Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-19 / 65. szám

HÍRLAP, 1991. március 19., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Hogyan vezetnek az utak az ezredfordulóig? Régi dicsőségünk... Olvasóvá nevelnek A hatvani városi könyvtár és közösségi házban március 22-én pénteken, valamint 23-án, szombaton „Újabb módszerek az olvasóvá nevelésben” címmel előadásokat és módszertani be­mutatókat tartanak neves hazai szakemberek a közművelődés­ben dolgozók és a pedagógusok részére. Velünk élő népművészet A Megyei Művelődési Köz­pont „Velünk élő népművészet” című sorozatának keretében ma este 7 órától kerül sor Berecz András estjére, amely A szél pat­kójától a kő is szikrázik nevet vi­seli: dalokat, képeket villant fel Erdélyből. Kinevezés Prokaj Béla alezredest, a He­ves megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság törzsparancsnokát a Magyar Köztársaság belügymi­nisztere az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc 143. év­fordulója alkalmából ezredessé nevezte ki. Honismereti kiállítás Tegnap a hatvani 5-ös számú általános iskolában, műsoros rendezvény keretében nyitották meg azt a kiállítást, amelyet az intézmény honismereti osztálya szervezett. A bemutató megte­kinthető az iskolában, március 19-től 22-ig, délelőtt 8-tól 12-ig, délután pedig 1-től 5 óráig. Történelem, művészet, műveltség Ma este hat órától az egri Ifjú­sági Ház Történelem, művészet, műveltség sorozatában A szent korona a legújabb kutatások tükrében címmel Pap Gábor művészettörténész tart előadást a téma iránt érdeklődőknek. Egy szerencsés egri A napokban különös szeren­cse érte a megyeszékhely egy polgárát. Az egri totózóban 20 forintos, borítékos sorsjegyet vá­sárolt, s mikor a papírt feltépte, arról értesülhetett, hogy mintegy negyedmillió — tehát 250 ezer — forint nyereményhez juttatta ót a sors. A summát még ezen a héten kifizetik részére. Befejeződött a felújítás Mint hírül adtuk, felújították a megyei kórház fogászati szak­rendelőjét, amely az egri Techni­ka Házában működik. Mint a kórház igazgatóságától megtud­tuk, a munkálatokat befejezték, így teljes rendelési időben fogad­hatják betegeiket. Régi Hangya-tagokat várnak Az egri Hangyaszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy fel­kutatja a volt tagokat, s részükre üzletrészt biztosít. Ezért kérik őket, vagy hozzátartozóikat, hogy jelentkezzenek. A szövet­kezet elnökhelyettese minden nap délután 4-6 óra között válj a személyes látogatásukat. Címe: Osváthné Perger Klára, Eger, Kossuth u. 15.1. em. 3. (Folytatás az 1. oldalról) — Elsőrendű feladatunk az útüzemeltetésnek és -kezelésnek a biztosítása, mert ha ezt nem vé­gezzük, gond lehet a biztonságos közlekedéssel. A következő lé­nyeges lépés a fenntartás. Ez azt jelenti, hogy az állagromlást meg kell akadályozni Heves megyé­ben. Sajnálatos, hogy az utóbbi években mind kevesebb pénz ju­tott, így nagyfokú a leromlás. Harmadik lényeges dolog: a bur­kolatok felújítása. Ebben az év­ben tervbe vettük a 21. sz. főút korszerűsítésének továbbfolyta­tása a megyehatárig. A 3. sz. fő­úton Kápolna — Kerecsend kö­zött egy javítás aszfaltszőnyeg­gel. A 33. sz. főúton, Poroszló térségében a nyomvályúk meg­szüntetését is szeretnénk elvé­gezni, továbbá a Füzesabony — Eger közötti útszakasz aszfalto­zását, a Tisza-híd átfestését. Ne­gyedik nagy feladatunk lenne a 2000-ig tartó út- és hídhálózat fejlesztési program megvalósítá­sa. Azt hiszem, ilyen még nem volt ebben az országban. Új utak, autópályák, kerékpárutak, Mint lapunkban korábban hí­rül adtuk, az Észak-magyaror­szági Gazdasági Kamara rende­zésében az olaszorsági Modená­ban üzleti találkozót rendeztek. Ezen a Mátraaljai Szénbányák, a Gyöngyössolymosi Gépipari Kisszövetkezet, az Unigép Uni­verzális Gépgyártó Kft., a Multi­pack Műszaki Fej leszőt Kft., a Technika Gmk., az Inervintec Kft., a Kékes Cipő- és Textilipari Kisszövetkezet, Poczok Ferenc esztergályos és gépgyártó, a He­ves Megyei Sütőipari Vállalat, továbbá az Észak-magyarorszá­gi Gazdasági Kamara vett részt. A kétnapos találkozón csak­nem negyven üzleti megbeszé­lést folytattak. Ezek fő célja az volt, hogy kölcsönös információ alapján vázolják a magyar és olasz vállalatok közötti együtt­működés lehetőségeit. Az ola­szok részéről bejelentették, hogy különféle területeken: például gépipari, építőipari, könnyűipari Az elmúlt időszak díjtételei el­avultak, ezért is javasolta a városi önkormányzat idegenforgalmi és kereskedelmi bizottsága, hogy módosítsák azokat. A képviselő- testület — a javaslat meghatáro­zott közszemlére bocsátása után — rendeletben szabályozta a me­gyeszékhelyen és körzetében fi­zetendő összeg nagyságát. Mint a rendeletből kitűnik: a külföldi állampolgárok a szar­vaskői részen 20, Egerben 30 fo­rintot fizetnek naponta gyógy- és üdülőhelyi díjként. A hazai tu­bekötő és összekötő utak, vasúti kereszteződések épülnek. — Az Egri Közúti Igazgató­ság vezetője hogyan látja, lesz minderre elegendő pénz? — Bizakodunk benne, hogy biztosított lesz a mintegy 230 milliárd forint. Szeretnénk ma­gunk mellé állítani az utazókö­zönséget, az országgyűlési kép­viselőket, megyei, városi, közsé­gi önkormányzatokat, hogy ők is érezzék, az útfenntartás, -fej­lesztés mostohagyermek az utóbbi időben. Ezt a pénzügymi­niszter úr is tudja. A 230 milliárd forintból mintegy 100 milliárd forint a koncessziós autópálya építése lesz, a fennmaradó 130 milliárd forintot az útalapból kell biztosítani a 10 éves program megvalósításához. Amennyiben ezt a programot sikerül végre­hajtani, akkor 2000-re kialakul az ország gerinchálózata — elke­rülő szakaszok, különszintű vas­úti kereszteződések épülnek kapcsolódó környezetvédelmi beruházásokkal. — Mi a koncessziós autópá­lya-építési program ténye, és He­együttműködést és bedolgozást, valamint tíz vegyes vállalati el­képzelést ajánlanak. Felmerült az is, hogy a magyar — olasz üz­leti kapcsolatok fejlesztéséhez kedvezményes finanszírozási le­hetőségek állnak rendelkezésre, így kormányhitel, segély jellegű kölcsön is. Az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara, valamint a Mode­nái Kamara vezetői, továbbá a he­lyi kisvállalkozók és több kereske­delmi cég vezetői is tanácskozást folytattak. Az olasz felek érdeklő­dést tanúsítottak a kelet-európai országok gazdaságai iránt, és ezen belül az Észak-Magyarországon levő cégek új piacokat jelenthet­nek nekik, úgy vélekedtek, hogy az utóbbiakat a többi kelet-euró­pai országok felé történő tovább­lépés hídfőállásaként kezelik. Ar­ról is szó esett, hogy az eredmé­nyekkel kecsegtető olasz üzletek képviselői a közeljövőben Ma­gyarországra látogatnak. risták 8, illetve 15 forintos tarifá­val számolhatnak, a szervezett üdülésben résztvevők számára ez az összeg Szarvaskőn 4, míg Egerben 6 forintos hozzájárulást jelent április elsejétől. A díjtételek növeléséből — mint a döntés indoklása tartal­mazza — hozzávetőlegesen hatmilliós többletbevételt könyvelhet el a város, amely­nek vezetése ezt az összeget ki­zárólag idegenforgalmi fejlesz - tésekre kívánja fordítani a jö­vőben. vés megyében milyen nyomvo­nalon épül tovább az M3-as? — A jelenlegi autópályához való csatlakozó szakasz már megvan Atkár utánig. Az M3-as autópálya Gyöngyös — Polgár között lesz, feltehetően a Buda­pest — Miskolc vasútvonal mel­lett. Összesen négy nyomvonal­változat van, valószínű, hogy ezt fogják jóváhagyni. Még ez évben indítják az Ml-es és az Mll-es versenyeztetését és ezt követi majd az M3-as, amely 3. helyen van az országos programban. A koncesszió azt jelenti, hogy