Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

HÍRLAP, 1991. április 5., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. A német közigazgatásról a Liberális klubban Az egri Liberális klub ma este 6 órától tartja soron következő összejövetelét. A Kispréposti palota művészklubjában dr. Köss Géza megyei főjegyző előadását hallgathatják meg az érdeklő­dők, az 1940. május 3-án életbe lépett német szövetségi alkot­mányról, ezen belül a Baden- Württemberg tartományban szerzett tapasztalatairól. Ingyenes kórushangverseny Ma — április 5-én — ingyenes kórushangversenyre kerül sor Gyöngyösön, a Mátra Művelő­dési Központban. A vendég a németországi Singverein kórus lesz. A zenei rendezvényre az ér­deklődőket este 7 órára váiják. Locsolóbál Hatvanban Hatvanban a helyi művelődési házban április 8-án — hétfőn — 16 órától locsolóbált tartanak. Ezúttal a nyugdíjasklub tagjai szórakozhatnak. Falugyűlés Szihalmon Ma — azaz pénteken — este 6 órakor falugyűlést tartanak Szi­halmon, melynek színhelye a he­lyi művelődési ház lesz. Ezen az önkormányzat tagjai találkoznak a falu lakóival, s a községgel kap­csolatos terveket, elképzeléseket vitatják majd meg — kötetlen, közvetlen formában. Nemzeti kérdés, nemzetiségi politika Új — minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó — so­rozat indul április 8-án, hétfőn az egri Ifjúsági Házban, „Nemzeti kérdés és nemzetiségi politika Közép- és Kelet-Európábán” címmel. Áprilisban három elő­adást terveznek az Ifjúsági Ház népművelői: hétfőn, délután 5 órától Nemzetiségpolitika, nem­zeti kérdés Romániában címmel tart előadást Bodor Pál író, a Népszabadság újságírója — a té­ma szakértője. Elektronika a jövőért „APEX-elektronika a jövőn­kért” címmel egész napos ren­dezvénynek ad otthont a gyön­gyösi Mátra Szálló ma reggel 9 órától. A programban több elő­adás is elhangzik, egyebek kö­zött a polgármesteri hivatalok és polgárőrségek hírközlésének megszervezéséről, a számítás- technika fejlődési irányairól, a helytörténeti dokumentációs tá­rak továbbfejlesztéséről, az ön- kormányzatok vagyongazdálko­dásának megkönnyítéséről. A nap második felében a fenti té­mákról konzultálnak majd az önkormányzatok képviselői, és a jelen lévő számítástechnikai szakemberek. Hatvani galérianaptár A Hortobágy szerelmesei — Dajkó Ágnes visszatér — Bessenyei Ferenc a pódiumon — Különbusz a Rigolettóra — Jézus és ellenségei A Hatvani Galériában e hét végén, vasárnap zárul a Bécsből érkezett Nagy Éva festőművész, valamint a Marosvásárhelyen élő, alkotó, Szécsi András festő­művész kiállítása, amely iránt szép érdeklődés tapasztalható. Bizonnyal a következő tárlat is a siker jegyében nyílik meg április 11-én, csütörtökön délután fél 6 órakor, amikor a hortobágyi mű­vésztelep csaknem hetven alko­tója mutatkozik be igen változa­tos, gazdag anyaggal a hatvani művészetbarátoknak. Ezt a kiállítást dr. Losonci Miklós művészeti író nyitja meg, s az ünnepi aktust követően, este 6 órai kezdettel — a sok éves gya­korlatnak megfelelően — kon­certet rendeznek. Ez alkalom­mal a Hatvanból elszármazott Dajkó Ágnes fuvolaművész tér vissza szülővárosába, hogy be­mutatkozzék a helybéli zeneked­velőknek, éspedig Jinsen Gabri­ella zongorakíséretével. Műso­rukon a zeneirodalom válogatot- tan szép zongoraművei szerepel­nek, s a középiskolák érdeklődő fiataljai részére díjmentesen biz­tosít belépőjegyet, a galériát pat­ronáló Tőkés László Mozgalom. Mint már köztudott: feltá­madt a Galéria-pódium is, amelynek idei első előadásán Harsányi Gábor Jászai-dijas színművész aratott megérdemel­ten nagy sikert. Nos, április 15- én, hétfőn este 6 órakor Besse­nyei Ferenc Kossuth-dijas, kiváló művész lesz a pódium vendége, aki „Pályám emlékezete” című zenés, vidám műsorán randevú­zik a hatvaniakkal. Zongorakísé­rője Félix Györgyi lesz. Két nap­pal később, április 