában lett szerelem a svéd királlyal való ismeretségből, és 1976. június 19-én, a Stockholmi Dómban házasságot is kötöttek. Sommerlath kisasszonyból Szilvia királynő lett. A királyi párnak három gyermeke van, az 1977-ben született Viktória koronahercegnő, az 1979-ben született Kari Fülöp herceg és Madeleine hercegnő, aki 1982-ben született. Szilvia királynő ma is rendkívül széles érdeklődésű, és nagyon tevékeny. Látogatja az oktatási intézményeket, tanulmányozza a szakértői jelentéseket, társadalmi kérdésekről tart előadásokat. Különleges fontosságot tulajdonít a szociális és az oktatási-képzési területeknek. Rendkívül sokat tesz a hátrányos helyzetű gyermekekért, ő az elnöke a „Hochzeitsfond” alapítványnak, amely a sérült ifjúság sportolási lehetőségeinek kutatását támogatja. Ezenkívül még számos szervezet és egyesület tiszteletbeli tagja és védnöke, a Svéd Atlétikai Szövetségtől a „Mentsétek meg a gyermekeket!” szervezetig. A svéd külpolitika legfontosabb alapelvei A svéd semlegesség gondolata a XIX. századra nyúlik vissza. Az a körülmény, hogy Svédországnak sikerült kimaradnia mind a két világháborúból, a svédekben mélyen gyökerező semlegesség! hitet, mint az ország biztonsági politikájának alapelvét igazolja. Svédország nem tud olyan nemzetközi szövetséget akceptálni, amelyhez való csatlakozása a semlegességet illúzióvá tehetné. Más szóval ez azt is jelenti, hogy a külpolitika területén minden állammal képes és akar együttműködni, ha ennek során egymás álláspontját kölcsönösen tiszteletben tartják. A nemzetközi testületekkel való kapcsolatainak ez az alapja. A más országokkal megvalósított vagy létrehozandó gazdasági egy üttműködés sem terjedhet odáig, hogy egyes fontos áruk és szolgáltatások szállítása és teljesítése esetlegesen függő helyzetbe hozza Svédországot. A semlegesség természetesen nem jelent passzivitást más országok értékeivel és törekvéseivel szemben. A svéd álláspont alapja azonban mindig a társadalmi demokrácia, és nem középútkeresés a nemzetközi konfliktusokban. Ezt szolgálja a svéd biztonságpolitika és a fenti alapelvek gyakorlati megvalósítása. (Folytatás a 8. oldalról) A svéd gépkocsigyárak, gyógyszerészeti vállalatok, valamint papír- és cellulózüzemek igen sikeresek voltak az utóbbi évek során. A főként kutatással foglalkozó ipari szektorok ugyancsak gyors növekedést tudtak felmutatni, habár fejlődésük nem volt oly nagyméretű, mint a nemzetközi konkurenseiké. Munkapiac Svédország munkaerejének összlétszáma mintegy 4,4 millió. A munkásoknak több mint 90 százaléka és a tisztviselőknek mintegy 75 százaléka szakszervezeti tag. Minden évben, vagy minden második, avagy harmadik évben a munkavállalók központi szervezeti keretmegállapodási tárgyalásokat folytatnak a munkabérekre és az általános alkalmazási feltételekre vonatkozólag a Svéd Munkaadók Egyesületével (SAF), amely a magán- vállalatok szervezete, és a többi munkaadó szervezettel, amely az állami, községi és szövetkezeti munkaadókat, valamint a SAF- on kívül álló magánvállalatokat képviseli. E tárgyalások során a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei kollektív szerződést kötnek. (A legutóbbi években a szakszervezetek és munkaadók közötti közvetlen tárgyalások alapján is kötöttek megállapodásokat.) A rendelkezések és kollektív szerződések mindinkább a nagyobb munkahelyi biztonságra, kiterjedt döntésrészességre és jobb munkahelyi környezetre fektetik a fő súlyt. 1984-ben bevezetésre került a szakszervezetek ellenőrzése alatt álló űn. munkavállalói alapítványok rendszere, az általános pótnyug- dijról szóló rendelkezések keretén belül. Ezek az alapítványok főként vállalati nyereségekből képződnek, és beruházásuk elsősorban az értéktőzsde útján történik. Az országgyűlés által 1990- ben bevezetett új adórendszer szerint a legtöbb dolgozó nem fizet többé állami jövedelmi adót, s a hatáijövedelem-adót csökkentették, mégpedig olyan módon, hogy az a jövedelemnövekedésnek legfeljebb 50 százalékát teszi ki; egyúttal kiterjesztették a 25 százalékot kitevő érték- többletadót újabb árukra és szolgáltatásokra. A községi adó a jövedelemnek egy meghatározott százalékát teszi ki (kb. 30 százalék). A munkaadók a bérösszegnek mintegy 40 százalékát fizetik be szociális illeték címén. A 16 és 64 év közötti női lakosságnak mintegy 80 százaléka végez kenyérkereső munkát, és e munkaerőnek majdnem a fele részidős alkalmazásban áll. A rendes heti munkaidő 40 óra, és a törvényes fizetett évi szabadság öt hét. Szociális gondoskodás A betegbiztosítás minden svédországi lakosra kiterjed. Ha valaki beteg, vagy beteg gyermeke ápolása céljából otthon kell maradnia, adóköteles betegségi táppénzben részesül, amely rendszerint elvesztett keresetének 90 százaléka. Csekély illetéktől eltekintve a betegbiztosítás fedezi a teljes kórházi költséget, az előírt orvosságokat, laboratóriumi vizsgálatokat és poli- klinikai látogatásokat. E biztosítás továbbá fedezi a magánorvosok kezelési költségének nagy részét és a fogorvosi díjak mintegy 40 százalékát. Gyermek születése esetén a szülőknek törvényes joguk van 15 havi fizetéses szabadságra, amelyet felváltva vehetnek ki, bármikor, amíg a gyermek 8. életévét be nem töltötte. A szülők adómentes, minden szülő számára egyenlő, a gyermek 16. születésnapjáig járó gyermeksegélyben is részesülnek. Azok a gyermekek, akik azután folytatják tanulmányaikat, tanulmányi segélyt kapnak. Egyetemi tanulmányok esetén e segély többnyi(Folytatás a 10. oldalon) A svédek nemzeti éneke
