Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. májú» 21., kedd Érzelmekben és tapasztalatokban gazdagodva Egri fizikusok Erdélyben Kell-e idealizmus? A szépség és a valóság köztesében Úgy tűnt, az 1990-es esztendő a megújulás éve Erdélyben. Kezdetben a forradalmat még forradalomnak hittük, a pártokat még a nemzet megmentőinek képzeltük és hittük, hisz kellett hinnünk abban, hogy az egyetemes haladást nem lehet sem fizikai, sem szellemi vasfüggönnyel lezárni és megakadályozni. Reménykedtünk, hogy az iskola a mi iskolánk is lesz, hogy a kultúra a mi kultúránk is lesz, hogy a tudomány a mi tudományunk is lesz. E hitben és reményben fogant az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társulat, mely először vidéki fiókjaiban alakult meg, majd országrésznyi szinten. Kolozsváron kialakította célkitűzésrendszerét, működési hatáskörét, és létrehozta vezetői választmányát. A megyék küldöttei beszámoltak a megalakulás gondjairól, a kibontakozás lehetőségeiről és elképzeléseikről a jövőt illetően. A szervezési gondokon túl a kézdivásárhelyi küldött a fiók aktív tevékenységéről számolt be, s elmondta, hogy főleg a fiatal műszaki értelmiség és tanügyi gárda csatlakozott igen lelkesen az EMMTT elképzeléseihez. Látogatások kutatólaboratóriumokban, ismerkedés a gyári és üzemi szakmai közösségekkel, a magyar műszaki személyzeti igénnyel, a leendő beiskolázási törekvésekkel. Ennek is tudható be, hogy az EMMTT vezetősége és a kolozsvári egyetem fizika tanszékének kutató- és oktatógárdája Kézdivásárhelyt kérte fel egy lehetséges erdélyi magyar fizikus találkozóra, melyen — az elképzelések szerint — a környező országok magyar fizikus társadalmát is szeretnék fogadni és vendégül látni. Akkoriban — még mint az EMMTT kézdivásárhelyi fiókjáA napokban tért vissza újabb amerikai útjáról az egri Gárdonyi Géza Színházművésze, Sziki Károly, aki ezúttal új szerepkörben is bemutatkozott a tengerentúlon. Rendezőként debütált, erről Sikeres évadnyitó címmel a következőképpen számolt be a New York-i Magyar Szó: „...Rendkívül sikeres előadással nyitotta meg az idei évadját a Magyar Színház Társaság... E fenti tényt nemcsak erkölcsi, hanem művészeti színvonalon is igazolta az előadás, melyen Varga László remek darabját mutatták be Csak élők utazhatnak... címmel, Sziki Károly kitűnő rendezésében. Most újból igazolódott az a tény, hogy Amerikában is lehet igazi, profi magyar színházat csinálni, kortárs írók műveiből. A dráma egyébiránt egy utazás előtt álló házaspárról szól, akik az olasz út előtti órákban tudják meg a család orvosától: a férj AIDS-beteg... A mű azonban önmagában halott, azt a színpadon, művészeknek kell életre kelteni a közönség segítségével, ami ez esetben kiválóan sikerült is.” A kritikus, Deák Pál ezután a szereplőket méltatja: „...A feleség szerepében a bájos szőkeséget, Cserey Erzsit láthattuk. A női főszerep ellentmondásos figuráját úgy tudta megformálni, hogy az mindvégig pozitív személyiség maradjon. Azt hiszem, nak elnöke — a sepsiszentgyörgyi megyei tanügyi osztállyal, annak igen lelkesen reagáló szakfelügyelőjének hathatós támogatásával megtettük az előkészítő munkálatokat. Kora őszi hónapról lévén szó, elképzeltük, hogy a hegyek közt, a besenyői víztároló partján lenne a főhadiszállás, és onnan vonulnánk Kézdivásár- helyre a szakmai részre. A nagy számú jelentkező és az Erdély távolabbi pontjairól érkezők utazási lehetőségeinek megkönnyítése miatt végül is a találkozó székhelye Sepsiszentgyörgy lett. S egy olyan szakközépiskola, amelynek fizikus igazgatója lelkesen támogatta a találkozó szükségességének gondolatát. Pozsony nehézségekre hivatkozott, Kárpát- Ukrajna