Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-28 / 73. szám

HÍRLAP, 1991. március 28., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Támogatás a sportegyesületnek A hatvani sportegyesület igaz­f atója levélben kérte a városi ön- ormányzat segítségét a HK VSE folyamatos működésének bizto­sításához. Egymillió forintos yre nyújtottak be ;llyel vállalkozási tevé­kenységüket szeretnék bővíteni. Amennyiben segély formájában nincs rá lehetőség, a fenti össze­get kölcsönként kérték az önkor­mányzattól, ez év május 7-ig. A képviselők úgy döntöttek, hogy május 31-ig egymillió forintos kölcsönt nyújtanak a sportegye­sületnek. Átütemezett szolgáltatás Egerben néhány körzetben a húsvéti ünnepek miatt megvál­tozik a szemét elszállításának időpontja. A városgondozási üzem a hétfőre ütemezett he­lyekről kedden, a keddre esedé­kes területekről szerdán végez szállítást. Jégkrém-balett Az Egri Ifjúsági Ház MÁS al­ternatív zenei klubjában ma a Jégkrém-balett című videofilmét vetítik. Az érdeklődőket délután hat órára várják. Új időpontban az elmaradt koncert A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban március 5-re hirdetett Zizi-labor koncert el­maradt. így az Ördögfiókák cí­mű műsort március 29-én, dél­előtt 10 és délután fél 3 órakor láthatja a közönség. Az iskolai tavaszi szünetre való tekintettel a rendezvény a művelődési köz­pont szünidei programjába il­leszkedik. Divatbemutató Hatvanban A hatvani városi művelődési központban ma délután 5 órakor a Hangya Áruház modelljeit lát­hatják az érdeklődők. A divatbe­mutatót követően kozmetikai és fodrászati tanácsadásra is sor kerül. Skócia, a klánok földje Hevesen — a Gyermekházban — folytatódik a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat városi szervezetének népszerű előadás- sorozata, a Föld és ég földrajzi szabadegyetem. A program ma, március 28-án, délután 3 órakor kezdődik. Hangrád Lajos tart előadást Skócia, a klánok földje címmel. Negyvenmillió forint a kalapban (Folytatás az 1. oldalról) — Sajnos, van most egy ren­dezetlenség a szerencsejátek sza­bályozásában. Ezért mindenki­nek, de különösen a fogadóknak fűződik elemi érdekÜK ahhoz, hogy erre a törvény minél hama­rabb megszülessen. így a játéko­sok megfelelő védelmet kaphat­nak. A mi cégünk elődjénél több mint negyven éve folyik e játé­kok szervezése, nagyon precíz, nagyon biztonságos, szabályo­zott, jegyző által ellenőrzött, na­gyon korrekt tevékenység ala­kult ki. Vannak itt-ott felkapott játékok, de az esélyegyenlőség megteremtéséhez kell a jogi sza­bályozás. Nem akarok rosszat mondani ezekről, bár biztos, hogy konkurenciát jelentenek nekünk, aminek nem szoktak örülni. Ugyanakkor mégis örü­lök, mert a kihívás jobban meg­mozgatja az agytekervényeket, a munkatársaimét és az enyémet is. Vállaljuk a versenyt, mivel csak akkor tudunk megmaradni a legnagyobb ilyen jellegű ma­gyar vállalkozásnak, ha teszünk is érte. — Nyugaton nagyon sokféle játék létezik, rendkívül népszerű­ek a fogadóirodák, hogy mást ne is említsek. Önök mit óhajtanak megvalósítani? — A törvény nagyon széles skálát biztosít majd hazánkban is. Hogy mi az üzletpolitikánk­ban ezek közül mit alkalmazunk, az attól függ, hogy a fejlesztést meg tudjuk-e csinálni. — Egyre nehezebben élünk. Nem tart-e attól, hogy az embe­rek keservesen megkeresett fo­rintjaikat sajnálják eljátszani? — Mind a nemzetközi tapasz­talat, mind a saját elemzéseink azt mutatják, hogy az infláció növekedésével aranyosan nem csökken a szerencsejátékra for­dított összeg. Sőt, bizonyos mér­tékig emelkedik. Sokan úgy mondják, megpróbálom, mert itt valami nagy pénz bejöhet. S be is jön. Mert az az igazság, hogy mi milliárdokat fizetünk ki minden évben. Ezen a héten is, aki „el­kapja” az ötöst, 40 milliót nyer­het. Úgy érzem, hogy ez már ösz­tönző. — Az Országos Takarékpénz­tárból szakadtak ki. Nemegyszer hallottam volt kollégáiktól, hogy könnyű nekik, hiszen elvitték a nagy üzletet. Mi ebből az igaz­ság? — Aki ilyet mond, az nem is­meri az OTP-t. December 31- ével váltunk le, öt évig voltam a