Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-05 / 54. szám

SZÁZTIZENNÉGYEN — VAJON HOL JÁRTAK? (3. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, ME«[| 1991. MÁRCIUS 5. KEDD HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 54. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT ....Ha fordul a kocka, biztosításunk garancia... Garancia Biztosító Rt. Eger, Telekessy u. 7. V Telefon: 11-534. \ r Magyar—kínai külügyi tárgyalások Hétfő délután Jeszenszky Géza külügyminiszternek és Csien Csi- csennek, a Kínai Népköztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterének vezetésével megkezdődtek a ma­gyar-kínai külügyi tárgyalások Budapesten. + + + ^ A megbeszélésektől Kína azt várja, hogy tovább erősödhet a két ország hagyományos baráti együttműködése; s a mostani látogatás elősegíti egymás törekvéseinek jobb megismerését. Ezt hangoztatta megérkezése után adott rövid repülőtéri nyilatkozatában a kínai dip­lomácia irányítója. Csien Csi-csen hangsúlyozta: Kína kész a meglé­vő alapokon továbbfejleszteni Magyarországhoz fűződő viszonyát. (Folytatás a 2. oldalon) Észt és lett népszavazás A függetlenségre voksoltak Az észtországi népszavazás, az a tény, hogy a lakosság háromnegyede a füg­getlenség mellett fog­lalt állást, történelmi jelentőségű esemény a köztársaság életé­ben — hangsúlyozta hétfő hajnalban tar­tott tallinni sajtóérte­kezletén Arnold Rü- ütel. Az Észt Legfel­sőbb Tanács elnöke méltatta, hogy a nép­szavazás nyugodt kö­rülmények között, nagyon szervezetten zajlott le. Minden vá­rakozást felülmúlt a részvétel aránya, hi­szen a választásra jo­gosultak csaknem 83 százaléka járult az urnákhoz. Önmagá­ért beszél az a tény, hogy a szavazók több mint 77 százaléka mondott igent Észt­ország szuverenitásá­ra és függetlenségére. Rüütel emlékezte­tett arra; habár a népszavazás jogi szempontból nem je­lent kötelezettsége­ket, mégis rendkívül fontos az észt vezetés (Folytatás a 2. old.) Esküt tettek az új államtitkárok Göncz Árpád köztársasági el­nök előtt hétfőn letette az esküt Biszterszky Elemér, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um államtitkára, valamint Kál­mán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közi­gazgatási államtitkára. Esküt tett Manherz Károly, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kap­csolatos kormányzati feladatok­kal megbízott címzetes államtit­kár. Az eskütételnél jelen volt An­tall József miniszterelnök és Andrásfalvy Bertalan művelő­dési és közoktatási miniszter. Újabb érdek­egyeztető fórum Az eredményes érdekegyezte­tés érdekében a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőinek országos fórumán kívül szükség van a szakmai, ága­zati, területi, sőt vállalati, intéz­ményi szintű érdekegyeztetésre is. Az e felismerés alapján létre­hozott Infrastrukturális Szolgál­tatások Érdekegyeztető Bizott­sága hétfőn Budapesten rende­zett sajtótájékoztatóján elmond­ták, ez az új szervezet a közleke­dési, a hírközlési, a vízgazdálko­dási és a kommunális szolgálta­tási területek munkaadóinak, munkavállalóinak, illetve az ön- kormányzatok és a kormány képviselőinek érdekegyeztető fóruma lesz. A bizottság megál­lapodási jogot kíván a bér- és foglalkoztatási kérdésekben, il­letve ajánlásokat terjeszt elő, például a tulajdonlással kapcso­latban. Für Lajos Angliában Für Lajos honvédelmi minisz­ter, Tom King, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályság védelmi minisztere meg­hívására hétfőn — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazott. A munkalátogatás — a két ország formálódó kapcsolatainak ré­szeként — a magyar és a brit had­sereg közötti együttműködés to­vábbfejlesztését, a felső szintű vezetők közvetlen kapcsolatfel­vételét szolgálja. Kónya Imre marad A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportjának tagjai hétfő délelőtti ülésükön — titkos szavazással — megerősítették tisztségében Kónya Imre frakci­óvezetőt. A szavazást megelőző­en a frakció folytatta február 26- án megkezdett vitáját a parla­menti csoport szerepével, műkö­désével, szervezetével és szerve­zettségével kapcsolatos kérdé­sekről. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának közleménye utal arra: az elmúlt heti frakcióülésről kiszivárgott hírek kapcsán a sajtóban megje­lent hírek tették szükségessé, hogy a képviselőcsoport szavaz­zon a frakcióvezető személyét il­lető bizalom kérdésében. Legyen politizálástól független ünnep Hatpárti megállapodás március 15-ről A magyar nép legnagyobb ün­nepe, március 15. váljon a pártok politizálásától független, valódi nemzeti ünneppé. Ennek a gon­dolatnak a jegyében állapodott meg a hat parlamenti párt azok­ban az elvekben, amelyek az idei és az elkövetkezendő március 15-i megemlékezéseket vezérelni fogják. Az ötpontos megállapo­dást az aláírók hétfőn Budapes­ten sajtótájékoztatón ismertették. A központi, budapesti ren­dezvényeken eszerint kizárólag közjogi méltóságot viselő szemé­lyiségek, és nem pártképviselők beszélnek majd, a pártok saját nevükben nem szerveznek sem­milyen külön megemlékezést, és felkérik tagjaikat, hogy ország­szerte ebben a szellemben, nem­zeti, s ne pártzászlók alatt vonul­janak ünnepelni. A fővárosi megemlékezések a hagyomá­nyos helyszíneken zajlanak: a Kossuth téren, a Múzeumkert­ben, a Petőfi-szobornál, a Bat­thyány — Nagy Imre-örökmé- csesnél és a Bem-szobomál. A hatpárti megbeszéléseket kezdeményező Magyar Demok­rata Fórum nevében Wesze- lovszky Zoltán elmondta, hogy a pártok az általános poli­tikai elvekben mindvégig egyetértettek, csupán technikai részletkérdésekben kellett egyeztetni, nehogy vala­melyik párt valahogyan kire­kesztődjék. Az aláírt dokumen­tum véleménye szerint olyan ke­retet ad, amely minden pártnak és csoportnak, ami fontosnak tartja ezt a napot, megadja a csat­lakozás lehetőségét. Fürjes Balázs ("Fidesz) utalt arra, hogy az ország először ün­nepel úgy, hogy a nap politikai üzenete nem a diktatúra elleni harc. Ezzel véleménye szerint új hagyomány is teremtődik. Á szocialista Mérő Tamás a szabad választások utáni első március 15-ét politikai kultú­ránk, politikai érettségünk mér­céjének tartja. A most tapasztalt kompromisszumkészség pedig biztató a jövőre nézve — tette hozzá. Az SZDSZ-es Béki Gabriella rámutatott: a Parlament hama­rosan állami ünneppé teszi a'48- as forradalom napját, jogos hát az igény, hogy ezen a napon ne pártbeszédek hangozzanak el. Az FKgP nevében aláírt Ma­jor János azért is fontosnak ítélte a konszenzust, mert ez a külföld előtt is bizonyítja: a nemzeti kér­désekben egység van. Nagy Imre (KNDP) ugyan­csak elérkezettnek látta az időt a pártsemleges ünneplésre. Az újságírók kérdésére el­hangzott, hogy a legnagyobb vita arról folyt, kik beszéljenek az ün­nepségeken, és a hat párt állít- son-e szónokot. Országgyűlés Hosszadalmasan és indulatosan vitáztak a kárpótlási törvénytervezetről Hétfőn délután röviddel két óra után — 275 képviselő részvé­telével — megkezdődött az Or­szággyűlés plenáris ülése. Az ülés kezdetén az elnöklő Szabad György bejelentette: a húsvéti ünnepekre tekintettel az Országgyűlés március 25. és áp­rilis 3. között szünetet tart, és — a bizottsági tanácskozásokat kö­vetően — április 8-án kerül sor a szünet utáni első plenáris ülésre. Napirend előtt kért szót Oláh Sándor, a Független Kisgazda- párt főtitkára, aki a parlamentá­ris demokráciát fenyegető veszé­lyekre hívta fel képviselőtársai fi­gyelmét. Hangsúlyozta a szélső­séges irányzatoktól való elhatá­rolódás fontosságát, s kijelentet­te: a Kisgazdapárt a jövőben mindent elkövet, hogy saját tag­jai sorában ne legyenek olyanok, akik e szélsőséges áramlatokhoz csatlakoznak. Ugyanakkor erre kérte a többi parlamenti párt képviselőit is, éles szavakkal os­torozva a Fidesz vezetőinek egyes megnyilvánulásait. Szavaira reflektálva Kövér László (Fidesz) leszögezte: frak­ciójuk szintén aggodalommal szemléli a magyar parlamenti de­mokráciát fenyegető veszélye­ket, ám azok forrását másutt lát­ják, mint a kisgazdák. A fiatal demokraták képviselője rámuta­tott: szerintük a parlamentáris demokráciát éppen az fenyegeti, ha egyes pártvezetők — például a kárpótlási törvény kapcsán — teljesíthetetlen vágyakat kelte­nek a társadalom széles rétegei­ben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önké­nyes földfoglalásokban. Az Országgyűlés úgy határo­zott, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indít­ványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesszék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány — immár a privatizáci­ós elképzelésekkel összhangban — május 31-ig nyújtsa be újra a törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon) Az ellenzék követeli Mondjon le Gorbacsov Mondjon le Gorbacsov elnök, a kormányhatalmat adják át a ti­zenöt köztársaság elnökeiből ál­ló Szövetségi Tanácsnak, és osz­lassák fel a Népképviselők Kongresszusát — követelte hét­végi ülésén a Demokratikus Kongresszus nevű ellenzéki tö­mörülés Konzultatív Tanácsa. E követeléseket Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnö­ke ismertette először a nagy nyil­vánossággal február 19-i tévébe­szédében, amely komoly belpo­litikai vihart kavart. A Demok­ratikus Kongresszus az első olyan politikai szerveződés, amely felvállalta a nyíltan Gor- bacsov-ellenes Jelcin-programot. A Szovjetunió 11 tagköztársa­ságának több mint 30 szerveze­tét — köztük az Orosz Demokra­tikus Mozgalmat, az Ukrán Népi Frontot (RUH), a Belorusz Nemzeti Frontot és más tagköz­társaságok kisebb pártjait — ösz- szefogó egyesülés vezető szerve sürgette, hogy a széles körű, to­talitarizmus elleni koalíció meg­teremtése érdekében haladékta­lanul kezdődjenek tárgyalások minden érdekelt politikai, gaz­dasági szervezettel. Románia többé nem „fekete bárány” Az Európai Közösségek a kö­vetkező két évben 272 millió dol­lár segélyben részesíti Romániát gazdasági reformprogramjának megvalósításában — jelentették be Bukarestben. Románia a le­hető legrövidebb időn belül megkapja az összeget, és szabad kezet kap, hogy rendeltetésének keretében milyen prioritásokra fordítja — fűzte hozzá Jean Louis Cadieux, az EK Brüsszeli Bizott­ságának külügyi kérdésekkel foglalkozó igazgatóhelyettese. Cadieux szerint Kelet-Európá- ban többé már senki sem tekint­hető „fekete báránynak”. Januártól: korszerűbb, humánusabb rendelkezések Amivel társadalmunk hozzájárul a gyermekneveléshez Amikor a családi pótlékról beszélünk, először nagyon egy­szerűnek tűnik a cél. Olyan meg­gondolásból született az ötvenes években, hogy segítse a gyer­meknevelést. Ez az elképzelés nem avult el a rendszerváltás ide­jén sem, hiszen a szociális piac- gazdálkodás is ismeri ezt a fajta támogatást. Ha viszont jobban belegondolunk a családok és a gyermekek helyzetébe, a sokszor kibogozhatatlanul zavaros szitu­ációkba, hamar rájövünk, hogy egyáltalán nem olyan magától értetődő, hogy ki is kapja ezt a juttatást. Ezért aztán á Parla­ment múlt évi decemberi ülésén, ahol e kérdés volt napirenden, igen nagy vita kerekedett a hon­atyák között: kinek is jár? A gye­reknek, vagy pedig a szülőknek? Egyre többen vannak sajnos, akik nem az otthon melegében nőnek fel, viszont nekik is szük­ségük van erre a hozzájárulásra. Számot kellett vetni az ilyen sorsokkal, ezért január 1-jétől a családi pótlékkal foglalkozó tör­vény kitér nemcsak az állami gondozottakra, hanem például az egészségügyi otthonokban nevelt betegekre is. Ezekről és más újdonságokról érdeklőd­tünk a társadalombiztosítási szak­embertől. — Ezeknek a gyerekeknek já­ró családi pótlékot az intézet ve­zetőjének utaljuk át — mondta Bartók Zoltán, a Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ság helyettes vezetője. — Amikor a fiatalok kikerülnek tíz életbe, a letétbe helyezett összeget ma­gukhoz vehetik. Ez a rendelke­zés már tavaly is élt, viszont új dolog, hogy ez év elejétől az egészségügyi gyermek- és szo­ciális otthonban gondozott kis­korúak után is fizetjük a családi pótlékot. Ehhez viszont megál- (Folyt at ás a 2. oldalon) A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányság eljá­rást indított Marczali György 23 éves polgári fegyveres őr ellen, aki szolgálati géppisztolyával és a hozzá való lőszerrel együtt va­sárnap éste elhagyta őrhelyét, a győri Koordinációs Raktárbá­zist. Személygépkocsijával fegy­veresen Gyömöre községbe haj­tott, mert családi veszekedés mi­att felesége ebbe a községbe ment szülei lakására, és magával vitte két hónapos gyermekét is. A férj a szülők lakásában lövöldözött — négy lövést adott le —, miköz­ben felesége a gyermekkel a szomszédba menekült. Marczali a szomszédokra is lövéseket adott le, eltalálta az egyik szom­szédot, aki könnyű sérülést szen­vedett. Az ámokfutó férj a hely­színre érkező két rendőr felszólí­tására sem csilhfj)odott le, bele­lőtt szolgálati gépkocsijuk mo­torterébe, majd a személygépko­csival és a leánycsecsemővel el­menekült a helyszínről. A rend­őrök üldözőbe vették, és Győr belterületén a menekülő gépko­csi egyik kerekét kilőtték, s Mar- czalit elfogták. Szerencsére az ül­dözés közben személyi sérülés nem történt. A kisgyermeket ter­mészetesen visszaadták édesany­jának. Megsérült az egyik szomszéd is Tűzharcban rabolta el saját gyermekét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents