Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-15 / 63. szám
4. 1991. március 15., péntek „A polgári demokrácia hazugság!” Anarchia Magyarországon (Fotó: Gál Gábor) — Helló, nem tudtok a közelben egy IB USZ-t? — kérdezi Lajos Pesten a Váci utcában, mi meg csak hüledezünk. Pillanatokon belül hat óra, kezdődik az Eötvös klubban a Budapesti Anarchista Csoport gyűlése, mi rohanunk is arrafelé, Lajos meg szembe jön és IBUSZ-t keres. Hallatlan. Lajos ugyanis anarchista és ismerős. Egerbe is járt főiskolára, néhány éve még itt készítettem vele interjút, akkor Fidesz alapítótag volt. Mondom is neki, hogy látod, akkor alig volt néhány fi- deszes, mostanra meg mi lett belőle, még az anarchisták is kinő- hetik magukat. Ezen aztán nevetünk, de minden hiába, Lajos megy az IBUSZ-ba, s még visz- szaszól, nyugodtan késsünk el, fél hétig úgysem kezdődik semmi. Ezzel igazat is mond. Az Eötvös-klubban ott a másik ismerős. Igaz, ő csak a Kurír címlapjáról az. A Honvédelmi Minisztérium előtti tüntetésről őt hurcolták el a rendőrök. Akkor ugyanis engedély nélkül mozdultak meg, de ezt most sem bánják. Nem tartják lényegesnek, hogy a tüntetéseiket bejelentsék. A hadsereg ellen pedig mindenre képesek, egy ilyen demonstráció szinte csak mazsola a kalácsban. Barátunk például kiszámolta, hogy adójának körülbelül mekkora hányadát fordítja az állam a katonaságra, és azt az összeget nem fizeti, visszatartja. Lajos a sportrendezvények bojkottjára szólít fel az Anarchista Újságban. Magát a sportolást jónak tartja, de hogy a versenyzők gladiátorként küzdjenek mások szórakoztatására — azt már embertelennek. Egy harmadik társuk — aki saját bevallása szerint öko-anarchista — a Mc Donald’s büfékkel nincs kibékülve, hiszen ott nagy mennyiségben állattetemeket árusítanak, s ezekhez gyilkossággal jutnak hozzá. A lány szerint alapvető, hogy ezeket az éttermeket ne látogassa senki, ám ha ez nem vezetne eredményre, akkor ő radikálisabb cselekményektől sem riadna vissza: betörné például a kirakatot. Van közöttük idősebb anarchista is, aki ugyan ennek a csoportnak nem tagja, ám szimpatizál velük. Szerinte ez a csapat inkább politikai társulás, de a köznapi életben is viselkedhet valaki anarchistaként, megszervezheti például a lakóközössége életét. Elmehet akár odáig is, hogy az IKLV-nek nem fizet lakbért, ha-. nem saját maguk használják fel azt az összeget. — Semmit nem mondtatok, öreg. Össze-vissza beszéltek — szól közbe egy egyetemistának tűnő srác, aki már régóta izeg- mozog a székén. — Hát hogy a fenébe tudjátok ti azt elképzelni, hogy a mostani társadalomban ne legyen szervezettség. A ti álláspontotok szerint én nyugodtan berúghatok a munkahelyemen, és fekhetek egész délelőtt, mert nekem úgy jó. — Tévedés — replikázik az őszes úr. — Amiről te beszélsz az nem anarchia, hanem az egyén diktatúrája. Hiszen akadályozod a közösséget a normális életvitelében, ami nem lehet cél. — Hogy viszonyultok a mostani társadalomhoz ?