Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

HÍRLAP, 1991. május 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Új Misszió májusban Pax Romana-kongresszus Magyarországon Az egerszalóki Mária-oltár építésének történe­téről olvashatunk egyebek mellett az Új Misszió májusi számában. Domán Ferenc plébános válaszol Lovass Magda kérdéseire. A folyóirat tovább foly­tatja a pápalátogatást előkészítő sorozatát. A müncheni központú Katolikus Magyar Értel­miségi Mozgalom első ízben tartotta kongresszusát Magyarországon április 1-jén Győrben. A Pax Ro­mana-kongresszus vendégei között ott volt And- rássfalvy Bertalan művelődési és közoktatási mi­niszter és mintegy ötszáz hazai és külföldi értelmi­ségi. A kongresszus zárónyilatkozatát is közli az Új Misszió, amelyben a keresztény magyar értékek terjesztéséről és a mozgalom hazai bővítéséről is szó van. Anyák napi rózsaszál címmel közöl írást a lap a legszebb családi ünnep alkalmából, és — rendha­gyó módon — ezúttal egy nemrég „született” ének kottáját is közzéteszik. A Mária, Mária, mennyei szép hajnal kezdetű hozsánna Szarvas István, egri egyházmegyés kispap szerzeménye. Újra színpadon Egerben: Az El Paratso Két év után ismét színpadra lép az egriek egyik ked­venc együttese, az El Faraiso. Tagjai javarészt e város szülöt­tei, így érthető a közönség ragaszkodása hozzájuk és vi­szont. Az igényes dzsessz-rockot játszó csapat ma este hét1 órakor lép fel az egri Hjiísági Ház nagytermében. Gáspár Lajos gitáron, Szabó Imre basszusgitáron, Csont István szintetizátoron, Vadőcz Péter pedig dobon játszik. Ismer­tebb szerzeményeiken kívül minden bizonnyal az új „ter­mésből" is bemutatnak majd néhányat, illetve hallhatók lesznek új feldolgozási! zenedarabok is. Tanácskoznak a vezetők A sportlétesítmények helyzetéről Egri képviselői fogadónap A városi önkormányzat tagja, Farkas Zsuzsanna képviselői fo­gadónapot tart 17-én, pénteken 16 és 18 óra között Egerben a Csebokszári városrészben. A vá­lasztópolgárok a Semmelweis- bölcsődében kereshetik fel. Mondókák angolul Az Angol Tanárok Egyesüle­tének Heves Megyei Szervezete meghívására Carolyn Graham, a híres jazz chants könyvek szerző­je ma délután 4 órakor az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium klubjában tart előadást. MEASZ-tagok találkozója Megyei értekezletre hívja tag­jait a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetségének Heves Megyei Elnöksége. A találkozó­ra és megbeszélésre május 14-én délelőtt 10 órakor kerül sor Egerben a Deák Ferenc u, 51. sz. alatt. Keresztrejtvényünk nyertesei A május 4-én közölt kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Monotiletizmus, Idealizál, Al- kalikus, Moaré, Triga, Szema- sziológia, Merkantilizmus, Usz- tasa, Szacharimetria, Szila, Slang. A jó válaszokat beküldők közül a következők nyertek könyvutalványt: Bugár István (Gyöngyös), Fekete Istvánná (Füzesabony) és Szabó József (Besenyőtelek). Gratulálunk! A szombati számunkban megjelent feladványunk megfejtését május 16-ig küldjék el címünkre. Előadás a kazamatákról Az egri Várbaráti Kör ma dél­utáni foglalkozásán Kárpáti Já­nos beszél a vár föld alatti rend­szereiről. Az előadást a palóc népművészeti kiállítás termében tartják, ahová nemcsak a kör tagjait várják, szívesen látnak más érdeklődőket is. Környezetvédelmi napok A Heves Megyei Környezet- védők Szövetsége és az Észak­magyarországi Környezetvédel­mi Égyesülés azzal a felhívással fordul Heves megye önkor­mányzataihoz, gazdasági szerve­zeteihez, intézményeihez és egyesületeihez, hogy a környe­zetvédelmi világnapon, június 5-én szervezzenek előadásokat, fórumokat, termékbemutatókat a korszerű környezetgazdálko­dási módszerek megismertetése és alkalmazása érdekében. A korszerű és versenyképes gaz­dálkodás egyik kulcsa ugyanis a környezetkímélő technológiák alkalmazása. A szervezők kérik, hogy a rendezvényekről értesít­sék őket a 11-036-os egri tele­fonszámon. Új Vidróczki-műsor A gyöngyösi Vidróczki Nép­táncegyüttes és a budapesti Ko­dály Égyüttes az Interkoncert felkérésére új, kétrészes műsort állított színpadra. A Jeles napja­ink című összeállítás koreográfi­áját Zsuráfszki Zoltán készítet­te. Két városban: Salgótarjánban és Egerben rendezik meg mától a sportlétesítmények- és intézmé­nyek vezetőinek idei háromna­pos tanácskozását. A munkatalálkozó jelentősé­gét az adja meg, hogy a helyi ön- kormányzatok létrejötte óta ez lesz az első olyan összejövetel, amelyen alaposabban elemzik a szakemberek a sportoláshoz szükséges feltételeket. Megbe­szélik a résztvevők az elmúlt fél­év során történteket, szóba ke­rülnek a létesítmények működ­tetésével összefüggő gondok, le­hetőségek. Tudvalevő, hogy idén márci­usban alakult meg a Sportlétesít­mények Magyarországi Szövet­sége. A szervezet vezetői most első alkalommal találkoznak a taglétesítmények irányítóival. A remélhetően a sport javára váló szakmai konferencia szín­helye Egerben a Kemény Ferenc Sportcsarnok lesz. Felsőtárkányi hagyományőrzők Ismét nyílik a Rozmaring A hétvégén — két­évi szünet után — új­jáalakult a felsőtár­kányi Rozmaring Hagyományőrző Csoport. A nagysike­rű majális — meg a helybéli önkormánya zat új szemléletmód­ja, biztatása és segítő támogatása — ösztö­nözte a csoport tagja­it arra, hogy újra­kezdjék a próbákat, a közös munkát. A régi sikerekre emlékező idősek és fiatalok a közeljövőre és a tá­volabbi időkre szóló terveket szőttek a múlt hétvégi megbe­szélésen. Bakondi Simon polgármester, aki szintén megjelent az ülésen, örömmel üdvözölte és a hivatal teljeskörű támogatá­sáról biztosította a csoportot, ennek fe­jében pedig folyama­tos, színvonalas munkát kért. A Rozmaring Baj­zát Sándorné és Ko- leszár Anna — a cso­port szeretett Manci nénije — irányításá­val máris kész prog­rammal és műsorral rendelkezik. A köz­ség lakóinak szerető gondoskodása, lelkes támogatása, jogos büszkesége ad erőt a további munkához, a várható gondok elvi­seléséhez. Mindany- nyian úgy vélik, ma még inkább szükség van a hagyományok ápolására, tovább­adására. Ezért dol­gozik szívesen együtt a csoport, a maguk és közönségük örömé­re, szórakoztatására, az utókor gazdagítá­sára... Megyeszékhelyünkön is Magyar Műveltség Szolgálat A határainkon túl élő magyarok művelődésének kibontakozá­sát hivatott segíteni a Magyar Műveltség Szolgálat, amely az MDF pártfogása alatt, s az Ifjúsági Demokrata Fórum segítségével műkö­dik. A szolgálat összegyűjti, rendszerezi, nyilvántartja a határainkon túli magyarság mindazon ötleteit, kívánságait, melyek a művelődés fejlesztését szolgálják. Elfogad pénzbeli és tárgyi felajánlásokat is. Ezek a javak egy alapítványba kerülnek, melyet egy tíztagú kuratóri­um irányít. Az MMSZ céljai között szerepel többek között a magyar holo­caust történetének megírása. Ezért kérnek mindenkit, aki a világhá­ború, a kitelepítések, deportálások áldozatainak, konkrét eseteit is­merik, jelentkezzenek, illetve a dokumentumokat juttassák el a szol­gálathoz. Ugyancsak kérik, hogy akik könyveik egy részét felajánlják a határokon túl élő magyarok számára, azok adják át a szolgálat mun­katársainak. Egerben az MDF helyi szervezete foglalkozik e tevé­kenységgel. A Magyar Műveltség Szolgálatról bővebb felvilágosítást szintén az’MDF-irodán kaphatnak az érdeklődők, s a szolgálathoz csatlakozni is itt lehet. Kétszáztíz elsőáldozó Az öntudatos keresztény élet kezdete (Fotó: Szántó György) Az első áldozás egész életre meghatározó esemény, amely tu­datos vállalását jelenti a keresz­ténységnek. Ezt emelte ki Czakó István, Eger főplébánosa a va­sárnapi szentmisén, amelyen az elmúlt évtizedek után szinte pél­dátlanul sokan, kettőszáztízen vettek részt első áldozáson. Lát­ványosan, kettős sorban vonul­tak be a gyermekek az egri Bazi­likába, a lányok hófehér ruhá­ban, mirtuszkoszorúval a fejü­kön. A reggeli misére szinte zsú­folásig telt a templom. Elsőként arra hívta fel a hívők figyelmét Czakó István, hogy mi­lyen jelentős a gyermekek talál­kozása Isten szeretetével, s a ka­tolikus közösség kimondhatatla­nul gyarapodik ezáltal. Kérte a jelenlévőket, hogy imádkozza­nak azokkal együtt, akik először találkoznak az oltári szentségben lévő Jézussal. Szentbeszédében elsőként ar­ról szólt, hogy elérkezett az a pil­lanat amelyre a gyermekek szep­tember óta készülnek. Ez az öröm ideje annak a számára, aki hittel érkezett. „Jézus Krisztus szellemileg jelen van az oltári szentségben, és nektek adja ma­gát” — fordult az elsőáldozók- hoz. Az a Jézus, akinek világra­jövetelét karácsonykor ünnepel­jük, akit megfeszítettek, s feltá­madt, s majdan a világ ítélőbírája lesz. Hangsúlyozta, hogy nincs nagyobb öröm annál, amikor Is­ten adja oda magát az embernek, mert nem adhat önmagánál töb­bet. Ez nagyobb dolog, mintha az egész világot kapná meg. Ezért ez az „égigérő öröm” nap­ja. Az egyik legnagyobb törté­nelmi személyiség, Napóleon fo­galmazott úgy, hogy számára az első szent áldozás volt a legna­gyobb élmény. Azt kérte a gyer­mekektől ugyanígy őrizzék meg emlékezetükben ezt a napot, s jáijanak továbbra is templomba. Ezután a szülőkhöz fordult Eger főplébánosa. Mint kifejtet­te, a szülő mindent meg szeretne adni utódjának. Mégis minden ajándék között a legnagyobb a megkeresztelés és a keresztény életre nevelés, amelyek összetar­toznak egymással. Ugyanis így lehet elveket és célt találni erre a világra és az örökkévalóságra. Hangsúlyozta, hogy nagyon pontosan tudja, honnan érkeztek a családok. A szülőknek sok esetben csak halvány képzeteik vannak a kereszténységről. Az elmúlt évtizedek után nem is le­het ezen csodálkozni. De hogyha gyermekeikkel együtt eljárnak a templomba, ők is belenőhetnek az isteni kereszténységbe. Ezt követően — mivel eddig keresztszüleik és szüleik tették ezt — a gyermekek nyilvánosan megvallották hitüket, majd sor került az első áldozásukra. Végül közösen úgynevezett szeretet- reggelin vettek részt a Helyőrségi Művelődési Otthonban, az őske­resztény hagyományoknak meg­felelően. (gábor) Adácsi fejlesztések ( Tudósítónkból): Adács programjának valóra váltása jó úton ha­lad. Többek között megvalósult az új, korszerű közvilágítás, a járdaépítés, a piactér lebetonozása, a sportpálya vezetékes vízzel való ellátása, közterüle­tek korszerűsítése, fásítása, szépítése. Tizenhét vál­lalkozói engedélyt adtak ki, köztük a 12 éve meg­szűnt tüzéptelep indítására is. A négyéves programban kiemelt helyet kapott a község lakossága, ifjúsága által évtizedek óta hiá­nyolt tornaterem építése, amelyhez tanmedence is kapcsolódik. Anyagait már szállítják, s a nyári va­káció idején a kivitelezését is megkezdik. Másik nagy beruházás az Adácsot Gyöngyössel összekötő szilárd burkolatú út elkészítése. A 6,5 kilométeres útszakasz munkálatai már elkezdődtek, és október 23-án befejeződnek. Ez az út a község lakosainak régi vágyát teljesíti. Mint ismeretes: Adács eddig csak egyetlen közúton, Vamosgyörkön keresztúl volt megközeh'thető. Az említett fejlesztéssel a Gyöngyös — Adács távolság felére csökken, s a falu közvetlen összeköttetésben lesz a várossal, a Mát­rával és vonzáskörzeteivel, ami a település felér­tékelődését eredményezi. Ha az adács — jászárok­szállási útszakasz is megépül, a község belekerül a közúti közlekedés országos vérkeringésébe. Ennek külön előnye az, hogy elkerülhető lesz a vámos- györki, 20 percen túl is zárva tartható vasúti sorom­pó, Adácson legfeljebb egy percet kell az átjárónál várakozni. Nem kevésbé reménykeltő, hogy — mint ezt Fo­dor Lajos polgármester a közelmúltban tartott falu­gyűlésen is bejelentette — mintegy két év múlva kö­zel 600 telefont és több nyilvános távbeszélőt kap Adács. Medve János Nem fogadták a szennyiszapot Sírokban (Folytatás az 1. oldalról) A levél kapcsán a szajlai tsz- irodán újra felkerestük Juhász Andrást, a Búzakalász Termelő- szövetkezet elnökét. Ő megmu­tatta a hivatalos nevén „Recsk — Miklós-völgyi erdei feltáró út” tavaly márciusban készült tervét, műszaki leírását, melyből kitűnt, hogy a tervezők törekedtek a meglévő földútszakaszok fel- használására, a költségek és az erdő kímélése céljából. A terv­ben és a költségvetésben hídról, hidakról szó sincs, senki sem ta­gadja, hogy a 10 éve építetteket használták fel most. A bizonyos­ság kedvéért még a helyszínre is kiszálltunk a tsz-elnökkel, Lada Niván hajtottunk végig a kérdé­ses szakaszon — amely tényleg ki van kövezve, majdnem teljes egészében. Juhász András szavai szerint egyelőre eddig jutottak a munkával, de a közeljövőben folytatják azt, minden kőborítást kap, a jelenleg még meglévő né­hány földútszakasz is. (Azt vi­szont már ismét Baranyi Jánostól tudjuk, hogy ezt az utat az emlí­tett 1981-es térképen már köves útként tüntetik fel...) A Sirok melletti szennyiszap- lerakó telep tervezett helyén áp­rilis közepére egy bejárást szer­vezett a tsz, melyre minden érin­tett hatóságot meghívtak. A tsz vezetése természetesen tudott a siroki önkormányzat elutasító döntéséről, így meginvitálták a bejárásra Sírok polgármesterét, Lakatos Istvánt is. Nos, amint a jegyzőkönyvből kiderült, a hely­szín megtekintését követően az illetékes hatóságok — többek között az egri városi Köjál, az Észak-Magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság — képviselői elvi hozzájárulásukat, támogatásu­kat adták a telep létesítéséhez, azzal, hogy a még szükséges vizs­gálatokat persze el kell majd vé­gezni. A siroki polgármester pe­dig úgy nyilatkozott: az önkor­mányzat május 3-i ülésén újra­tárgyalja az ügyet, mivel előző határozatuknál a képviselők nem voltak kellően tájékozottak. Erre az ülésre meghívták a tsz- elnököt és a Fővárosi Csatorná­zási Művek képviselőjét is (ez a vállalat szándékozott Sírokba szállítani a szennyiszapot). Az önkormányzat tagjai tehát meg­kaphatták a megfelelő, korrekt tájékoztatást. Ennek ellenére 8 „nem” szavazattal, 2 „igen” és egy tartózkodás mellett elutasí­tották a telep létrehozásának ter­vét. Sirok mellett ennélfogva nem lesz semmiféle szennyiszap- lerakóhely. (rénes)

Next

/
Thumbnails
Contents