17-én, szer­dán délután 5 órakor viszont a képzőművészeti szabadegyetem harmadik évfolyama diaképes előadására kerül sor. Dr. Pogány Ö. Gábor műtörténész ezúttal a XIX. századi magyar szobrászat­tal ismerteti meg hallgatóságát. Április 23-án, kedden fél 6 órakor folytatódik a galéria bib­liatörténeti szabadegyetemének előadás-sorozata is! Ezúttal Jé­zus és ellenségei címmel dr. Rei- singer János, az MTA munkatár­sa tart előadást. De ezzel még mindig nincs vége a gazdag ápri­lisi műsornak, ugyanis — a T őkés László Mozgalom támogatásá­val — 24-én, szerdán délután 5 órakor színházi busz indul a vá­rosházától Budapestre, ahol az utasok Verdi ismert és kedvelt operáját, a Rigolettót nézik meg külföldi vendégművészek fellép­tével az Erkel Színházban. A ga­lériabusz útjára kedvezményes részvételi jegyek már most bizto­síthatók az intézmény Hatvanas ut­cai pénztáránál. (Telefon: 11-796.) Második évfolyamába lépett ^ A Kerecsendi Újság Az immár nyolc oldalassá „hí­zott” helyi kiadványt érdeklő­déssel fogadták már az első alka­lommal is Kerecsenden, ahol az MDF-szervezet vállalta a szer­kesztését. A második évfolyam most megjelent első száma is a változatosság jegyében készült: cikket közöl a kárpótlási tör­vénytervezetről, s közreadja a községben élő MDF-es képvise­lő, Elek István parlamenti hoz­zászólását is, amelyet az Országy- gyűlés munkájáról mondott el. Mire telik 1991-ben? címmel részletes elemzést olvashatnak a helybeliek a település idei költ­ségvetéséről, s bemutatják az ön­kormányzat ifjúsági, oktatási, közművelődési és sportbizottsá­gát, amelynek feladata: kidol­gozni a község közművelődési rendszerét, segíteni az iskola, az óvoda működését, valamint az ifjúsági és egyéb közösségek létrehozását. Levelet kapott az önkormányzat a romániai Kéz- diszentkeresztről, amelynek küldöttei a közelmúltban tett kerecsendi látogatásukat ele­venítik fel, s köszönik meg ben­ne. Ezeket a sorokat is — a sok más helyi hírrel együtt — továb­bították a Kerecsendi Újságon keresztül a szerkesztők a lakos­ságnak. A bérszabályozástól az érdekegyeztetésig Kezelhető-e a munkanélküliség... ? A hazánkban végbemenő tár­sadalmi-gazdasági átalakulás, a piacgazdaság kialakítása, a tulaj­donviszonyok változása új, a ko­rábbiaknál keményebb követel­ményeket támaszt. Ez vonatko­zik a munkaerő-gazdálkodásra, az emberi erőforrások, felhasz­nálására is. Az idén várható kör­nyezeti hatásokról, az életbe lé­pő jogszabályi változásokról, az új gyakorlati teendőkről tartott csütörtökön egész napos orszá­gos konferenciát a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság személyügyi szakosztálya Buda­pesten, a Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen. Ezen Heves me­gyeiek is részt vettek. A nyitó előadást dr. Kiss Gyu­la munkaügyi miniszter tartotta. Vázolta a kormány munkaügyi politikájának főbb kérdéseit. Szólt a foglalkoztatásról, annak lehetőségeiről, az érdekegyezte­tésről és az idei várható munka­helyzetről. Szó esett a március 1-jétől életbe lépett és a Magyar Közlöny 20. számában közzé tett foglalkoztatási törvényről is, amely a konkrét teendőket tar­talmazza. A továbbiakban a területi munkaerőpiac intézményrend­szerét, a létszámcsökkentés gya­korlati tapasztalatait vitatták meg. Kitértek a bérszabályozás és az érdekegyeztetés fontossá­gára, a munkáltatók és a munka- vállalók szoros együttműködését hangsúlyozva. Délután a vállala­ti, intézményvezetők az új gaz­dasági társaságok felelős sza­kemberei a munkajogi szabályo­zásról, a termelőegységek szoci­álpolitikájáról, a társadalombiz­tosítás napi problémáiról, a jöve­delemadózással kapcsolatos munkáltatói feladatokról beszél­tek. Berze-ünnepség Besenyőtelken Egész napos ünnepség kereté­ben emlékeznek meg április 8-án Besenyőtelken a község híres szülöttjéről: a nagy mesegyűjtő, dr. Berze Nagy János halála 45. évfordulójáról. Reggel 8 órakor az általános iskola tanulói koszo- rúzzák meg az író-gyűjtő mell­szobrát, majd Kriston Andrásáé, a Nagyi-klub vezetője és Vasas Vendelné, született Berze Nagy Apollónia mond méltató szava­kat, emlékezőt a falu szülöttjé­ről. Később az általános iskola diákjai a gyűjtött mesékből ele­venítenek meg néhányat, ezután PókaAronnéénekel környékbe­li népdalokat Nagy Antalnécite- rakísérete mellett. A délelőtt fo­lyamán Vámosi László magyar­történelem szakos tanár és Papp Gábor művészettörténész elő­adását hallgathatják meg az ün­neplők. Egy másik helyszínen az egri Gyermek-Szabadidőköz­pont munkatársai különböző já­tékokra tanítják majd meg az is­kolásokat. A felnőttek délután 2 órától a kultúrházban a nagykovácsi és a besenyőtelki Pávakör műsorá­ban gyönyörködhetnek, fél öt­től pedig koszorút helyeznek el a mesegyűjtő volt lakásán lévő emléktáblán. A művelődési in­tézményben ezen a napon dr. Berze Nagy János gyűjtemé­nyéből és a helyi díszítőművé­szek munkáiból kiálh'tást nyit­nak. Uj Misszió — áprilisban Teijedelmes cikket közöl a Kolping-mozgalomról az egy­házmegyénk mindennapjait tük­röző katolikus folyóirat áprilisi száma. Az írás szerzője, Czo- borczy Bence főszerkesztő az új­jáalakult Kolping Egylet titkárá­val Lang Györggyel készített in- terjút. Megtudhatjuk, ez év október 27-én avatja boldoggá II. János Pál pápa Adolf Kolpingot, a róla elnevezett Kolping-mozgalom alapítóját. Érdekes portrét kö­zölnek a hangjáról leginkább is­mert rádióbemondóról, Bőzsöny Ferencről. Azt is megtudhatjuk, hogy az Új Misszió folyóirat és a Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó újságíró-stúdiót in­dít májustól, szeretnék ugyanis kiépíteni a folyóirat tudósítóhá­lózatát. Húsvéti bűnügyek Hevesen Elvitték a sertést Hevesen húsvét napján és utá­na több bűncselekmény is tör­tént. Még március 30-án isme­retlen tettesek a nyitott ablakon bementek S. János lakásába, tettleg bántalmazták őt, s kettőe- zerkettőszáz forintját elvitték. A több betörés közül kiemelkedik az, ami az idős D. S-né lakásán történt. Itt a tettesek — rácsfelfe- szítés után — behatoltak az öreg, egyedülálló hevesi lakos kamrá­jába, ahonnan egy feldolgozott sertést tulajdonítottak el a való­színűleg éhes betörők. Már az ünnepek után — április 3-án — hajnalban a hevesi polgárőrök hívatlan látogatót vettek észre a szociális otthon te­rületén. Az elkövetők elmene­kültek, ám több tárgyat is ott­hagytak, s ezekről bebizonyoso­dott, hogy azok dr. A. T. hevesi lakos autójából származnak. Az elkövetők a kocsit vandál módon megrongálták. A későbbi beje­lentések alapján megállapítot­ták, hogy az ismeretlen elköve­tők az éjszaka folyamán betörtek a hevesi terményboltba, egy ma­gánlakásba, továbbá a strand te­rületén három hétvégi házat is feltörtek. Ezekben az ügyekben a vizs­gálat folyik, a Hevesi Rendőrka­pitányság kéri, hogy aki a bűn- cselekményekkel kapcsolatban bármit észlelt, jelentse be a 39/ 11-277-es telefonszámon. Végső búcsú Greskovits Lászlótól Greskovits László grafikusművészt, a Népújság egykori munkatár­sát a széles rokonság, barátai, munkatársai csütörtökön búcsúztat­ták az egri Kisasszony temetőben. A volt kollégák, az egri újságírók nevében dr. Farkas András mondott búcsúztatót. Az idősebb egri újságíróknak személyes jó barátja, munkatár­sa volt másfél évtizeden keresztül Greskovits László grafikusmű­vész. Hivatása szerint, kitűnő képzettségének mesteri tudásá­val szolgálta a lapot, rajzos il­lusztrációkat, de önálló alkotá­sokat is közölt lapelődünk, a Népújság hasábjain. A míves megmunkáláson, a lélektanilag is pontos kifejezésen túl a köny- nyedség, a feszes ritmus jellemez­te apróbb-nagyobb darabjait. Amikben érvényesült az ember iránti rokonszenv, az az együttér­zés, amely máig is frissnek, üdé­nek őrizte meg kézvonásait. A készségeket bőkezűen kapta a sorsától. Nemcsak ragyogó képzelettel, ügyes kézzel áldotta meg sorsa, hanem olyan ember- ismerettel, jellemalakító adottsá­gokkal, az empátiának magas fokán átváltani tudó képesség­gel, hogy csak a véletlen és az ő választásán múlott, hogy nem színész lett belőle. Ellenállhatat­lan humorát sokszor élvezhették azok, akik akár a munkahelyen, a szerkesztőségben, akár társa­ságban közelébe juthattak. Em­lékezetesek maradtak azok az órákig tartó paródiái, amelyeket sajtónapi zárt mulatságaikon kaptunk tőle. Szeretetre méltó iróniáival, olykor finoman cso­magolt szatíráival is bemutatta­ábrázolta önmagát és környeze­tét. Ha görbe tükörbe kellett va­lakit állítani, a sort önmagán kezdte. De az életet igen komolyan vette. A munkát főként. A borso­di, zempléni végeken, a hegyi vi­déken vagy tíz templomot népesí­tett be freskókkal, például Gönc- zön, Hejcén, Vilmányban, Göncruszkán. Mert közelállt hozzá a keresztény Európa. Nem hagyta el az országot akkor se, amikor testvérei a tengerentúlra vándoroltak. És ezt a szeretetre méltó em­bert 1978-ban leterítette a súlyos betegség. Még megtanult balke­zével rajzolni, és egy ideig így is küldte rajzait a szerkesztőségnek. A többi: egy iszonyúan hosszú várakozássá változott számára, készülődése a nagy útra, amiről erős, derűs férfiként mindig el­gondolkodtató megjegyzései tá­madtak. Össze kellene gyűjteni lapjait, hogy bemutathassuk őt a tovább élő nemzedéknek. Azoknak, akik egy zilált korszak zilált hősét is fel­fedezhetik benne. És nekünk is magyarázatul, akik ismertük, vagy inkább ismerhettük, de sze­rettük őt, hogy mekkora ívet is tud leírni egy rejtelmes élet, amely de­rűvel és tragédiával vegyesen szö­vődött hiteles emberi teljesítmény- nyé. Okulásul élt és dolgozott. Illyés Kinga estje elé „ Szabadnak lenni mitjelent?” , ____\___i_________________*C______________________________________ ( Tudósítónktól): Néhány órányi csoda van ké­szülőben. Újra magunkhoz édes­gethetjük a szavakat, kiszakadva a testpusztító, lélekőrlő rohanás­ból. Újra valami emberi, valami ünnepi történhet velünk... — a magyar nyelvű előadó-művészet élő klasszikusa, Illyés Kinga lá­togat el április 6-án a hatvani Ady Endre Könyvtárba. A mű­vésznő sajátos előadói stílusával iskolát teremtett a versmondók között: a marosvásárhelyi Nem­zeti Színház tagjaként, az ottani Szentgyörgyi István Színművé­szeti Főiskola tanáraként, s itt, közöttünk egy tünékeny csoda­ként újra mesél „itten-odaátról”. ő az, aki hangjában bújtatja a zord esésű erdélyi patakokat, a Kárpátok fenyveseinek zúgását, s aki színpadi magányában be­szélni tanítja a csendet. Bármiről is szólnak a költők verssorai, raj­ta keresztül igazzá lényegül min­den, a kimondott szó szájáról el­illan, miközben torokszontóan ránk telepedik a csend. A mi kö­zös csendünk. Az áhítat, a cso­dálat, a rémület, a fájdalom, a félelem csendje. A tömegkommunikációs határ­talanság jóvoltából még elevenen élnek bennünk azok a bizonyos decemberi képsorok, amikor go­lyók szaggatták fel a félelem csendjét. Azóta az elröppenő sza­vak madarai hol rigóként, hol ke­selyűként ott köröznek fölöttünk. Tovatűntükben talán szabadok, ahogy elnyeli őket a végtelen. „Szabadnak lenni mit jelent?” — ezt próbálja megfogalmazni ne­künk Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Dsida Jenő, Victor Pir- sau, Mircea Iosifescu versein ke­resztül. Bacsa Tibor Átadás előtt Az első igazi tavaszi napon — gondolva az idény kezdetére — az egri Stranfürdő Petőfi téri új öltözősorá­nak átadásáról érdeklődtünk a Beruházási Vállalat illetékesénél, aki elmondta, hogy a főszezon vendégei már június elsejétől számíthatnak a létesítmény nyújtotta szolgáltatásokra. Képünkön az épület előtti jár­dalapokat helyezik el a kőművesek. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents