Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. április 20., szombat Szovjet mezőgazdasági hitelkérelem Amerikai kereskedelmi körök és kongresszusi képviselők közlése szerint a Szovjetunió nem 0,5 milliárd dollárt, hanem 1,5 milliárdos hitelt kér az Egyesült Államoktól mezőgazdasági termékek vásárlására. A szovjet küldöttséggel folytatott tárgyalásokat követően amerikai illetékesek elmondták: a Szovjetuniónak sürgősen szüksége van a hitelre, mert kukoricát, búzát és esetleg szójababot akar vásárolni. Ha hitelkérelmét Washingtonban pozitívan bírálják el, akkor a gabonát májusban-júni- usban már szállíthatnák is. IMF-hitel Lengyelországnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön három évre szóló 2,5 milliárd dollár hitelt hagyott jóvá Lengyelország gazdasági reformjainak támogatására, illetve az importkőolaj és -földgáz áremelésének ellensúlyozására. A nemzetközi pénzügyi szervezet egyik képviselője elmondta: hiteléért cserében az IMF elvárja, hogy Varsó tartsa ellenőrzése alatt a kiadásokat és az inflációt. Bulgária: tíz év haladék Bulgária 10 év haladékot kap hosszú és középtávú tartozásainak törlesztésére — egyebek között ezt irányozza elő az a megállapodás, amelyet a szófiai kormány képviselői írtak alá a francia fővárosban a Párizsi Klub képviselőivel. Mariana Todorova, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterének első helyettese a BTA bolgár hírügynökségnek adott nyilatkozatában rendkívüli sikernek nevezte, hogy a 11 milliárd dolláros adóssággal küszködő ország ilyen haladékban részesült. Az üdvhadsereg kitüntetése Göncz Árpádnak Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Victor R. Doughty őrnagyot, az Üdvhadsereg magyarországi vezetőjét. Victor R. Doughty átnyújtotta a William Booth-ot, az Üdvhadsereg alapítóját ábrázoló szobormásolatot, az Üdvhadsereg hivatalos kitüntetését. Az indoklás szerint Göncz Árpád sokat tett a magyarországi békés átmenet érdekében. A kitüntetés birtokosai között van Ronald Reaganés Gerald Ford volt amerikai elnök is. Munkaalkalom helyben! Többéves munkákra felveszünk magasépítéshez profi művezetőt, kőművest, ácsot, vb-szerelőt Gyöngyös és Hatvan környéki épületekre. Jelentkezés: Budapest 129-6439 vagy 140-3176 telefonokon 8—9 óra között. r Jól képzett, 3—4 fős felszolgáló társaságot és 2 fő alakartos szakácsot sürgősen alkalmaznánk Egerben, állandóan üzemelő melegkonyhás étteremben! ff X Idegen nyelv előnyben 6576 jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. / rÉKKŐBOLT nytlt az egri Centrum Áruház I. emeletén. Egyedi csiszolású ékszerek 40 fajta ékkőből. Ásványok Erdélyből és Brazíliából. Nyitva: hétfő — péntek 9-13,14-16.30 Kormos Attila ékkőcsiszoló Áldozatot hoz az építőanyag-ipar is P á A selypi Eternitben is nehezen indult az esztendő (Fotó: Perl Márton) „Fel kell hívnom a figyelmet a tényekre, mielőtt meghalok” Csernobil: nyolc-tízezer elhunyt (Folytatás az 1. oldalról) A selypi Eternit műszaki igazgatóhelyettesét, Fehér Zoltánt is meglehetősen borús hangulatban találtuk. — Lassan, nehezen indul az esztendő — mondta. — Máskor ilyenkor, sőt már februárban, januárban is nagyobb volt az érdeklődés munkánk iránt, most pedig úgyszólván csak Békés megyéből, az arzénes víz javításához elkezdett hálózati fejlesztéshez van számottevő megrendelésünk csőből. S ez sem köti le a kapacitásunkat sokáig. Jó, ha egy hónapi feladatot ad gyárunknak. így pedig aligha jön ösz- sze az idei évre tervezett 480 millió forintos árbevételünk. Próbálkozunk, persze, hogy próbálkozunk mi is az exporttal — van reményünk osztrák üzletkötésre —, küldtünk a tűzálló cementünkből az olaszok, egyiptomiak mellett Németországba, Franciaországba és Belgiumba is mutatóba, de mindez még kevés. A kis hazai szállításokból képtelenek vagyunk megélni. Ha nem jön kedvezőbb változás, a II. fél évben bizony már nekünk is mérlegelnünk kell az elbocsátásokat... Fennmaradásunkhoz a szervezeti átalakítás is szóba került. Megtörtént vállalatunk „átvilágítása”, felkészültünk az idegen tőke bevonására, csak még a módjáról nem döntöttünk. A Mátra Gázbetongyár igazgatója, Gyetvai József szavaiból ugyan megelégedés érződött első hallásra, hiszen arról beszélt, hogy az értékesítésben tartják a tavalyi szintet. Ám gyorsan hozzáfűzte: ez inkább egy, még tavaly kezdett akciójuk eredménye. Aki rendelt náluk, annak megígérték, hogy az idei I. negyedévben küldik az árut. Ilyenformán volt már nagyobb mozgás a „házuk táján” az elmúlt hónapokban is, de egyébként bizony érzik az igények mérséklődését. A közületi szállítások erősen visszaestek, inkább csak a saját szervezésű üzletekre számíthatnak. Valójában mintegy negyedrészével csökkent a kereslet a halmajugrai termékek iránt, a múlt évi hasonló időszakéhoz képiest... Ennek ellenére egyébként nem terveznek még létszámleépítést, problémáik közepette is próbálnak bizakodni. Ha másért nem, hát az annyit emlegetett világkiállítás miatt. Hátha meglesz végre, s nyernek rajta valamit! Egyébiránt, nyilván más úton is „tapogatóznak”. Próbálkoznak például a svéd, osztrák piacon, igyekszenek bekapcsolódni a németek Szovjetunióban tervezett lakásépítéseibe. Júniusban Ungváron terveznek kiállítást gyártmányaikból. A Hatvani Kavicsbánya Vállalat az idén lett önálló, ezért különösen fontos számára a fennmaradás — hangsúlyozta Kuti Zsuzsanna főkönyvelő, amikor munkájukról tájékoztatott. Köny- nyebb azonban tervezni, mintsem a tényekkel szembenézni — érződött további szavaiból. — Ha igaz is, hogy máskor sincs nagy forgalom az év elején, most még kisebb a kíváncsiság. Márciusban 15 százalék körüli volt a tavaly ilyenkorihoz mért visszaesés, javulásra jobbára áprilistól számíthatnak. Igazából azonban már régóta csak a kisebb fuvarozók jelentkeznek, a nagy felhasználók rendre elmaradnak. Pedig hatféle minőségben is kínálják nekik a kavicsot, s képesek egészen extra termék biztosítására is. Ha nem kell, amit termelnek, tovább tart a keresletcsökkenés — legalább tíz dolgozóval kevesebbel lesznek kénytelenek folytatni feladataikat. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Egri Gyárában Sándor István igazgató — a megkérdezettek közül egyetlenként — már derűsebben nyilatkozott tapasztalataikról. Mint újságolta: az első negyedévben a tavaly ilyentájinál kereken hárommillió forinttal hagytak többet a vevők házipénztárukban. Fő profiljukban az elmúlt héten is 300 ezer válaszfal- téglához kezdtek, felerészben egriek, Eger környékiek számára. Külön kérésre speciális gyártmányokkal is iparkodnak megrendelőik kedvében járni. Az idei esztendő elejétől csomagolva adják áruikat, s ingyen még fel is teszik azokat a szállító — a múlt év óta csak közúti—járművekre. A közelebbieken kívül a Nyírség, a Jászság s Budapest térsége az, ahová rendszeresen, jobban viszik cikkeiket, főleg a falazóanyagot. így még nemigen gondoltak arra, hogy „felkopik az álluk” az érdektelenség miatt. Marad is a létszám, legfeljebb minőségi cseréről van szó a munkaerőnél. Ha a tavalyi alig fele részében is, de nyereséget terveznek, s például a kemencekocsi-park teljes felújítására tudnak áldozni. Nem teljes a körkép — de talán érzékelteti, hogy a „betevőért” manapság az építőanyag- iparban is komoly áldozatokat kell hozni. Mind nehezebb a helytállás, fokozottabb erőfeszítésekkel sem biztos, hogy elérik a célt. Ilyen helyzetben további, újabb tippeket adni sem könnyű. Csak a reményt táplálhatjuk: a pangás sem örök... Gyóni Gyula Valójában nyolc-tízezer áldozatot követelt a csernobili nukleáris erőműben bekövetkezett robbanás — jelentette ki csütörtökön Londonban a Csernobil körüli zárt biztonsági övezet tudományos igazgatója. Vlagyimir Csernusenkoazan- gol televízió egyik adásában, illetve egy londoni sajtóértekezleten elmondta: a radioaktív fertőzés mértéke a valóságban sokkal nagyobb volt, mint amit a szovjet hatóságok közöltek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A bejelentett 3 százalékkal szemben ugyanis valójában a reaktorból a 190 tonna radioaktív hasadóanyag 60-80 százaléka szabadult ki. Az erőmű 30 kilométeres körzetében 650 ezren tartózkodtak. Közülük — tekintettel arra, hogy bevonták őket a katasztrófát köEmberek százait, főleg palesztinokat tartóztattak le találomra Kuvaitban az iraki kivonulás óta — derült ki az Amnesty International emberi jogi szervezet pénteken Londonban közzétett jelentéséből. A dokumentumból kitűnik, hogy számos személyt megkínoztak vagy kivégeztek. A londoni székhelyű emberi jogi szervezet kéthetes helyszíni vizsgálata megállapította, hogy a kuvaiti hadsereg és fegyveres civil milíciák találomra tartóztattak le embereket az utcán, hurcoltak el otthonukból, végeztek ki nyilvánosan. A letartóztatottakat megkínozták: késszúrásokkal, kénsavval, elektromos árammal gyötörték őket, hosszú ideig orvosi ellátás, élelem és víz nélkül hagyva a foglyokat. A szervezet aktivistái bizonyítévető elhárító munkálatokba — 8-10 ezren vesztették életüket a sugárfertőzés következtében. Csernusenko megindokolta azt is, miért hozta nyilvánosságra a fenti adatokat. Mint mondta, korábban arra számított, hogy a szovjet hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak, s a helyzetet őszintén fogják kezelni. Ot év elmúltával nyilvánvalóvá vált, hogy ezt meg sem kísérelték. — Most — mondta a csernobili katasztrófa miatt ugyancsak jelentős sugárfertőzést elszenvedett tudós, akinek az orvosok mindössze 2-4 éves túlélést jósoltak —, mielőtt meghalok, fel kellett hívnom a világ figyelmét a tényekre. A hivatalos szovjet közlések szerint a nukleáris katasztrófa közvetlen következményeként mindössze 32-en haltak meg. kokkal rendelkeznek tíz ember meggyilkolásáról és több mint 40 személy megkínzásáról. Az áldozatok nagy része palesztin, közülük egyesek jordá- niai, szudáni vagy iraki útlevéllel rendelkeztek. Mások pedig a Kuvaitban élő, de hontalan, nomád beduin törzs tagjai voltak. Bár Kuvaitban az iraki megszállókkal való együttműködésért büntették meg ezeket az embereket, sokan csupán nemzetiségük miatt váltak áldozatokká. Az Amnesty International jelentése szerint a kuvaiti hatóságok biztosították az emberi jogi szervezetet: nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatást újból működésbe hozzák és a felelősöket bíróság elé állítsák. (MTI) Kénsavval, árammal gyötörték őket Az Amnesty International az emberi jogokról Kuvaitban Amerikai szenátus, Európa Parlament: Bíróság ítélkezzen Szaddám bűnösségéről Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely nemzetközi bíróság felállítását szorgalmazza Szaddám Húszéin és a többi irakinábortís bűnös megbüntetésére. A szenátus felszólította a kormányzatot: a javaslatot terjessze a Biztonsági Tanács elé, $ ha az nem hoz lépést az ügyben, akkor Washington az Öböl-háborús szövetségesekkel együtt állítsa fel a bíróságot. Ugyanakkor a dokumentum szerint utasítani kell az amerikai kormányhivatalokat is, hogy gyűjtsenek bizonyítékokat az iraki háborús bűnökre. Hasonló határozatot hozott csütörtökön az Európa Parlament is, felszólítva az EK tagországait: a kurdok elleni népirtás vádjával a Nemzetközi Bíróságnál tegyenek jogi lépéseket az iraki vezetés ellen. / .............................. ^ A z ÉG SZÍ Szinva Szervező és Számítástechnikai Leányvállalat egri kirendeltségének vezetésére keres felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert, aki üzleti kapcsolatai, számítástechnikai szaktudása révén a kirendeltség hardver- és szoftverkereskedelmét nyereségesen irányítaná. Jelentkezéseket részletes szakmai önéletrajzzal a következő címre kérjük: ÉGSZI Szinva Szervező és Számítástechnikai Leányvállalat Kovács Ervin igazgató, 3530 Miskolc, Bacsó Béla u. 26. sz. Telefon: 46/41-800, telefax: 46/41-838. Jelentkezési határidő: a megjelenést követő 10. napig. s_______________ y S zéntarofónak, gátnak kiválóan megfelel Eladó a berlini fal Évtizedeken át azt a célt szolgálták, hogy elválasz- szák egymástól a Németország, illetve Berlin két felében élő embereket. Mai rendeltetésük: telekkerítés, útalaphoz szolgáló zúzalék, hétvégi ház tartozéka. A berlini falról, illetve a belnémet határ kerítéseiről van szó, amelyeket a tavalyi lebontás nyomán dobra vert az „egykori határőrség központi felszámolóegysége”, a Berlintől délre eső Königs- Wusterhausenben. Mint az 1400 kilométer hosszú szögesdrót akadály és a 160 kilométernyi berlini fal fő árverezője, Jürgen Pundt alezredes elmondja, a kereslet erőteljes. Még Ázsiából és Dél-Amerikából is érkeznek megrendelések, elsősorban a berlini fal egy-egy szépen dekorált, színes szegmensére vonatkozóan. Persze, aki ilyenre áhítozik, annak meglehetősen mélyre kell nyúlnia a bukszájába. Egy 6 méter hosz- szú és 3 méter magas, „művészi szempontból értékesnek” ítélt faldarabért legalább 20.000 márkát kell leszurkolni. A kínálatban akadnak jóval olcsóbb darabok is. A legkisebb falszelet — dekoráció nélkül — már 250 márkáért elvihető. Széntároló-, vagy gátépítéshez kiválóan megfelel. Habár a legnagyobb értékük — már csak jelképes mivoltuk miatt is — a berlini fal darabjainak van, ezek pedig csupán töredékét teszik ki a nyolc raktárban felhalmozódott irdatlan készleteknek. Egy márkáért vehető meg például egy tekercs kötözőhuzal, lámpaoszlopot tíz márkáért, az őrtornyokban használt hengeres hősugárzót 25 márkáért lehet megkapni. Rendkívüli ajánlatként említi az alezredes a német-német határon begyűjtött „mezsgyekarókat” — természetesen betonból. A két méter magas, fe- kete-piros-sárga színűre mázolt oszlopok 300 márkáért vehetők meg. — Viszik őket, mint a cukrot — állítja Pundt, aki szerint a vevők érdeklődése országrészenként igen eltérő. A keleti tartományokból érkezettek főleg praktikus dolgokat keresnek: téglát, kerítéselemeket és beton járólapokat a hétvégi telekre. A nyugati tartományokból telefonálókat viszont főleg a szuvenír értékű darabok érdeklik — ők inkább afféle maszek emlékműveket kívánnak emelni a vásárolt darabokból. A vásárlók zöme magánember, a nagy bevételt azonban a Königs-Wusterhausenben megforduló vállalati anyagbeszerzők jelentik az eladó számára. Egy cég például egy kilométer hosszúságú faldarabot vásárolt meg egy feltöltendő kocsifeljáró támfa- lazásához. A berlini Osthafenben pedig a néhai fal darabjai tízezer tonna szenet tartanak „kordában”. Nem csoda, hogy az alezredesnek újabban több idejét rabolja el a tőzsdei árak átböngészése, mint a szolgálati előírások számonkérése. — Résen kell lennünk, mert a vevők minden fillérrel számolnak. Ha nem akarunk rosszul járni, állandóan figyelemmel kell kísérnünk a piaci ármozgást — mondja kacsintva. Ám egy szempontból az itt vásárló mindenképpen jól jár: Németországban példa nélküli módon a felszámolótelepen vett holmira az eladó nem számít fel értéktöbbletadót. Dorogman László Fájó szívvel tudatjuk, hogy DEDE LAJOSNÉ szül. Lesó Mária április 17-én életének 40. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1991. április 22-én 14.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család és a 212. Ipari Szakmunkásképző Intézet dolgozói