nem válaszolt, de az Eötvös Loránd Fizikai Társulat cselekvőén részt vett a találkozó munkálataiban. Az ősztől már az egri főiskolán oktattam, ahol 14 erdélyi magyar hallgató is tanul ösztöndíjasként matematika-fizika, kettő pedig humán szakon. Szükségesnek tartottuk, hogy a fizika tanszék vezető tanára is részt vegyen az erdélyi fizikus találkozón. Mindketten tudományos előadással neveztünk be. Az értekezlet első napján a kolozsvári egyetem fizika fakultásának neves tanára, dr. Gábos Zoltán — egri vendégszerepléséről a Hírlapban már beszámoltunk — bevezető előadásában ismertette az összejövetel célját, az Erdélyben folyó fizikaoktatás, a fizikai tudományok terén folyó kutatások helyzetét, és annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen megoldódik az anyanyelvű oktatás felsőfokú szinten is. A következő előadáson dr. Puskás Ferences dr. Néda Árpádné, az elektromosságtan ezen az estén legjobb formáját nyújtotta, mely emlékezetes alakításai között is az egyik legmaradandóbb. A félj szerepében Sziki Károlyt láthattuk, akj igazi, érett, ereje teljében lévő művész. A felés a mechanika kolozsvári egyetemi tanárai a szakmódszertani irányvonalakon túlmenőleg felhívták a figyelmet a tudományos fogalmak helyes anyanyelvi szintű kialakításának fontosságára. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat küldöttei a magyarországi fizikaoktatás történetéről, a tehetséggondozásról és az együttműködési lehetőségek távlatairól beszéltek. Eger képviseletében dr. Patkó György tanszékvezető főiskolai tanár a lézerkutatásban elért eredményekről, az Egerben hosz- szú évek során szervezett LDDL lézerdemonstrációs és demonstrációs lézer találkozókról tartott részletes előadást. Egyben felhívást intézett az erdélyi magyar fizikustársadalomhoz a további együttműködésre, melyre a kolozsvári egyetem elég hamar, januárban már válaszolt is. E sorok írója arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy ösz- szefoglalja a kolozsvári egyetem érdemeit a kísérletező fizikaoktatás terén kifejtett igen értékes tevékenységében. Elmondotta, hogy a valamikori Bolyai Egyetem megannyi • végzett tanára olyan útravalót kapott a tarsolyába, hogy ahol a volt bolyaisták tanították és tanítják a fizikát, az valóban a fizika, — mint tudomány és tantárgy — iránti legnagyobb tisztelet és szeretet jegyében folyik. Ennek is tudható be, hogy az erdélyi fizikatanárok a továbbképzési rendszerben mindig igyekeztek megszerezni a legmagasabb tudományos fokozatokat, és olyan tanulókat kibocsátani érettségi diplomával, hogy azok az ország bármely egyetemén és főiskoláján — az oktatás nyelvétől függetlenül — helytállhassanak. Valóságos élmény a tudományos és szakmódszertani kutatás adatot ragyogóan oldotta meg, monológjait igazi önvallomásokká változtatta. Többször maradt egyedül a színpadon, és képes volt arra, hogy a közönség figyelmét lebilincselje. A figurát mindvégig magas erkölcsi nívón terén az a kísérleti csomagkészlet, melyen a legismertebb, aJeg- lelkesebb fizikatanárok készülékeiket bemutatták, működésükről, felhasználási lehetőségeikről beszéltek, a mechanika tárgykörétől a legmodernebb számítógépes technikai berendezésekig. A találkozónak ez a része adta azt a lehetőséget, hogy az erdélyi magyar fizikusok kibontakozhattak, bemutatkozhattak, tapasztalataikat kicserélhették, és a további együttműködésre alapot teremthettek.. Az értekezlet időpontja a lehető legszerencsésebb volt, mert éppen egy nappal előzte meg a nagyszabású Mikes-emlékün- nepségeket, amelyen Eger ugyancsak képviseltette magát Bitskei István személyében. A szervezők jóvoltából alkalmunk volt megtekinteni