Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

HÍRLAP, 1991. április 20., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Ebéd Vacsora Hétfő Zöldségleves Sóskafőzelék tükörtojással Sajttál Kedd Tarhonyaleves Borsos tokány Burgonyarúd Szerda Paradicsomleves Ludaskása Zsemlefelfújt Csütörtök Köménymag leves Paprikásburgonya Vegyes felvágottak Péntek Frankfurti leves Diós tészta Francia céklasaláta Szombat Zellerkrémleves Pirított máj Körözött UoMmoii vasamap Csirkeaprólék-leves Rántott csirke, ízes bukta Lángos Burgonyarúd Hozzávalók: 30 dkg áttört főtt burgonya, 10 dkg liszt, 1 tojás, zöldpetrezselyem, só; a paníro­záshoz 1 tojás, liszt, morzsa; a sü­téshez olaj vagy zsír. A burgonyából 10 dkg liszttel, egy tojással, kevés zsírral, sóval, zöldpetrezselyemmel tésztát gyűrünk, 8 cm hosszú, 2 cm szé­les rudakat formálunk, lisztbe, tojásba, morzsába mártjuk, és forró zsírban megsütjük. Francia céklasaláta 60 dkg céklát megmosunk, megfőzünk, és ha már puha, meghámozzuk. 1 dl olajat meg- forrósítunk, beledobjuk az 1 ern­es kockákra vágott céklát, kissé megpirítjuk, majd a céklát szűrő­lapáttal tálra szedjük. Közékeve­rünk kevés reszelt vöröshagy­mát, egy gerezd tört fokhagymát, megsózzuk, és enyhén megece- tezzük. Végül ráöntjük az olajat, amiben a cékla sült, és 1-2 óra hosszat hideg helyen állni hagy­juk. ízes bukta Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 3 dl tej, 6 dkg zsír, vaj vagy margarin, 5 dkg porcukor, csipetnyi só, 25 dkg lekvár a töltéshez. 1 dl langyos tejjel, 1/2 dkg cu­korral, az élesztővel és 3 kanál liszttel kovászt készítünk. A to­jássárgájákat a cukorral elkavar­juk, hozzáöntjük a tejet, amiben a sót feloldottuk. A liszt közepé­be mélyedést készítünk, és abba öntjük a hozzávalókat a kovász- szál együtt. Fakanállal jól kidol­gozzuk, hogy hólyagos legyen, és hozzáöntjük az olvasztott vajat, amivel szintén jól eldolgozzuk. Langyos helyen egy óráig ke- lesztjük. Lisztezett deszkára ki­borítjuk, gyengén átgyúijuk, 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8-10 ern­es négyszögekre vágjuk, közepé­be gyümölcsízt teszünk és össze- csavaijuk. Ezeket megzsírozott tepsibe szorosan egymás mellé helyezzük, tetejét zsírral meg­kenjük, 1/2 óráig kelesztjük, és közepesen forró sütőben sütjük. Sütés után deszkára kiborítjuk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. Tetejét cukorral meg­hintjük. Készíthetjük túrótölte­lékkel is. Hasznos tanácsok Hogyan hámozzunk gesztenyét? Lapos végén bevágjuk, és vízben tíz percig főz­zük. Ügyeljünk arra, hogy a víz ellepje a gesztenyét. Ezután könnyen eltávolítható a héja. Forró sült gesztenyét készíthetünk otthon is. A lapos végén bevágva, száraz tepsiben, langyos sütő­ben hamar megsül. ... és mogyorót? Mielőtt feltörnénk, áztassuk egy napra kézmeleg vízben. A földimogyorót viszont meg kell fagyasztani, ha egészben akaijuk kivenni a gyümölcsöt a héjából. Ugyanezt éljük el, ha a földimogyorót mintegy 15 percre igen forró sütőbe helyezzük. Stasi-ügynökök afrikai őserdőkben? Nagy a valószínűsége, hogy Angolában tartózkodik a néhai NDK szétvert állambiztonsági szervezetének mintegy 500 ügy­nöke — írta az ADN hírügynök­ség több német újság beszámoló­ira hivatkozva. Vesztfáliai lapok beszámolói szerint a Stasi-ügynökök még a nyolcvanas évek elején kerültek a dél-afrikai országba. Feladatuk az volt, hogy segítséget nyújtsa­nak a baloldali kormányzatnak egy működőképes titkosszolgá­lat felépítésében. — A luandai kormány ellen harcoló UNITA-mozgalom ve­zetőinek ismeretei szerint a né­met „szakértők” még ma is An­golában tartózkodnak. Arról nem tudni semmit, mivel foglal­koznak, és ki fizeti őket — úja például a Bonner Rundschau. Konrad Weiss, a Szövetség90 Zöldek parlamenti képviselője a múlt héten az UNITA rádióadó­ján keresztül felhívást intézett a német „dzsungel-ügynökök­höz”, hogy téljenek vissza hazá­jukba, és álljanak a hatóságok rendelkezésére. A lapok szerint nemcsak An­golában, hanem Mozambikban, Etiópiában és Kubában is tartóz­kodnak még szép számmal Stasi- kiképzők. A Stasi-aktákra fel­ügyelő kormányiroda a napok­ban közölte, hogy az állambiz­tonsági minisztérium külföldön végzett tevékenységéről semmi­lyen információ nem áll rendel­kezésre, mivel az ezzel kapcsola­tos akták megsemmisültek. Mindazonáltal abból lehet kiin­dulni — így David Gill, az iroda il­letékes előadója —, hogy az NDK összes nagykövetségén dolgoztak Stasi-ügynökök, illetve segély­programok keretében tevékenyke­dő munkatársnak álcázva jutottak be az adott országokba. A faépítészet remekei Oroszország faépítészetét mindig nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták a művészetked­velők. A novgorodi hagyomá­nyokat magán viselő, egyedülál­ló műemlékek jelentős része nem maradt fenn az utókorra. A fa nem örök anyag, az idő gyorsan kikezdte, a tűzvészek idővel nemcsak egyes építményeket, hanem egész városokat semmisí­tettek meg. A régi orosz faépítészet reme­keit ma Kizsi és Arhangelszk műemlékei képviselik. Eszak- Oroszország városaiban és falva­iban csodával határos módon fennmaradt néhány műemlék, amelynek a sorsa aggasztó. 1942 -ben megjelent egy fotóalbum, amely a teljesség igényével mu­tatja be az észak-orosz faépíté­szet remekeit./4z ott bemutatott 140 építészeti műemlékből 1985-ben már csak 42 állt. 1981 és 1985 között csupán az arhan- gelszki területen tizenegy, fából épült templom pusztult el. Ezek a veszteségek pótolhatatlanok, de a fennmaradt emlékeket meg­próbálják megmenteni a szak­emberek. Nenoksza falu párat­lan faépítészeti emlékein máso­dik éve dolgoznak a restauráto­rok, és remény van arra, hogy új­jávarázsolhatok. Az arhangelsz- ki terület Nenoksza falva, amely a Fehér-tengertől néhány kilo­méterre fekszik, már a XV. szá­zadból ismert. Az északi kolos­torok hajdanvolt nagybirtoka, amelynek óriási bevétele szár­mazott a sókitermelésből és a ha­lászatból. Az első templomokat a kolostorok építtették. A XIII. század elején a falu központjá­ban a tűzvész megsemmisített három templomot. A helyükön két új templom, egy téli és egy nyári épült, valamint egy harang- torony. Ezek ma is ékességei a tengerparti falunak. 1917 előtt hasonló építészeti együttesek tartoztak valamennyi nagyobb egyházközséghez. Ezekből mára mindösssze öt maradt meg, s egyik Nenokszában ta­lálható. Árutőzsde Moszkvában A piacgazdálkodás felé igen nehezen haladó szovjet gazda­ságban is felerősödött az inflá­ció. A piaci viszonyokon alapuló nagykereskedelem kiépítésében nyújt majd segítséget a Moszk vá- ban nemrég megnyílt árutőzsde. — Nem volt szándékunkban, hogy valami újat találjunk ki — mondta a Novosztyi tudósítójá­nak Mark Maszarszkij, a tőzsdét irányító bizottság tagja. — Ta­nulmányoztuk a NEP-korszak és az 1917 előtti Oroszország áru­tőzsdéinek tapasztalatát. A tőzs­de árurészlegeit például változat­lanul át is vettük. A világtapasz­talatot tanulmányozva főként az angolszász országokat követjük. Ennek tulajdonítható például, hogy a moszkvai árutőzsde rész­vénytársaság lesz — nem pedig állami tulajdon, ahogy ez Fran­ciaországban vagy Németor­szágban elfogadott. Szeptember végén tanulmányútra indult az első szakembercsoportunk a New- York-i és chicagói árutőzs­dére, de már készülünk a londoni áru- és értéktőzsdére is. Míg a fejlett tőkésországok többségében az árutőzsdék bizo­nyos termékcsoportokra szako­sodtak, a moszk vai — a Szovjetu­nió piaci viszonyainak fejletlen­sége miatt — egyelőre univerzális börze lesz: a legnagyobb részlege építőanyagokkal kereskedik, de lesz mellette hang- és videotech­nikát, valamint közszükségleti iparcikkeket forgalmazó részleg is. „Új fogas kérdések” Húsvét előtt már megérkeztek az első levelek, az első fecskék. Nem nehéz kitalálni, hogy a régi Kedves Olvasók, gyűjtők és pá­lyázók voltak a legfrissebbek, és adtak okos válaszokat az Önök által feltett négy kérdésre. Tekin­tettel arra, hogy valamennyi élő, húsba-vérbe vágó téma, így sok levélre, megfejtésre számítok, és remélem, hogy új levelezők is be­kapcsolódnak majd a közös fel­advány megfejtésébe. Ezek — lé­vén nem kitalált történetek —, sőt nagyon is életszagúak, így szí­vesen várom szakemberek — pe­dagógusok, pszichológusok, szülők — véleményét, pályázata­it. Ugye tudják, hogy húsvéttól június 1-jéig lehet beküldeni a Hírlaphoz a Lelki Leveles Ládá­nak a leveleiket? Úgy tervezem, hogy a végén egy-egy kérdést ösz- szefoglalok, és név szerint is megjelentetjük a legjobb vála­szokat. Egymástól okulni, tanul­ni, nem szégyen, lelki életünk út­vesztőiből másokat kisegíteni pedig egyenesen nemes, emberi cselekedet. A rovat népszerűsé­ge éppen ebben rejlik! Most ép­pen abban töröm a fejemet, hogy miként lehetne elolvastatni, de legalább bemutatni azt a sok-sok levelet, amelyen ott a három „L”. Rosszak az emberek! — mond­juk, de higgyék el a jók, a finom, érzékeny lelkűek, a szeretetre vágyók és nyújtók még mindig sokkal többen vannak. És még valamit! Nem szeretném, ha a Kedves Olvasókat ezúton kizá­rólag a pályázat érdekelné, és el­maradnának az egyéb témájú magánlevelek, amelyekben „mindenről” szó eshet. Várom tehát leveleiket! Ha hívnak, me­gyek. „A testvér” Arra kíváncsi, hogy mi az a határ, ameddig a testvérét köte­les segíteni, anyagilag és más vo­natkozásban támogatni? Jobban örültem volna, ha jogásznak tette Lelki Leveles Láda volna fel ezt a kérdést, de az em­beri oldalát tekintve, szerintem Ön már túl is van ezen a határon. A testvére nagykorú, így úgy vé­lem „kötelezettsége” nincs, és lelkiismerete szavára hallgatott eddig is. Az, hogy Ön keservesen megkeresi a pénzt, a kis testvér pedig a sajátjával együtt a segít­séget is elissza, rossz munkameg­osztás. Én már eddig sem csinál­tam volna, még ha rossz testvér­nek is kiáltott volna ki a falu. Nem gondolja, hogy a testvérén akkor segítene a legtöbbet, ha el­vonókúrára küldenék, és valami­képpen rendeznék az életvitelét? „Egyedül” Érzékeny húrokat penget, ugyanis a múltkori „Társtalan” jeligére még mindig érkeznek a Hölgyek levelei, úgyszólván minden korosztályból. Megdöb­bent, hogy férfié alig-alig egy- kettő! Lehet, hogy a férfiak job­ban bírják a magányt, nehezeb­ben fognak tollat, vagy — uram bocsá' — lustábbak? Említettem már, hogy lapunk hirdetési rova­ta népszerű és sikeres, ideértve a házassági hirdetések eredmé­nyességét is! Az egyszeri kivéte­les alkalom — a férfiak számára — április hónapban még adott. A társtalan Urak írjanak, leveleiket egyenesen a Hölgyekhez irányí­tom majd. A többit beszéljék meg együtt... „A boldogság csúcsa” Tizenöt éve él békességben és anyagi biztonságban férfi társá­val, de most „összejött” valaki­vel, aki a szex legmagasabb csú­csára vitte. Azt írja, hogy elkép­zelhetetlennek tartotta eddtg, hogy a nemi élet ekkora boldog­ságot nyújthat. Már-már herva­dozni kezdett a szerelem kertjé­ben, amikor jött Ö. Hogy én erre hamarább nem jöttem ra? Eddig a levél. Nincs ellenemre, hogy meg­osztotta velem a boldogságát, de a frissen szerzett gyönyöröknek ára lesz. Ezzel nem ijesztgetem, csupán figyelmeztetem, es jobb ha felkészül rá előre. Tudom, hogy sok a felvilágosulatlan, a nemi életetparlagkent kezelő asz- szony és férfi és — egyebek kö­zött — ez is oka a sok rossz házas­ságnak, válásnak. A házastársi „kötelesség” szexre vonatkozta­tott passzusát egyhén szólva ne­vetségesnek tartom, ugynis ki kér abból a nőből vagy férfiből, aki a nemi együttlét során, csu­pán a kötelességét teljesíti? Nos, ráadásul Önök élettársak! A „mit tegyek”? — szokásos kér­désre tréfásan hadd válaszoljak: ha rám hallgat, ázt tesz, amit akar! Persze, hogy tréfáltam, és remélem nem haragszik! Máris komolyra fordítom a szót, fogy­tán a papírom: Ha új boldogító­jával akaija összekötni a szekere rúdját, azért jól nézzen körül. A kiegyensúlyozott, magasan fű­tött nemi élet része a boldogság­nak, de nem egésze! Az új em­bernek, új hibái vannak és ha egyszer azok előbukkannak, ak­kor a csúcsról hamar le lehet ám csúszni. A kettősséget sokáig ne tartsafenn... (Uránus)

Next

/
Thumbnails
Contents