- kérdez egy újabb érdeklődő. — Elutasítotok mindent? Például Demszkyt is? — A polgári demokrácia hazugság, mert rossz elven alapszik — szögezi le a Kuríros. — Embereket választasz parlamenti képviselőnek, és azt hiszed, hogy azok ismerik a te érdekeidet. Azt hiszed, hogy Demszky tudja, hogy neked mire van szükséged? Nem is ismer. Hát, ez most már tényleg képtelenség — kiált fel megint az egyetemistának tűnő. — Szerinted be kellene mutatni kétmillió embert Demszkynek? — Tévedsz — hangzik ismét az elutasító válasz. — Azt nem látod, hogy mi nem ellenőrizni, vagy megszerezni szeretnénk a hatalmat, hanem leépíteni. Mondj meg nekem valamit: te egyáltalán felismered a saját érdekeidet? Ne haragudj, öreg, ilyet a kommunisták kérdezgettek tőlem — mondja a gyanúsított, és még hosz- szú percekig kiabálnak egymással. Nyolc órakor aztán mintha elvágták volna, Lajos mindenkit megkér, hogy menjen el, mert a csoport is szeretne ülésezni, vége a nyílt napnak, egy hónap múlva lesz megint. Nem mondhatni, hogy a tömeg nem húzza a száját, de amíg kiténferegnek, Lajos nyilatkozik. Mindez teljesen szabályosan zajlik, a magnó bekapcsolva, és Csorna Lajos Heves megyei származású budapesti anarchista a kérdéseimre válaszol. — Lehet, hogy nektek most örülnötök kellene. Ugyanis, ha én most.hazamegyek, és bekapcsolom a televíziót, fél órán belül egészen biztosan közli egy nyilatkozó, hogy Magyarországon anarchia van. Ti pedig anarchisták vagytok. Örültök? — He-he. Hát egyáltalán nem. Magyarországon nincsen anarchia, itt ugyanis teljesen félreértelmezik ezt a szót. Éppen ezért nehéz is vállalni, mert mindenki terrorizmusra meg káoszra gondol. Ez pedig egy ostoba tévhit, ugyanis a szó azt jelenti: hatalomnélküliség. — Itt voltam most ezen a hosszú vitán, és az volt az érzésem, hogy az anarchia számotokra nem cél, hanem életforma. Jól látom ezt? — Az a bajunk, hogy ezt az életformát nem igazán tudjuk megvalósítani, bármennyire is szeretnénk. Egy csomó kompromisszumot mi is kénytelenek vagyunk kötni. Inkább szemlélet az anarchizmus. — Itt az egyik felszólaló azt említette, hogy szerinte az a jó, ha egy célra szerveződik egy közösség, és nem az, ha egy közösség tűz ki maga elé egy célt. Nálatok ez hogyan volt? — A miénk egy politikai csoport, az említett felszólalásban pedig inkább egy társadalmi modellről hallottunk. A mi célunk az, hogy véleményt mondjunk a közösség dolgairól, úgy, hogy mindig kitűnjön, hogy mi is a mi szemléletünk. Ez a cél, és remélhetően ez egy közösséggé változtat bennünket. — Te hogyan élsz? — Valahol én szerencsés vagyok, bár nekem is időre kell bejárnom dolgozni. Igaz, az állásom nem munkakönyves, és nem is adózom. Arra sincs szükségem, hogy magamévá tegyem a túlzott főnöktisztelő szemléletet. Én elismerem a szakértelmét, de szerencsére nincs rá szükségem. Persze, tavaly én is dolgoztam egy hülye hivatalban, el is jöttem. De, gondolom, mindenkinek más a tűrőképessége határa. — Van olyan célkitűzésetek, hogy anarchista parlamenti képviselőtök legyen? — Röhögni fogsz, de van anarchista képviselő. Nyíregyházán működik a Képmás kör, akik nagyrészt SZDSZ-esek, s egyikük a párt listáján be is jutott az Országházba. De most már nem tűnik úgy, hogy anarchista lenne, legalábbis semmi jelét nem mutatta eddig ennek. De ha komolyan kell beszélnünk róla, akkor természetesen azt mondom, hogy eszünk ágában sincs indulnunk a választásokon, hiszen mi az egész parlamenti rendszer ellen vagyunk. Itt a beszélgetés folyamán te is többször kijelentetted valamiről, hogy: „leszarod.” De mások is gyakran használták ezt a kifejezést. Ez mit jelent: valamiféle agresszivitást, avagy inkább kívülállást? — Az agresszivitás, az