a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Mikes-emlékkiállítást, melyet a múzeum munkatársa, Kozák Albert mutatott be. Felejthetetlen élmény volt az az út, amely Mikes szülőfalujába, Zá- gonba vezetett. Az emléktábla a hajdani szülőház helyén, valamint a hatalmas tölgyfák — melyeket annak idején még Mikes ültetett, s ma már olyan terebélyes faóriások, mint a székely lelkekben a fennmaradás, a megmaradás igénye — örök emlékek maradnak. A további útvonalon a Körösi Csorna Sándor emlékházat, Kovászna főterén a Cso- ma-szobrot és. az örökkön felbuzgó Pokolsárt, majd a Tündérvölgyben a műszaki történelmi nevezetességű hegyi siklóvasutat tekinthették meg a résztvevők. Tapasztalatokban, élményekben és érzésekben gazdagodva vett búcsút a magyar küldöttség a Székelyföld e kedves tájától. Dr. Szőcs Géza tartotta, majd a darab végén a hitványok közé taszította. Az orvost Czinkota Mihály játszotta oly sikeresen, mely mindig fordulópontot jelentett a darabban...” — írja az Amerikai Magyar Szó. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében látható a Veress Sándor László festőművész munkáiból rendezett kiálh'tás. A Barcsay Terem egyike azoknak a helyeknek, ahol a jól elosztott fénybe ágyazódnak be az alkotások, tehát ez a fény- * ben fürdő tavaszi áradat zavartalan elmélkedésre nyújt lehetőséget. Veress Sándor László az esztétikai élet, a társadalom által művészinek megszoktatott pályán kívül sétál, amikor témáit keresi- felfedezi. Nem olyan indíttatás vezérli, hogy no, most mindenáron meg akarok felelni a szépség, a fennkölt esztétikum igényeinek, a „finom lelkek” elvárásainak. Itt nem a mai, netán a tegnapi társaságok sztárjai, az érdekes pillanatok elegáns hölgyei és urai ugranak elénk, hanem éppenséggel azok a figurák, akik a legtöbbször a maguk köznapi szürkeségében még az utcán sem tűnnek fel, mert annyira a tömegből, az átlagból valók. Vagy talán még egy kicsit lejjebb léteznek, a maguk fizikai valóságában, a létező, bért ugyan jelentő, de kevés közmegbecsülést kivívó foglalatosságukban. Mert bizony, valljuk be őszintén, egy hentes, a maga tenyeres-talpas- ságában, olykor hintázó-mackós lépéseivel, netán goromba vicceivel, nem ügy, nem téma. Annyira nem, hogy vissza kell kutatnom tárlatlátogató emlékeimben, láttam-e ennyi és erre a kiállításra visszarímelő testet, munka, vagy szórakozás közbeni testi alakzatot, amely csak azt akarja tudomásunkra hozni, hogy itt az izmok- gyürkőznek, anélkül, hogy magasabb rendű-rangú cél, esetleg misztikus transzcendencia, a szépség valamilyen sűrített elevensége mutatkoznék. Veress Sándor László otthonosan mozog abban a környezetben, ahol szereplői foglalatoskodnak. Mert ezek az emberek csökötten köznapiak, akár hentesszerszámokkal bíbelődnek, akár a tornateremben élvezik a test mozgását és azt a gyakorlást, amely izzadtságot sajtol ki a bőrből, a bőr alól. Ahol minden olyan prózai, annyira költészet nélkül való. Mint például az az életkép is, amely az ápolónő és a törött karú férfi együtteséből keletkezik. A két személy összetartozása kész dráma, egyik a másikat feltételezi, nem is tudnának elszakadni egymástól, hiszen az egyik, az áldozat, tehetetlen, a másik, az ápolónő, pedig hivatása foglya, odabilincseli őt a helyzethez a lelkiismerete is. Vagy nem így vagyunk-e mindannyian, amikor megjelenünk az élet különféle, kisebb-nagyobb színterén, esetten, vagy éppen felkészülten, de a pillanat forróságától hajtva, kénytelenek vagyunk lejátszani apró kis badarságunkat. Amitől a fejünk olykor szinte hólyaggá dagag, mindenesetre úgy érezzük, hogy a belső ormót- lanságunk eltorzítja külsőnket is, átfesti bőrünk