Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
HÍRLAP, 1991. április 23., kedd MEGYEI KÖRKÉP Júliusig még 1500 munkahely szűnik meg (Folytatás az l. oldalról) A testület a napirenddel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a tartós szüneteltetésben érintett dolgozók támogatása nem terhelheti a megyei foglalkoztatási alapot, ezt továbbra is kormányzati feladatnak tekinti. A tanács döntése alapján az 1990-ben a kritikus térségekre biztosított pénzből még felhasználható maradvány igénybe vehető a Recski Ércbányától utcára kerülők támogatására. Azon az állásponton vannak, hogy 1991-ben is az egyéni jogosultság figyelembevételével, az elmúlt évi elvek alapján részesüljenek ebből. A Munkaügyi Tanács a törvényben meghatározottak szerint megtárgyalta a megyei foglalkoztatási alap éves felhasználásának elveire és arányaira vonatkozó javaslatot. Lényeges, úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökről kellett dönteni. Meg kellett határozni a képzésekre, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítésére, a munkanélküliek és pályakezdők továbbfoglalkoztatására, a közhasznú munkavégzésre, a munkahelyteremtésre, a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a korengedményes nyugdíjazás támogatására fordítható pénzösszegek nagyságrendjét. Az élénk vitát követően a háromoldalú tárgyalócsoport meghozta döntését. Énnek megfelelően a tanács soros ülésén tájékoztatást kap a foglalkozási alapból az év első negyedévében felhasznált összegek nagyságrendjéről és a felhasználás arányairól. A második negyedév már az ülésen eldöntött arányok szerint történik. A 3. és 4. negyedévi felhasználásról az elhangzott észrevételek figyelem- bevételével készül előterjesztés. Áttekintette a testület a megyei munkaügyi szervezet helyzetét is. Megállapította, hogy az egyre gyorsabban növekvő ügyfélforgalom következtében — elsősorban Egerben — nagy zsúfoltság alakult ki, a helyzet kritikussá vált. Három hónap alatt mintegy 4000-rel többen keresték fel az irodát, változatlan alapterület és ügyintézői létszám mellett. A körülmények szinte elviselhetetlenek. Nem is szólva arról, hogy — a munkáltatók előrejelzése szerint — júliusig még 1500 munkahely szűnik meg. Csak Egerben a Klapka utcai ki- rendeltség ügyfélforgalma nőtt 2000-rel. Az ehhez kapcsolódó, a munkaügyi központ kezelésében lévő öt irodahelyiséget a nevelési tanácsadó használja. Az egri önkormányzat többszöri kérés ellenére sem szabadította fel a helyiségeket, pedig nagy szükség lenne rájuk. A többi kirendeltségnél is gondoskodni kell a fogadási feltételek javításáról és az ügyintézők számának növeléséről. A helyzet tehát szorító, ezért a Munkaügyi Tanács kéri az érintett helyi önkormányzatokat, hogy a foglalkoztatási törvényben megjelölt kötelezettségeik szerint teremtsék meg a kirendeltségek feltételeit: meg kell felelniük az országosan elfogadott normatíváknak. S a bérleti dijak megállapításánál is önmérsékletet kémek tőlük. Hatvani diáksiker Berecz Zsófia, a hatvani Baj- za-gimnázium II. A osztályos tanulója az országos középiskolai tanulmányi verseny döntőjén orosz nyelvből harmadik helyezést ért el. A szép siker jutalma, hogy érettségi után felvételi vizsga nélkül beiratkozhat az egyetem orosz szakára. A gimnazista lány ugyanebben a tanévben az országos orosz nyelvi szépkiej társi versenyen is a dobogóra került, ezüstérmet nyert. Mindebben nem kis szerepe van tanárának, Ambrus Évának. Gyógynövényekről Diafilmmel illusztrált előadást tart dr. Estók Bertalan biológus a gyógynövényekről, illetve az azokból készíthető szerekről, teákról. Az érdeklődők ma délután fél 2-kor hallgathatják meg ismertetőjét és tanácsait az egri 5-ös számú Idősek Klubjában (Hadnagy út 34.). A legjobb eszperantisták A 7-8. osztályosok megyei eszperantó nyelvi versenyén — amelynek döntője májusban Budapesten lesz — jó eredményt értek el általános iskolásaink. A 8. osztályosok közül Rajna Szilárd és Kovács György (Mátrafüredi Általános Iskola), míg a 7-esek közül Nagy Patrícia (Eger, 6-os számú iskola) és Tajcs Veronika (Füzesabony, 2-es számú iskola) bizonyult a legjobbnak. Életreform-klub A füzesabonyi könyvtár Élet- reform-klubja április 24-én, szerdán délután 5 órakor tartja következő foglalkozását. Csehországi városokban A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ és a TIT Ország-világjáró klubja szerdán fél 6-tól csehországi városokba kalauzolja el a program résztvevőit. Északi szomszédainknál tapasztalt élményeit Mészáros Lajosné nyugdíjas meséli el a hallgatóknak. Mindenki tehetséges Dél-Franciaországból, Bram városából érkezik az az ifjúsági színtársulat, amelynek műsorakor a nézők a fiatalos francia humorból, táncokból, színjátszásból kaphatnak ízelítőt. Az előadásra pénteken délután 4 órakor kerül sor a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Dzsesszkoncert az IH-ban Ma este 7 órától az Egri Ifjúsági Ház dzsesszklubjában a Kovács Gyula-kvartett koncertezik. Vendégük lesz: Somogyi Györgyi (ének) és Claudia Rats (szaxofon). A műsort dob-show zár-, ja, közreműködik Kovács Gyula, Kőszegi Imre, Jávori Vilmos és Veres Gyula. A műsorról nyilvános televíziófelvételt készítenek. A miskolci Centrumot a Tanép építi Mint lapunkban már korábban hírül adtuk, nagy munkát végeznek Borsod megye székhelyén, ahol bővítik a miskolci Centrum Áruházat. A hatszázmillió forintos munkát verseny- tárgyalás alapján a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nyerte el. Mint Boros Imre termelési főmérnöktől értesültünk, kereken egy esztendővel ezelőtt, tavaly áprilisban fogtak hozzá az áruház teljes felújításához. A háromszintes épület belsejében 1500 négyzetméterrel bővül az eladótér. Tulajdonképpen ezáltal megváltozik az áruház jelenlegi működési rendje, miután az első és második emeleten marad meg a mostani árusítás, alul pedig egy nyugat-európai minta alapján kialakított szupermarketet hoznak létre. Az építés során az egész tető- és homlokzati teret is felújítják. Lényegében csak az épület szerkezete marad a régi, a többit megújítják. Az építkezés ideje alatt természetesen az áruház zavartalanul működik. Tavaly — áprilistól decemberig — szerkezetépítéssel foglalkoztak, építőmesteri munkát végeztek. A teljes felújítás egyébként 1992 november közepére fejeződik be, és 1993 áprilisában a parkírozó, illetve a park építésével befejeződik a program. A miskolci Centrum Áruház bővítése, illetve teljes felújítása jelenleg a legnagyobb munkát adja a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívájának. Jelenleg közel kétszázan dolgoznak ott különböző szakmák képviselői, akiket naponta autóbusszal visznek és hoznak, főleg Füzesabony, Szihalom, Mezőszemere, Kács és Bükkáb- rány térségéből. A Tarna-patakba hajtott Szombaton a délelőtti órákban Gyöngyös belterületén Kal- csó József né szűcsi lakos az általa vezetett személygépkocsival ösz- szeütközött a Hegedűs Józsefné gyöngyösi lakos által vezetett segédmotor-kerékpárral. A baleset következtében Hegedűs Józsefné 8 napon belül gyógyuló, könnyű serülést szenvedett. Ugyanezen a napon Eger és Ostoros között Szitás Zoltán osto- rosi lakos elvesztette uralmát az általa vezetett segédmotor-kerékpár felett, és elesett. A baleset következtében Szitás Zoltán 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. Szombaton a délutáni órákban Pétervására és Terpes között Oláh Tibor pé- tervásari lakos elvesztette uralmát az általa vezetett személy- gépkocsi felett, és a Tarna-patakba hajtott. A baleset következtében Oláh Tibor és ifj. O. T. 8 napon túl gyógyuló, súlyos, Oláh Tibomé es Muszáj Edit 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedtek. A balesetek ügyében a rendőrségfolytatja a vizsgálatot. (Fotó: Szántó György) A Föld napja Egerben Magyarországon az idén másodízben emlékeznek meg a Föld napjáról. Április huszonkettedikén szerte a világban ilyenkor mindig százezrek emelik fel a szavukat a környezet- szennyezés ellen, a levegő tisztaságáért, a Föld ökológiai egyensúlyáért. Tegnap megyeszékhelyünkön is többen csatlakoztak az akcióhoz. Az egri Zöldek például már vasárnap reggeltől sátoroztak a bazilika mellett, ahol a város egyik legforgalmasabb csomópontja található. — Ágyú helyett vajat! — hirdette egyik transzparensük, ám hogy az erőszak-ellenességük nem minden esetben talált értő (Fotó: Perl Márton) fülekre, azt bizonyítja, hogy hétfőre virradóra néhány, alkoholtól fűtött járókelő rájuk omlasz- totta a sátrat. Más incidens nem történt, a „csendes többség” csak épphogy tudomást vett róluk, aztán továbbhaladt. Megmozdulásuk nem minősíthető tömegesnek, ugyanis leginkább csak ketten-hárman tartózkodtak a sátornál, s csak tegnap délután ötkor jöttek össze valamivel többen, amikor néma tüntetéssel tiltakoztak a környezetpusztítás ellen. Kivették a részüket az akcióból a Dobó gimnazistái is. Ők délután fél kettőkor szintén egy forgalmas helyen, az iskolájuk előtt ülősztrájkoltak, maskarákban, gázálarcokban, s megakadályozták azt, hogy a gyalogosbelvárosba behajtsanak az autók. Több társuk ezalatt az Ifjúsági Ház elől a Zöldek sátrához zarándokolt. Tiltakozó demonstrációjukat délután négy óra után IS inegisifiételték, amikor a legnagyobb a forgalom azon a tájékon. (kova) Bővülő telefonhálózat Megyénk községeiben is egyre nagyobb az igény a telefonok beszerzésére. így van ez Novajon és Ostoroson is, ahol pillanatnyilag 86-an várnak a készülékekre. A közeli napokban ebben az ügyben ülnek „tárgyalóasztalhoz” a leendő előfizetők, a két község vezetői és a Heves Megyei Távközlési Üzem illetékesei. Előreláthatóan 30-35 ezer forintba kerül majd egy-egy telefon beszerzése. Az érintettek vállalják a költség megtérítését két részletben, és akkor az év végére minden várakozó kapcsolatot tud teremteni a külvilággal telefonon. Olaszhonba utaznak a hatvani sertések Most sincs megfizetve a tejtermelő Évek óta tisztességes üzleti kapcsolata van a Hatvani Mező- gazdasági Szövetkezetnek a gyöngyösi húsüzemmel, valamint a Salgótaijáni Karancshús Vállalattal. De itt kell említenünk azt a tényt is, miszerint a szövetkezet 72 százalékos részaránnyal tulajdonosa a helyi Sertéstenyésztő Közös Vállalatnak, amely Magasvári Gyula igazgatásával ez év januárjától önállóan működik. Vágó József elnöktől tegnap véleményt kértünk a beállt változásokról, illetve ezek hasznáról, eredményességéről. — Az új struktúra pillanatnyi tapasztalatunk szerint mindinkább beváltja a hozzá fűzött reményeket. Mást ne mondjak: a húsipari vállalatokkal szinte mindennap nagyobb arányú üzletet bonyolítunk le, ma pedig olasz kamionok érkeztek hozzánk, hogy a KAHYB Sertéstenyésztő Vállalaton keresztül 700 sertésünket vegyék át elfogadható árért és megfelelő fizetési feltételekkel. De itt kíván említést az a tény is, miszerint sertéstelepünkön kívül a magántenyésztők körében szintén növekszik az érdeklődés, ami egyáltalán nem közömbös a város és környéke húsellátása szempontjából. A későbbiek során megtudtuk Vágó Józseftől, hogy a Sertéstenyésztő Közös Vállalat és a szövetkezet kapcsolatát a kezdeti sikerek alapján igyekszenek szorosabbá, élőbbé tenni, ami azért is logikus, hiszen a tulajdonjog alapján műszaki és pénzügyi érdekeik több helyen és többszörösen találkoznak. De mi újság a tejfronton, ami szintén érzékeny pontja mind a termelőnek, mind a fogyasztói érdekeknek? — Az idei esztendő első három hónapjának tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat és a termelők kapcsolata pozitív értelemben változott. Nem formális szerződést írnak alá a felek, s jogait a termelő is érvényesítheti az új tervezet alapján. Vagyis megszűnt a 3 forintos tejátvételi ár, illetve ennek az ösz- szege minőségi kategóriák alapján változik 10 forint 26 fillér és 15 forint 60 fillér között. Ami persze, nem azt jelenti, hogy a termelő meg lenne fizetve! Pláne, ha egy liter üdítő vagy benzin árát vetem össze a tejével, ami a nyugati államokban közel azonos. És szkeptikusan kell megítélnem helyzetünket a tekintetben is, hogy például hiába a szerződés, az 1991 januárjában átvett tej árát a mai napig sem kaptuk meg a tejipartól. Befejezésként az elnök kifejtette, hogy meggyőződése szerint hazánkban a tejfogyasztás nem áruhiány miatt csökkent úgy, hogy már az évi fejenkénti 140 literes szintet sem éri el, hanem a vásárlóerő csökkent drasztikusan. Ennélfogva az értékesítési gondok éppúgy sújtják a nagyüzemi termelést, mint a kisüzemit. (moldvay) Az emberélet fordulói Paraszti önéletíró-pályázat A Lakitelek Alapítvány paraszti önéletíró-pályázatot hirdet, amelyen részt vehet minden határainkon innen és túl élő, hatvan éven felüli parasztpolgár. Pályázni lehet teljes önéletírással, vagy életünk egy-egy sorsfordító, megrázó, az utókor számára különösen tanulságos szakaszának részletes bemutatásával. Szólhat az emberi élet természetes fordulóiról (gyermekkor, házasság, sikeres vagy balsikerű vállalkozások), továbbá a pályázó életét befolyásoló történelmi eseményekről (háborúk, hadifogság, beszolgáltatás, kuláküldözés, deportálás, forradalom stb.). Az elbírálásnál előnyben részesítik azokat, akik a saját élettörténetük leírásán túl tágabb társadalmi környezetük — falujuk, városuk — bemutatására is vállalkoznak. A legjobb alkotásokból a Lakitelek Alapítvány könyv alakban gyűjteményt ad ki, illetve a közérdeklődésre számot tartó részletek megjelennek a Honismeret, a Kis Újság és a Magyar Fórum című lapokban. A terjedelem alsó határa húsz gépelt oldal, vagy 40 kézírásos oldal. Az első díj 40 ezer forint, a második 20 ezer forint, a harmadik 10 ezer forint. Kérik feltüntetni a pályázó nevét és pontos lakcímét. Beküldési határidő: 1991. augusztus 20. Az eredményhirdetés napja pedig október 23. A következő címre várják az írásokat: Lakitelek Alapítvány, Budapest, 1399 Pf.: 701-380. A tudományos tisztázás igényével Honnan ered településeink neve? Szinte mindenki feltette már magának a kérdést, hogy honnan is származik annak a településnek a neve, ahol él. Nemegyszer találkozunk tudománytalan szófejtéssel, alaptalan találgatásokkal és magyarázatokkal. A Heves Megyei Hírlap most arra vállalkozik, hogy tudományos módon tisztázza városaink, községeink nevének eredetét. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára, dr. Pásztor Emil hatrészes sorozatot írt, amelyben településkörzetenként veszi ezt számba. Mint olvasóink már tudják, lapszámaink 5. oldalán egy-egy körzet életéről: múltjáról, jelenéről, terveiről számolunk be. Most ezekben az összeállításokban helyezzük el ezeket a közérthető elemzéseket. Ügy érezzük, érdemes külön odafigyelni rájuk, mert érdekességükön túl szerepet kaphatnak az oktatásban, vagy például a helytörténeti szakkörök munkájában is. Szerdán az egri összeállításban olvasható a Heves megye települései című hatrészes sorozat első darabja.