erőszak egy nagyon nagy probléma, erről mi is sokat vitatkozunk a csoporton belül. Alapvetően erőszak- mentesek vagyunk, hiszen ha a hatalmat erőszakosan kívánod megdönteni, akkor semmi mást nem teszel, mint hogy egy újat hozol létre. Inkább az van, hogy hidegen hagynak a hatalöm dolgai. Nem kívánok velük foglalkozni, nem ismerem el ezeket, mivel nem az érdekeimet képviselik, ezért leszarom őket, nincsen szükségem rájuk. — Van szerinted valamilyen távlata ennek a szemléletnek az országban? — Ördög tudja. Bár a mostaninál biztosan nagyobbak a lehetőségeink. A most kiadott újságunk nagyon gyorsan elfogyott. Biztos, hogy teijedni fog ez a szemlélet, de hogy hol a határ, azt nem tudom. Tőlünk nem lehet várni semmiféle katekizmust, nem tudjuk megmondani, hogy mi lenne az ideális, de azt tudjuk, hogy most rossz. — Na, most itt vége a rendezvénynek. A kívülállóban esetleg megfordulhat, hogy elindultok haza, és törtök-zúztok, üvöltöztök az utcán. így lesz? — Ne hülyéskedj, hát azért láttad, hogy mi van itt. Nem vagyunk egy militáns társaság. Néha természetesen tüntetünk, és általában radikális véleményt fogalmazunk meg. A rendőrség pedig a múltkor már rögtön azzal kezdte, hogy elvittek bennünket. Akkor sem reagáltunk erőszakosan, hiszen mi csak véleményt mondunk az utcán. Ez pedig nem irányul emberek ellen. Kovács Attila Mi történt Heves vármegyében? A március 15-ei forradalomtól a választásokig Vármegyénkben a nagy események híre ellenállhatatlanul ragadta magával a kedélyeket. Blasko- vics Gyula 2-od alispán márcz. 20-ára kisgyűlést hívott egybe, melyen bemutatta a helytartótanács márcz. 16-án kelt leiratát, hogy a censura eltöröltetik, majd Pestmegye átiratát a folyó átalakulás közben a rend és törvényes állapot fenntartására tett intézkedéseiről, hogy a megye is ez irányban tegye meg a szükséges óvó szabályokat; mire nézve a kellő utasítás megkészítetvén, a szolgabíráknak kiadatott. Majd bemutatja gr. Batthyány Lajos „nemzeti ministerelnöknek” márcz. 17-én kelt levelét, hogy egy független magyar felelős ministerium alakítására a nádor által megbízatván, addig is utasítja a vármegyét a rend és nyugalom feltartására, és ezért a hatóságfelelőssé tétetik. Ennek folytán april 10-ére közgyűlés egybehívása határoztatott. A vármegye kebelében e közben lefolyt esemé- nyekfet, az 1848. april hó 10-én tartott ülésében Blaskovics Gyula 2-od alispán a nagy számmal egybegyűlt közönség előtt örömtől áradozó jelentésében, „nemzetünknek boldogabb jövőre békés úton történt átalakulásáról” — eképpen ismerteti: „hogy a megye hű fiai élénk részvéttel viseltetnek azon nagyszerű események iránt, melyek néhány hetek alatt Párisból a polgári jogegyenlőség és szabadság gyújtópontjából légtisztító villámként kihatva, csaknem egész Európában a zsarnokok és különböző kaszták uralmát lerombolva, a magyar nemzetet is önmagának visszaadták, és idegen elemektől függetlenül szabaddá varázsolták, s mindenkit a polgári szabadság és jog élvezhetésében és a közterhek arányos viselésében egyenlőkké tettek. Nincs tehát többé a törvény előtt különbség, nemes és nem nemes, polgár és nem polgár, földesúr és jobbágy között, mindnyájan egyenlő jogú és terhű lakosai vagyunk polgári tekintetben a magyar hazának.” Ekképpen tárta elő a rövid idő alatt lefolyt korszakot alkotó esemény következményét Blaskovics alispán. Jelenti azután, „hogy Egerben márczius 19-én a városháza udvarán tartatott egy népgyűlés, mely a pesti márczius 15-iki forradalomról értesülve, a pesti 12 pont felett tanácskozott, és Eger hű polgárai a haza és királyhoz dicső hírnevöket, a forradalom első hevében is legújabb törvénytelen eljárással sem szennyezték be; sőt, a polgári szabadság, személy- és vagyonbiztonság érdekében nemzeti őrsereg felállításáról gondoskodtak.” Majd előadta a márcz. 20-iki közgyűlésen történteket. Jelenti azután, hogy márcz. 23-án az egri ifjúság hevétől elragadtatva a kétfejű sasos czimereket önkénytesen leszedte, gondoskodás történt, hogy túlcsapongó ne legyen; april 7-én pedig egy tömeg a városból a zsidókat szándékozott kiűzni, sikerült azonban ez irányban is a zavart elhárítani. Gyöngyös-Tarján- ban a volt jobbágyok között communisticus mozgalom támadt, az urak földeit is elakarták foglalni, azonban a nyomban megtett erélyes intézkedésnek 18 lázító elfogatásával, megvoltak következményei, a rend helyreállott. Még egy Atkár és Halász között kóborló 10-12 főből álló rabló csapat garázdálkodásáról emlékezik a jelentés, melynek üldözésére intézkedés tétetett. íme rövid vázlata a nagy márcziusi napok lefolyásának a megyében. ... A május 1-jén tartott közgyűlésben hirdettettek ki a szentesített 1848-iki törvények. Nyomban intézkedés tétetett a törvény 5. czikkelye folytán az országgyűlési választások előmunkálataira. A megye 8 választókerületre osztatott fel, szolnoki, túri, abádszalóki, tiszanánai, kápolnai, fügedi, gyöngyöspatai és pétervásári választókerületekre, Éger és Gyöngyös külön választókerületeket képeztek. A most szentesített törvények értelmében az első népképviseleti parlamentaris országgyűlés Pesten júl. hó 2-ára tűzetett ki. A nádor, mint királyi helytartó, május 20-án kelt meghívóval hirdette azt ki, mely is a jún. 2-iki megyei közgyűlésen felolvastatván, a választás a már megállapított választókerületekben jún. 26-ára tűzetett ki, miután a választók összeírására törvény szerint az intézkedések szintén megtétettek. A megyei nyolcz választókerületben 14131 választó Íratott össze. Nevezett napon megválasztattak: az abádi kerületben Recsky András, Lipcsey Péter ellen; a túriban Borbély Lajos, Pé- czeli József és Békeffy ellen; a szolnokiban Graefl József, Halassy Kázmér ellen, a pétervásáriban Fejér Lajos, Madarassy János ellen; a fügediben Puky Miklós, Schaffner János és Molnár Lajos ellen; a kápolnaiban Pap Pál egyhangúlag; a tiszanánaiban Németh Albert, Okolicsányi Gusztáv és Horkay Péter ellen; a pataiban történt zavarok folytán júl. 3-án volt az új választás, melyen megválasztatott Gosztonyi János. Itt Horváth Mihály hatvani prépost lépett még fel, s a jún. 26-iki választásnál véres verekedés támadt, melynek folytán függesztetett fel a választás, s júl. 3-ára tűzetett ki. Egerben Csiky Sándor, Gyöngyösön Almásy Pál választattak meg. Ezek voltak megyénknek az új parlamentáris rendszer szerinti első népképviselői. Mint látjuk, az egy kápolnait kivéve, a megyei kerületekben heves párttusák jelentkeztek az első népképviseleti választás alkalmával. Valamelyes elvi jelentőség azonban e választási tusában nem észlelhető. (Részlet Szederkényi Nándor Heves vármegye története című munkájából — 1893) Történelmi tabló,
