Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-05 / 54. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. március 5., kedd Kínai energetikai program A kínai állam az idén 4,4 milli­árd dollárt fordít energetikai fej­lesztési terveinek megvalósításá­ra, mindenekelőtt a szénkiter­melés növelésére és erőművek építésére — jelentette a China Daily hétfőn. Az összegből 75 szénbánya nyitását, illetve régiek felújítását tervezik, hogy évi 112 millió ton­nára növeljék a szénkitermelést, továbbá 52 hőerőművet és 23 ví­zi erőművet építsenek 32 millió kilowattóra energia előállítására. Az 1991-95-ös ötéves terv értel­mében a fejlesztési program egyik prioritása az energiaterme­lés, s Kína 1995-re a jelenlegi 1,09-ről 1,23 milliárd tonnára növeli szénkitermelését, s 615- ről 810 milliárd kilowattórára az elektromosenergia-termelést. Donyecki sztrájk — kevés bányával A Donyec-medence bányái­nak többsége nem támogatja a március elejére meghirdetett sztrájkot. Az ukrajnai terület csaknem 250 bányája közül — hétfő reg­geli adatok Szerint — március eleje óta mindössze hat szünetel­teti a munkát. A bányászok kö­vetelése: 2-2,5-szeres munkabér és a nyugdíj rendezése. Számítá­sok szerint a sztrájk miatti eddigi termeléskiesés 50 ezer tonnára tehető. Előkészítő tárgyalások Brüsszelben hétfőn kétnapos tanácskozást kezdtek az EK-tag- államok mezőgazdasági minisz­terei arról, hogy milyen álláspon­tot képviseljenek a felújítandó GATT-tárgyalásokon. A tárgyalások napirendje sze­rint szóba kerül egyes agrárter­mékek árszubvenciójának csök­kentése, ami lökést adhat a már­cius 11-én újrakezdődő GATT- tárgyalásoknak. Emlékezetes, hogy ezek a megbeszélések a vi­lágkereskedelem további libera­lizálását célozzák, öt évvel ez­előtt Uruguayban kezdődtek, eredményt pedig a tavalyi év vé­gére kellett volna hozniuk. Akció a kupecek ellen A varsói vajda és a belváros polgármestere megelégelte a ku­pecek tevékenységét, akik keleti bazárhoz tették hasonlatossá a Marszalkowskát, a lengyel fővá­rosfőutcáját, és számos korábbi, papíron maradt döntés után most karhatalmi segítséggel megtisztí­tották tőlük az utcát. Az üzletelők szombat esti saj­tóértekezletükön e döntést a pi­acgazdaság elleni intézkedésnek minősítették, és arra figyelmez­tettek, hogy ha elüldözik őket az utcákról, a főváros ellátása visz- szaesik a hetvenes évek már ak­kor is nyomorúságosnak számító szintjére. Hiába érveltek és tün­tettek a városháza előtt, az akció szombat este megkezdődött, és a nagy áruházak előtti útszakasz­ról vasárnap reggelre eltávolítot­ták a kétszáz kofaasztalt. A függetlenségre voksoltak (Folytatás az 1. oldalról) számára, hiszen a lakosság véle­ményét ismerve, arra támasz­kodva tervezheti meg következő lépéseit. A népszavazás valójá­ban a Moszkvával folytatandó tárgyalások, illetve Észtország nemzetközi elismertetése szem­pontjából igazán jelentős, hiszen a köztársaságban már korábban is ismert volt a lakosság többsé­gének vágya. Ezért volt fontos a nemzetközi megfigyelők jelenlé­te, s az, hogy kivétel nélkül elis­meréssel nyilatkoztak a népsza­vazás lebonyolításáról. A Lettországban vasárnap megtartott, helyileg elrendelt köztársasági szavazás az észtor­szági és a februári litvániai vok­soláshoz hasonló eredményeket hozott: a szavazásra jogosultak 88,8 százaléka járult az urnák­hoz, s 77 százalékuk mondott igent egy demokratikus és függet­len lett államra. A „nem ” szava­zatok aránya 21,3 százalék volt, s másfél százaléknyi szavazatot nyilvánítottak érvénytelennek. Lettországban is incidensek nélkül zajlott a szavazás, s a nem­zetközi „megfigyelők” egyértel­műen korrektnek nyilvánították annak lebonyolítását. Szigler Já­nos, aki az MDF képviseletében kísérhette figyelemmel a lettor­szági szavazást, az MTI tudósító­jának nyilatkozva rendkívül elis­merő szavakkal értékelte a véle­ménynyilvánítást, hangsúlyoz­va: helyi vendéglátóik — a lett törvényhozás képviselői — min­dent megtettek, hogy a magyar megfigyelők teljesíthessék kül­detésüket. Meggyőződhettem arról, hogy Lettország valóban Európa része — mondta az MDF képviselője, s kitért arra, hogy több szavazókörletet is megláto­gattak, s az egyikben a szavaza­tok összeszámlálásánál is jelen voltak. A lett szervezők minden apró­ságra ügyeltek, még arra is, hogy a választási bizottságokban az orosz ajkú lakosság is méltóan képviseltesse magát. Irak a háború után Terjednek a fertőző betegségek Irak nagy segítségre szorul ivóvízhálózatának és egészség- ügyi szolgáltatásainak helyreál­lításában — közölte Andreas Wigger, a Nemzetközi Vöröske­reszt bagdadi képviseletének ve­zetője a háború utáni állapotok­ról. Wigger elmondta, hogy a 18 milliós országban létfontosságú berendezések pusztultak el a bombázásokban, és járvány ütötte fel a fejét. Különösen az ország déli részéből érkeznek ag­gasztó hírek: az élelemhiány és a mostoha higiéniai feltételek kö­vetkeztében fertőző betegségek teijednek, főleg a gyermekek kö­zött, a felnőtteket sem kímélve. Eddig elsősorban a skandináv, a marokkói, az indiai, az algériai és a jordán Vöröskereszt, illetve Vörös Félhold nyújtott támoga­tást az iraki lakosságnak, de az nem elég. Átfogó segélyprogram kidolgozása szükséges szervezeti összefogással — hangsúlyozta a Vöröskereszt képviselője. Véleménye szerint Bagdad­ban két héten belül hozzáfoghat­nak a létfontosságú szolgáltatá­sok helyreállításához, amint elta­karították a romokat. Helyre kell állítaniok az áramszolgáltatást is. Wigger sürgette az ENSZ Gyermekalapját (UNICEF) és a Nemzetközi Egészségügyi Szer­vezetet (WHO), mielőbb fejez­zék be tényfeltáró missziójukat, és biztosítók a legszükségeseb­beket: az oltóanyagokat, az ivó­vizet, a csecsemőtejet. Az UNICEF kiküldötte sze­rint a 4,5 millió bagdadinak a le­hető legrövidebb időn belül biz­tosítani kell majd fejenként napi negyven liter tiszta vizet a jelen­legi 15-25 liter helyett. A háború előtt 250-300 liter víz jutott na­ponta egy-egy bagdadi lakosnak. Wigger azt is szorgalmazta, hogy a Dél-Irakot megszálló nyugati szövetségesek gondos­kodjanak a helyi lakosság ellátá­sáról, hiszen az Bagdadból jelen­leg megszervezhetetlen. Hosszadalmasait és indulatosan vitáztak a kárpótlási törvénytervezetről (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ képviselői azzal indokolták önálló indítványu­kat, hogy a kárpótlási törvénye tervezet felett egy hónapja zajló vita mind ez idáig nem vezetett az alapvető koncepció tisztázá­sához. Éppen ezért a szabadde­mokrata frakció tagjai úgy vél­ték: a privatizációs törvénnyel összekapcsolva lehetne kon­szenzusos megoldást találni a kárpótlás mikéntjére. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Torgyán József önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napirendre tűzni az 1945 és 1963 közötti tör­vénysértő elítélések felülvizsgá­latát és az elítéltek teljes vagyoni rehabilitációját. Jóllehet, a kár­pótlási törvénytervezet általános vitájában még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a kora esti órákban kishíján félbe­szakadt a tervezet tárgyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogával, ügyrendi ja­vaslatával az általános vita befe­jezését indítványozta. Torgyán József, a független kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést visz- szautasította. Számos új javaslat hangzott el, az indulatok is forrósodtak, ám az érdemi előrehaladás, akárcsak korábban, most is elmaradt, hi­szen mindössze az általános vitát zárták le. (MTI) Magyar—kínai külügyi tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A magyar vezetőkkel — köz­tük Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József kor­mányfővel és Szabad György Házelnökkel — tervezett megbe­szélések apropóján Csien Csi- csen megelégedéssel állapította meg, hogy ez alkalommal lehe­tősége lesz első kézből tájéko­zódni a legutóbbi látogatása óta Magyarországon lezajlott nagy változásokról, s képet formálhat a kialakult új helyzetről. A kínai külügyminiszter reményei sze­rint a találkozók elősegítik a köl­csönös megismerést. Takarékossági terv Súlyos gondok Albániában Takarékossági tervet hagyott jóvá az albán kormány a súlyos gazdasági válság enyhítésére — jelentette az ATA albán hírügy­nökség. Közleményében az albán kor-> mány „mélységes nyugtalansá­gának” adott hangot a gazdasági és pénzügyi állapotok alakulása miatt, különösen az alapvető cikkek tartós hiánya miatt. Úgy döntöttek, hogy felfüg­gesztik az élelmiszerek kivitelét, kivéve azokét, amelyeknek ellen­értékéből külföldről megvásá­rolhatják a legszükségesebb ter­mékeket. A kormány egyúttal intézke­déseket hozott a munkarend és a fegyelem helyreállítására, a ter­melés csökkenésének feltartóz­tatása végett. A tiranai kabinet lényegesen csökkenteni akaija a közkiadá­sokat, a beruházásokat és az álla­mi adminisztráció költségeit. Az intézkedés részeként Al­bánia külképviseleteinek 50 szá­zalékkal csökkenteniök kell sze­mélyzetük létszámát. Van még egy kis idő Még most i legtalálhal A LEGJOBB AJÁNDÉKOT A PIRAMIS íáskultűra Szalonba (Eger, Érsek u. 8.) Különleges réz és kerámia % i dísztárgyak 20—30 százalék NŐNAPI KEDVEZMÉNNYEL! A Napsugár-fiúk Egerben A korábbi évek gyakorlatát folytatva, az egri Gárdonyi Géza Szín­ház más teátrumokat is meghív vendégjátékra, hogy legjobban sike­rült előadásaikkal színesítsék a helyi programkínálatot. így jutott el ipost a városba a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház produkciója. A neves amerikai drámaíró, Neil Simon: A Napsu­gár-fiúk című komédiáját mutatják be ma este a társulat érdemes mű­vészei, Simor Ottó és Bárány Frigyes. A mű két nyugdíjas komikusról szól, akik sem egymással, sem egymás nélkül nem tudnak létezni már, hiszen a sok évtizedes közös játék nyomán a másik legapróbb gesztu­sait, idegesítő szokásait is ismerik. Nem tudják abbahagyni azt a riva­lizálást sem, melyet fénykorukban a közönség kegyeinek megnyeré­séért folytattak. Az előadás ma este hét órakor kezdődik a nagyszínpadon. Amivel társadalmunk hozzájárul a gyermekneveléshez (Folytatás az 1. oldalról) lapodást kell aláírni az intézet vezetőjének és a szülőnek, hogy az utóbbi lemond erről. — Korábban volt egy olyan korlátozás, hogy ha a 16 éven fe­lüli iskolai tanulmányokat folyta­tott és keresettel rendelkezett, eb­ben az esetben a pénzt nem folyó­sították részére. Méltányos volt ez? — Amikor e jogszabály életbe lépett, már akkor is tiltakoztunk ellene. Hiszen itt Egerben is vol­tak olyan érintettek, akik például újságkihordásért kaptak bizo­nyos összeget. Ha ez tudomá­sunkra jutott, abban a hónapban a nekik járó pótlékot vissza kel­lettfogni. Szerencsére ezt a ren­delkezést feloldották. Általános szabály viszont továbbra is, hogy családi pótlék 16, legfeljebb húsz­éves korig jár, ha az illető közép­fokú oktatási intézmény diákja. Ezentúl azok is kapnak juttatást, akik esti vagy levelezős tanulmá­nyaik mellett dolgoznak, és még nem húszévesek. Az ő esetükben azonban fontos kitétel, hogy jö­vedelmük ne haladja meg az öte­zer forintot. — A pótlék összegében tör­tént-e változás januártól? — Igen, méghozzá jelentős. Korábban mindig az döntötte el a folyósítást, hogy hány kicsi van a háztartásban. Januártól viszont már azt vesszük figyelembe, hogy hány gyermekes volt az a família. Hány vér szerinti leszár­mazottja van és volt, illetve hány neveltje van. Az összeg megálla­pításánál tehát figyelembe vesz- szük azokat is, akik kikerültek a háztartásból, és azokat is, akik meghaltak. Ha például egy olyan családban, ahol a szülők most két gyermeket nevelnek, de ko­rábban egyet már elvesztettek, az új rendelkezések szerint három- gyermekesnek minősülnek. Az összeg megállapításánál ezt vesz- szük figyelembe, tehát magasabb kategória szerint utaljuk ki a két gyermek után járó összeget. — Az új elvek alapján hogyan állapítják meg a járandóságot? Arra kérjük, sorolja fel a legjel­lemzőbb eseteket! — Egy gyermek után az összeg 2170 forint, egygyermekes egye­dülállónak 2570, kétgyermekes családnak 2570 forint kicsin­ként, kétgyermekes egyedülálló­nak 2900, három- és többgyer­mekes családnak 2900 forint. Három- és többgyermekes egye­dülállónak — ez is új rendelkezés — 3000 forint a pótlék összege fejenként. Az állami és ifjúság­védő intézetek vezetőinek gyer­mekenként havi 2570 forintot utalunk át. A tartósan beteg, tes­ti vagy értelmi fogyatékos kisko­rú után 3900-at juttatunk. — A fi van abban az esetben, ha egy családban az egészséges gyermek mellett gondoznak sú­lyosan beteget is. Mennyi jár ilyenkor? — Valamikor volt olyan, hogy ha az egyik gyermek beteg volt, a másik pedig egészséges, akkor a beteg után emelt összeget ad­tunk. Ugyanakkor az egészséges után is magasabb volt a járandó­ság. Majdnem olyan mértékű, mintha háromgyermekes család­ról lenne szó. Január elsejétől mindez úgy alakul, hogy a beteg gyermek után 3900-at, az egész­ségesnek pedig 2500 forintot utalunk. Ha a kiskorú felgyó­gyul, a két gyermek után járó pótlékot kapják meg. Ahogy a szakembertől hall­hattuk, az új rendelkezések a ko­rábbiaknál bonyolultabbak, de egyben korszerűbbek és humá- nusabbak is. Szerkesztőségünk­ben is sokan érdeklődtek ezekről a változásokról, s abban a re­ményben adjuk közre az infor­mációkat, hogy Tisztelt Olvasó­ink megkímélik magukat a fölös­leges bosszúságoktól, utánajárá­soktól. Szüle Rita Az Ausztria- lottó nyere­ményei A Lottó Unió Kft. közlé­se szerint a 9. játékhét eredményei az illeték levo­nása után a következők: 6 taláiatos nem volt. A következő hétre átvitt nye­remény összege 12.739.486 schilling. 5 plusz 1 taláiatos 15 darab, nyereményük egyenként 283.099 schilling. 5 talála- tos 303 darab, nyeremé­nyük egyenként 21.022 schilling. 4 taláiatos 17.229 darab, nyereményük egyenként 492 schilling. 3 taláiatos 312.949 darab, nyereményük egyenként 33 schilling. 3 darab Joker volt, a Joker-számra fize­tett nyeremény egyenként 2.827.925 schilling. PRIMOPRINT Rt. évi közgyűlését 1991. március 27-én de. 10 órakor az AGROBANK egri tanács­termében tartja. A Mély fájdalommal búcsúzunk szerető édesanyánktól, aki hosszú betegség után elhunyt, özv. NÉMETH GÉZÁNÉTÓL gyermekei, unokái, dédunokái, vejei, menye. Temetése 1991. március 6-án 13.30 órakor az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család r/ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy feleségem, édesanyánk TÓTH ISTVÁNNÉ született Tóth Ida elhunyt. Temetése 1991. március 6-án 11.30 órakor lesz az egri lajosvárosi temetőben. Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága jő feleségem, édesanyám, gyermekünk, testvérünk és menyem MOLNÁRNÉ GODÓ ERZSÉBET (Zsóka) életének 41. évében, rövid ideig tartó, súlyos betegség következtében 1991. március 1-jén elhunyt. . Temetése 1991. március 7-én, csütörtökön 13.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. Félje, kislánya és a gyászoló család .......................... ^ M indenkinek köszönöm, akik GÁL JÁNOS temetésén őt jelenlétükkel megtisztelték. Gyászoló felesége Heves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents