Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. április 13-, szombat Gorbacsov a szigetvitáról Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő szerint a Szovjetunió és Ja­pán közötti területi vitát csak lé­pésről lépésre lehet megoldani. A szovjet elnök ezt egy japán té­vétársaságnak csütörtökön Moszkvában adott interjújában mondta, amelyből tegnap reggel sugároztak részleteket Tokió­ban. Gorbacsov az interjúban el­ismerte, hogy mindaddig nem le­het aláírni a szovjet — japán bé­keszerződést, amíg nem rende­zik a két ország között a Kuril- szigetek miatt több évtizede hú­zódó területi vitát. Érvényben a tűzszünet New York-i idő szerint csü­törtökön este 6 órakor (közép­európai idő szerint éjfélkor) át­nyújtották Irak ENSZ-képvise- lőjének a Biztonsági Tanács el­nökének levelét, s ezzel hivatalo­san életbe lépett az Öböl-beli konfliktust részlegesen lezáró tűzszünet. Ennek előzménye volt, hogy Irak április 6-án hiva­talosan értesítette a BT elnökét a tanács 687. számú határozatá­nak „visszavohhatatlan és felté­tel nélküli” elfogadásáról. A BT április 3-án fogadta el 687. szá­mú határozatát, amely a többi között kimondja Irak tömeg- pusztító fegyvereinek megsem­misítését, az Irak elleni fegyver­szállítási embargó érvényben maradását, Irak kártérítési köte­lezettségét. Az EK-tagság ára? A kelet-európai gabonakeres­kedők csütörtökön arra igyekez­tek rábírni az Európai Közössé­get, hogy nyissa meg piacát me­zőgazdasági termékeik előtt. Lacfi Dániel, a magyar Gabona Kereskedelmi Kft. ügyvezető ve­zérigazgatója az EK gabona- és takarmánykereskedelmi bizott­sága (Coceral) éves találkozóján kijelentette: árthat az EK-ról a közvéleményben kialakult kép­nek, hogy vonakodik agrárter­mékeket vásárolni a kelet-euró­pai volt kommunista országok­tól. Magyarországon bizonyos körökben nyíltan beszélnek ar­ról, hogy Budapest EK-tagságá- nak ára az, hogy összeomlik a magyar mezőgazdaság — mond­ta a vezérigazgató. Dél-Afrikáról... A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság Végrehajtó Bizottsága vasárnap kezdődő négynapos ülésén kiemelkedően fontos té­maként foglalkozik a Dél-Afri­kai Köztársaság esetleges vissza­térésének lehetőségével és mód­jával az olimpiai mozgalomba. A dél-afrikai sportolók talán újra szóhoz juthatnak, Barceloná­ban, a XXV. nyári olimpia szín­helyén. Segíti Bush döntéseit Magyar orvos a Fehér Ház egyik ráktanácsadója Dr. Jakó Gézát, a bostoni or­vostudományi egyetem tanárát kinevezték annak a háromtagú testületnek a tagjává, amely a rák elleni harc kérdéseiben segíti ta­nácsaival George Bush elnök döntéseit. A rákkutatásokra csak az állami közegészségügyi intézet évi kétmilliárd dollárt költ. Jakó professzor 1954-ben végzett a Semmelweis egyete­men, s 19'56-ban a Péterffy Sán­dor utcai kórházban szervezett mentőszolgálat egyik vezetője volt. Munkatársai közül dr. Tóth Honát kivégezték, Lambrecht Józsefet 10 évre ítélték. Jakó a Harvard egyetemen tanult to­vább, s a 60-as évek vége óta fül- orr-gégészként tanít, kutat a bostoni egyetemen. A mikrose- bészetben, a lézerek sebészeti al­kalmazásában elért eredményei a legismertebbek. Úttörő szere­pe volt azokban a kutatásokban, amelyek eredményeként műtéti úton kezelhetik a teljes süketséget. Kutatásai évek óta budapesti és kaposvári kollegáival együtt folynak; amint Jakó professzor az MTI tudósítójának elmondta, legújabban közösen fejlesztettek ki olyan szívsebészeti műszere­ket, amelyekkel a mellkas teljes felnyitása nélkül végezhetők el műtétek. Eredményeikről ősszel számolnak be az Egyesült Álla­mokban. Több mint 60 millió dollár a tét Kuba megtartja a gerillák pénzét? Havannában csütörtökön hi­vatalosan is megerősítették, hogy Argentína diplomáciai jegyzéket intézett Kubához, melyben azt állítja, hogy a Mon- toneros argentin gerillaszervezet a 70-es években több mint 60 millió dollárt helyezett el a szi­getországban. Argentína egyút­tal kérelmezte ennek az összeg­nek a visszaadását. Argentin sajtójelentések már a hét közepén tudni vélték, bizo­A szovjet kormánynak eltö­kélt szándéka, hogy a termelés növekedésétől tegye függővé a bérek emelését — mondta Va- lentyin Pavlov szovjet miniszter- elnök a szovjet szakszervezetek vezetősége előtt. A szovjet kor­mányfő csütörtök este ismerte­tett beszédében közölte: az idei első negyedévben 10 százalékkal csökkent a szovjet nemzeti jöve­delem. Pavlov szerint a helyzetet to­vább nehezíti a bányászok öt he­Románia az ország politikai fordulata óta először kapott hi­telt a Nemzetközi Valutaalaptól: az IMF vezető testületé csütörtö­kön 517 millió dolláros hitelt sza­vazott meg a gazdasági átalakítás támogatására. Mértékadó körök szerint az IMF vezetése „igen ambiciózusnak” ítélte a beter­nyítékok vannak arra, hogy a nyolc évvel ezelőtt feloszlott szervezet vezetői Kubába mene­kítették — jórészt váltságdíjak­ból szerzett — pénzüket. Ramon Sanchez Parodi kubai külügyminiszter-helyettes csü­törtökön közölte, a kubai kor­mány nem ismeri el az argentin követelés indokoltságát, bár azt — az argentin kérésnek megfele­lően — továbbították a kubai bí­rói hatóságokhoz. te tartó sztrájkja, amelynek kö­vetkeztében eddig 5 kokszoló művet kellett leállítani. A kohá­szat a szénhiány miatt eddig 5 millió tonna hengerelt áruval ke­vesebbet juttatott a gazdaságnak. A kormányfő határozottan ér­tésre adta, hogy a jövőben csak az állami árakkal dolgozó válla­latok számíthatnak központi tá­mogatásra. Azok, amelyek áttér­tek a szerződéses árakra, a piaci viszonyok között kell, hogy tal­pon maradjanak. j esztett román terveket a piac- gazdasági keretek megteremté­sére, a privatizálásra, a költség- vetési hiány csökkentésére, az árrendszer (már megkezdett) re­formjára, a kereskedelem libera­lizálására. Az első hat hónap után a helyszínen mérik majd fel a haladást, a hitel felhasználását. Heves harcok Afganisz­tánban A kabuli rádió csütörtöki köz­lése szerint heves harcok folynak az afgán főváros környékén, de a kormánycsapatok súlyos veszte­ségeket okoztak az ellenségnek. Az afgán ellenzék március vé­gén — pakisztáni katonai támo­gatással — nagy sikert ért el egy hadászati jelentőségű határvá­ros, Hoszt bevételével, s az egyik ellenzéki csoport vezetője már akkor közölte, hogy harcosai ha­marosan Kabul ellen is offenzí- vát indítanak. Nyugati katonai szakértők azonban úgy vélik, hogy az afgán fegyveres ellenzék — legalábbis pülanatnyilag — „még nem ké­pes” Kabul bevételére. Halottak, sérültek, eltűntek Tegnap reggelre még mindig nem sikerült eloltani azt a ciprusi zászló alatt hajózó tartályhajót, amely csütörtökön gyulladt ki a genovai kikötő közelében. A fe­délzeten egyelőre ismeretlen ere­detű robbanás történt, a hajó va­lósággal kettévált, és teljes nyers­olaj rakománya a tengerbe öm­lött. A kikötői hatóságok csütör­tök esti hivatalos jelentése sze­rint a szerencsétlenségnek 2 ha­lálos áldozata és 31 sérültje volt, 3 személy — köztük a hajó kapi­tánya — eltűnt. Nehezíti a hely­zetet, hogy az egyik súlyos sérült nem szerepelt a 35 tagú legény­ség listáján, így elképzelhető, hogy illegális utasok is voltak a hajon. A béremelés a termelés növekedésétől függ IMF-hitel Romániának Kádár Béla szerint: Hazánk jövőre túljut a modellváltás nehezén A magyar gazdasági helyzet minden nehézség ellenére viszonylag kedvezően alakul, az ország meg tudta és meg tudja őrizni nemzetközi fizetőképességét, és jövőre túljut a modellváltás és a külgazdasá­gi súlypontváltás nehezén — hangsúlyozta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere azon a nemzetközi szemináriumon, amely az ausztriai Bad Ischl üdülőhelyen szerdán kezdődött a Ke­let-Nyugat kereskedelemről. A témakörben évente hagyo­mányosan tartott szakmai ta­nácskozáson ezúttal mintegy 50 szakember vesz részt, többek kö­zött a német és az osztrák üzleti világ képviselői, valamint öt ke­let- és közép-európai ország kül­kereskedelmi szakértői. A ma­gyar miniszter tartotta a szemi­nárium megnyitó előadását, majd csütörtökön ismét felszó­lalt a szeminárium vitájában. Kádár Béla bevezető előadása a magyar gazdaság helyzetéről, fejlődési kilátásairól és nyugati államokkal — elsősorban a né­met nyelvterület országaival: Németországgal, Ausztriával és Svájccal — való kereskedelmi kapcsolatairól szólt. A miniszter rámutatott, hogy Magyarorszá­got a keleti kereskedelem össze­omlása tavaly igen nehéz hely­zetbe hozta, és emiatt még az idén is sok gonddal kell megküz­denie, de a gazdaság keleti piaci kiesését sikeresen pótolja, és az ország az átmenetileg leromlott körülmények között is teljesíteni tudja adósságszolgálati kötele­zettségeit. A magyar dollárex­port értéke az 1988. évi 4,2 milli- árdról a múlt évben 7 milliárdra emelkedett, idén pedig várható­an 10 milliárd körül lesz. A kül­gazdasági súlypontváltás ered­ményességét mutatja, hogy a magyar külkereskedelmi forga­lomból csak a németnyelvű or­szágok tavaly már egyharmaddal — a közöspiaci államokéval csaknem azonos arányban — ré­szesedtek, 1991-ben pedig ez a hányad még tovább növekszik. E piacváltásnak is köszönhetően tavaly, először az ország külföldi adósságállománya ECU-ben számítva — tehát a dollár árfo­lyamváltozása szerint is mérve — valamelyest csökkent. A szeminárium második nap­ján az egyik legnagyobb osztrák bank, a Credit Anstalt egyik ve­zető munkatársa a magyar elő­adó tényekkel illusztrált fejtege­téseit és az ezekről folytatott vita megállapításait figyelmen kívül hagyva és különbségtétel nélkül igen kedvezőtlen képet festett a kelet-európai államok, köztük Magyarország gazdasági állapo­táról és jövőjéről. Előadásában tájékozatlanság­ra valló megjegyzéseket tett a KGST feloszlatásának elhalasz­tásáról, és úgy vélekedett, hogy a kelet-európai országoknak nyu­gati irányú „versenyfutásuk” he­lyett inkább továbbra is az egy­más közötti kereskedésre kellene berendezkedniük, mert az ottani piacok megszerzésére és a Nyu­gattal való integrálódásra lénye­gében nincs esélyük. Elmondta még, hogy a nyugati bankok Ke­let-Európábán a térség államai­nak bizonytalan fizetőképessége miatt elsősorban mai kinnlevő­ségeik visszaszerzésére töreksze­nek, nem pedig az új hitelezések­re. Kádár Béla az előadás után új­ra felszólalt a fórumon, s vitába szállt az osztrák bankszakember nézeteivel. Leszögezte: a KGST megszüntetésének elhúzódásá­hoz nem célszerű elhamarkodott észrevételeket fűzni, mivel az er­re vonatkozó tárgyalások még folynak. Azok az aggályok pe­dig, amelyek megkérdőjelezik Magyarország fizetőképességét és fizetési készségét, valamint termékeinek nyugat-európai versenyképességét, egyszerűen nincsenek összhangban az ellen­őrizhető tényekkel, a valóságos magyar tapasztalatokkal. A ma­gyar külkereskedelem a keleti visszaesést kellően ellensúlyozni tudta a nvugati áruértékesítésre való átállással, jövőre pedig, amikor minden jel szerint létre­jön a Közös Piaccal való társulási szerződés és az EFTA-val való szabadkereskedelmi megállapo­dás, az ország exportlehetősegei tovább szélesednek. Az olyan banki felfogás tehát, amely két­ségesnek látja a magyar gazdaság finanszírozását, teljesen alapta­lan. Igaz, hogy egyes nyugati ke­reskedelmi bankok tavaly tavasz- szal, a szabad választások körüli időszakban bizonytalanságra és a korábbi ellenzék hatalomra ke­rülésével Magyarország gazda­sági összeomlására és fizetéskép­telenné válására számítottak, ezért mintegy másfél milliárd ösz- szegű pénzüket hirtelen kivon­ták az országból. Ezek a számítá­sok azonban szerencsére nem váltak be, és a magyar gazdaság külső finanszírozása erre az évre is megoldódott. A meggyőző té­nyek alapján jogosan várható, hogy ezek a bankok is hamaro­san megváltoztatják a téves hely­zetmegítélésben tükröződő ma­gatartásukat — mondta a Bad Fschl-i tanácskozáson a magyar miniszter. Siroki vádak, szajlai cáfolatok (Folytatás az 1. oldalról) Szajlán, a Búzakalász Terme­lőszövetkezet központi irodájá­ban Juhász András tsz-elnök és Harcsa Józsefiőkönyvelő fogad. Már az elején leszögezik: a Bara- nyi János által említett ügyeket a tsz ellenőrző bizottsága is meg­vizsgálta, azonban nem talált semmiféle szabálytalanságot. — De talán kezdjük a traktorral — mondja Harcsa József, majd ki­fejti, hogy a tsz-nek valóban volt kapcsolata a lőrinci szovjet ala­kulattal, viszont a T-150 K típu­sú traktort egy Magyarországra hazatelepülő szovjet állampol­gár hozta be az országba, szabá­lyos vámpapírokkal. A gépet kedvező, 70 százalékos áron fel­ajánlotta a termelőszövetkezet­nek, amely — az APEH-et és jo­gászokat is megkérdezve — meg­vásárolta azt, mert szükség volt rá. A traktor tehát „tiszta úton” került be az országba. A továbbiakban Juhász And­rás elnök viszi a szót. Mint kifejti, a siroki hulladéklerakó telep va­lóban tervbe volt véve, de nem kommunális hulladékot, hanem az észak-pesti szennyvíztelepen kezelt iszapot kívánták lehozni a község határába, feltéve, hogy ez az iszap megfelel a kért szabvá­nyoknak. Oda vinnék a tsz-nél keletkezett trágyát és szennyvi­zet is, de csak akkor, ha ezek az iszappal keverve komposzt mi­nőseget adnának, vagyis egyálta­lán nem szennyeznék a környe­zetet. Az ügyben még nem szüle­tett döntés, a tsz mindenesetre kikérte a Környezetvédelmi Hi­vatal engedélyei (az elvileg hoz­zájárult), geológussal is megvizs- gáltattáíc a területet, április 19-re pedig helyszíni bejárást tűztek ki, amelyre az összes illetékes ha­tóságot meghívták. Azonban tu­lajdonképpen minden a siroki önkormányzat állásfoglalásától függ. A bérezésről: ahogy az el­nök elmondja, olyan variációt fogadott el a tsz-vezetőség, amely lehetőség szerint motivá­ciót kell jelentsen a dolgozók­nak, hogy érdekeltek legyenek a termelésben. Az erdészek eseté­ben átlagszámokat vettek, ame­lyeket az erdészeti ágazat veze­tője adott meg (akinek a fizetése egyébként a kerületvezető erdé­szek juttatásának függvénye), és mindamellett, hogy az erdészek­nek ezzel nőtt a fizetésük, a tsz árbevétele is javult. Persze, ez utóbbihoz az is hozzájárult, hogy minden egyes dolgozó (az elnök, a főkönyvelő is) teljesítménybér­ben tevékenykedik. Az erdészeti feltáró úttal kap­csolatban is cáfol Juhász András. Úgy gondolja, Baranyi panasza valójában a tervezést végző vál­lalat megsértése. A nyomvonal ugyan már korábban készen volt, ám az útra kőalapot kellett hordani, tehát tényleges munka­végzésre volt szükség, a munkát pedig a tervezők előírásai alap­ján végezték el. Az állami támo­gatás (mely az összes költségek 40 százaléka) egyébként is a terv alapján jár, az illetékes miniszté­rium jóváhagyásával. Ezt a jóvá­hagyást megkapta a Búzakalász Termelőszövetkezet. Az elnöknek a rendszerválto­zás kérdéséről szintén megvan a véleménye: — Minden tsz-vezető számá­ra az a legfontosabb, hogy tudja, merre tartson. Szerintem a tsz- vagyon szinten tartása, a dolgo­zók becsületes megfizetése, a termékek értékesítése a legfon­tosabb feladat. Csak azt tudom mondani, hogy ennek érdekében a jövőben meg több munkát kö­vetelünk mindenkitől, már csak azért is, hogy a leendő utód ne a padlóról kezdjen mindent. Ezt szeretném, és ezért, ha kell, le­szek maradi, pedig az elmúlt rendszerben nem voltam párt­tag, és most sem vagyok az. Amíg a tagság megbízik ben­nem, meghagy az eddigi poszto­mon, addig minden erőmmel azon leszek, hogy a termelőszö­vetkezet eredményesen gazdál­kodjon. Rénes Marcell Nincs idő Most, hogy Csengey Dénes meghalt, elmulasztott beszél­getéseink járnak az eszemben. Annak idején egyetemista ko­runkban számtalan éjszakát virrasztottunk át, sokszor vál­tottuk meg a világot. Cigaret­tafüstös, sörízff «szakák vol­tak ezek, amelyekre fejfájós, hideg józanságu hajnalok kö­vetkeztek. Minden rezzenés­telennek, megmásíthatatlan- nak tűnt, a viták elméietiesek voltak, s ezért haszontalannak is látszottak. Aztán jöttek a közös pró­bálkozások, a társadalmi Já­téktér helyett modellek. Tá­borokat szerveztünk, ame­kal és középiskolásokkal két hétre az általunk elképzelt kö­zösségeket teremtettük meg. Aztán letelt a bő tíznapos s újra következtek a Emlékszem, egy la­kitelki hajnalon cigányokkal kísértettük magunkat a vas­j? Ifjúkori já­ték? Talán mindegyik, talán egyik sem. Következett az élet, a gyor­san felfordult világ. Déncst másfelé vitte sorsa. Ahogy máshová került a sok egykori jóbarát, akik közül nem egy más párt vezetőségébe került. Csengey Dénes nagyon hitt valamiben, s akik követték, nagyon hittek benne. Az MDF első országos gy űlésén a legtöbb szavazattal választot­ták az elnökségbe. Alelnök lett és országgyűlési lő. Politikai szét Olyan, akit lehetett szeretni gyűlölni, csak egyet nem: kö­zömbösnek lenni vele kapcso­latban. Amikor a televízióban feltűnt, először megmoso­lyogtam, mint amikor az em­ber régi, kedves ismerőst lát a képernyőn. Aztán már ő lett „a Csengey”. Gondoltam, lesz még időnk megbeszélni ifjúkorunk okán, hop- mivel nem értek epet, mit latok más­ként, mint ő. S igyekszem megér­teni, sajátos szempontjait. Ügy éreztem, van erre időnk. De be kell látnom, hogy nincs. Olyanok leszünk, mint a félig elszívott cigaretta, mint a félig kiivott pálinkás­pohár... Gábor László ............ "..........X ( Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TERENYEI JÓZSEF ny. kereskedő 1991. április 11-én, életének 69. évében elhunyt. Temetése április 15-én, 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. Gyászoló család ^ A HELIX > Élelmiszeripari KFT. recski telepén megkezdte az ÉTICSIGA­FELVÁSÁRLAST. A 3 napig éheztetett, exportminőségű, minimum 30 mm házátmérőjű élő éticsiga felvásárlási ára 65 Ft/kg. A 300 kg felett szállítókkal külön megállapodást kötünk. Bővebb felvilágosítás személyesen a Kft. egri _ irodájában: Eger, Knézich K. u. 2., vagy telefonon, Eger: 11-644, Recsk: 3. > ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents