Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

ERDÉLY VÉGVESZÉLYBEN VAN — INTERJÚ TŐKÉS LÁSZLÓ NAGYVÁRADI PÜSPÖKKEL (4. oldal) HEVES HÍRLAP 1991. ÁPRILIS 20., SZOMBAT ^86*5^ n ÉVFOLYAM 92. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Engedményes szovjetcement-vásár, amíg a készlet tart Ár: 399 Ft/q + ÁFA S ___ A Világbank a Suzuki-programban A Világbank leányvállalata, a Nemzetközi Pénz­ügyi Társaság (IFC) csaknem 7 millió dollárral já­rul hozzá a magyarországi Suzuki-autógyár alaptő­kéjéhez, és 30 millió dolláros hosszú lejáratú köl­csönt folyósít az új magyar-japán vállalatnak. A megállapodást a tervek szerint a jövő héten írják alá Budapesten. Az IFC-nél az MTI washingtoni tudósítójának elmondták, a Budapest Bankkal együttműködve alapot hoznak létre, s százezer márkától 8 millió márkáig teijedő összegű hiteleket folyósítanak majd a magyarországi magánvállalkozásokhoz. A Suzuki-ügylettel (ahol az IFC adja az alaptőke 9 százalékát) s a beruházási alappal a Világbank le­ányvállalata lesz a második legnagyobb befektető a magyar magángazdaságban. Működik már az IFC állandó budapesti képviselete. Harmincmilliárd a világkiállításra Az 1995-ös Buda- pest-Bécs Világkiállítás támogatásáról született kormánydöntést jelen­tős állásfoglalásként ér­tékelte László Balázs szokásos pénteki kor­mányszóvivői sajtótájé­koztatóján. A kormány határozatát elemezve azt emelte ki, hogy a vi­lágkiállítás húzóerőként hat a gazdaság számos szektorára, bővítheti a foglalkoztatottságot, il­letve jelentős hazai és külföldi működötökét mozgathat meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy a kormány politikai el­kötelezettségét „anyagi vállalással” is alátá­masztotta, amikor arról döntött, hogy folyó áron 30 milliárd forintot biz­tosít a világkiállítás elő­készületeire, az infra­strukturális beruházá­sok támogatására. Az összeg felhasználásához természetesen évenként „el kell nyerni” az Or­szággyűlés jóváhagyá­sát. Magyarországon a horvát elnök Péntek délelőtt Budapesten megkezdődtek Franjo Tudjman horvát köztársasági elnök tár­gyalásai a magyar állami élet ve­zetőivel. Franjo Tudjman és kí­séretének tagjai elsőként Antall /ozse/kormányfővel és a kísére­tében lévő magyar kormányzati vezetőkkel ültek tárgyalóasztal­hoz. A kormányfővel folytatott megbeszélés után Franjo Tudj­man Jeszenszky Géza külügymi­niszterrel ült tárgyalóasztalhoz. Délután Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke rövid eszme­cserét folytatott a horvát elnök­kel, majd a házelnök ebédet adott Franjo Tudjman tiszteleté­re. A késő délutáni órákban Göncz Árpád köztársasági elnök rezidenciáján fogadta Franjo Tudjmant. Kigyulladt Zwack Péter lakása A tűzoltóság és a rendőrség folytatja a vizsgálatot, hogy mi okozhatta a tüzet Zwack Péter volt washingtoni nagykövet bu­dapesti bérelt lakásán. A tűz pénteken 0 óra 20 perckor kelet­kezett, személyi sérülés nem tör­tént, de a várnegyedbeli lakás teljes berendezése kiégett. Az elsődleges helyszíni szemle alapján kizárható, hogy szándé­kos gyújtogatás következtében égett le Zwack Péter lakása. Er­ről Dévai Mihály ezredes, a BRFK ügyeleti osztályának ve­zetője adott tájékoztatást az MTI kérésére. A tűz keletkezésének okát szakértők azonban tovább vizsgálják. Ennek következté­ben csaknem 1 millió forintos kár keletkezett. (MTI) Postabetörés Kisnémediben Újabb postarablás történt, ez­úttal a péntekre virradó éjszaka Kisnémediben. A postától ka­pott tájékoztatás szerint a rablók felfeszítették a községi postahi­vatal ajtaját, és elvitték a páncél- szekrényt, amelyben mintegy 200 ezer forint volt. Áldozatot hoz az építőanyag­ipar is Ha ezekben a napokban éppen nem is érezzük, mégis itt a tavasz megint. Az évszak a természet megújhodása mellett — többi között — az építkezések megélénkülését is hozza. Az ehhez szükséges anyagok termelését ilyentájt szokták fokozni. Vajon milyen ez az igyekezet megyénk üzemeiben, megkezdődtek-e már az erőtelje­sebb szállítások, s hová viszik cikkeiket az idén? Érdeklődésünkre az alábbi válaszokat kaptuk. A Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Részvénytársaság el­nök-igazgatója, Márton István gondterhelten tájékoztatta la­punkat arról, hogy a tavaly ilyen­korinak jnintegy felével mérsék­lődött az igény termékeik iránt, ami valósággal „életveszélyes” helyzetet teremtett az ipartele­pen. Minden bizonnyal bénító- lag hatott piacukra már az ener­giaár-emelés miatti kényszerű gyártmánydrágítás is, a fuvarta­rifák emelése pedig még inkább elriasztotta vevőiket. Olcsóbbak azonban semmiképpen sem le­hetnek, hiszen saját anyagköltsé­geikben hozzávetőlegesen 65 százalékos a gáz, az áram díja, amit nem hagyhatnak megfize- tetlenül. A hazaiaknál tehető­sebb külföldiek — ha még meg is nyerhetnék ajánlataikkal — a nagy távolság ismeretében a vo­nat, a gépkocsi használatátólfél­nek. Tőlünk messzire útnak indí­tani a rakományokat — már szá­mukra is meggondolandó. Pél­dául az osztrákok, akik hajlottak volna az alkura, utóbb a tenge­lyes kiadások miatt vonultak visz- sza tárgyalásaikból... Belföldön másrészt a még különösebb árre­form nélkül dolgozó közeli szlo­vák gyárak kedvezőbb kínálata is rontja a helyzetet. A gomba módra elszaporodott magyar magánvállalkozások valósággal elárasztják behozatalaikkal az országot, es a hazaiak sajnos képtelenek velük versenyezni. — Áprilisban is olyanok a ki­szállításaink, mint máskor feb­ruárban — magyarázza Márton István —, s ezen kitartóbb piac­kutatásunk sem látszik javítani. Pedig ha a tavalyi csúcsot, a 820 ezer tonnás teljesítményt már nem is érjük el a cementben egy­hamar, legalább 600-610 ezres értékesítésre lenne szükségünk az év során, hogy „talpon marad­junk ”. Nem szeretnénk tömeges elbocsátásokat, de ha a kilátása­ink így maradnak, sajnos szá­molnunk kell az egyik termelő vonal leállításával, ami legalább 100 fővel kisebb foglalkoztatást jelentene. Tudjuk, hogy mi a munkanélküliség, igazán csak végszükségben váltunk meg márciusban harminc nyugdíja­sunktól is, s jobb megoldás híján vetettük fel a korhatár előtt 1-2 évvel álló kollégáknak, hogy ta­lán elmehetnének hamarabb a pihenőre. Fájó szívvel búcsú­zunk az adminisztrációban dol­gozóktól is, ha előbb-utóbb rá­visz bennünket a szükség. Ám mit tehetünk mást...? (Folytatás a 2. oldalon) Az ember a hétköznapokon ritkán néz körül. Legalább a csendesebb hétvégéken szánjunk arra időt, hogy sétálgassunk a friss tavaszi levegőn, keressük meg ismerőseinket, nézzünk szét szeretett váro­sunkban. Hiszen minden gond és baj ellenére szép a település: történelmi hangulatot idéz. Legalább szombat-vasárnap érezzük magunkat olyan vándoroknak, akik meg is pihenhetnek a meghitt környe­zetben. A Heves Megyei Hírlap a tájékozottságot, a mindennapi információ biztonságát adja ehhez. Egri összeállításunkat az 5. oldalon olvashatják. (Fotó: Perl Márton) Megújított szervezet Nem elég csak a túlélésre berendezkedni Szűkebb hazánk termelőszövet­kezetei nehéz esztendőt hagytak maguk mögött. A megváltozott közgazdasági környezet, a mosto­ha időjárás megviselte az ágazatot. Az üzemek pénzügyi helyzete, fi­zetőképessége erőteljesen rom­lott. Ezt állapították meg tegnap délelőtt Egerben, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Ér­dekvédelmi Szövetségének kül­döttközgyűlésén. Vágó Józsefe lnök bejelentet­te, hogy miután megyénk nagy­üzemeiben is megkezdődött az átalakulás, várható, hogy az új szövetkezeti törvény tovább erő­síti az egyéni vagy társas vállal­kozások kibontakozását. így az érdekvédelmi szervezetet is meg kell újítani. Éppen ezért szükség van arra, hogy módosítsák a Te- szöv alapszabályát. A küldöttek erről döntöttek és szavaztak. A módosító javaslatnak megfelelő­en a szövetség új neve ezentúl: Heves Megyei Agrár-érdekvédel­mi Szövetség. Az alapszabály pe­dig kimondja, hogy ez utóbbi a szűkebb hazánkban működő mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, vagy ezek részvételével működő gazdasági társaságok, társas és egyéni vál­lalkozók, illetve a szövetkezeti tagok érdekképviseleti, érdekvé­delmi szervezete. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Kovács Ágnest letartóztatta a városi bíróság Fellebbezett az érintett — Füzesabonyban hétfőn határoznak Pénteki számunkban adtuk hírül, hogy az egykori egri városi tanács volt igazgatási osztályvezetőjével szem­ben — őrizetbe vétele mellett — eljárást indítottak hi­vatali visszaélés alapos gyanúja miatt. Lakáscsere-ügy­letek körüli törvénytelenségekkel gyanúsítják, csakúgy, mint egy másik volt tanácsi alkalmazottat. Az illetékes igazságszolgálta­tási szervnél arról tájékoztatták lapunkat, hogy pénteken az Egri Városi Bíróság elrendelte dr. Ko­vács Ágnes előzetes letartózta­tásba helyezését. Dr. Kovács Ág­nes és védője a határozattal szemben fellebbezéstnyújtott be. A kérdésben a jövő hét elején így a Heves Megyei Bíróság hivatott döntést hozni. * * * Mivel dr. Kovács Ágnes jelen­leg Füzesabony jegyzője, ezért a város polgármesteri hivatalában is érdeklődtünk, hogyan tovább. Dr. Pásztor József polgármester a következőket mondta: — Amikor tudomást szerez­tünk a dologról, csütörtökön zárt ülést tartott a képviselő-testület. Azon olyan döntés született, hogy várjuk meg a bíróság állás- foglalását. — Ez most már ismert Önök előtt... — Ennek ismeretében hétfőn rendkívüli zárt testületi ülésre kerül sor. — Mi indokolja az ülések zárt voltát? — Személyes jellegű ügyről van szó, s a szervezeti és műkö­dési szabályzatunk szerint a pol­gármester ilyen esetekben zárt ülést rendelhet el. Jövő hét kedd­jén lesz a rendes vagy soros kép­viselő-testületi ülésünk, amelyen természetesen tájékoztatom döntésünkről a lakosságot. (-y) im, Áprifís 20-án 9 crrakßr A tétovázás miatt elveszhet a lehetőség Miért ne válhatna Eger pénzügyi központtá? ‘Porcelán (Mintabolt m “Eger, Szent János út (Alkotmány u., Szombat: 9-13-ig fútkpznap: 9-18-ig mi Újra rádöbbenünk régi alap­igazságokra, így arra is: minden­nek a gazdaság az alapja. Hiába akarunk nagyszabású terveket megvalósítani, ha nincs hozzá fe­dezet. Csak légvárakat építhet az, akinek nem áll rendelkezésé­re elég pénz. így látja ejzt Szarvas Béla, az MDF egri országgyűlési képviselője is, aki szeretné, ha választókerületéből nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező üzle­ti központ válna. ■ — Már a kezdetektől igyekez­tem összeköttetéseket teremteni az üzleti világban — hangsúlyoz­za. — Mindenki arra hivatkozik, hogy Magyarországon tőkehiány van, s ezért sem az önkormány­zatok, sem pedig a vállalkozók nem képesek komoly lépésekre. Arra törekszem, hogy ezt cáfol­jam. — A képviselők dolga elsősor­ban a törvényhozás. Hogyan építhet emellett ilyen kapcsolato­kat, milyen lehetőségek vannak erre? — Nem úgy fest ez, hogy 4-5 szakértővel leülök megbeszélni egy vidék fejlesztését. Ez a világ letűnt. Egy ismeretlen helyre, személyes garanciák nélkül senki sem szívesen megy. Mindenki látni szeretné az embert az ada­tok mögött. Ha — mondjuk — egy üzleti fogadáson, egy bank- szövetség bankettjén megjele­nünk, megismerkedünk üzlet­emberekkel, vagy — teszem azt — az EGK valamelyik tisztségvi­selőjével. Egy ilyen alkalom sok lehetőséget rejteget magában. — Ez azt jelenti, hogy a politi­ka és a gazdaság mégsem választ­ható el egymástól, csak a kapcso­latuk alapvetően más, mint a ko­rábbi időszakban? (Folytatás az 5. oldalon) Név szerint szavaznak A jövő héten ismét az Ország- gyűlés plenáris ülésének napi­rendjén szerepel a kárpótlási tör­vény, s — a részletes vita lezárása után — határozathozatalra is sor kerül. Mivel továbbra is tekinté­lyes számú, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány­ról kell állást foglalniuk a képvi­selőknek, majd a törvény egészé­ről név szerinti szavazással kell dönteni, így — a megszokottól eltérően — szerdán is plenáris ülést tart a Ház. A kárpótlási törvénytervezet mellett a háromnapos ülés napi­rendjén szerepel még a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Újabb létszámcsökkentések a láthatáron

Next

/
Thumbnails
Contents