Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-19 / 65. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. március 19., kedd Vendégjáték Egerben Neil Simon: Napsugárfiúk Neil Simon, a szórakoztató, érzelmes vígjátékok termékeny mestere végre eljutott Egerbe, s a sikeres Brodway-szerző egyik legeredetibb darabját, a Napsu- gárfiúk-eA élvezhette a közönség a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kitűnő előadásában. Neil Simon a lírát, tragédiát és komédiát eredetien egybeolvasztó Csehov-drámákon nevelkedett, miként kiváló kortársai Arthur Miller és Ó Neill is. Remekül megkomponált vígjátékaiban az álom és valóság között vergődő Csehov-figurák modernizált — esetenként deformált — változatait formázta a ma színpadára. A lélektani elemzést sem nélkülöző, mindig napjainkról szóló darabjait teletűzdeli modern dramaturgiai elemekkel, könnyed, szellemes poénokra kihegyezett szójátékokkal, s a tragikus, a bohókás, a pikáns, nemegyszer a bizarr és az abszurd pompás ötvözetében tálalja fel hangulatos, gördülékeny, mindenkihez szóló történeteit. A csehovi szituációt adaptálja a mába, kibővítve, felduzzasztva azt a modern élet paradox, visz- szás jelenségeivel. A biztos kézzel felvázolt, vérbő, mindig a hétköznapok világából mentett sztorikat úgy ábrázolja, hogy az élet színe és fonákja együtt, egyszerre van jelen műveiben, s az egyiket virtuózán belemasszírozza a másikba és viszont. Darabjaiban kiforgatja, megforgatja, ka- rikírozza a valóság apró tényeit, hogy aztán bravúros könnyedséggel terelje vissza azokat a langyos köznapiság megszokott medrébe. A vázolt írói fogásokat alkalmazza a világhírű szerző a Furcsa pár-ban és a nem kevésbé sikeres vígjátékában, Az utolsó hősszerelmes-ben is. Az elsőben két jóbarát együttélése, a rendszerető, háziasszo- nyos hajlamú Felix és a szertelen-vadas Oscar barátsága — sok izgága groteszk összecsapás után — torkollik végleges szakításba, hogy aztán mindegyik külön-kü- lön folytassa a maga bevált életét. Az utolsó hősszerelmes-ben egy jómódú, öregedő családapa vágyik egy kis friss-buja szerelemre, de már nem tud hódítani, csábítani. Ügyefogyott kísérletei sorra kudarcot vallanak, s végül — fekete humorral — saját feleségét invitálja egy szerelmi kalandra. A Napsugárfiúk-ban is a bevált dramaturgiai sablonokat vonultatja fel a szerző, megszínezve azokat a paródia és a groteszk változatos eszközeivel. A két szereplőre épült játék a színház varázslatos, megbűvölő világát villantja fel az abból már kikopott, kiöregedett színészek, az egykori művésztársak, Willie Clark és A1 Lewis nosztalgikus emlékeinek szemszögéből. A két jeles kabarészínész sok-sok évvel ezelőtt közös show-jukkal, sikert sikerre halmozott. Imádták és gyűlölték, csodálták és szapulták egymást, miközben közösen s egyben külön-külön is versengtek a hírnévért, a dicsőségért. Mindegyik túl akarta játszani a másikat, hogy több tapsot arasson mint partnere. A tébolyult művészi csata szakításhoz és ellenségeskedéshez vezetett. Clark mogorván visszavonult szegényes hónapos szobájába, Lewis pedig lányánál húzta meg magát. Az élet váratlanul egy nagy lehetőséget kínál mindkettőjüknek: egykori sikeres számukkal ismét a világot jelentő deszkákra léphetnek. Újra találkozik a két színész, s tétova-naiv közeledési kísérletek után könyörtelen szópárbajban végigfutják, visszaidézik az együtt töltött évtizedeket, nem felejtve semmit, nem tagadván meg művészi hiúságukat, nem mondva le életük alkonyán sem a vetélkedés lázas-izgalmas örömeiről. Az apró, de éles szurkálódások, a fanyar humorral vegyített odamondogatá- sok, az önimádó ömlengések fokozatosan lehalkulnak, s belefeledkezve a nosztalgikus múlt- idézgetésbe, lassan újraéled bennük egykoron zátonyra futott barátságuk. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kiváló érzékkel választotta meg Willie Clark és A1 Lewis megformálód Simor Ottó és Bárány Frigyes személyében. A két invenciózus színész több évtizedes művészi pályája minden tapasztalatát belevitte ebbe az alakításba. Lényegében színházat játszanak a színházban, s „mindkét” szerepben egyaránt nagyszerűek. Játékuk feszes és kidolgozott, pompásan érzik az ütemet, kerülik a túlzásokat, ugyanakkor apró, de hatásos egyéni fogásokkal és trükkökkel megszínezik az egyébként is csattanós vígjátékot. Kimondottan eredeti például az, ahogy A1 Lewis, azaz Bárány Frigyes a „Nem fog fájni” című felújított kabaréjelenetükben fellépő statiszta szexbombát a menedzsernél megrendeli. A kívánatos, dúsan pompázó keblet egy hanyag kézlendítéssel felvázolja. A buja szőkeség hátsó domborzatának ideális méreteit viszont hosszadalmasan, remegő karaival kéjesen, szemléletesen „kacsázva” a levegőben, valósággal kicentizi. Nem kevésbé bravúros mutatvány Simor Ottó infarktus utáni lábadozó jelenete. Az ágyban szendergő öreg, lerobbant színész, rögtön erőre kap, formába lendül, amikor feltűnik a fiatalos ápolónő. A gézkötelek segítségével nehézkesen ülőhelyzetbe erőlteti magát, és ártatlan arccal sikamlós szavakba bújtatott, de valójában viccértékű szerelmi ajánlattal lepi-nevetteti meg a sürgő-forgó ápolónőt. Simor Ottó és Bárány Frigyes nagy mesterségbeli tudással ábrázolta, parodizálta a színészi attitűdöt, annak fény- és árnyoldalaival együtt. A színpadon nemcsak Clark és Lewis volt, hanem maga a színészet is. Szerző, színész és rendező pompásan egymásra találtak. Egy jól sikerült vendégjáték óriási élmény, s egyben újabb tanulságok forrása is. A helyi színház ötleteket kaphat jövőbeli szerző- és darabválasztásához, a színészek meg titkon-nyíltan ösz- szevethetik művészi pouvoir-ju- kat. A nagyérdemű ugyanakkor betekintést nyerhet más felfogású és stílusú művészi műhelyekbe. Hekli József A Görgey-kérdésről harag és részrehajlás nélkül Beszélgetés dr. Nagy «József történésszel Sokat emlegetik manapság politikusok és újságírók a reformkort, s a szabadságharcot. Az előbbit okkal és joggal, mivel a történelem olykor ismétli önmagát. Hasonló időket élünk ma is, ezért gyakran idézzük Széchenyit, Kossuthot. Szükséges, hogy figyeljünk rájuk hazánk jelenlegi nehéz helyzetében. Érdemes pályájukat, életművüket újra tanulmányozni. De időszerű az egykori magyar honvédsereg fővezére, a világosi fegyverletetel irányítója, Görgey Arthúr szerepének feltárása, újragondolása is. A kiváló képességű, mégis ellentmondásos megítéltetésű hadvezérről beszélgettünk dr. Nagy Józseffel, az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola történelem tanszékének vezetőjével. — Az ötvenes évek hangadó történészei nem győzték hangsúlyozni, hogy a szabadságharc bukásában mekkora szerepe volt Görgey „árulásának," s mindazoknak a békepártiaknak, akik a nemzeti függetlenség kimondásánál jobbnak tartották a Habsburgokkal való kiegyezést. — Szeretnék előbb visszakanyarodni a Világost követő időszakra. A szabadságharc bukását követően a többség egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Görgey nevéhez fűződik a szabadságharc elárulása. A bukás traumát okozott a magyarság számára, mind az itthon maradottaknak, mind az emigrációba vonulóknak. Az okok keresésekor feltételezték, hogy néhány embernek érdekében állt a forradalom elárulása. Köztudott, hogy Kossuth és Görgey nem voltak a legjobb viszonyban egymással, s ráadásul az utóbbit tekintették a Békepárt egyik vezető személyiségének. Nem csoda, ha Vörösmarty Mihály így írt egyik költeményében: „Görgey- nek hívják a silány gazembert, aki eladta a hazát cudarul.” A kiegyezést követően már változott a róla alkotott kép, a histórikuA szabadságharc legvitatottabb személyisége (Barabás Miklós alkotásán) sok és az értelmiség árnyaltabban fogalmazott. S na a dualizmus utolsó évei, valamint a két világháború közötti időszak nem is volt mentes a vitáktól, reálisabb értékelések születtek, melyek szerint nem lehet a szabadságharc bukását egyetlen személy felelősségére szűkíteni. Noha tény, hogy hadászati szempontból több hibát is elkövetett. Mint például Komárom vissza- foglalasa után, amikor nem üldözte tovább az osztrák seregeket. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Buda alá Kossuth rendelte vissza. Az 1945-60 között eltelt időszakban Görgey ismét bűnbak lett. Szerintem ehhez jelentős mértékben hozzájárult Illyés Gyulának a Fáklyaláng című darabja, s a hivatalos történetírás osztotta ezt az álláspontot. A hatvanas évek közepétől részben a bővebb forrásanyag ismeretében, részben bizonyos átértékelések nyomán ismét sokszínűbbé vált a Görgey-kép, amely szerint a felelősségét nem lehet oly mértékben kiélezni, miszerint a bukásért csak ő hibáztatható. — Mennyire játszottak szerepet ideológiai, politikai megfontolások 1945 után a Görgeyről alkotott nézetekben? — A hatvanas évek elejéig olyan tendencia jelentkezett, amely híven tükrözte Magyarország korábbi félgyarmati függőségét Ausztriával szemben. Ennek alapján hazánk fejlődése 1849 után megrekedt, s ez a bukásból, így Görgey „árulásából” eredt. Másrészt jelentkezett az Andics Erzsébet-féle irányvonal, amely meghatározta a történész állásfoglalások arculatát. Andics mindenben a negatívumot kereste, ráadásul a népi romantika osztályharcos álláspontja is megmutatkozott. Eszerint a jobbagymozgalmak segítették elő a nemzeti államok kialakulását. Minden földbirtokos nemzetárulónak minősült, s ebbe a vonalba jól beleillett, hogy történelmünkben bűnösöket kell keresni, akik vagy a katolikus egyház vezetőiből, vagy a nagy- birtokosok sorából kerültek ki. Ugyanúgy áruló lett Károlyi Sándor 1711-ben, mint Görgey Arthúr 1849-ben. — A feltárt dokumentumok alapján a császári udvarban készült egy széleskörű amnesztiarendelet a honvédtisztek számára. Miután azonban az osztrákok értesültek a világosi fegyverletételről, tervüket is elejtették. Menynyiben súlyosbítja ez Görgey felelősségét? — Kétségtelen, hogy Bécsben folytak tárgyalások erről. Viszont ezzel nem lehetett tisztában sem Görgey, sem az orosz hadvezetők, Paszkievics és Rüdiger. így amikor Haynau jelentette a világosi eseményeket, megszűntek a tervezgetések. A lehetséges eljárás szerint elsősorban azokat a tiszteket vonták volna felelőségre, akik korábban a császári hadseregben szolgáltak. De ellenük is csak úgy, hogy visszaminősítik és besorozzák őket lefokozott tisztekként vagy közkatonaként a császári hadseregbe. Augusztusban azonban arról volt szó, hogy a honvédsereg még vívhat egy ütközetet, ahol ezrek veszíthetik el életüket, vagy feltétel nélkül megadja magát. — Az osztrák terveket ismerve elképzelhető, hogy amennyiben Dembinszky csapatai nem Temesvár, hanem az eredetileg megjelölt Arad alá vonulnak egy Haynau ellen megvívott sikeres ütközet, ha a szabadságharc végső kimenetelét nem is változtatja meg, de megmenthette volna a vértanúk életét? — Túl sok a ha. Az igazság az, hogy Temesvár alatt mar egy de- moralizálódott, szétzüllőben lévő sereg futamodott meg. Ezt az állítást támasztja alá, hogy az ellenfél számbeli fölénye csekély volt. Tehát eleve megkérdőjelezhető, mi több, elvethető volt győzelmi esélyük akár Aradnál, akár máshol. — Másfélszáz év távlatából mennyire tűnnek megalapozottnak Kossuth viddini leveleiben megfogalmazott Görgey-ellenes kirohanásai? — Kossuth évtizedekig nem tett le arról, hogy a szabadság- harc újraéleszthető. Mutatják ezt a Viddinből, Kythaiából és Szumlából írt levelei. Mindvégig állhatatosan tartotta magát a 48- as eszmékhez, s az emigráció évei alatt saját harcostársaitól is eltávolodott. Nem csoda, ha a turini remete úgy „ostorozta” Görgeyt, ahogyan csak tehette. A tórenelmi tényék viszont azt mutatják, ha nem Görgey, akkor más tette volna le a fegyvert Paszkigvics hadserege előtt. — Ön szerint mikorra várható az egykori fővezér esetében egy hiteles, érzelmektől és politikai beállítottságoktól mentes állás- foglalás a történészek körében? — Nagyon nehéz a kérdés. Szerintem jo néhány esztendőnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a személye körül kialakult viták elcsituljanak, s közel hasonló, egységes álláspontok szülessenek. Molnár Zsolt őrségváltás Boldogon A népművelő nem lesz, hanem születik A költő nem lesz, hanem születik — hangzik a magyarított régi latin közmondás. így van ez a népművelés munkásaival is, akiknek nemes emberformáló ténykedéséhez kevés az iskola nyújtotta száraz ismeretanyag, a kónyvízű tudomány, annál fontosabb viszont a fantázia, a publikum iránti alázat, a mesterség kitartó szeretete és szenvedélye. Az ilyen népművelő csodákra képes, mostoha viszonyok, rosszindulatú partnerek közegében is. E mesterek családjába tartozik a most nyugdíjazott Majláti Györgyné is, aki húsz esztendeje Hatvanban szegődött el a kultúra szolgálójául, s most, március 1-jével a boldogi művelődési háztól ment nyugdíjba. Úgy vélem, érdemes átfutni vele együtt a két évtized eseményeit, ahhoz, hogy megítélhessük igazi népművelő mivoltát. Elsősorban szívósnak, kitartónak bizonyult elképzelései megoldásában. Ám ugyanakkor ismerte az embereket, az őt körülvevő társadalmi miliőt, amelynek kulturálódását hivatott szolgálni. Mást ne mondjak, indításként: köze van oly értelemben még a Hatvani Galéria létéhez is, miszerint az első nagyszabású képzőművészeti kiállítást 1971 telén az ő védnökségével rendezhettük meg a régi, Horváth Mihály úti kultúrhazban, amelynek klubterme ama időszakban évekig helyet biztosított a galéria egyéb tárlatainak, sőt a kultúr- ház adott otthont 1974-ben még az első országos tájfestészeti bi- ennálénak isi Jó érzékkel fogta össze Majlátiné a korabeli szin- játszógárdát, rendezett vendég- színházi produkciókat, előadóesteket, amelyeknek egyike — Mensáros László okán — a mindmáig első és egyetlen sajtóperemhez vezetett, mivel a művészt a Népújságban pellengérre állítottam „Teltház — üres színpad” című glosszámban Hatvan mellőzése, egy estről történt távolmaradása miatt. Majláti Györgynét Boldogon is becsülte, szerette a község népe, iskolástól a nagymamákig. Hiszen odaadással szervezte nekik és cselekvő részvételükkel az Országos Filharmónia, az Egri Szimfonikus Zenekar, a debreceni ütősök hangversenyét éppenúgy, mint a népdalkor fellépéseit, a gyermektánccsopor- tot, a Terefere színjátszó együttest vagy a rendszeres budapesti színházi buszjáratokat. Működtette közben mozgásművészeti klubjukat, a TIT támogatásával a munkásművelődésnek, a kertészeti szabadegyetemnek és a bibliatörténeti eíőadás-sorozatnak biztosított hajlékot, a népi hagyományőrzés jegyében pedig tavaly immár tizedik alkalommal szervezett nagy sikerű falunapot helybéli és hazánk más tájairól érkezett művészeti együttesek bemutatkozásával. Végezetül hadd említsem visz- szavonulása alkalmából ama tényt, miszerint a Hatvani Galériát szintén Majláti Györgyné vette rá, hogy több városkörnyéki településhez hasonlóan Boldogra is „betörhessen” a képzőművészeti kultúra, hiszen meghívására évente három-négy esetben szerepeltek országos hírű festők, szobrászok művei a művelődési ház termében. Annyi bizonyos, hogy Majlá- tinét nehéz pótolni. Nem lesz könnyű dolga Kepesné Tóth Katalinnak, aki most a helyi önkormányzat döntése alapján helyére állt. De nemcsak a község vezetői bíznak benne, hanem elődje is, s kell-e ennél jobb ajánlólevél...? (Moldvay) A magányos harcos közösségi költészete Moldvay Győző: Mint az apostolok Ötvenöt éve ismertem meg Moldvay Győzőt — vidám kis kölyök volt, fegyelmezetlenségében a szabadság parttalan vágyával. Azóta is ilyen: sose konformista, de az alkalmazkodás hiánya mögött egész életében ez: a szabadság vágya dominál. Csakhogy nem csupán saját szabadságának önző vagy éppen deviáns kiteljesítése eíteti, hanem másoké is, mindenkié, legalábbis minden magyaré. Ez tette közügyek páratlanul önzetlen harcosává egy oly korban, amikor minden egyéni és közös törekvésnek előírásosan kollektív mezt kellett öltenie. Moldvay mindig a közösségért küzdött, de igencsak magányos küzdőként, mindenesetre a maga feje szerint. Nem tennejót neki, ha most azt bizonygatnám, hogy ő volt (lehetett volna) az igazi szocialista ember, ha ti. lett volna valódi szocializmus. Hát nem mondom, csak öregebb fővel: meghajtok teljesítmenyei előtt, melyekhez most versei is odaállnak. Nos, negyvenöt éve olvasom verseit is; első kötetkéje éppenséggel olyan kiadó nevével jelent meg, amelynek társtulajdonosa voltam. Mégis, csak most, új kötete elolvastával látom igazán, hogy valóban költő. Mert egy- egy ügyes verset sok értelmes ember tud összehozni, bizonyos szinten a költészet is megtanulható, akár a hegedűjáték. Magyarországon különben is, ha kug át akarsz ütni, költőt találsz. e ez a közösségi ember most fogja magát: versbe formálja mindazt, ami mozgatta-mozgat- ja, s amit ő mozgatott — közös ügyeket. Ettől persze még lehetne tanköltészet is, amit létrehozott. Csakhogy van itt egyrészt elmélyülés, tartalmi sokféleség, másrészt kifejezésbeli készség, formaérzék es formakészlet is, mely utóbbi nélkül — versben — az előbbiek sem érnének semmit. Nem hivalkodó, nem modernke- dő, de nem is konzervatív vagy éppenséggel népies költészet ez: jófajta summázat, amely korántsem ekletikus. Miért? Mert a személyiség belső gazdagsága élteti s hitelesíti! Műveltséganyaga éppúgy természetes, csöppet sem erőltetett, mint szép nyelve, a népi kifejezések-fordulatok használata. Nem csatlakozik a Simon, Váci, vagy — hogy különbet mondjak: — akár a Nagy László, Csoori nevével jelezhető népiséghez, de nem is „nyuga- tos”; ment minden modorosságtól s egyfajta szintézisre törekszik, anélkül, hogy többre vállalkoznék, mint amire képes. Akad azért túlméretezett, körülményes verse (Utolsó levél Pákozdy Ferenchez Debrecenbe), vannak sután eredetieskedő sorai, de sokszor az egyszerű emlékképből vagy más alapképletből meglepő gyorsan emelkedik föl az egyszerre érzékletes és absztrakt gondolatiságba (Gúlák a téren). Külön örömét lelheti az olvasó Moldvay verseinek természetközelségében, a természeti élmény friss, s önmagán mindig túlmutató kifejezésében (Szarvasbőgés). Legtöbbször az együttes érdek (Nyár és intelem), a személyes példa (Negyven évig tanyán tanított) készteti versírásra, és az egyéni (szerelmi) élmény is ösz- szefonódik a közösségivel (Ki bűnös szóra nyílik), olykor negatívan is, midőn — bár mindig halk hangon — a méltatlan bánásmódot, bizalmatlanságot is fölpanaszolja (Miért tagadnálak). Volt rá oka, elég. Őröm kézbevenni ezt az ízléses, szép füzetet, amit Reich Károly posztumusz rajzai díszítenek, s melynek nyomdai kivitelét sem kellene szégyellnie az ismeretlen nyomdának, amely — elfeledkezett az impresszumról... Kristó Nagy István HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. 36/12-256 állásajánlatai: PÁLYÁZAT A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal pályázatot hirdet Eger, Rákóczi u. 79. szám alatti kétcsillagos2200 főt befogadó képességű autós camping vezetői állásának betöltésére. Alkalmazásifeltételek: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai oklevél, — egyetemi, vagy főiskolai oklevél és felsőfokú idegenforgalmi szakvizsga bizonyítvány, — német nyelvből középfokú nyelvvizsga. Bérezés: képesítéstől és szakmai gyakorlattól függően, megegyezés szerint. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal, eddigi tevékenységének ismertetésével a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének címére kell megküldeni. Cím: 3300 Eger, Szarvas tér 1. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételt hirdet gépi forgácsoló szakmunkások részére NC-CNC megmunkáló központok kiszolgálására, kezelésére. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG: Eger, Eszterházy tér 4. Pályázatot hirdet jogügyi előadói munkakörbe állami- és jogtudományi egyetemi végzettséggel. Jelentkezni lehet a fenti címen. FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ Egri Kirendeltségén (Eger, Klapka út 2. sz.) minden szerdán 16-18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe a lakosság és a munkáltatók részéről.