színét, nem is tudjuk, milyen hatást váltunk ki másokból. Azt viszont tudjuk, meg is rögződik bennünk, hogy az a bizonyos élmény, amit éppen abban a pillanatban szereztünk magunknak és másoknak, a tudatban rögződik, és a kép, a lenyomat, az átélt valóság rajzolata akkor gyönyörködtet igazán, s akkor marad meg jó sokáig, ha nem tesz- szük tönkre modorosságunkkal. És hogy mennyire hat a környezet az élményre, azt leolvashatjuk a Sárga tornateremben című jelenetről, ahol a mindent elmosó sárgából alig-alig kunkorodik elő a test és annak mozgása. Azért akadnak itt a társadalmi mélyből vett figurák között „elegánsabb” témák is. Nem ellenpontozásként, mégis úgy hatnak. A Chagall szamovárja mintha felelne a Dinnyéspiacnak, a Fé- sülködők a Karatézónak, az Egy kosár hibiszkus a Mutaványo- soknak, a Műteremben a cirkuszi gyakorlatozásnak, Miháltz Pál portréja a Jelenetnek, a Három grácia a Reggelnek. És fel nem tett' kérdéseinkre válaszol a művész Önarcképe. Az irónia, a szabályostól, az esztétizáló önkereséstől távolabb, formailag azok közé festi magát, akik az élet kiszolgálói, akik tökéletesen tudják magukról, mennyire behatárolt minden körülöttünk. És azt is sejtik, hogy nem egészen úgy mutatunk mi a külvilág felé, ahogyan azt mi belülről — szokott közép-európai öntudatunkkal — hisszük, hinni szeretnénk.- 1985-ből származik az Elől, középen, hátul című kompozíciója. Szeretheti nagyon, hogy ide is elhozta. Már láttam ezt, Hevesen figyeltem fel rá, amikor a művész szülővárosának kedveskedett művészetével. Karakterisztikus mű, bár a seprős megoldás azért kilóg ebből a művészeti fertályból is. Hogy mi is azzal a szelíd iróniával, elfogalmazással szóljunk vissza a művésznek, ahogyan ő külön ütat vág magának olyan téma- és élménykor felé, amit mások finnyásan, orrukat esetleg be is fogva kerülnek el, messze. A formakezelésről egyszer külön kellene írnunk. Majd csak adódik lehetőségünk. Farkas András A női főszereplő: Cserey Erzsi Sziki Károly sikere Amerikában Rendezőként is bemutatkozott... t HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. 36/12-256 állásajánlatai: ESZTERHÁZY KÁROLY TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet a IV.sz. Gyakorló Általános Iskolájába az alábbi állásokra: 1 fő metamatika-kémia szakos tanár. Szakvezetői munkavégzés miatt legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. 1 fő matematikaszámítástechnika szakos tanár. Szakvezetői munkavégzés miatt legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. 1 fő angol szakos tanár (szerződéses munkaviszony). 1 fő alsó tagozatos napközis nevelő. 1 fő alsó tagozatos tanítói állás. 1 fő francia szakos tanár. Érdeklődni a fenti címen a főiskola Személyügyi Hivatalában lehet. A pályázatok beadásának határideje: a megjelenéstől számított két hét. A pályázatok beadásának határideje: a megjelenésétől számított két hét. EGER PHERN KFT: Eger, Sas u. 94. Felvételt hirdet 10-15 éves gyakorlattal rendelkező épület- és bútorasztalosok részére, egri és változó munkahelyekre. Jelentkezni lehet a fenti cípien, Kisari János ügyvezető igazgatónál. MÁTRAALJAI SZÉNBÁNYÁK THOREZ BÁNYAÜZEM: Visonta Felvételre keres dolgozókat folytonos munkarendben, az alábbi munkakörökre: - vasúti üzemvezető, vagy üzemvezető-helyettes - mozdonyvezető - kocsirendező - tolatásvezető - buktatókezelő Megfelelő szakképesítéssel és orvosi alkalmassággal rendelkezők jelentkezését várjuk. Szakképesítéssel nem rendelkező érettségizett, átképzésre vállalkozó férfiak is jelentkezhetnek. Érdeklődni személyesen a Thorez Bányaüzem Munkaerőgazdálkodási Osztályán, vagy telefonon: 37/11-052/ 4810 és 37/11-052/4766 számon.*9092/1H