takarékpénztárnál, amelynek 18 milliárd nyeresége volt. Én fo­gadtam a barátaimmal, akik ott maradtak, hogy a következő év­ben is a 15-16 milliárd nyeresé­f et biztosan produkálnak. Ak- or szeretnék visszakérdezni: milyen „zsíros” üzletet hoztunk mi el? — A közeljövőben számítha- tunk-e valamilyen újdonságra? — Abban az esetben, ha a fej­lesztésre lehetőséget kapunk, nagyon sok újdonsággal fogunk megjelenni, de egyelőre ez kér­dés. Nem szeretnek most senkit félrevezetni, meg e nyilatkozattal a főnökeimet se befolyásolni, az asztalon van a mi javaslatunk, ha kimondják rá az áment, akkor nagyon gyorsan megjelenünk velük. — Elkezdték a vidéki húzások sorozatát. Számíthatunk-e arra, hogy Heves megyébe is ellátogat­nak ezek során? — Valóban, kisebb városok­ban, egy-egy megyében rende­zünk húzásokat, részben, hogy megismertessük a vállalatot, részben példaértékű lehet, hogy hozzájárulunk az önkormányza­tok költségvetéséhez. Ráadásul a fogadóink döntik el, hogy mi­hez adjuk a forintjainkat. Nem egy nagy összeg ez, de hát kérem: lebet követni! Ezek során termé­szetes módon Heves megyébe is eljutunk. — Ön lottózik-e? — Természetesen... A gépko­csivezető, a hivatalsegéd, a tit­kárnő és én együtt lottózunk, s ugyanúgy szurkolunk, mint bár­ki más. Sajnos, mi sem tudjuk be­folyásolni a szerencsét. — Nyert már? — Hármasa volt már a csapat­nak, de nagyobb találat még nem. — Ezek szerint nincs bunda? — Nem is lehetséges, alapve­tő, hogy biztonság és bizalom le­gyen. (gábor) Középiskolások és a nyelvismeret Ki beszél szépen — angolul? Szerencsére a mai általános és középiskolások közül egyre töb­ben beszélnek jól egy idegen nyelvet, s már érdemes arra is fi­gyelni, hogy mennyire szépen ej­tik ki a szöveget, hogyan tudják átadni a megszerzett tudást má­soknak. Ezért angol nyelvű szép­kiejtési versenyt rendeztek már­cius 25-én Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban kezdők és haladók részére. Az egész napos versengés — melynek szervezője a Hardy házaspár volt — nagy tetszést aratott a pártatlan (más városokból, intézményekből meghívott) zsűritagok és a hall­gatóság előtt. A 27 versenyző­nek, mint ahogy a kiejtési verse­nyeken megszokott, kötelező és szabadon választott feladatokat kellett megoldaniuk. Az ered­mény: a kezdőknél első helye­zést ért el Gedeon Béla a (gyön­gyösi Berzéből), második lett Argyelán Adrienn (gárdonyis di­ák) s harmadik Győri Éva (ugyancsak a Berze Nagy János Gimnázium tanulója). A haladó angolosok közül a megye legszebben beszélő kö­zépiskolása Bartos Erika, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium ta­nulója, a második Kezes Ágnes az egri közgazdaságiból, a har­madik pedig Rühl Ildikó, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákja. Tanácsnokok tárgyalták Egerben A százmilliós hibától a lakásgazdálkodásig Eger megyei jogú város ta­nácsnoki testületé kedden ülést tartott. Az állandó bizottságok elnökei Hab is László alpolgár­mestert megbízták a szóvivői fel­adatok ellátásával: azzal a céllal, hogy a város lakosságát jobban informálják az önkormányzati munkáról. A tanácsnokok megvitatták a város által fenntartott valameny- nyi költségvetési intézmény mű­ködésének szakmai és pénzügyi vizsgálatával összefüggő teendő­ket. Az úgynevezett intézményi átvilágítások, a költségvetési és gazdálkodási, a pénzügyi ellen­őrző, illetve az urbanisztikai bi­zottságok szakértői, a szakmai­lag illetékes önkormányzati bi­zottság és a polgármesteri hivatal munkatársainak közreműködé­sével, részletes ütemterv alapján történik. A munka a városi tele­vízió vizsgálatával már meg is kezdődött, és a bölcsődei igazga­tóságnál folytatódik. A tanácsnokok foglalkoztak a város költségvetésében feltárt módszertani hibával és annak következményeivel. A kiadási főösszeg helytelen számbavétele miatt 104 millió forint fedezeté­ről kell pótlólag gondoskodni. A . javaslat lényege, hogy a költség- vetés készítésekor bizonytalan­nak ítélt, ezért a rendeletben elő nem írt bevételek jelentős részét a módosított költségvetésben majd szerepeltetni kell. De sor kell hogy kerüljön egyes kiadási tételek, mindenekelőtt beruhá­zási előirányzatok és tartalékok mérséklésére is. Mintegy húsz­millió forint fejlesztési célú hitel igénybevételére is sor kerül. A szükséges intézkedéseket a kép­viselő-testület a közeljövőben vitatja meg. A testület elfogadta azt a ja­vaslatot, mely szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való jobb gazdálkodás érdeké­ben új önkormányzati rendeletet kell előkészíteni és rövid időn belül megalkotni. Végezetül döntés született a lakásgazdálko­dás városi koncepcióját kidolgo­zó ad hoc bizottság személyi ösz- szetételére. Ezt a munkát dr. Gyurkó Péter, az ügyrendi bi­zottság elnöke irányítja majd. Megoldódott a gond A lengyel szakemberek keresete Amint azt közöltük, a Gagarin Hőerőmű új kazánjainak a szere­lését végző lengyel szakemberek legálisan nem tudtak mit kezdeni keresetükkel, mert nem váltot­ták át a forintot sem zlotyra, sem dollárra. A szerződések rubel­ben köttettek... Bosowski Marian, az Energo- montáz-Polnoc cég visontai ki- rendeltségének vezetője öröm­mel adta tudtunkra, hogy sike­rült egyezségre jutniuk a Trans- elektróval. A napokban volt egy tárgyalás, amelyen részt vettek még a Ganz Danubius Kazán- és Gépgyártó Rt., az „ELEKT- RIM” Lengyel Kereskedelmi Társulás és az Energomontáz képviselői. Ezen végül is megál­lapodás született arról, hogy a szerződésben szereplő rubelösz- szeget átszámolják dollárra. Új fizetési szabályok léptek életbe, amely szerint a magyarországi kereset legalább 20 százalékát felveheti forintban a lengyel dol­gozó, és a fennmaradó részt ott­hon kapják meg zlotyban, dol­lárról átszámolva. A lengyel szakemberek gond­ja tehát megoldódott. Óriási munka volt ez 15 hónap óta — adta tudtunkra az igazgató. Min­den lehetséges eszközt bevetet­tek, hogy elérjék céljukat. A tár­gyalássorozathoz a Hírlapban megjelent írásunk fénymásolatát is felhasználták. Őszintén örülünk, ha segíteni tudtunk. (korcsog) Mi lesz a stranddal? A Zagyva-parti város képvi- selő-testulete önkormányzati ülésen tárgyalta a városi strand üzemeltetésének jövőbeni lehe­tőségeit. Erre azért volt szükség, mert az Észak-magyarországi Regionális Vízmű salgótarjáni igazgatósága jelezte, hogy ön- kormányzati támogatás nélkül nem tudja tovább üzemeltetni a hatvani strandot. Mint ahogy Joó Miklós, a vállalat üzemveze­tője elmondta, közel hatmillió forintra lenne szükségük a to­vábbi működéshez, melybe bele­számították a várható infláló­dást, a béremeléseket is. A strand vagyoni értéke jelenleg bruttó 44 millió forint. A veszte­ségek áthidalását a belépési dijak túlzott emelésével nem valósít­hatják meg, mivel így erősen csökkenne a látogatok száma. Már több éve keresnek nyugati partnert a strand gazdaságosabb működtetésére, de eddigi tár­gyalásaik kudarcot vallottak. Végül is a képviselő-testület túlzottnak tartotta az üzemeltető által kért közel hatmillió forin­tot. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy amennyiben nem érkezik kedvezőbb ajanlat a víz­műtől, a további üzemeltetésre pályázatot írnak ki. Új munkalehetőség negyven asszonynak (Fotó: Szántó György) Hevesen a Moligant magyar-olasz vegyes vállalat negyven asszonya nak adott új munkalehetőséget az év elején megnyílt varrodájában. Itt elsősorban kerékpár-, motor- és síkesztyűket készítenek — évente mintegy 70 ezer párat. Jelenleg az olasz síválogatottnak gyártják a jö­vő évi modelleket, s ugyancsak most állítják elő a világ számos orszá­gában népszerű kerékpároskesztyűket. A színház: előleg Európából Sok feszültség, félelem között él Közép-Európában a magyarság. A környező országokban nemzetiségi villongások, elszakadási törek­vések teszik néha elviselhetetlenné az egyébként is nehéz kisebbségi létet, amelyet szinte példátlan mértékben mért e nemzetre a történe­lem. S messze még az egységes Európa, amelyben „légneművé” vál­hatnak a határok, s természetessé a kapcsolat az azonos nyelvet be­szélők között. Kedden mégiscsak megérezhettem valamit ebből a távoli világból, mégpedig a színház révén. Az újvidéki társulat vendégszerepeit Egerben, s igazgatója, Faragó Árpád életükről beszélt. Elmondta, hogy nemrég Kassán jártak, most Egerben léptek színpadra, majd új­ra otthon játszanak. S nemcsak magyarlakta területeken, de megfor­dulnak szerbek, horvátok és macedónok között is. Talán semmi más sem pótolhatja ezt a küldetést. A reformkori nemzetté válást a színház segítette. Ebben a mostani, nemzeti feszült­ségekkel teli világban viszont az ellenségeskedést csillapíthatja. A kultúra egyetemes nyelvén szól közös bajainkról, szenvedéseinkről és örömeinkről. Bizonyítja azt, hogy igenis, átjárhatóak a határok, egy erdélyi művész rendezhet az anyaországban, egy itteni visszaad­hatja a látogatást, Kassáról, Újvidékről hozhatják Egerbe kincseiket az alkotók. Bizony, a tegnapi színházi világnap miatt is érdemes emlékeztetni erre a küldetésre. A színház: előleg Európából. (gábor) Sokan akarnak tulajdonosok lenni, de sikerül-e? (Folytatás az 1. oldalról) — Akit közvetlenül érdekel, már a szaksajtóból is megtudhat­ta a feltételeket. Nevezetesen, hogy ötmillió forintig két száza­lék saját erővel kell rendelkeznie a kérelmezőnek, s a lejárati idő hat év. Öttől tízmillióig kért hitel­nél tizenöt százaléknyi a szüksé­ges „saját erő” (pénzben vagy for­galomképes értékpapírokban), s nyolc év a lejárat. De ha valaki öt­venmilliót igényel, annak leg­alább huszonöt százalék saját erővel kell rendelkeznie, s tíz év a lejárat. Azért érdemes egy példá­val közelebb hozni a problémát. Mennyi a kamata szerényebb hi­telnek? — Ha az illető — teszem azt — egy kis üzletet akar megvenni, és például ötmilliót kér az E-hitel- ből, kétszázaléknyi, azaz száz­ezer forint saját erővel kell ren­delkeznie (ami ez esetben igen kedvező), s a jelenlegi rendelke­zések szerint egy év türelmi idő után jxmtosan egymillió- huszonötezer forint kamatot kell fizetnie (tehát a mindenkori jegybanki kamat 75 százalékát, plusz erre jön 4 százalék kamatrés). — Nem gondolja, hogy a meg­hirdetett kedvezményesség elle­nére is nagyon kemények a felté­telek? — Sajnos, igen kemény a gaz­dasági környezet, számba kell venni az inflációt... Mindezek el­lenére azt kell mondanom, hogy más hitelekhez képest mégiscsak kedvező. — Az persze látható, hogy na­gyot is lehet „ bukni ” rajta, bár az önök által is népszerűsített felté­telek nagyon komolyan feltétele­zik a szakképzettséget, az üzleti elgondolások megalapozottsá­gát... — Egyelőre biztosak vagyunk benne, hogy ez számunkra ren­geteg adminisztratív munkát je­lent majd. Hiszen előfordulhat, hogy egyetlen meghirdetett üz­letre vagy cégre egyszerre nyolc- tíz pályázó is akad, akik közül csak egy lesz a „befutó”. A többi esetleg újra próbálkozik, s kez­dődik az egész elölről. Arról nem szólva, hogy mi az egyének­kel foglalkozunk, s előfordulhat, hogy egyetlen üzletre hat leendő résztulajdonos is jelentkezik, s ez egy harmincmilliós üzletnél pél­dául hatszor ötmilliós hitelkérel­met jelent. Ebben az esetben utólag hozhatnak létre társuláso­kat. — Most március 27-ét írunk, noha az E-hitelt lassan egy hó­napja meghirdették. Van-e már jelentkező itt a körzetben? — Egyelőre csak érdeklődők vannak. Ahhoz, hogy valódi pá­lyázók legyenek, az kell, hogy beinduljon a privatizáció, nyilvá­nos helyeken, a sajtóban hirdes­sék meg az eladásra szánt állami tulajdont. — Ehhez pedig az Állami Va­gyonügynökségnek kell „lendü­letbe jönnie”. Mikor számítanak az igazi rohamra? — Ez voltaképpen kétéves fo­lyamat. 1992-ig tervezték. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy ez a gyökeres változás létre­jöjjön a magyar gazdaságban. Már most is érezhető, hogy ez nem lesz konfliktusok nélküli, hiszen jó néhányan elveszítik majd az állásukat, s tőke hiányá­ban nem is lehet reményük rá, hogy tulajdonosokká váljanak. Azok viszont, akik vállalkozó kedvvel, tudással és pénzzel ren­delkeznek, szeretnének minél előbb munkához látni. Az elkö­vetkező hetek, hónapok megmu­tatják, hogy ilyen feltételek mel­lett vajon sikerül-e... Jámbor Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents