Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-14 / 62. szám
HÍRLAP, 1991. március 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Képviselői fogadónap — a kárpótlásról Gyöngyös és körzetének országgyűlési képviselője, Ko- menczi Bertalan lakossági beszélgetésre váija a választópolgárokat március 16-án a gyön- gyösoroszi művelődési házban. A délután 5 órakor kezdődő falugyűlés keretében a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos lakossági véleményeket kívánja összegyűjteni, hogy kialakíthassa a Parlamentben tolmácsolandó álláspontját. Közmeghallgatás a költségvetésről Heves Megye Közgyűlése városi rendezvényeken tálja a közvélemény elé a megyei önkormányzat idei költségvetéséről szóló rendelettervezetet. Ilyen közmeghallgatásra kerül sor ma délelőtt 9 órától Hevesen a városházán, majd pedig március 18-án 14 órától Egerben, a megyeháza nagytermében. Detki Önkormányzati Híradó A helybeliek kezébe került a detki polgármesteri hivatal által kiadott Onkdf-mányzati Híradó első száma. A házi készítésű tájékoztatóban Pelle Sándor polgár- mester hívja fel a falubeliek figyelmét azokra tíz információkra, amelyeket a lap rendszeresen közöl majd a település életéről. Ezúttal az alakulás óta megtartott képviselő-testületi ülésekről, az intézményes szemétszállítás új rendjéről, a végzős általános iskolások továbbtanulásának lehetőségeiről, valamint a helyi művelődési ház programjáról kaptak tájékoztatást az érdeklődők. Húsvéti játszóház írott, karcolt, levél- és papír- rátétes, gyöngyös és pingált tojások festésével, húsvéti képeslapok készítésével, valamint úgynevezett „bugyros nyuszi” formálásával ismerkedhetnek meg azok a fiatalok, akik szombaton délelőtt 10 órától felkeresik a Gyermek-Szabadidőközpont játszóházát Egerben. Eskü a hősi emlékműnél Kálban is ünnepi rendezvény- sorozattal emlékeznek meg pénteken nemzeti ünnepünkről. A helyi események reggel 9.40-kor templomi istentisztelettel kezdődnek, majd a közeli honvédalakulat nemrég bevonult újoncainak nyilvános eskütételére kerül sor 3/4 11-től a falu központjában lévő hősi emlékműnél, ahol az általános iskola diákjai adnak előzetes irodalmi műsort. Közreműködnek még a március 15-i megemlékezésen a hevesi fúvósok is. Shell-ünnep Ünnepi nyitva tartást tervez a hét végére, illetve a húsvéti napokban a Shell és Interág Kft. Eger A ruháza az északi lakótelepen. Március 15-én, valamint 31-én, illetve április 1-jén — hús- vétvasámap és hétfőn — 7 és 13 óra között a vásárlók rendelkezésére áll. Fúvóm az éneket A hatvani könyvtárban Fúvóm az éneket rímmel hirdettek magyar népdalestsorozatot a közelmúltban. Sajnos, az első alkalommal Budai Ilona betegsége miatt elmaradt a találkozó, am ma este fél hattól találkozhatnak az érdeklődők a művésznővel, aki ez alkalommal a Dunántúl népzenéjéből nyújt ízelítőt a programon résztvevőknek. Szombaton járnak a szemetesautók Az ünnep miatt megváltozik a szemétszállítás rendje a hét végén a megyeszékhelyen. Mint az Egri Városgazdálkodási Vállalat illetékesei tájékoztatták lapunkat: péntek helyett szombaton gyűjtik össze a szemetet az utcákra kikészített kukákból. Székely kapu Füzesabonyban Március 15-én 9.30-kor kerül sor annak a székely kapunak az avatására, amelyet Sebestyén József erdélyi fafaragó készített, és a Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola előtti téren állítottak fel Füzesabonyban. Március 15-e az egri Szemináriumban Koszorúzás a Petőfi-reliefnél A ’48-as forradalom ünnepének előestéjén az egri Szemináriumban ünnepséget rendez az Egri Növendékpapság Irodalmi Iskolája. Ezek a mai fiatalok méltóak akarnak lenni azokhoz az egykori egri kispapokhoz, akik között Tárkányi Béla és Za- lár József fogadták 1844 telén Petőfit, a sorsa elébe vándorló költőt és szabadságharcost. Olvasóinkat csak emlékeztetni szeretnénk arra a múlt évi szilveszter előtti ünnepségre, amelynek keretében a Hittudományi Főiskola falába ágyazva felavattuk a Heves Megyei Hírlap kezdeményezésében készült Petőfi-relie- fet, Kubisch János bronzból készült alkotását. Munkatársainkat is meghívták a csütörtökön délután fél ötkor tartandó megemlékezésre, ahol többek között — az alkalomhoz illően — ünnepi gondolatokat fogalmaz meg Mikolai Vince teológiai tanár, köszöntőt és a koszorúzás után zárószavakat intéz hallgatóságához Vörös András, az irodalmi iskola vezető tanára. Juhász Gyula Petőfi című versét Mészáros Csaba I. éves teológus adja elő, míg Dsida Jenő Psalmus Hungaricusából Kormos Miklós V. éves teológus emel ki egy fontos részletet. A gyújtó hatású poémát Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző is megzenésítette. Értékei ellenére is kevéssé ismert ez a költői alkotás, mert az előző kurzus — Erdély és a nemes hazafiság takargatása miatt — kinyomtatni sem engedte. A műsor zenei részében Kos- suth-nóta szólal meg, majd Liszt Ferenc Hungária című szimfonikus költeményéből hangzik fel egy markáns részlet. A teológia, a MÚOSZ helyi szervezete és a Hírlap együtt koszorúzza meg a Petőfi-reliefet. Mátraházán megszervezték Szentmisék a gyógyintézetben Évszaktól függetlenül betegek százait látják el napjainkban is a Mátraházái Állami Gyógyintézetben, ahol az egészségügyi ápolás mellett igyekeznek gondoskodni a betegek igény szerinti művelődéséről, napi szórakozásáról is. Mint Wohlmuth Lász- lóné könyvtárvezetőtől megtudtuk, a betegek könyvtárában mintegy 23 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, s egy külön stúdiórészben lemezkölcsönzéssel, regényfelolvasással is foglalkoznak. Az állomány gyarapítására évente 12-14 ezer forint áll rendelkezésre, így a legszükségesebb és keresettebb műveket sikerül beszerezniük a mintegy hatszáz könyvtárhasználó igénye alapján. Külön szolgáltatása a bibliotékának, hogy az ágyhoz kötött betegeknek a szobákba viszik a kért irodalmat, amelyben nemegyszer nyelvkönyvek, szakirodalmi művek, lexikonok is vannak a szépirodalom mellett. Miután egyre nagyobb igény van rá, számos vallásos témájú kötet is megtalálható a polcokon, a Bibliát is forgathatják az érdeklődők. Rájuk is gondoltak egyebek között, amikor megszervezték, hogy az ünnepi alkalmakkor eljuthassanak a környező települések — Mátrafüred, Mátraháza, Galyatető vagy Párád — templomaiba, de karácsonykor, s most a húsvéti ünnepekkor helyben is tartanak szentmisét: általában a gyöngyösi ferencesektől érkezik a betegekhez a lelkész. Falugyűlés Tiszanánán A tiszanánai önkormányzat első falugyűlését március 11-én tartották a kultúrotthonban. A polgármester a múlt évi feladatok végrehajtásáról szólt, valamint az idei tervekről és elképzelésekről. A helyi adókról szóló törvényt a jegyző ismertette. A megjelentek az ivóvíz javításának fontosságát, a járdaépítést, a vásártér lecsapolását, a tornaterem építését tartották nagyon fontosnak. Elhangzott az is: a megalakult, majd megszűnt polgárőrséget jobban felkarolhatta volna az önkormányzat, az elszaporodó betörések miatt. Javaslat hangzott el a Sorosalapítvány megkereséséről: a ti- szanánaiak így szeretnének támogatáshoz jutni, az építkezésekhez ugyanis megvan az induló összeg. Javasolták továbbá a napközi otthoni gyermek- és felnőttétkeztetést, aminek az előkészítése már folyamatban van. A helyi adókat — mint elhangzott a lakossági tanácskozáson — csak legfeljebb 1992-ben tervezik bevezetni. Gyöngyösről Lyonba Hat iparos útnak indul Gyöngyösről indulnak, és Lyonba repülnek az ottani ipartestület meghívására és vendégeként. Repülőgépük 15-én emelkedik fel Ferihegyen, és tíz nap múlva térnek vissza. A vendéglátók már jártak a mátraalji településen. Akkor került szóba az, hogy szívesen látnák őket Gyöngyösön úgy, mint üzemek, műhelyek alapítóit, illetve az itteni kisiparosok együttműködő társait. A lyoniaknak az a szándékuk, hogy ne csak megmutassák, ők hol és hogyan dolgoznak, hanem a vendégeiket is odaállítsák a gépek melle, ismerkedjenek azok működésével. A hat magyar kisiparos nagy reményekkel indul útnak, és abban bíznak, hogy a franciák vállalkoznak arra, hogy gazdaságilag gyökeret eresszenek Gyöngyösön. A mi egy forintunk A lépcsőházunkban kiraktak egy papírt. Ezen a papíron, mindjárt az első sorban, van két érdekes szám. Az E per valahányas épület (ez a mi házunk...) tervezett üzemeltetési költsége 1990-ben 323 ezer 322 forint volt. Nem tudom, miért pont ennyi, de ennyi. Na most, nézem a másik rubrikát, „mennyit sikerült teljesíteni” — tehát a valóságos költség egészen pontosan: 323 ezer 323 forint. Megható... Ahogy ott álltam a tábla előtt, nézegetve a papírt, kezemben két nejlonszatyor szeméttel, egészen ellágyultam. Egy forint, édes, drága egy forint, te meghökkentő differencia, te szolid egyenetlenség, te elegáns mérleg-arculcsapás, cikáztak át az agyamon a gyengéd kifejezések, mert én igenis örültem annak, hogy egyforintos hiánynyal zárta a házunk a tavalyi évet. Igenis örültem ennek a látszólagos apróságnak, örültem az elém tárt valóságnak. De mi lehetett vajon? vágott belém hirtelen a kíváncsiság. Mi lehetett az az egy forint, amivel több lett? Teljesen tanácstalanul lesem a két rubrikát. Közben néha lecsapódik a közvilágítás, olyankor odébbsétálok néhány lépést és felkapcsolom, néha elmellőz egy szomszéd, köszön, visszaköszönök, de köztem és a tábla között lévő meghittséget ez nemigen zavarja. A szeméttel teli szatyrok még mindig a kezemben, es csak vonakodva indulok a kukatárolóhoz. Távozóban még egyszer megnézem a faliújságot: ott van-e még, tényleg ott van-e a különbség, de ott van, szerencsére ott van, és én boldogan baktatok felfelé a lépcsőn... Itt talán még rám is figyel valaki, talán észrevenné, ha télen, hideg hóesésben sapka nélkül indulnék munkába, utánam szólna, ha ködben nem kapcsolnám fel a motorom lámpáját, figyelmeztetne, hogy kívül a zárban felejtettem a kulcsomat, szóval, figyelne rám. De nekem most már az is elég, hogy végre hozzátartozom az összes itt élőhöz, van nekünk valamink, ami közös, ami gyarlósáf ával együtt is a miénk, mindannyiunké, nemre, korra, havi átlag- eresetre és az egy főre eső gyerekek számára való tekintet nélkül. Van valami, ami a „miénk”. A mi egyforintos hiányunk... Doros Judit Hogyan közlekedhetünk? Ünnepi autóbuszjáratok Bizonyára sokan kelnek útra a következő napokban autóbusz- szal, ezért kértünk tájékoztatást az Agria Volán illetékeseitől a menetrend várható alakulásáról. Mint közölték: ma a szokásos munkanapi forgalomra számíthatnak az utazók. Március 15-én és a következő két napban a munkaszüneti időszakra vonatkozó menetrend lép érvénybe, míg március 18-án, hétfőn ismét a munkanapokon megszokottak szerint közlekednek a helyközi, a helyi és a távolsági járatok. Az Egerben utazók figyelmébe ajánljuk, hogy március 16-án a 12-es (Mezőgép — Csebokszá- ri-lakótelep közötti) helyi járatot — az üzleti nyitva tartások miatt — az igényeknek megfelelően sűrítik. Érdekeiket egyeztetik a hatalommal Ha úgy vesszük, nem sok: 32- ből öt. Február 27-én Gyöngyösön még több mint harminc vállalkozó és munkaadó cég küldöttei jelentek meg az alakuló ülésen. Amikor kimondták, hogy a vállalkozók-munkaadók Gyöngyös és vidéke érdekegyeztető tanácsát akarják létrehozni, összesen öt cég hallgatott a hívó szóra. Megbízottaik március 13- án találkoztak, és megválasztották elnöknek Ablaka Ferencet, titkárnak pedig Matus Miklóst. Határoztak arról is, hogy havonta egyszer, illetve szükség szerint találkoznak. Céljuk az, hogy a város és a környéki települések önkormányzati szerveivel egyeztessék véleményüket egy-egy kérdésben, mielőtt arróla helyi hatalom döntése megszületik. Várják mindazok csatlakozását, akik érdekeik képviseletét rá akarják bízni az egyeztető tanácsra. Átadták az új közlekedési lámpát Mint arról már beszámoltunk lapunkban: a 25. sz. fő közlekedési üt egri átkelési szakaszán, a Mátyás király út és az Aradi út csomópontjában elkészült a forgalomirányító lámpa, amely hosszú ideig sárgán villogva „szoktatta” magát a közlekedőkkel. Tegnap az illetékes szakemberek elvégezték az utolsó „időzítési” műveleteket, s üzembe helyezték a jelzőberendezést. (Fotó: Gál Gábor) A síremlék alkotója Mint ismeretes, az első felelős magyar kormány hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak a hamvait a közelmúltban szállították haza Angliából. Az idei, március 15-i ünnepségek, megemlékezések legjelesebbike lesz a hadügyi tárca egykori tulajdonosának katonai tiszteletadás melletti temetése Baján. Az eseménynek Heves megyei vonatkozása is lesz, hiszen Heves szülötte, Kő Pál szobrászművész készítette a síremléket. Ennek kapcsán kerestük meg telefonon. Előbb arról kérdeztük, hogyanjutott neki a megtisztelő feladat. — Az idő rövidsége miatt nem volt mód pályázat kiírására. A bajaiak megkerestek, s örömmel tettem eleget a felkérésnek. Joggal kérdezheti, miért éppen rám esett a választásuk. Nos, évekkel ezelőtt, amikor az első felelős magyar kormány egykori külügyminiszterét, Batthyány Káz- mért a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra, készítettem egy kőkoporsót és címert. Ezt a munkámat ismerve fordultak most is hozzám. — Milyen gondolatokat fogalmazott meg a Mészáros-síremlékben? — Nézze, az idő rövidsége miatt csupán egy szokványos síremlék készült. A gótikus felső rész alatt látható a családi címer, Mészáros Lázár aláírásának kőbe vésett másolata, s mindazoknak a nevei, akik támogatták, finanszírozták ezt a nemes kezdeményezést. — Hogyan zajlik le az ünnepség? — A pontos forgatókönyvet még nem ismerem, annyi azonban bizonyos, hogy a megemlékezésen jelen lesz Göncz Árpád köztársasági elnök és Für Lajos honvédelmi miniszter is. (molnár) Tálján Tarján Országos vetélkedő 3. forduló Salgótarján 1991 tavaszán zöld-fehér-pirosba öltözik, két hétre Itáliát fogadja. Az eseménysorozat része ez a vetélkedő is, mely április 27-28-án kerül megrendezésre. A külföldi utazások és az értékes tárgyjutalmak reményében a vetélkedőn a háromfős csapatok négyfordulós előselejtezőn vesznek részt, az egyes fordulókra adott megfejtéseket külön-külön is, de a negyedik forduló végén együtt is be lehet küldeni 1991. március 29- ig. Cím: József Attila Művelődési Központ, Salgótarján, 3100 Pf. 100. A döntőbejutott csapatok 1991". április 10-ig értesítést és tájékoztatást kapnak a szükséges előkészületekről. A 3. forduló kérdései: 1. Nagy példányszámú olasz újságok, folyóiratok. 2. Olasz tárgyú magyar irodalmi alkotások. 3. Olasz autómárkák és típusok. 4. Nobel-drjas olaszok. A vetélkedő házigazdája Vágó István, az MTV szerkesztő-riportere, generálszponzora az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. (Folytatás az 1. oldalról) Kimondottan jó eredményekkel kecsegtethet a hegyvidéken Mátraszentimre, Mátraszent- lászló és Mátraszentistván, Párád vagy Szüvásvárad további fejlesztése, de Felsőtárkányról sem szabad megfeledkezni e sorban. A Mátraalján Kisnánától, de akár már Verpeléttől Abasá- rig, míg arrébb Gyöngyössoly- moson, Gyöngyöstarjánban, Gyöngyöspatán, Nagyrédén a népi építészet és a mai, korszerűbb vidéki lakáskultúrát ötvöző kedves falukép — hangulatos, kellemes szállásajánlat — mellett a kitűnő borokra kell alapozni a jelenleginél is jobb ellátás, változatosabb szórakoztatás megteremtését. Az egyházi emlékek, a történelmi romok, vármaradványok, az ősi kismesterségek részletesebb, sokoldalúbb bemutatása, a szőlőművelés hagyományainak, a szüretnek, a régi pinceszereknek, a disznóölésnek, az egykori társas összejöveteleknek, ünnepeknek, búcsúknak a megismertetése csak egyféle útja lehet a haladásnak. Mellettük még seregnyi mást is ki kell találni a hozzánk érkezők nagyobb megnyerésére. Bükkszék, Mátraderecske, Egerszalók termálvizem kívül esetleg a palócföld ritkaságaival, Tisza-parti helységeink mindegyike az ország második legnagyobb folyójának, az új hatalmas tónak közelségével — Poroszló pedig talán még hajdani lovastradícióinak felelevenítésével is — kerülhetne jobban az érdeklődés előterébe. — Azon vagyunk, hogy azt mutassuk, ami a tájat Heves megyévé teszi — hangsúlyozta dr. Jakab István. — A falusi turizmus fejlesztését az integrált falusi fejlesztés részévé szeretnénk tenni. Településeinken, a fogadóbázisokon a helységekkel együttműködve próbálunk törekedni a hiányzó infrastruktúra pótlására, bővítésére, s ebben nyilvánvalóan számítunk az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatására is. Megyei közgyűlésünk részéről szorgalmazzuk, hogy az önkormányzatok új szemléletmóddal, vállalkozásbarát gazdaságpolitikával is segítsék a törekvéseket, parcellázással, telekjuttatással, adókedvezménnyel könnyítsék az előrelépést. A megnyerőbb programok kialakításánál építeni kívánunk a lakosság és az utazási irodák szorosabb együttműködésére. A hazai érdeklődés nagyobb felkeltése mellett tervezzük a külföldiek megnyerését is, Ausztriába és Németországba egyaránt igyekszünk „kiajánlani” mindazt, amivel megyénk a vendégeit váija. Ha az idén még nem is számíthatunk észrevehetőbb haladásra, jövőre már feltétlenül jobban akarunk profitálni a falusi turizmusból. Ehhez rövidesen közös megbeszélésre is hívjuk az érintett, érdekelt helységek polgármestereit. Bízom abban, hogy terveink megértéssel találkoznak ebben a körben is, s a remélt, cselekvő közreműködés sem marad el az önkormányzati vezetők részéről. Gyóni Gyula Jobban kell sáfárkodni e táj kincseivel