az a külföldi cég, amelyik megnyeri a pályázatot, a beruházást követő­en 30-35 évig rendelkezik az au­tópályával. O szedi az autópálya használati diját, és amit épít még mellé — benzinkút, szálloda, ét­terem — annak a haszna is őt ille­ti meg, és 30-35 év múlva fogja visszaadni a létesített utat a ma­gyar államnak. Csak így tudunk mi, magya­rok autópályát építeni, mert ez nem kerülne pénzbe és mégis lenne újabb autópályánk... Korcsog Béla Megyei színjátszó­fesztivál Minden év tavaszán megren­dezik a színjátszócsoportok fesz­tiválját Egerben a Megyei Műve­lődési Központban. Az idén erre március 21-én csütörtökön kerül sor. Egész naposra tervezték a S amot a szervezők. A neve- alapján tíz együttest láthat majd a közönség, es értékelhet a zsűri. A repertoár igen változa­tos, Herczeg Ferenctől egészen Beckettig ível a skála, a polgári színműtől az abszurdig. Mivel nagy többségében diákcsopor­tok lépnek a „világot jelentő deszkákra” nem kell csodálkozni azon, hogy a könnyedebb hang­vételű Rejtő-, vagy épp Ka- rinthy-művek is műsoron lesz­nek. Egri, gyöngyösi diáksikerek Az elmúlt napokban került sor a Szakma kiváló tanulója cí­mért kiírt — már hagyományos — országos versenyekre, ame­lyeken megyénk harmadéves diákjai is szépen szerepeltek. Nyíregyházán, a kereskedelmi hallgatók vetélkedőjén az egri Tasoly József hús-hentesáru el­adó, Balatonföldváron a ven­déglátóipari iskolások között a gyöngyösi Fehér Zsolt cukrász egyaránt a III. helyen végzett. így mindkét tanuló már most szak­munkásnak számít, az egri fiú pedig egyidejűleg a minisztéri­um különdíját is megkapta telje­sítményéért. Heves megyében 1991. márci­us 15-én és 17-én hét közúti bal­eset történt. A többség könnyű sérüléssel járt, de van közöttük néhány súlyosabb baleset is. Sze­rencsére egyik sem követelt halá­los áldozatokat. Március 15-én a délelőtti órákban Mezőszemere és Eger- farmos között, a mezőszemerei Gál László személygépkocsijá­val egy útmenti árokba hajtott. Ennek következtében az autó vezetője és utasa, az egri Tompa János, nyolc napon belül gyó­gyuló, könnyű sérülést szenve­dett. Az anyagi kár megközelítő­leg 60.000 forint. Szintén ezen a napon a kora esti órákban Petőfibánya és Ró- zsaszentmárton között, az egri dr. VakliPálszemélygépkocsijá­val összeütközött a szűcsi Har- mos Imre által vezetett gépkocsi­val. A baleset következtében dr. Vakli Pál könnyű sérülést szen­vedett. A becsült anyagi kár: 95.000 forint. Ugyancsak március 15-én az Rövidesen már az egykori 1945-ös egri mementóra is csak emlékezni tudunk. Ugyanis a felszabadulás tiszteletére emelt építményt bontani kezdték. A megyeszékhely önkormányzata úgy döntött, hogy a munkálato­kat nem a városgondozási üzem­re, hanem egy magánvállalkozó­ra bízza, aki szinte harmadannyi­ért vállalta. Volt olyan vélekedés is, hogy a város lakói is szívesen eltakarítanák a romokat. Ám, hogy a terület ne Karthágóra em­esti órákban Boldog község bel­területén, a hatvani Zölei Zoltán gépkocsijával elütötte a gyalogo­san közlekedő Bangó János he­lyi lakost. Bangó János sérülése szerencsére nem bizonyult sú­lyosnak. Március 17-én a hajnali órák­ban Szederkénypuszta belterü­letén, a zabari Sulcz Nándor sze­mély gépkocsijával lehajtott a jobb oldali útárokba, ahol egy betonhídnak ütközve felborult. A baleset következtében Tajti Zoltánt és Országh Juditot sú­lyos sérülésekkel szállították a kórházba. Az anyagi kár jelen­tős, 150.000 forint. Szintén március 17-én a déli órákban Hort község belterüle­tén, a helybeli Balog Csaba gép­kocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol összeüt­között az apci Benus László által vezetett személygépkocsival. Az ütközés következtében Balog Csaba nyolc napon túl gyógyuló súlyos, míg utasa az ugyancsak helyi Deli József nyolc napon be­lékeztessen, szükség volt a szak­értelemre. Ma a munkások még azzal foglalatoskodnak, hogy a burkolólemezeket eltávolítsák, ezután pedig két héten át a kő­tömböket szállítják el. Idén április negyedikén tehát várhatóan már nem lesz ott ko­szorúzás, ugyanis nem lesz hová tenni a kegyelet és a megemléke­zés virágait. lül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A másik autó sofőrje Benus László súlyos és életve­szélyes sérülést, míg utasai közül M.7 súlyos, Győri István, Laukó Zoltán, D.A., és Dombi István könnyű sérülést szenvedtek. Az anyagi kár mintegy 210.000 fo­rint. A március 17-e még két közúti balesetet követelt. Az első a dél­után történt Gyöngyössolymos belterületén: a gyöngyösi Török János személygépkocsijával ne­kihajtott két parkoló gépkocsi­nak. Ennek következtében a gépkocsi vezetője könnyű sérü­lést szenvedett. Az anyagi kár 40.000 forint. A másik eset korántsem vég­ződött ilyen szerencsésen. A dél­utáni órákban Gyöngyös és Ká­polna között, a miskolci Barcsi Sándor gépkocsijával elgázolta a gyalogosan közlekedő gyön- gyösoroszi Baranyi Dezsőt, aki súlyos sérülést szenvedett. A balesetek ügyében a rendőr­ségfolytatja a vizsgálatot. Nem gondoltuk volna Azt mondja a múlt vasárnapi Hét műsorvezetője a jugoszlá­viai riport (tankok, tüntetések, halottak) kommentálásaként, hogy nem is gondoltuk volna a fegyvereladási ügy után, milyen erők munkálkodnak Horvátországban s a térségben... — Gondoltuk fiúk, hogy nem gondoltátok — mondhatnánk tréfásan minderre, de a dolog egyáltalán nem ilyen vicces. To­vábbá csak remélni lehet, hogy a kormány annak idején nem e hírmagazintól kérdezte meg; tanácsos-e éppen oda eladni azt a tízezer Kalasnyikovot, plusz a töltényeket. Ám sajnos — és erre mutatnak a tények és bizonyos történések — mégis felmerülhet a gyanú, hiszen mind a kormány, mind a hírmagazin egyformán, szinte azonos szemszögből ítélte meg az ottani helyzetet, amiből még az a rosszmájú következtetés is levonható, hogy nagyon élő az információcsere (vonal, csatornák, satöbbi) a Hét és a kor­mány között. Szóval, hogy tapintható a kapcsolat, az összefüg­gés. Igazán nem gondoltuk volna... (havas) A modenai bemutatkozás után Észak-Magyarország dj piacokat jelenthet Áprilistól Egerben és Szarvaskőn Új üdülőhelyi díj (kova) (Fotó: Gál Gábor) Frick Frick László meghalt. Negyvenhárom éves volt. Aki olvasott Élet és Irodalmat vagy Nők Lapját, tudja, ki ő, bár nem tudom, hogy szerette-e. Viszont aki újságíró, szeretett volna olyanokat írni, mint ő. Olyan jókat. Frick néhány nappal március tizenötödike előtt egy hajnalon debreceni lakásának hatodik emeleti ablakából kihajigálta az összes könyvét valamint az írógépét. Eközben eszelősen üvöltö­zött, mígnem a mentők a kórházba nem szállították meghalni. Nem mindennapi dolog: előbb leszámolni az írással, majd azon nyomban az élettel is. Lehet, hogy így is kell. Én nem ismertem személyesen Fricket, holott szerettem vol­na. Néha megfordult a fejemben, írok neki levelet, én is gyakran járok Debrecenbe, találkozzunk ott, dumáljunk kocsmákon át. Előbb-utóbb biztosan jóban lettünk volna, de taxit legalábbis együtt kerestünk volna hajnalfelé a Piacz utcán támolyogva. Most már nyilván nem megyünk sehova. De azért azon a jo­gon, hogy minden írását elolvastam — sőt mi több, népszerűsí­tettem, akár egy TIT-es — azért utoljára kérdezek valamit, mi­előtt eltemetik: — Ide figyelj, Frick, honnan vetted a bátorságot, ki engedte meg, hogy az írógépet kidobd az ablakon, és ezzel megtagadd az írás értelmét? Lám, én cáfolom ezt a végrendeletet: most is írok. Rólad... . Kovács Attila Ütközések, gázolások, útárokba boruló gépkocsik... Sok baleset — halálos sérülés nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents