Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-27 / 72. szám
4. KÖZLEKEDÉS HÍRLAP, 1991. március 27., szerda BBSS Amit a sebességről tudni hell Az autó megjelenésének pillanatában senki sem gondolt arra, hogy elteijedése mennyi áldozatot követel majd, mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosok körében. A közlekedési balesetek döntő többsége évről évre a sebesség helytelen megválasztására vezethető vissza. A helytelen sebességmegválasztásnak két alapvető formája ismert, úgymint: az abszolút és a relatív gyorshajtás. Az elsőként említett esetben gyorsan hajt, aki a jogszabályban foglalt általános, illetőleg az adott helyen jelzőtáblán megengedett maximális sebességet túllépi. Ezeknek a gyorshajtóknak a leleplezése, a szabálysértés bebizonyítása a mai technikai eszközök mellett (traffípax) viszonylag egyszerű. Sokkal bonyolultabb kérdés a relatív gyorshajtás. Erről akkor beszélünk, ha a járművezető nem a látási, időjárási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelően közlekedik, noha az elsőként említett tilalmakat nem szegi meg. Úgy is mondhatnánk: ebben az esetben a járművezető a józan ész ellen cselekszik, mert figyelmen kívül hagy számos alapvető fizikai törvényt. Feladatok a balesetmegelőzés érdekében: A sebesség helyes megválasztásával kapcsolatos teendők három síkon jelentkeznek: az oktatásban, a már kiképzett járművezetők mindennapi közlekedése során, valamint a hatósági munkában. A járművezetők ki-, illetve továbbképzése során a korábbinál nagyobb súlyt kell, hogy kapjon a sebesség bonyolult problematikájának elméleti és gyakorlati bemutatása. A jelenlegi és a majdani járművezetőknek gondolniuk kell arra: az emberi érzékelés fogyatékos, méghozzá — sajnos — a valóságot az egyén szempontjából szubjektíve kedvezőbb, de ténylegesen kedvezőtlen irányban torzítja. Az általános törvényszerűségeken túl figyelemmel kell lenni arra, hogy: — Korlátozott látási viszonyok között az emberek becslési képessége fokozottan romlik, a reakcióidő pedig hosszabb lesz. Az elöl haladó, a szemben közlekedő jármű távolságát még a nappalinál is nagyobbnak, sebességét pedig kisebbnek képzeli. Ugyanakkor fokozottan megnehezül a tájékozódás. A környezetből érkező információk későn vehetők észre, a kapcsolattartás módjai is korlátozottak. Számítani kell arra is, hogy a járművek kivilágítása nem mindig éri el a kívánt szintet. — A sebesség helyes megválasztásánál egyre gyakrabban kell a környezetünkhöz, más szavakkal: a közlekedés általános ritmusához alkalmazkodni. Ennek lényege az egyenletesség. Haladás közben — különösen oszlopban közlekedés esetén — súlyosan közlekedésellenes a mindenáron való előzés éppúgy, mint a forgalom ritmusát figyelmen kívül hagyó, túlzottan alacsony sebesség. Az állandó fékezés, gázadás technikája — amely egyébként tipikusan a rossz vezetők jellemzője — hasonlóképpen kerülendő. — A balesetek elkerülése érdekében lakott területen az érvényes sebességkorlátozásokat mindenkor be kell tartani. Még akkor is, ha látszólag a forgalom olyan gyenge, hogy a nagyobb sebességgel való haladás is biztonságosnak tűnik. — Az eseti sebességkorlátozásokat is igyekezzünk mindenkor betartani. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a táblák csak a biztonságos sebesség felső határát jelzik, de azt is csak kedvező környezeti viszonyok mellett. Ahol száraz időben 50- 60 km/óra biztonságos, ott esőben, hóban 20-30 km/óra is sok lehet. — A helyes sebességérzékeléshez segít, ha a KRESZ-ben meghatározott esetekben mindig, de szükség esetén egyébként is — például veszélyes útkanya- rulatba behaladásnál —, menet közben a tompított fényt használjuk. — Baleset szempontjából veszélyes a viszonylag alacsony sebességtartomány is. A biztonsági öv pedig éppen itt ad szinte mindig 100 százalékos védettséget. Ezért is fontos, hogy a jogszabály előírásainak eleget téve, a beépített biztonsági öveket — lakott területen belül is — mindig használjuk. A sebességmegválasztással kapcsolatos emberi törvényszerűségek ismerete, valamint pszichológiai szabályszerűségeket fokozottan figyelembe vevő hatósági munka együttesen jelentősen csökkentheti a sebesség helytelen megválasztásából eredő közúti közlekedési balesetek számát. Gépjárművezetés és alkoholfogyasztás Általában mindenki előtt ismert a túlzott alkoholfogyasztás káros hatása, ami különösen nagy jelentőséggel bír a közlekedés területén. Az egész társadalom, a közvélemény ellenőrzésének vagy közönyének átformálására tett eddigi erőfeszítések nem kecsegtetnek gyors eredményekkel. A kis közösségek (munkahely, család, baráti, ismerősi kör) véleményének szerepe már nagyobb súllyal esik latba, főként azért, mert a gépjárművezető általában ezekben a közösségekben fogyaszt alkoholt. Ismerünk számos olyan tragédiát és szerencsétlenséget, amelyet a gépjárművezető a társaság unszolására történt alkoholfogyasztás egyenes következményeként okozott, és szenvedő alanyai a gépkocsivezetőt itató társaság tagjai voltak. Mivel az ittasságból származó balesetek száma évről évre magas, ezért a megelőzést, az ellenőrzést, a társadalmi összefogást ezen a területen fokozott intenzitással és következetességgel kell érvényesíteni. A preventívnek szánt intézkedések eredményességét vizsgál20 perc múlva csökken a gondolkodás mélysége, élénksége, romlik a megfontolás, az érzéki ész- revevés és azokkal összefüggő mozgások végrehajtásának képessege. Csökken az izomtónus, megromlik az egyensúlyérzék. Közlekedésbiztonsági szempontból mindezek a hatások a kritikus helyzetek helytelen felismerésében és megítélésében nyilvánulnak meg. Az alkohol nagymértékben befolyásolja a logikai következtetéseket, csökkenti a figyelmet, a zavaró hatásokra való reagálás képességét. Ezáltal romlik a vezetes technikája, az idő-, a sebesség- és távolságbecslés, valamint a veszélyérzet és az önkontroll. Az alkoholos állapot vezet a veszéhtjz, kockázatvállalóhoz, amelyek végső soron balesetveszélyes helyzeteket, illetve baleseteket eredményeznek. A társadalmi felelősségérzet azt kívánja, hogy a gépjárművezetőket valamennyien védjük az alkohol veszélyétől! Minden italozás kezdemenyezését — amely a gépjárművezetőket is érinti—a helyhez illő értelmes, ügyes meggyőzéssel kell megakadályozni. Az alkohol kisebb mértékű, de rendszeres fogyasztása is veszélyes, mert mérgező hatásával folyamatosan „koptatja, sorvasztja” az idegrendszert, amely ilyen esetben már alkoholmentesen is gyengébben működik, és hátrányosan befolyásolja a biztonságos vezetést. Számos „figyelmetlenség” miatt bekövetkezett baleset alaposabb vizsgálata bebizonyította, hogy az okozó gépjárművezető nap mint nap kisebb-nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. Az alkoholos befolyásoltság — tudományosan bebizonyítot- tan — sem feketekávéval, sem egyéb módon nem „enyhíthető”. Lüktető életritmusunk megköveteli, hogy szinte naponta vezessünk gépjárművet. Ugyanakkor gyakran találkozunk az alkohol csábításával. Sok esetben kerülünk nehéz döntés elé: utasítsuk vissza a kínálást, vagy mondjunk le a vezetésről, esetleg merjük vállalni az ittas vezetés kockázatát? Mindenkinek egyénileg kell felelősséggel dönteni, hogy ISZIK, VAGY VEZET. Aki rosz- szul dönt, annak vállalnia kell cselekményének jogi és erkölcsi következményeit. ben az alkoholfogyasztás mindinkább beépül életstílusunkba, egyre nő a mindennapi érintkezésben betöltött szerepe, a közvélemény közömbösségé az alkohol okozta ártalmak iránt. Közismert, hogy az alkohol fogyasztása elsősorban a központi idegrendszer állapotváltozásában nyilvánul meg. Kezdeti hatása látszólag kedvező tünetekre mutat. Élénkítő hatását tapasztalhatjuk a gyorsabb beszédmodorban és szaporább légzésben, továbbá abban, hogy megszűnve az agy gátlása, fokozott mozgékonyság mutatkozik. Az agy gátló, szabályozó szerepének csökkenése azonban csak látszólag nyilvánul meg kedvező tünetekben. Az alkohol hatására már A szélsőséges • -m a»* a a időjárás hónapja „Mint április, az életed oly szeszélyes, de szép lehet”. így kezdődött egy régi dal áprilisról. Hogy szeszélyes, már-már közhely, de a rutinos túrázók tudják, nem bölcs dolog figyelmen kívül hagyni az időjárás szélsőséges változásait egy-egy út tervezésénél. A hideg- és a melegfrontok változásai kisebb-nagyobb mértékben hatással vannak szervezetünkre, ugyanúgy, mint a gyógyszerfogyasztás. A KRESZ kiemeli a járművezetés személyi feltételeinél, hogy nem vezethet az, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll: ez alatt elsősorban a kábítószereket kell érteni, de hasonló tilalom áll fenn azoknál, akik nagyobb mennyiségű gyógyszer — fájdalomcsillapító vagy nyugtató injekció — hatása alatt állnak. Nem vezethet, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. A jogszabály ugyan „ital”-ról szól, de az alkohol szesztartalmú ételek formájában is bekerülhet a szervezetbe. Húsvét környékén jelentős mennyiségű alkohol fogy országszerte, megszívlelendő, hogy nagyobb mértékű ivás után a szervezetben még hosszú órák múlva is alkohol található. Ez az idő olykor 24 órát is elérhet, s a közhiedelemmel ellentétben ezen nem segít a kávé, vagy a kiadós alvás sem, sőt: kitolja a felszívódás idejét. Járművet vezetni csak a szervezet teljes kitisztulása után lehet. A tilalom valamennyi járművezetőre kiteljed, nemcsak a gépjárművezetőkre, tehát azokra is, akik az úton járművet vezetnek, vagy állatot hajtanak. A KRESZ a vezető fogalma alól kiveszi a kerékpárt vagy segédmotort toló személyt; az indoklás ezt kiterjeszti a motorkerékpárt és esetleg a személygépkocsit toló személyre is. Ahogy elevenedik a természet, úgy nő a közúti forgalom, és ezzel együtt sajnos a balesetek is megszaporodnak. Aránytalanul több a halálos és súlyos baleset is — ez abból adódik, hogy hazánkban az egy balesetre jutó halálos balesetek száma nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. Az okok között nem kis szerepe van a gyakorlatlanságnak, a felelőtlen kockázatvállalásnak, de ide sorolható a passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztása is. A legfontosabb eszközök a biztonsági öv, a fejtámasz és a motorosoknál a bukósisak. A biztonsági övét elöl és hátul bekapcsolva szakszerűen kell használni, így különösen a városi forgalomban nyújt nagy biztonságot. Ezt a biztonságot kiegészíti a beépített fejtámasz: a baleset során, a test visszacsapódásakor biztosít védelmet. A bukósisak használata természetesen becsatolva, vagy motorosoknál és lakott területen kívül a segédmotorosoknál kötelező. Viselése lakott területen belül ajánlott. t i i i—i—i—i Közlekedési teszt Igaz Hamis 1. A segédmotorosoknak a bukósisak becsatolás nélküli használata is megengedett. 2. A balesetek kimenetelét a pasz- szív biztonsági eszközök használata (biztonsági öv, bukósisak) nem befolyásolja. 3. A járművezetés oktatása és vizsgáztatása során egyaránt a tanuló minősül vezetőnek. 4. Egy kiadós (legalább 8 órai) alvás alatt a szervezetből az alkohol mindenképpen távozik. 5. Az öt percen belüli egy helyben tartózkodás akkor is megállásnak minősül, ha a vezető nem marad a járműnél. 6. Tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni csak lakott területen kívül szabad. 7. A biztonsági öv és a fejtámasz különösen a városi forgalomban nyújt nagyobb biztonságot. 8. Az úton a kerékpárt vagy a motort toló személy nem minősül vezetőnek. Megyénkben az „Iskolák a közlekedés biztonságáért” versenymozgalom az iskolai nevelés szerves részévé vált. Széles körű megelőző tevékenység alakult ki a nevelési, oktatási intézményekben, fokozottabban felhasználva a tanórán kívüli lehetőségeket is. A sokirányú intézkedés ellenére azonban a gyermek- és fiatalkorúakat ért közlekedési balesetek száma az utóbbi időben nem csökkent, jelenleg stagnál. Megállapítottuk, hogy fejlett közlekedési kultúrát csak úgy teremthetünk, ha a személyes példamutatáson túl minél sokoldalúbban, részletesebben, szervezettebben ismerik meg a gyermekek a közlekedés törvényeit, szabályait. Ezen túlmenően ezeket gyakoroltatjuk is, és folyamatosan meggyőződünk arról, hogy helyesen alkalmazzák-e ismereteiket. Ezt a célt szolgálta március hó 23-án Egerben megtartott megyei kerékpáros iskola kupa és az ifjúsági közlekedésbiztonsági kupa versenysorozat döntője. A versenyt a megyei közlekedés- biztonsági tanács a Mátra Autós Kft-vel közösen rendezte meg, amelyen kerékpáros kategóriában 60, míg segédmotor-kerékpárban 40 versenyző vett részt. A kerékpáros versenyszám feladatai között szerepelt: KRESZ elméleti; gyakorlati ügyességi, szabályossági; elsősegélynyújtá- si „, valamint; kerékpárhiba-fel- ismerés, szerelés. A segédmotor-kerékpáros versenyszámban: KRESZ elméleti; gyakorlati, ügyességi, szabályossági és elsősegélynyújtási tette próbára a résztvevőket. A kerékpáros csapatverseny helyezettjei: 1. Hatvani városi KBT I. csapata, 2. Mátra Autó Kft. hevesi csapata, 3. Hevesi városi KBT I. csapata. A kerékpáros verseny egyéni leány helyezettjei: 1. Nagy Zsuzsanna (Hevesi KBT I. csapat), 2. Tóvári Ágnes (Mátra Autós Kft. Gyöngyös), 3. Sütő Éva (Hatvani KBT. II. csapat). A kerékpáros verseny egyéni fiú helyezettjei: 1. Nagy Szabolcs (Hatvani KBT. I. csapat), 2. Maka Tamás (Mátra Autós Kft. Gyöngyös), 3. Kónya Gábor (Mátra Autós Kft. Eger). A segédmotor-kerékpáros csapatverseny helyezettjei: 1. Hatvani KBT csapata, 2. Gyöngyösi KBT II. csapata, 3. Gyöngyösi KBT I. csapata. Segédmotor-kerékpáros egyéni verseny helyezettjei: 1. Tóth Péter (Hatvani KBT), 2. Simon Gábor (Hatvani KBT), 3. Gyur- kó Zsolt (Mátra Autós Kft. Gyöngyös), 4. Vona Csaba (Hevesi KBT II. csapat). Az országos versenyen — amely 1991. április 4-7. között lesz Szegeden — a kerékpáros fiú-leány kategóriából az I-II. helyezettek, míg a segédmotorkerékpáros kategóriából a verseny I-IV. helyezettjei vesznek részt. Segítség a közutakon A motorizáció mai fokán, különösen, ha tekintetbe vesszük, amit a következő évek ígérnek, kétségtelenül nagyon fontos, alapvető emberi kötelesség a bajbajutottakon segíteni. De adott útviszonyaink, adott járműszámaink, adott közlekedési színvonalunk mellett talán még ennél is fontosabb az olyan segítség, ami már eleve csírájában megakadályozza a bajoknak, a baleseteknek még a lehetőségét is. S ezt csakis egyértelmű és nagyfokú társadalmi összefogással lehet megvalósítani. Közösségben élünk, s közösségben csak úgy élhetünk emberhez méltóan, ha kölcsönösen figyelembe vesszük egymás érdekeit. A közlekedésben a KRESZ-ben előírt szabályok megtartása — s ami ezzel egyet jelent: az emberi élet és érték védelme — csakis az egyén és a közösség harmonikus összhangjával, kölcsönös megértéssel és segítség adásával érhető el. A segítség legyen mindig önzetlen, és ne a nagylelkűség vagy az önfeláldozás táplálja, hanem az a felismerés, hogy a közlekedésben való együttműködés kulturáltságunk és emberségünk megnyilvánulása. Ez az elvárás társadalmi igény. Mindannyiunk érdeke, hogy a közutainkon rend és biztonság legyen. Ekkor segítünk egymáson igazán, a legtökéletesebben! Verseny két keréken
