Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-13 / 61. szám
HÍRLAP, 1991. március 13., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Négy hatvani vállalkozó összefogott Lehet még üzlet a tejben? Négy jól képzett szakember: Szinyei András, Homor László, dr. Rőth István és Péter Sándor egymillió forintos alaptőkével vállalkozott. Január 1-jei indítással létrehozták a Bős 60 Kft.- t. Merész dologra határozták el magukat, amikor emellett döntöttek, hiszen a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés és a tejtermelés válságos helyzetben van. Mégis szakmájukból akarnak megélni. — A korábbi Boscoop Agrár- fejlesztő Közös Vállalat hatvani kirendeltségén dolgoztunk — mondja Homor László. — Az időközben részvénytársasággá alakult céggel szerződéses kapcsolatban maradtunk. Lény ben az összes termékeik szolgáltatásaiknak forgalmazását átvettük. A részvénytársaság — mint termeltető — a nemzetközi vegyesvállalati kapcsolatait tartja fenn, és az importot biztosítja. A székhelyünk továbbra is Hatvanban maradt, ez a kft. nevében is benne szerepel. — Hogyan alakul a partneri körük? — Tulajdonképpen a korábbi kirendeltségünk által menedzselt Heves, J ász-Nagykun- Szolnok, Pest és Nógrád megyei gazdaságokban tevékenykedünk ma is. Természetesen versenyben vagyunk, a tiztehenes gazdától a mintatenyészetig igyekszünk segítséget nyújtani az érdeklődőknek. Privatizált formában, közvetlen anyagi érdekeltség alapján, nagy felelősséggel végezzük munkánkat. Szakmai ismereteinkből naponta vizsgázunk. Látjuk és tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is az átalakulás időszakát élik, és jelentős pénzügyi gondokkal küszködnek. Mégsem zárkóznak el ebben a nehéz helyzetben sem, hogy szolgáltatásainkat igénybe vegyék. — Miként igazodnak az üzemi ajánlatokhoz? — Intenzív munkával. Partnereinket a legkülönbözőbb témákban, a takarmányozástól a tejfeldolgozáson át az állategészségügyi teendőkig naponta megkeressük. Miután négyén vagyunk, így kft.-nk rugalmas szevezet, amely az árakban, az árubeszerzésben, a választékban igyekszik igazodni az üzemek, a magántermelők igényeihez. Mi szolgáltatásainkat úgy tekintjük, mint hosszú távú befektetést. — Milyen újdonságokkal jelentkeznek? — Az üzemek nehéz anyagi helyzetben vannak, ahol csak tehetik, takarékoskodnak, de a szarvasmarha-tenyésztésben a műszaki fejlesztésről nem mondhatnak le. Gondolunk itt a fejőgépszervizre, vagy egyéb ilyen jellegű szolgáltatásra. Felmerült már az igény tejfeldolgozó üzem létesítésére, tejhütési rendszer kialakítására. Mindez a jövőt szolgálja a továbbfeldolgozás lehetőségeinek megteremtésével. Sőt, hogy a legújabbat említsem: tej- kimérőt, speciális tejeskannát is kérnek tőlünk a kistermelők. Ezek mellett szoros kapcsolatban vagyunk a magyar-német vegyes vállalattal, a Bos Genetic Kft.-vei, ahonnan a legkiválóbb tenyészanyagot szerezzük be. A takarmányozásban pedig keressük a gazdaságos kiegészítő anyagokat, amelyek előnyösen segítik a tenyésztői munkát. Ebben is van beszerzési lehetőségünk, ezért versenyeztetjük az érintett debreceni Bio-Agro Kft.-t, a budapesti Profi Trade Kft.-t, valamint a német Salvana céget. Ezek takarmánykiegészítői, tápszerei kiváló minőségűek. Hisszük, hogy a jelenlegi, igen nehéz helyzetben is érdemes kockáztatnunk, mert a szakmai munkánk előbbre viheti a szarvasmarha-tenyésztők és a tejtermelők ügyét. (mentusz) Kossuth nevét veszik fel Az Egri 7. Számú Általános Iskola diákjai március 14-én, délelőtt 10 órakor emlékeznek meg az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. Nemzeti ünnepünkön veszi fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, s ekkor avatják fel az új zászlójukat is. Komolyzenei hangverseny A Nemzeti Filharmónia ötödik bérleti hangversenye Egerben a Kemény Ferenc Körcsarnokban lesz, március 18-án, este hét órától. Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Állami Énekkar, vezényel Erdélyi Miklós (Kos- suth-dijas). Műsoron Haydn Teremtés-oratóriuma szerepel. Ünnepi kollégiumi est A Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium ünnepi kollégiumi estet tart ma fél hatkor. Március 15-e köszöntése után névadójukról, Petőfi Sándorról emlékeznek meg, majd műsorra és vi- deovetítésre kerül sor. Gyöngyösi fórum — a kárpótlásról Lakossági beszélgetést szervez Komenczi Bertalan országy- gyűlési képviselő a kárpótlási törvényről ma délután fél hattól a gyöngyösi Gazdakörben (Fő tér 10.). Mivel a törvénnyel kapcsolatos álláspontját választói érdekeinek megfelelően kívánja kialakítani, kéri, hogy mindazok jelenjenek meg a fórumon, akiknek ezzel kapcsolatosan véleményük van. Nyugat a házasságkötőben A Nyugat című előadás-sorozat utolsó része ma délután öt órakor kezdődik Felsőtárkány- ban. Az irodalmi műsor színhelye a helybéli házasságkötő terem. Önkormányzati ülés Füzesabonyban Ülést tart Füzesabonyban a város képviselő-testülete ma délután három órától. Napirenden szerepel majd az a két javaslat is, amelyet dr. Pásztor József polgármester terjeszt be a városi bíróság népi ülnökeinek megválasztásáról, illetve a képviselő- testület külső szakemberekkel történő bővítéséről. Döntés születik várhatóan az egészségügyi intézmények étkezési normájának kialakításáról is. Közmeghallgatás a költségvetésről Heves Megye Közgyűlése közmeghallgatást tart a megyei önkormányzat költségvetéséről szóló rendelettervezetről ma délután 3 órakor GyöngyäBÖ/j, a városháza nagytermében, ahol bárki elmondhatja véleményét a gazdálkodási elképzelésekről. Növényvédelem svájci módra A világ legnagyobb növény- védőszer-gyártó es -forgalmazó cége a svájci, baseli székhelyű Cwa-Geigy magyarországi képviselői tartottak nagy érdeklődéssel kísért bemutatót tegnap délelőtt a Füzesabonyi Állami Gazdaság tulajdonában levő Hotel Hubertusban. Dr. Sárospataki György mutatta be a résztvevő mintegy száz szakembernek a svájci multinacionális céget. Elmondta, hogy a Ciba- Geigy a legnagyobb forgalmat bonyolítja le Magyarországon a növényvédő szereket értékesítő cégek közül. Arra törekszenek, hogy a termelők problémáit megoldják, tehát megfelelő technológiát és szervizt szolgáltatnak. A világ hatvan országában van képviseletük, közöttük évtizedek óta Magyarországon is. Termelési értékük 14-18 százalékát fordítják évente kutatásra, műszaki fejlesztésre. Ennek köszönhető, hogy folyamatosan újdonságokkal jelennek meg a piacon, és állják a versenyt. Ezután bemutatták a svájci cég új szőlő-, alma- és őszibarackvédő szereit, és technológiai javaslatot tettek a búza gyomirtására. A találkozó konzultációval, kölcsönös tájékoztatással zárult. javításokat is elvégzik, s munkájuk révén 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el. A legalább 800 ezer forint értékű műszerparkkal dolgozó társaság április 1 -jétől önálló vállalkozás formájában folytatja tevékenységét, s ennek keretében magán-személygépkocsik tulajdonosai is megrendelhetik autójuk műszaki állapotának, benzinfogyasztásának elengedhetetlen vizsgálatát. Felvételünk a nagyrédei termelőszövetkezetben készült. A gazdaság is állandó partnereik közé tartozik, ezzel is igazolva, hogy elégedettek a kft. munkájával. Április 1 -jétől önálló vállalkozásként A jármüvek állapotát mérik Évek óta végzi eredményesen munkáját — elsősorban a különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél — a Műszaki Diagnosztikai és Gépjármű-felújítási Kft. Amint a társaság ügyvezető igazgatója, Tüdős Gyula elmondta, teherautók, személy- gépkocsik és mezőgazdasági erőgépek rendszeres vizsgálatát látják el — tízesztendős gyakorlattal rendelkező szakemberek közreműködésével. Alaposan feltérképezik a járművek műszaki állapotát, mérik az üzemanyag-fogyasztást, s arra is felhívják a megrendelők figyelmét, milyen alkatrészekre van vagy lesz szükség. Vizsgálódásuk nyomán — ha kell — a megfelelő (Fotó: Perl Márton) Kit illet a múzeumokban felhalmozott örökség? (Folytatás az 1. oldalról) — Mint ahogy, elvétve ugyan, de az ellenkezője is előfordulhat. — Ezek többnyire a község szellemi örökségét jelentik. A bennük kiállított tárgyak felügyeletéről természetesen továbbra is a mi szakembereink gondoskodnak. Ilyen az átányi, a noszvaji és a mikófalvi faluház, a verpeléti kovácsműhely, az aba- sári kapásház, a nagyrédei zsellérház, vagy a dormándi Reme- nyik-kúria. Ez utóbbi átadása éppen most zajlik. A továbbiakban egy épületben lesz a múzeum és a könyvtár, ami ésszerűbb is. — A megyei szervezet tehát megmarad? — Inkább azt mondanám, regionális feladatokat látunk el. Az egri vármúzeum a társadalomtudományokban végzett kutatásokban (történelem, néprajz, művészettörténet, régészet), míg a gyöngyösi Mátra Múzeum az északi terület geológiai, állat- és növénytani jellemzőinek feltérképezésében és bemutatásában lát el jelentős szerepet. A Hatvány Lajos Múzeum pedig a város és környéke emlékeit és értékeit gyűjti egybe. A munkamegosztás mellett jelentős szerepet szánunk a helyi kutatásoknak is. A vendégváró és vállalkozó egri vár Már nem az idegenforgalmi hivatal szervezi az egri vár turistaforgalmát. Bár az alapfeladat továbbra is a gyűjtés, az érték- megőrzés, ám nem feledkeznek meg a látogatókról sem. A vármúzeum alkalmazza most már az idegenvezetőket, sőt, egy éb vállalkozásba is fogtak. A gótikus palota pincéjében működik az éremverde, ahol régi eszközök segítségével az ide látogató maga verheti az érmét. Ez a különleges és kedves emlék némi bevételt is jelent. A vendégek kedvében járnak másként is: új lámpák, szeméttartók cs egységes, a környezethez illő sátrak készültek, melyekben az árusok kínálhatják az ugyancsak a környezethez illő portékájukat. Alkalmasint szponzorokat is keresnek egy- egy rendezvényhez (ilyen volt tavaly az oszmán-török hímzések kiállítása). S mint megtudtuk, rövidesen új kiálb'tóhely nyílik a kazamaták feletti két kaszárnyateremben, ahol fegyverekét mutatnak be. S már készül a vár új, a helyhez illő információs rendszere, amely — remélhetőleg — világosan eligazítja az idegeneket. Szervezeti változás ide vagy oda, ebből is látszik: a múzeumok is nyitnak — átvitt értelemben is. Egerben például a hóstyák, az egri külső vár kialakulásával, Gyöngyösön a helyi kisipar és kézműipar fejlődésével kapcsolatosan végeznek gyűjtőmunkát muzeológusaink, Hatvanban a kortárs képzőművészeti anyagot gyarapítják. — Tehát egyszerre szolgálják a szűkebb és tágabb környezetet is. — Ennek megfelelően megyei támogatást kapunk, illetve a heA múzeumokban dolgozó kutatók rendszeresen gyarapítják a gyűjteményeket, végeznek feltárásokat lyi, úgynevezett célfeladatok megoldásában az önkormányzatokra is számítunk. Továbbra is megrendezzük például a Végvárak és régiók országos konferenciát, melynek már négyszer adott otthont Éger. A gyöngyösiek pedig a Castrum Bene (benevári) várépítészeti tanácskozásokat folytatják. Ä palóckutatás jelentős állomásához is elérkeztünk: a palócokról szóló monográfia negyedik kötete a napokban jelent meg. Összegezve, a szakmában egyértelmű, hogy meg kell őrizni a múzeumok regionális feladatait. Épp a napokban tanácskoztunk a szomszédos megyék múzeumvezetőivel erről. Annak ellenére, hogy még a múlt esztendő végén megszűnt a Központi Múzeumi Igazgatóság. A továbbiakban a Nemzeti Múzeum lát el szakmai koordinációs feladatokat. A technikai szolgáltatásokat pedig egyelőre (míg nincsenek versenytársai) — az igazgatóság megszűnte után alakult — Museion Kft. végzi. Természetesen a fenntartó, a megyei önkormányzat felügyel bennünket, s számíthatunk a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának támogatására is. Jámbor Ildikó Ki Ausztriából, ki Erdélyből Kettős tárlatnyitás Amikor fennmaradásukért küzdenek megyénk közművelődési intézményei, akkor igencsak jelesül felel meg húsz esztendeje vállalt küldetésének a Hatvani Galéria. Nem mintha kiváltságosként kezelné mai viszonyaink közepette a helyi ön- kormányzat, de határozottan az intézmény javára szolgál a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom, amely fő feladatként olyan vállalkozásokat támogat, amelyek a határainkon kívül létező magyar művészeti teljesítményeket közvetítik hazánkba. A Tőkés-mozgalom ilyenféle anyagi áldozatvállalása tette lehetővé legújabban azon két képzőművészeti kiállításnak a bemutatását, amelyeket egyrészt az Ausztriában élő Nagy Éva, másfelől az Erdélyben, Marosvásárhelyen munkálkodó Szécsi András neve fémjelez. Mindketten az ecset mesterei, persze más-más formavilágban alkotván, s közös kiállításukat holnap, csütörtökön déjután fél 6 órakor dr. Pogány O. Gábor, illetve Demeter Dénes műtörténészek nyitják meg. Az ünnepi programban egyébként a szintén erdélyi kötődésű TordayDezsőe. lőadómű- vész is közreműködik. Helyi adók helyett vízvezeték Megtartották Tamaleleszen és társközségeiben a falugyűléseket, melyeken a „tanácsi” korszakhoz képest körülbelül háromszoros létszámmal és sokkal nagyobb aktivitással vett részt a lakosság. A lelesziek között a költségvetés kapcsán leginkább az ivóvízről esett szó, még mindig akadnak ugyanis olyanok, akik ellenzik a vezeték megépítését. Igaz, hogy ez anyagi terhet jelent a családoknak (évente kétezer- hétszáz forintot, tíz éven át), cserébe viszont egészséges ivóvizet kapnak, amit ráadásul — a vezetéknek köszönhetően — kényelmesen használhatnak majd. A vita nem is annyira az önkormányzati testület, mint inkább a pro és kontra nézeteket képviselő polgárok között zajlott. Mivel az érintettek több mint hetven százaléka igényli a tiszta vizet, a munka természetesen folytatódik, várhatóan az év végén már meg lehet nyitni a csapokat. Az önkormányzat azzal is támogatja a beruházást, hogy szűkös költségvetése ellenére sem vet ki az idén semmilyen helyi adót... Egerben cirkált az Aurora Hétfőn este az Egri Ifjúsági Ház vendége volt az Aurora. A MÁS alternatív zenei esték következő szeánszán, március 18-án a fővárosi illetőségű Trottel és a helyi Kodály-módszer ad koncertet, utánuk, 26-án pedig az F. O. System és a CMC lép a mikrofonok mögé. (Fotó: Gál Gábor)
