Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

HÍRLAP, 1991. április 13., szombat MEGYEI KÖRKÉP ...yr< Nyárra lesz nyitott kocsi is Gyöngyösön Jó sínen hatod a Gyöngyösön, a Mátravasút garázsában van még egy kistelje­sítményű, régi típusú, de üzem­képes C 50-es mozdony. Jelen­leg pihen, mert már nem búja az emelkedőt Gyöngyös és Mátra- füred között. Helyette társai, a négy darab Mk 48-as dízelgép teljesít szolgálatot a hozzátarto­zó nyolc személykocsival. Baj- csiné Tóth Ida üzemvezető tud­tunkra adta, hogy május elsején csak-csak besegít az immár nosz­talgiát jelentő C 50-es. Gyön­gyös és Lajosháza között még bírni fogja a strapát. A Mátra — Nyugat-Bükki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság­hoz tartozó Mátravasút idei el­képzelései felől érdeklődve azt is megtudtuk, hogy áprilistól va­sárnap és ünnepnapokon is köz­lekedik a kisvonat Gyöngyös és Mátrafüred között. A hétvégi, félóránkénti közlekedésre folya­matosan csak júniustól lehet szá­mítani, de külön igény szerint in­dítanak vonatot. Május elsején nagyobb utasforgalomra számí­tanak. Arra is volt már konkrét példa, hogy a munka ünnepén 10 ezer utast szállítottak a Mát­rába. Ez évben is folytatódik a vasúti pálya korszerűsítése, egyelőre 700 vágányfolyóméter hosszúságú szakasz felújítására van elegendő pénz. A Hírlap ér­deklődésére a 34 főt számláló kis üzem vezetője azt is elmondta, nagyon-nagyon nehezen tudnak talpon maradni, de szerencsére az 1,5 millió forintot is elérő veszteséget az erdő- és fafeldol­gozó gazdaság állja. A Mátravas­út dolgozói mindent megtesznek azért, hogy minimálisra szorítsák az igen költséges fenntartást, s így még a karbantartásokat, kor­szerűsítéseket is saját maguk végzik. Jó hír a kisvonat szerelmesei­nek, turistáknak, helybelieknek egyaránt, hogy a nyán szezonra egy nyitott kocsit is üzembe állí­tanak, amelyet már készítenek műhelyükben, a nyugdíjas kpr- ban lévő régi, jó C 50-es moz­dony szomszédságában. (K. B.) Jótékonysági koncert Boldogasszony Anyánk cím­mel ad hangversenyt Dévai Nagy Kamilla az angolkisasszonyok Pannónia Scara alapítványa ja­vára Egerben. A ma 18.30-kor kezdődő rendezvényen a Sancta Maria Intézet növendékei is köz­reműködnek. A hangversenyt a Kossuth Lajos úti Barátok temp­lomában tartják. Az alapítvány számlaszáma: 725-011079-4. Gyulafehérvári kispapok Az Egerben megrendezett Er- dély-tanácskozás alkalmából a hittudományi főiskola hallgatói gyulafehérvári társaikat látták vendégül. Pénteken a Szeminári­umban a vendégek Pilinszky Já­nos verseiből készült összeállí­tással köszöntötték egri barátai­kat. Batyusbál — függetleneknek A gyöngyösi Függetlenek Klubja ma délután 4 órakor ba- tyusbált rendez a Mátra Művelő­dési Központ 3-as számú termé­ben. A klub tagjai szeretettel vár­nak minden független, magá­nyos, de társaságra vágyó férfit és nőt, gyermeküket egyedül ne­velő apukákat és anyukákat. Keresztrejtvényük nyertesei Az április hatodikán közölt keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése: „Nem tudom, én éppen hogy csak most cseppentem ide.” A helyes választ beküldők közül a következők nyertek könyvutal­ványt: Kecső Pálné (Gyöngyös), Antal Istvánné (Füzesabony) és Sámson Zoltán (Eger). Gratulá­lunk! A mai tizenkettedik olda­lon található feladványunk meg­fejtését április tizennyolcadikáig váijuk szerkesztőségünk címére. Tudományos diákkörök konferenciája Április első hetében rendez­ték mag a huszadik országos tu­dományos diákköri konferenci­át. Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola is több szekció munkájában vett részt. Az intéz­mény 47 főiskolai hallgató 38 dolgozatával pályázott. Ezekkel két első, öt második, nyolc har­madik és hat különdijat szerez­tek. Egy munkát akadémiai arany­éremre javasolt a szakmai bizott­ság. Ennek szerzője: Kurucz Ba­lázs harmadéves főiskolai hallga­tó. Kálnoky­szavalóverseny A Kálnoky Lászlóról elneve­zett országos szavalóverseny a fi­náléhoz érkezett. A döntőt ma délelőtt fél tizenegykor rendezik a Megyei Művelődési Központ­ban, ahol a díszvendégek között lesz a költő felesége — a verseny fővédnöke — és Jókai Anna, a Magyar írószövetség elnöke. A sütőipar tejivójáról volt szó... Tegnapi számunk 13. oldalán Vendégségben a piactéri tej ivó­ban címmel megjelent egy írás. Mivel a gyöngyösi piactéren két tejivó is működik, szükségesnek tartjuk pontosítani: cikkünkben a sütőipar boltjáról, a Magyar Pékség szomszédságában lévő üzletről volt szó... • •• és a gutaütöttek újrajárnak (Folytatás az 1. oldalról) A tudományos üléssel kap­csolatban dr. Halmos Béla osz­tályvezető főorvos, megyei reha­bilitációs szakfőorvos elmondta, hogy 1983-tól végzik Egerben az agyi katasztrófát elszenvedettek, a féloldali bénultak rehabilitáci­óját. A megmaradó képességek kihasználásával, fejlesztésével igyekeznek mozgás- és járóké­pessé tenni őket. Céljuk az, hogy, ha segédeszközzel is, de tudja­nak öltözködni, járni, önmagu­kat ellátni, s ha munkaképes ko­rúak, elhelyezkedhessenek az eredeti vagy új munkakörükben. Mint hozzáfűzte, az országban kevés helyen foglalkoznak hasonló kezeléssel. A tanácsko­zás megszervezésével szakmai munkájukat is elismerték. Az ülésre azokat hívták meg, akik e témakörrel az országban beha­tóbban foglalkoznak, illetve a megyében működő kórházak or­vosait és más szakembereit. Ezért ez szakmai bemutatkozás is volt. Hangsúlyozta, hogy egyre fontosabbá válik ez a terület, mind több a beteg, ezért a közel­jövőben az eddigi 28 ágy helyett 50 ágyon gyógyítanak ezen az osztályon. A betegek köre is ki­bővül, a féloldali bénultakon kí­vül csonttörötteket, gerincsérül­teket, amputáltakat és csípőpro­tézist kapottakat is kezelnek majd. (g. I.) Az egri városi tévében A helyi népszavazásról Hétfőn este 6-tól az egri városi tévében képsorokat láthatnak környezetünk tisztaságáról. Hírt kaphatnak az új megyei főkapi­tány első negyedévet átfogó saj­tótájékoztatójáról, melyet hét­főn délután tartanak. Áz Itthon történt rovat a városi közgyűlés legújabb döntéseiről, az orszá­gos Kálnoky-szavalóverseny döntőjéről tudósít, és természe­tesen bővebb teret kap a szom­bat-vasárnapi Erdély múltja és jövője című egri nemzetközi ta­nácskozás is. A sportrajongók­nak az ESE vasárnapi hazai foci­mérkőzésének összefoglalója szolgál csemegéül, míg a filmba­rátok a várhatóan 19 órakor kez­dődő — Jean Paul Belmondo fő­szereplésével —, Bajkeverőcímű francia filmet választhatják. A hét témája: a helyi népszavazás kérdé­se, mellyel kapcsolatban dr. Este­fán Géza, a polgármesteri hivatal jegyzője lesz az élő adás vendége, aki a szerkesztőkkel a 19-999-es telefonszámon várja a nézők kér­déseit. Az adás szerkeszője: Jónás Zoltán, rendezője: Zakar Zoltán. Hat hónapig Lyonban Soha ilyen lehetőség, állíthat­juk a szokásos kifejezéssel. Lyonba várnak Gyöngyösről olyan fiatal épület- és bútorasz­talosokat, illetve ácsokat, akik­nek ellátásáról az ottani ipartes­tület gondoskodik, és mindezért csupán egy dolgot kell tenniük: megtanulni a francia faipar leg­modernebb technikájának a ke­zelését. Egyetlen feltétel az alap­fokú francia nyelvismeret. Sem­miféle elkötelezettségre nem kényszerülnek a fiatal magyar szakemberek. Franciaországból hazatérve úgy hasznosíthatják szakismereteiket, ahogyan a kedvük tartja. Hasonlóan az elő­zőekhez, fogadnak egy hölgyet is a lyoniak, aki a számítógépes üz­leti adminisztrációt sajátíthatja el egy fél év alatt. Anyagi gondjai ez alatt az időszak alatt neki sem lesznek. Miután a jelentkezés határideje ez év szeptembere, aki nem tud franciául, addig a szük­séges mértékű gyakorlatot meg­szerezheti. A gyöngyösi ipartes­tület esetleg ehhez még segítsé­get is nyújt. Az utazni kívánók a Gyöngyös és Vidéke Ipartestület székházában jelentkezhetnek. V * ■* ’ X ..........rí Szécst András festményei Sütő András „keserű szemű” festőnek nevezi azt a székely származású marosvásárhelyi alkotót, akinek a vásznairól — hangsúlyos tónusokkal — az elhagyott paraszti lakhelyek, a természeti erők tépázta fák és növényzet képében köszön vissza a székelység és a csángóság borongós, mégis hittel teli életérzése. Az eg­ri Megyei Művelődési Központban két hétig látható anyaga Magyarországon készült műveiből állt össze. (Fotó: Gál Gábor) Biztató üvegházak Jobbára inkább gázkészülé­kek — fűtőberendezések—gyár­tásával foglalkozik az Étamax Hőtechnikai Kisszövetkezet üzeme Visontán, de más úton is keresi a „talponmaradás” bizto­sabb lehetőségeit. Az igyekvő „vidéki” kis csapat a piackutatás során így állapodott meg például a bizonyára nemcsak a környék­beli kertészeket, háztáji termelő­ket érdeklő mini üvegházak ké­szítésénél. Többféle változatban is előállították új terméküket, s a bemutatást sem halogatták soká­ig. Láthatták az érdeklődők két nemzetközi kiállításon is, illetve a helyszínen, s megtekinthetik jelenleg is több helyen: Budapes­ten, legújabban pedig az M3-as úton. Az idei tavaszig nem keve­sebb, mint százat szállítottak — nagyobb részt még mindig refe­renciaként, pusztán a tájékozta­tás, a tapasztalatgyűjtés szándé­kával —, de kellő igény esetén hamarosan a sorozatgyártást is elkezdik a primőrkedvelők örö­mére. Új terméknek ígérkezik a csa­ládi otthonok légtechnikáját for­radalmasítható hűtőberendezé­sük is — aminek mintadarajait már szintén kipróbálták a gya­korlatban. További tökéletesíté­sén azonban még dolgoznak, hogy a siker biztosabb legyen. Gázkészülékeik piacát jelen­tősen bővítheti alakuló német kapcsolatuk. A kért prototípu­sokat már régebben kiküldték az érdeklődő partnereknek, jelen­leg éppen a külföldi szabványok­nak megfelelő minősítésüket végzik országhatárainkon túl. „Menet közben” is elvégeztek rajtuk kérés szerinti változtatást, s a későbbiekben hasonló rugal­massággal igyekszenek lerövidí­teni a felkészülési időt. Bíznak abban, hogy e termékeik kíván­ságnak megfelelő teljes kialakí­tásával is rövidesen végeznek, s ősztől már nagyobb tételű meg­rendelések teljesítésén dolgoz­hatnak. (-ni) Bugát Pálra emlékeztek ingyösön Gyöi (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi közgyűlés további részében — dr. Tóth Vilmosné, a 1T1 megyei irodájának igazgató­ja — elmondta, hogy a megyei szervezet emlékplakettjével — Király Róbert egri szobrászmű­vész alkotásával — tüntették ki ez alkalomból dr. Mátyus Lász­lót, dr. Szondi Györgyöt, dr. Bo- dó Sándort, dr. Ripka Kálmánt, dr. Ignáczy Bélát, dr. Légrády Gyulát és dr. Füköh Leventét. A folytatásban Varga Sándor színvonalas, diákkal illusztrált előadása kpvetkezett Bugát Pál életéről és gyöngyösi emlékeiről. Mint érdekességet bemutatták a kórház névadójának születési anyakönyvi kivonatát, amelyet Molnár József helyi muzeológus kutatott fel. A dokumentumok egyértelműsítik, hogy Bugát Pál az orvos, a nyelvújító 1793. ápri­lis 12-én született. Nagy tetszést keltett dr. Szentágothai profesz- szor színes méltatása Bugát Pál­ról. Kiemelte, hogy a TIT előd- szervezetének, a Magyar Termé­szettudományi Társulatnak két­ségtelenül az eszmei, szervezeti alapítója volt a gyöngyösi szüle­tésű orvos, akinek anatómiai meglátásai zseniálisnak bizo­nyultak, emellett pedig kimagas­ló hazafi volt. Dr. Fülöp Lajos egyetemi ad­junktus Bugát Pál érdemeként emelte ki: ő volt az első nyelvújí­tó, aki bebizonyította a magyar nyelv használatát az orvosi és természettudományi szakiroda- lomban. Saját szóalkotó mód­szere révén több mint ezer szó fűződik nevéhez. Az emlékülés végén Gyön­gyösön megkoszorúzták a kór­ház főbejárata előtti Bugát Pál- szobrot, ahol dr. Nagy János or­vos-igazgató emlékezett meg az intézmény névadójáról. A Berze Nagy János Gimnáziumban a tisztelet és hála virágait helyez­ték el az egykori diák emléktáb­lájánál. Korcsog Béla Speciális tanterv alapján Ötévfolyamos képzés az egri Gárdonyiban Az egri Gárdonyi Géza Gim­názium tantestületének javasla­tára — a polgármesteri hivatal és a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium támogatásával — ez év szeptemberétől új színfolttal gazdagodott az iskolaváros. In­tenzív nyelvoktatás céljával egy tanulócsoport számára úgyneve­zett nulladik évfolyamot indít az iskola. Mint dr. Nagy Andorné igaz­gató elmondta, speciális tanter­vűkben a heti húsz óra angol nyelv mellett még szerepel négy óra magyar és három óra mate­matika, valamint három óra test­nevelés. Az idegen nyelv elsajátí­tása mellett a helyesírás és be­szédkészség, a kreatív gondolko­dás fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés is fontos cél. Az új struktúra ötéves gimnáziu­mi képzést jelent, melynek kere­tében az első osztály, de legké­sőbb a második osztály végére angolból közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsgát tehetnek a tanulók. A továbbiakban lehető­ség nyűik a második idegen nyelv elsajátítására, illetve — az ötödik év végén — az érettségi letételére. A felvételi vizsgára 160-an je­lentkeztek. Alapvető anyanyelvi és matematikai kézségükről és általánoos műveltségükről adtak számot. A felvett tanulók szülei számára megbeszélésen ismerte­tik az együttműködéssel kapcso­latos elgondolásokat. Horton sem rózsás a helyzet A község közrendjével foglalkoztak a képviselők Borítóján a Magyar Köztársa­ság címerével megjelentek im­már az új személyi igazolványok, amelyeket a 14. életévüket be­töltött fiatalok kapnak. Ezek szétosztását, kiadását meg is kezdte a hét folyamán a hatvani városi rendőrkapitányság. Az eddiginél jóval kisebb, karcsúbb, színes arckép befogadására is al­kalmas, ugyanakkor kevesebb adatra „kíváncsi” személyi ok­mányokat Hatvanon kívül Hor­ton és Csányban is megkapták már a diákok, s a munka folya­matosan halad a város iskolái­ban. Egyébként a hét eseményei­hez tartozik még Horttal össze­függésben, hogy a helyi önkor­mányzat képviselő-testületi ülé­se most foglalkozott a közrend, közbiztonság helyzetével, amelyről Vidra Endre rendőr törzszászlós, körzeti megbízott számolt be. Ebből tájékozódhat­tak a képviselők arról, hogy a múlt esztendőben csaknem hat­van bűncselekményt követtek el a településen, ami lényegesen meghaladja az előző évi száma­datot. Ebből legtöbb volt a lopás, betöréses lopás, s aggasztóan magasra szökött az ittas jármű- vezetések száma, ami természe­tesen „illő” következményekkel járt. Dr. Jusztin Ferenc városi fő­kapitány ez utóbbiak kapcsán azon véleményének adott han­got, hogy bizonnyal hasznos len­ne, ha Horton is ki lehetne fej­leszteni a polgárok köréből ver­buválódott önkéntes rendfenn­tartó, rendőrző csoportot, ame­lyek Heves megyében, köze­lebbről Hatvanban is már hóna­E ok óta növekvő sikerrel töltik e szerepüket. Az árva sárga mozdulatlansága... Eleinte csak félvaksin hunyor- gatott, mint Jumurdzsák, meg­maradt fél „lámpájával”. Mára már az ajtaját is kitárta, remélve, nemcsak a szőlősorok között nyargalászó szél keres helyet benn magának. Vár valakire, aki még körüljárná, megszemlélné, észrevenné régi értékét, és cset- tintene: „sebaj, hiányzik róla ugyan ez is, az is, de azért még nem holmi, szemétrevaló ka- cat...” S akkor talán még átjárná valami remény, régi erő, amelyet szunnyadásra késztettek vala­kik, akik — úgy tűnik — immár sorsára hagytak. Ott, a szőlőtő­kék mellett, ahol semmi hasznát nem lehet venni kongó „pocak­jának”, amely egykoron hörögve emésztette, érlelte a nemes be­tont. S lekonyult csúzdájának, amelyen annyi, de annyi építő­anyag ömlött a fundamentumok, házfalak zsaluzatába. A mattá kopott kormánykeréknek, amely mindig arrafelé irányította a behemót járművet, amerről kőművesek, vasbetonszerelők vaskos tréfáit sodorta a jó idők szele... ...De érzi, elmúlhattak a jó idők, ki épít ma már, ki váija la­pátnyélre támaszkodva a zörgő­hörgő puttonya tartalmát? Hogyne erezné, hiszen nem fo­gadja már be sem Kerecsend, sem Eger. Csupán az útszéli tisz­tás, ahol őszre ismét beleolvad az évszak színeibe árva sárga moz­dulatlansága. Ha tengeralattjáró lenne, ta­lán még dalt is komponálnának róla, de miután csak egy elhagya­tott autóroncs — fütyülnek ra...l (s)

Next

/
Thumbnails
Contents