Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-07 / 56. szám

HÍRLAP, 1991. március 7., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Az árdzsungelben az üzletember önmagát is becsapja „Én táncolnék véled,,.” Az Egri Ifjúsági Házban a tanfolyamzáró bálon mutatkoztak be az in­tézmény tánciskolásai szüleik, ismerőseik előtt. Felvételeink a mű­sorban szereplő klasszikus táncok egy-egy szép mozzanatát örökítet­ték meg. (Fotó: Gál Gábor) A „nyugatosok” kárpótlása A jogszabályt készítik elő Képviselői fogadónapok Szarvas Béla országgyűlési képviselő március 8-án, pénte­ken délután 4 órától Felsőfár- kányban, a községházán, Po- korny Endre országgyűlési kép­viselő pedig aznap délelőtt 10- től Atkáron tart fogadónapot. Ezúton is kérik az állampolgáro­kat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal keressék fel őket. Polgárvédelmi egyesület Tenken A közelmúltban Tenk lakói­nak kezdeményezésére megala­kult a helyi polgárvédelmi egye­sület. A több mint félszáz tagot számláló társadalmi szervezet el­nökének Tóth Károly autóbusz- vezetőt, a község lakóját válasz­tották. Horgászati tilalom Az Országos Horgászrendnek megfelelően március 1-jével horgászati tilalom van a ragado­zókra. Nem szabad csukát fogni március 1-jétől 31-ig. A tiltás va­lamennyi megyei vízre érvényes, a ragadozó halak ívása miatt. Több olvasónk kérésének meg­felelően külön felhívjuk a figyel­met, hogy a tiltás az egerszalóki tározón is érvényben van. Változik a helyszín Az egri mezőgazdasági szakis­kolában március 10-re, vasár­napra meghirdetett méhészelő­adás helye megváltozik. A Szé­chenyi u. 23. szám alatti méhész­klubban tartják rendezvényüket. Dr. Vicze Ernő sok hasznos in­formációval szolgál majd az ér­deklődőknek. Kiállításra készülnek Kálban- Négy éve működik Nagyné Józsa Hilda tanárnő vezetésével Kálban a helytörténeti szakkör. Gyűjteményükből májusban ki­állítást szeretnének rendezni. Ezért kérik a helyi lakosokat, hogy akik régi emlékeket őriz­nek a településről, bocsássák a szakkör rendelkezésére. Nyílt műsorok angolul Az egri Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola angol tanszé­ke neves előadók közreműködé­sével nyílt műsorokat szervez az angolul tanulóknak, illetve az angolul oktató tanároknak. Az első foglalkozást március 7-én, csütörtök este 6 órakor tartják a Líceum épületében levő tanszé­ken. Ezúttal a nyelvi játékokról lesz szó az angoltanulásban. Március 21-én, 28-án, április 11- én, 18-án délután 4 órai kezdet­tel várják az érdeklődőket az epi- lített helyszínre. Szó lesz többek között az ausztrál képzőművé­szetről, drámatechnikák alkal­mazásáról az angolórán, arról, hogy az amerikai egyetemekre hogyan jelentkezhetnek magyar érdeklődők, továbbá a modem brit irodalomról is. A záróese­ményt május közepére tervezik Egerben, egy nagyszabású show- műsor keretében. A programok­ról részletes felvilágosítást a főis­kola angol tanszékén Seressné Balogh Katalin ad a 10-466-os telefonon. Megyei döntő Egerben A Kálnoky László országos szavalóverseny megyei döntőjét március 12-én, kedden délelőtt 10 órakor rendezik Egerben, a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Ezen szűkebb ha­zánk középiskolás diákjai, vala­mint főiskolai hallgatók vesznek részt. A verseny fő védnöke és vendége a költő özvegye, Kál­noky Lászlóné lesz. A kilencedik kötet Az elmúlt években a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége könyvsorozatot indított Évfordulóink a műszaki és természettudományokban címmel. Ez a maga nemében egyedülálló kezdeményezés le­hetővé teszi, hogy szamba ve­gyék a magyar tudományos élet valamennyi meghatározó ese­ményét. Szó esik a felfedezések­ről, a találmányokról, intézmé­nyek, gyárak, iskolák, jeles alko­tói műhelyek, szakmai egyesüle­tek és tudós társaságok tevé­kenységéről. A napokban jelent meg immár a kilencedik kötet, amely egyedi kiadvány, és a ha­zai tudományos élet jeles egyéni­ségeinek munkásságát mutatja be. (Folytatás az 1. oldalról) — Munkánkat, észrevételein­ket talán elég jól érzékelteti az a nemrégi reprezentatív összege­zés, ami 664 hálózati egység ta­valyi megkereséséből született, s a jelenlegi helyzetre is enged kö­vetkeztetni. Annál inkább, mivel ezúttal — korábbi hagyománya­inktól eltérően — szűkebb kör­ben már egy szolgáltatási terület vizsgálatára is sort kerítettünk — részletezte a felügyelőség megyei vezetője. — Nos, hogy a lényegre téijek: látogatásaink alkalmával, amikor az ármagatartásra vol­tunk figyelemmel, az üzletek 83 százalékában végeztünk próba- vásárlást. Meglepett, lesújtott bennünket a felismerés: az ese­tek 19 százalékában találkoz­tunk téves számolással. Vagy az eladó csapta be magát, vagy a ve­vőt rövidítették meg, de túlnyo­móan — az előbbi eset kétszere­sében —sajnos a fogyasztót káro­sították. S ha egy-egy ilyen meg­károsítás átlagosan nem is érte el egészen a nyolc forintot, érték­ben az előzőén tapasztaltak alatt marad valamivel, kevésnek sem­miképpen sem nevezhető. Ak­kor sem maradhat szó nélkül, ha a tévedésekben úgyszólván a leg­ritkábban lehetett felismernünk a szándékosságot. Sokkal inkább a sűrű árváltozásokkal, a szinte nyomon követhetetlen emelések­kel magyarázható a botlás, a vét­ség. — Sokan másra is panaszkod­hatunk. A kereskedelmi felügye­A megyeszékhelyen, a Cse- bokszári-lakótelepen lakók az idén azt tapasztalhatták, hogy a Kallómalom utca 88. szám alatti helyett az Elektromos Karban­tartó Vállalat Katona tér 9. szá­mú épületében lévő részlegéhez kell bejelenteniük háztartási ké­szülékeik meghibásodását. A 2-es szerviz vezetőjétől, Bánszki Lászlótól megtudtuk, hogy az átszervezésre a költségek csökkentése érdekében volt szükség. A Katona téren ugyanis a cégnek voltak kihasználatlan helyiségei, azokba költöztek be. Itt végzik most már az erősáramú háztartási gépek, berendezések, valamint a gázkészülékek javítá­sát. Ily módon egy helyen törté­nik a megrendelések felvétele, egyszersmind csökkenthették az adminisztratív dolgozók számát is. A részleg irányítója szerint a kielégítő szakmai színvonal to­vábbra is biztosított. Rövidebb lók milyennek találták az árak és a minőség viszonyát? — Vizsgálódásaink másik fontos területe a minőség ellen­őrzése. Mintegy 3300 tételről vannak ugyancsak tavalyi ta­pasztalataink, s hadd mondjam el mindjárt, hogy alapvető be­nyomásunk: az ár és a minőség összhangjával változatlanul ba­jok vannak. Nem nagyon figyel­nek ma sem arra, hogy egy-egy cikk valóban étjén is annyit, mint amennyit kémek érte. Különö­sen érthetetlen ez számunkra is akkor, amikor közismert, hogy számos árunál kínálati piac ala­kult ki, sok mindenből több van a boltban, mint amennyi elkel. Visszatérő problémákkal talál­koztunk a kávéknál, egyes édes­ipari termékeknél, valamint a tej­ipari készítményeknél, de sajnos ugyanígy említhetnék példát a tüzépes vagy a ruházati szakmá­ból és a vendéglátásból is. Az ét­termekben, presszókban, büfék­ben elsősorban a helyiség színvo­nalát kifogásoltuk, és a gépkávé szabványellenes megjelenését tartottuk elfogadhatatlannak. Nem győztük hangsúlyozni, s to­vábbra is emlegetjük a szavatos­sági, a minőségmegőrzési időn túli forgalmazás szabályait, elő­írásait, de figyelmeztetéseink eléggé „falra hány borsók...” Máskor a vásárlói bejelentések, tiltakozások útján gyűjtöttük ta­pasztalatainkat, s iparkodtunk a helyzeten javítani. Több mint százszor fordult így hozzánk a idő alatt igyekeznek elvégezni a javításokat is: két-három napon, de legalább egy héten belül. Helyszínre is mennek a szerelők Egerben, ha kora reggel érkezik a vállalathoz a jelzés, akkor még aznap, más esetekben pedig a következő munkanapon. Az Elekthermax céggel kötött köz­vetlen megbízásos szerződés alapján a magyar hőtárolós kály­hák hibáinak elhárítására is vál­lalkoznak. Tény, hogy januárban — az előző hónapokhoz képest — felfutás mutatkozott a meg­rendelések számában. A Csebokszári-lakótelepen — új vállalkozásként — egyéb elektronikus készülékek javítá­sát látják el. Változatlanul üze­mel viszont a Kallómalom utcá­ban azonnali kiszolgálással a tu­ristagázpalack-töltő, ahol egyébként az ott lakók másfajta javítási igényeiket is bejelenthe­tik. vevő telefonon vagy személyesen. Részben kártalanítás lett intéz­kedésünk vége, másrészt pedig a fogyasztói ár mérséklése, a ké­szülék kicserélése vagy éppen­séggel a vételár visszatérítése. — Volt-e felelősségre vonás is az üzletekben? — Hatósági jogosítványunk birtokában, ha szükséges volt, nyilvánvalóan tavaly is alkal­maztuk a felelősségre vonást. Nem kevesebb, mint 250 sze­mélyt figyelmeztettünkfiibájára, döntően pénzbírsággal is, ami — hozzá kell tennem mindjárt — a korábbinál kedvezőtlenebb ké­pet mutat a hálózatról. Más in­tézkedésünkkel átáraztattuk a készletet, illetve megtiltottuk a kritikus áru forgalmazását. — Lett, lesz-e foganatja fellé­péseiknek? — Az adott helyzeten minden esetben változtattak intézkedé­seink, de hogy a tanulságot itt vagy ott mennyire sikerült levon­ni az esetekből, csak később de­rült ki. Megvallom: nem vagyok túlzottan optimista. Tartok attól, hogy a privatizáció aligha csök­kenti a vásárlói bejelentések, pa­naszok vagy netalán az általunk észlelt hiányosságok, rendelle­nességek számát. Mindenesetre kellő határozottsággal, szigorral folytatjuk tovább a munkánkat, s lehetőségeinkkel, eszközeinkkel iparkodunk ezután is tőlünk tel­hetőén védeni a fogyasztókat. Vasárnap Makiáron és Nagyrédén Új polgármestert választanak Mint ismert: megyénkben az első szabad önkormányzati vá­lasztások óta két polgármester, a makiári Szén János és a nagyré- dei Tóth László lemondott tiszt­ségéről, s így a törvényeknek megfelelően március 10-én, va­sárnap mindkét településen új polgármester választására kerül sor. Ennek menetrendje hagyo­mányos: a korábbi, tavalyi sza­vazókörzetekben reggel.6-tól este 6 óráig lehet a voksokat leadni a jelöltekre. A szavazás akkor ér­vényes, ha a választásra jogosul­taknak legalább 40 százaléka az urnákhoz járul, s az ajelölt nyeri el a polgármesteri címet, aki az érvényes szavazatoknak lega­lább 25 százalékát megszerzi. Ha ez így „nem jön össze”, a szava­zást két hét múlva meg kell ismé­telni. Makiáron ezekért a voksokért három jelölt, mégpedig Bán László (Független Demokrata Párt), Hortobágyi József né (füg­getlen) és Ujj István (FKgP) száll harcba, míg Nagyrédén két je­lölt: ifj. Balázs József(független) és ZomboriÁrpád( Fidesz) küzd meg. Lapunkban beszámoltunk ar­ról, hogy előzetes adatfelmérést végeznek a volt nyugati hadifog­lyok kárpótlásával kapcsolat­ban. Február 15-i számunkban adtunk tudósítást arról a miskol­ci tanácskozásról, melyen több lényeges kérdésről szó esett. Ez­után sokan keresték fel szemé­lyesen szerkesztőségünket, vagy telefonáltak, mivel szerettek vol­na kapcsolatba lépni a miskolci területi szervezettel. Megadtuk a szervező, Tárcái Béla címét, aki most további tájékoztatást adott számunkra. Mint közli, rengeteg levelet kapott, s ezekre egyenként vála­szolni anyagi fedezet htján nem tud. De a Hírlapban szeretné közzétenni, hogy ő, mint a volt hadifoglyok egyesületének ügy­vezetője, milyen feladatot lát el. Az adatgyűjtésük célja, hogy a Kárpótlási Hivatal részére alap- információkat adhassanak az érintettek számáról, illetve az el­szenvedett sérelmek természeté­ről. A február 8-i miskolci össze­jövetelen és az azután gyűjtött adatokat feldolgozzák és átadják a hivatalnak, hogy az felhasznál­hassa azokat a kárpótlásra vo­natkozójogszabály előkészítésé­hez. A jogszabály megjelenése után kerülhet sor az esetek egye­di elbírálására, ami kérdőív alap­ján történik majd. Minderről a sajtó és a rádió útján tájékoztat­ják az érdekelteket. Mint Tárcái Béla hozzáfűzte, történészként is gyűjti a nyugati hadifogságra vonatkozó infor­mációkat egy készülő összefog­laló tanulmányhoz. Eddig már sok használható adatot össze­gyűjtött, s ezeket köszöni. Arra kér azonban mindenkit, hogy eredeti okmányt ne küldjenek be, mert azt ebben a szakaszban sem ő, sem pedig a Kárpótlási Hivatal hasznosítani nem tudja. Bizony, csúnya pénzünk van! Csúnya pénzünk van — hallottam a minap egy rádióriportban. Nem közgazdász nyilatkozott így, hanem egy esztéta és éremművész. Az érmék „kinézetével” kapcsolatosan tette ezt a kijelentést. Igazat kellett adjak neki magam is, bár, hogy őszinte legyek, sosem elmél­kedtem még el az egyforintos vagy kétforintos esztétikai megítélésén. Mostanság megelégednék azzal is, ha gazdaságilag a helyén lenne. Mindemellett be kell látni, tényleg nem egységesek fémpénzeink, nem egy tőről fakadtak, nem egy sorozat részei. Arról pedig, hogy mi van rájuk nyomva, többek között a magyar társadalom eddigi ideoló­giai hovatartozására lehet következtetni. Ez tényleg így van, mint ahogy annak a szakértőnek is igazat kell adnom, aki ezzel szemben a hazai papírpénzek mutatós voltát hangsúlyozta. A téma „felvezetése” mégis fura gondolatokat szült, s egyáltalán nem mondhatom, hogy jó érzéssel töltött el. Az állami pénzverdében, illetve az értékpapírnyomdában készített termelési riport ugyanis „arra ment ki”, hogy a hallgatóság többször is tudatába vésse, még idejekorán: már nyomják az ötezres bankót. Széchenyi lesz rajta, per­sze. A legnagyobb pénzen a legnagyobb magyar, nemzeti öntudatun­kat erősítendő. Ez rendben is volna, bár én egyenesebb dolognak tar­tanám, ha csalafinta háttérinformációk helyett egyszerűen csak kö­zölnék velem a valóságot: eztán fizetésnapon csak két Széchenyit kapsz, s ráadásként legfeljebb egy-két Adyt, meg Kossuthot. Szóval, ha egyszerűen megmondanák, hogy miért van szükség nagyobb cím­letű bankjegyekre, s főként ki tehet róla, s van-e, lesz-e reális lehető­ségem tenni ellene vagy érte. Nem mondom, esztétikai szempontból egyáltalán nem mellékes, hogy néz ki a pénzünk. De az sem, mi hogy nézünk ki. > (jámbor) Sipos Gyula egri könyvbarát, vállalkozó a Gárdonyi Géza Színház mellett lévő OTP-s házsor kerékpártá­rolóját alakította ki impozáns könyvesbolttá. A kis alapterületen a legújabb könyvújdonságon kívül szá­mos, kevés példányszámban megjelenő ritkaságok is megtalálhatók. Áprilistól pedig a helyi művészek­nek adnak kiállítási lehetőséget a galériában, valamint író-olvasó találkozókra is sor kerül. (Fotó: Szántó György) Gy. Gy. Egy szervizköltözés hátterében Átszervezés volt az ELKO-nál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents