Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-12 / 60. szám

HORIZONT HÍRLAP, 1991. március 12., kedd 4. Beszélgetés a költő özvegyével A Kálnoky-emlékszoba és az egri állandó irodalmi kiállítás sorsa Vajon minek ad otthont a Vitkovics-ház? A negyedik Nyugat-estről „A megcsonkított cédrus” Egerben az esztendő első két hónapjában a kulturális élet gyújtópontjában a Kepes-anyag és az egri állandó irodalmi kiállí­tás felállításának problémája és áldatlan vitája állt. A közelmúlt­ban az Egerben járt Kálnoky László özvegyét a polgármester úr magához kérette, s a hölgy on­nan visszatérve meglehetősen feldúltnak látszott. Hogy kiderít­sem a városházán történteket, magnetofonnal a hónom alatt felkerestem budai lakásában Kálnokynét. Mária asszony elmondja, hogy a polgármester úr érdeklődött tőle: miként áll a Vitkovies-ház­ban a Kálnoky-emlékszoba ter­veinek az elkészítése. Az özvegy közölte, hogy mivel ő a költségek fedezésére a Soros Alapítvány­hoz pályázatot adott, de még nincs döntés, így nem rendelhet­te meg az installáció terveinek az elkészítését. Erre a polgármester úr azt felelte, hogy éppen kapóra jött Egerbe, mivel aktuálissá vált az emlékszoba ügyének végső tisztázása, így éppen telefonálni kívánt néki ez ügyben. Kálnoky- né elmondja, hogy Ringelhann úr közölte vele: június 16-án a Vitkovics-házban megnyílik majd a Kepes-kiállítás, de egye­lőre még a helyén marad a Kál­noky-emlékszoba. A tervek sze­rint a későbbiek során azonban az Ifjúsági Házban kap helyet az egri irodalmi állandó kiállítás, s annak kapcsán természetesen a Kálnoky-emlékszoba is oda köl­tözik át. A polgármester úr arról is tájékoztatta, hogy a Kepes- anyag elhelyezésére nem jöhet szóba sem a volt zsinagóga, mert ott egy kft. működik, sem pedig az Ifjúsági Ház, mivel annak e célra való átalakításához 10 mil­lió forint kellene, ám erre a vá­rosnak nincs pénze. „így maradt — mondja a polgármester—vég­ső megoldásként a Vitkovics- ház.” A történtek hatása alatt lát­szott Kálnoky Lászlóné méltán felindultnak, feldúltnak, de ezért Csűrös Miklós egyetemi docens társaságában megtekintette a polgármester úr által felvetett If­júsági Házat. — Mi a véleménye Önnek a városvezetői döntésről? — Nézze, ugye nehéz monda­nom... Mikor én odaadtam köl­csön azt az anyagot, arról volt szó, hogy a Vitkovics-házban egy emlékkiállítás lesz. Azután me­gint az lett, hogy Kepes lesz, az­után megint irodalmi kiállítás lesz, és most újra Kepes! Hát, nem is tudok magának mit mon­dani. Milyen véleményem lehet­ne? Ide-oda mennek a dolgok. Egy lépést előre lépünk, egyet hátra. A beszélgetés során olyan kulcsfontosságú tényre derül fény, mely — tudomásom szerint — Egerben merőben ismeretlen. Ugyanis amikor még — nem sok­kal a választások után — Eger­ben egy országos polgármesteri értekedet volt, Kálnokyné a vá­rosban járt, s a polgármester őt is felkereste a Vitkovics-házban. Késve tudott lejönni — mondja Mária asszony. — Odajött. Na­gyon kedves volt, nagyon előzé­keny. És utána én a hivatalban másnap felkerestem. Kijött, (ti. a Vitkovics-házba.) Megnéztük, és azt mondtam, hogy ez a szoba (ti. egy nagyobb) felelne meg, ésőjó­váhagyta. Nem az (ti. a mai kis szoba). A másik oldalon, a na­gyobbik szoba lesz a Kálnoky- emlékszoba! Nem ez a kicsi...! — Tehát a polgármester úr ígéretet tett? — Hogy az lesz az állandó em­lékszoba. Megkérdezte: megfe­lel-e? Mondtam: köszönöm, igen. Ennek a Vitkovics-házbeli tárgyalásnak különleges jelentő­sége van a Kálnoky-emlékszoba végleges és méltó kialakítási ter­vében. Az író özvegye elmondja, hogy a Soros Alapítványhoz a pályázatot, melyet mindig be akart nyújtani, csak akkor nyúj­totta be, amikor a polgármester úrtól erre (ti. a nagyobb szobára) ígéretet kapott. Mert bizonyta­lanra nem lehet kérni pénzt. „Én abban (ti. a polgármesteri ígéret­ben) teljesen megbíztam...” Kálnokyné elmondja, hogy a jelenlegi emlékszoba csak egy el­sődleges szerény bemutató, íze­lítő. „Mert sem megfelelő hely nem volt, sem pedig megfelelő anyagot nem tudtam leadni... annak idején csak erre volt pénz és lehetőség.” A tervek szerint az új Kálnoky-emlékszoba valóban méltó lesz a költő oevre-jéhez, ugyanis „teljesen más, sokkal szebb, bútorokkal, személyes tárgyakkal, dedikált kötetekkel, levelekkel, szóval egy megfelelő kialakítással az Iparművészeti Múzeum munkatársai terveznék meg az egész kiállítást. ” — Mi aggasztja Önt, mint a Kálnoky-hagyaték gondviselő­jét? , — En vagyok a hagyatékért felelős. Ezt tiszta lelkiismerettel, jól szeretném intézni. Na, most, mivel bizonytalan a sorsa, azért voltam feldúlva. Mert ha a Soros Alapítvány támogatását elnyer­jük, azt a pénzt záros határidőn belül a megadott célra fel kell használni. Mindenképpen jogos Kál­nokyné aggodalma, mert ameny- nyiben a megpályázott összeget megkapja, úgy azt csakis a pol­gármestertől ígéretben elnyert szobára használhatja fel, hiszen a dokumentációban a ház alapraj­zán a részére kijelölt nagyobb szoba lett megadva. Nézze — mondja Mária asszony — ha én esetleg feldúlt voltam, érthető, mert a hagyatékot, melyet féltek, és amelynek a gondviselője va­gyok, egy ilyen bizonytalan hely­zetben nem hagyhatom a sorsá­ra, úgy, hogy majd egyszer... Kér­dés, hogy megkapja-e az Ifjúsági Házban a helyet az irodalmi mú­zeum. Kérdés, hogy lesz-e akkor éppen pénze a városnak erre. Te­hát ez nem egy-két-három hóna­pon belül jön létre, hanem esetleg évek alatt. Na, most az a kérdés, hogy évekig teljesen függőben marad-e a (nagyobb) szoba sor­sa, s be lehet-e rendezni. Ezt So­rossal sem lehet megcsinálni, és a hagyaték sem maradhat állag- megóvás nélkül. Ennyit tudok mondani. Kérdésemre megtudom, hogy a város nem értesítette az író öz­vegyét a képviselő-testület két, részére pozitív határozatáról, mely szerint a Vitkovics-ház szo­báiban irodalomtörténeti kiállí­tás lesz. „Nem közölték, írásban nem kaptam meg. Sőt, azt kell mondanom, hogy amennyiben ilyen bizonytalan a hagyaték sor­sa, kénytelen vagyok azt — mint­hogy kölcsönbe adtam a Vármú­zeumnak — összepakolni, visz- szahozni. És hogy azután való­ban Egernek adom-e, azt ezek után meggondolom. Mindezt már nyugodtan mondom Önnek. Tényleg jószívvel ajándékoznám oda, de majdnem úgy néz ki, mintha nekem kellene könyö­rögni, hogy fogadják el tőlem...!” A tényfeltáró beszélgetés rö­vidre tömörített beszámolója tükrében egy sor fontos kérdésre nincs magyarázat. Egerben senki sem tud arról, hogy még 1990 derekán Kálnokyné egyértelmű városvezetői ígéretet kapott félje emlékszobája méltó elhelyezésé­re a Vitkovics-ház egy nagyobb szobájában. Hogy történhetett meg az, hogy a február 5-i képvi­selő-testületi határozattal szem­ben — mely a Vitkovics-ház szo­báiban az irodalmi kiállítás elhe­lyezése mellett döntött — a sür­gősen Egerbe érkezett bostoni úr-ral való tárgyalás nyomán, (!) február 20-án Kálnoky Lászlóné oly félreérthetetlen ígéretet ka­pott arról, hogy június 15-én a Vitkovics-házban a Kepes-gyűj- temény kiállítása nyílik meg. Hogyan eshetett meg az, hogy február 20-án Kálnokyné tudo­mására hozták, miszerint a feb­ruár 5-ei önkormányzati döntés ellenére a két irodalmi szoba csak ideiglenesen marad a Vitko­vics-házban, mivel a későbbiek során azt a város az Ifjúsági Ház­ba kívánja áthelyezni? Miként tájékoztathatták Kálnokynét az érvényes 5-ei képviselő-testületi határozat ellenére arról, hogy a Kepes-gyűjtemény végül mégis a Vitkovics-házba kerül, noha pár nap múltán, 26-án még csak ad hoc bizottságot hozott létre az önkormányzat a Kepes-anyag elhelyezési lehetőségének a fel­derítésére, de ugyanakkor meg­maradt a február 5-i döntés mel­lett, miszerint a Vitkovics-ház szobái irodalmi kiállításnak ad­nak helyet, a manzárdtér pedig képzőművészeti és helytörténeti kiállítások elhelyezésére szolgál? A városi képviselő-testületnek nincs semmi méltányos oka arra, hogy megváltoztassa február 5-ei és 26-ai határozatát, s bár­hol másutt, de ne a Vitkovics- házban helyezze el a Kepes-gyűj­teményt, kitelepítve ezzel — mi­ként a polgármester úr említette Kálnoky Lászlónénak — az iro­dalomtörténeti emlékek kiállítá­sát az Ifjúsági Házba. Vajon mit fog Spetz uram há­zában keresni Vitkovics Mihály emléke?! Sugár István A volt egri Megyei Színpad mai felállásában, Szívós József Molnár Klára, Pászthy Mária, Juhász Csaba, KakukJenő, Tóth István, a napokban az egri Hely­őrségi Művelődési Otthonban zárta azt a sorozatát, amely az esztétikai örömön és a versbará­tok lelkesedésén túl a figyelmet is fel akarta ébreszteni e század leg­jelentősebb magyar irodalmi csoportosulása, a Nyugat három nemzedéke iránt. És nemcsak azzal, hogy bemutatta e vonulat kisebb-nagyobb egyéniségeit, azt a tartalmiakban gazdag vilá­got és formaművészetet, amelyre okkal-joggal, de mindenképpen nosztalgiával gondol és hivatko­zik mindenki, aki ma verses­könyvet vesz a kezébe, és szeret­né hinni, hogy „lesz ez még job­ban is.” Bóka László lírikusként in­kább az irodalomtörténet szá­mára létezik ma már, noha most elhangzott két verse is bizonyíta­ná, hogy jobb lett volna, ha a po­litika helyett élethivatásul az írás fegyelmét választotta volna. S rögtön a bevezető Bóka-versek után szólalt meg „a megcsonkí­tott cédrus”, Kálnoky László lí­rája. ő nemcsak származását il­letően, hanem lelkében is egri, annak a kisvárosnak környezeté­ből messze kinőtt polgára, aki a kisszerűén nyomasztó körülmé­nyek ellenére megtanulta, mi több, állandóan gyakorolta azt a szellemi fegyelmet, ami nélkül nem lehet meghódítani a magas­latokat. Noha élete során a testi gyengeség és a belső lét neki mé­retezett fantomjaival kellett küszködnie, tette a dolgát, pedig „az a kis ember ott, belül”, az, aki iszonyatosan és undorítóan és mindenáron alteregója akart len­ni ennek a nagy-nagy töprengő- nek, olykor szarkasztikus kifaka- dásokra ragadtatta őt. Hajói ért­jük utólag mindazt, ami a míves­re csiszolt szavakból, mondatok­ból, széplejtésű versekből kiol­vasható. Vigasztalóbb képet a magá­nyos Jékely Zoltán se nyújt, s bár nem is oly régen távozott, sok­sok írása ellenére sincs jelen — ha csak közvetett hatásában utólér- hetően — a mai irodalmi közfel­fogásban. Radnóti Miklóst sem lehet egészen megidézni az A la recherche nélkül, míg Vas István Pályaválasztási jó tanács A pályaválasztás előtt álló ta­nulók figyelmébe egy megszívle­lendő gondolatot ajánl a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság pályárairányítási szolgá­lata. Ezt a tanácsot a vízszintes 1. és 34., valamint a függőleges 25. és 21. sorokban rejtettük el. A megfejtéseket 1991. március 25- ig kell beküldeni a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság címére: 3301. Eger, Pf. 104. Vízszintes: 14. Disznótoros leves 15. Védte 16. Hívó szó 17. Becézett női név 18. Éveink szá­ma 19. Néma gálya! 20. A mű- veltető ige egyik képzője 21. Is­merték 23. Ritka női név 26. Fi­nom ital 28. Ezek a szerencsejá­tékok 30. ...baba és a negyven rabló 32. Nagy fájdalom 33. A „val” rag hasonult alakja 38. Ki­állítási anyag 40. Kétjegyű más­salhangzó 4L Hajszalag 42. CN 43. Érzelmi 47. Vég nélkül síel! 48. Patak a Bakonyban 49. Ke­vert lengyel pénz 50. Fiú régie­sen 52. Bank elkülönített tago­zata 53. Poharazók 55. ...culpa (Az én vétkem) 56. Állatkert 58. „Erős” Pál 61. Kijegyzé 63. Kiej­tett mássalhangzó 65. Megelégel 66. Oroszlánnév 68. ... a holló­nak nem vájja ki a szemét őszi pasztellszíneket megeleve­nítő magányát jól ellenpontozta Képes Géza keményre sikerült epigrammáinak sorozata. Az est nagy élményét adta Molnár Klá­ra előadásában Weöres Sándor Fúgája. Ezt a hallatlan lendületű és Bach nemes szerkezetű zené­jét is idéző verset igazán férfi­hangra írott alkotásnak érezzük, mégis, itt a zenei ritmust, hang­erőt, crescendóra véve, ezt a ver­set a tartalom törvénye szerint szárnyaltaivá hallottuk. Az irodalomtörténeti beveze­tőket, nemcsak ezen az estén, Szívós Józseftől, a sorozat értel­mi szerzőjétől és Kakuk Jenőtől kaptuk. Feszes rövidségű szöve­geikkel krokiszerűen rajzolták meg néhány vonással a költők arcát, hogy aztán az emlékezetre is hivatkozó mondatok után hat­ni tudjon maga a zenélő szöveg, a vers, a ritmika, a rím és annyi minden. Ha rövid summázatot illik a beszámoló végére tenni, mert a négyrészes vállalkozás eddig is túlmutatott önmagán, azt kell megállapítanunk, hogy érdemes volt, ma is érdemes ilyen vállal­kozásokba kezdeni. Még akkor is, ha pont azok hiányoztak a hallgatóság sorai közül fájdal­masan, akik miatt, akiknek érde­kében a versmondók törték ma­gukat: a fiatalok. Mintha senki nem mondott volna semmit, pla­kátok sem jelentek volna meg, csak az a félszáz ember jött össze ezeken az estéken, akik telefo­non értesítették egymást. Pedig hiszem, hogy a középiskolákban és egyebütt mégis csak akadná­nak hívei a szép szónak, a nemes gondolatnak, a mélyebben járó érzelemnek. Ez a versmondó gárda az ér­deklődési árapály veszedelmei­vel, az érzéketlenségekkel szállt szembe. Jól tették, amit tettek. Ne szegje kedvüket, hogy nem mozgathattak meg tömegeket. Ma sincs ünnepi órája az iroda­lomnak. De fenn kell tartani a kapcsolatot a múlt és a jövő kö­zött, még akkor is, ha a bőrün- ket-lelkünket lehorzsolja is a ránk áradó korszak minden ér­dessége. A szellem elsőbbségére és méltóságára kell gondolni a vi­gasztalan időkben. Farkas András Függőleges: 1. Napjainkban 2. Rodin híres szobra — többedma- gával 3. Az üvegtechnikában al­kalmazott mázszerű anyag 4. Rosszalló szócska 5. Fényes kö­röm 6. Angol főnemesi cím 7. Hiányos név! 8. Folyékony táp­lálék 9. Kicsinyítő képző 10. Pá­ratlanul regál! 11. Kétjegyű más­salhangzó és tükörképe 12. „Igen” — az amerikai angolban 13. Kisugárzások 17. Előcsarnok 19. Pörkölthöz való — népiesen 22. Átalakít 24. A tullium vegy­Terjedőben a munkanélküliség 1990-ben a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitásá­ban és foglalkoztatottsági struk­túrájában számottevő változás következett be. Bár a gazdaság szerkezeti átalakítása a kívána­tosnál lassabban halad, e folya­mat szükségszerű velejárójaként az év közepétől a magyar gazda­ságban megjelent a globális munkanélküliség is. 1990. máju­sa volt az első olyan hónap, ami­kor a regisztrált munkanélküliek száma első alkalommal múlta felül a betöltetlen álláshelyekét. Az Országos Munkaügyi Köz­pont adatai szerint a nyilvántar­tott munkanélküliek száma de­cember hónapban már elérte a 80 ezer főt, ami az 1990. januári­nak háromszorosa, miközben az üres álláshelyek száma az év eleji 37.7 ezerről 16.8 ezerre csök­kent. A munkanélküliek közül 58,5 ezren kaptak segélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan mun­kanélküli személy járadékban részesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétege­it érinti, amit jelez, hogy nő az át­menetileg állásnélküli szakmun­kások és diplomások aránya is. 1990-ben az előző évinél többen menték nyugdíjba, s ezen belül — a munkaerőpiaci feltételek romlásával összefüggésben — re­latíve magas volt a korenged­ménnyel nyugdíjazottak hánya­da. A munkaerőpiaci kínálatot növeli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözete, de a kínála­ti oldal fő meghatározó tényező­je a következő években, a 70-es évek nagylétszámú korosztályai­nak folyamatos — s részben már 1990-ben megkezdődött — munkába lépése lesz. A Központi Statisztikai Hiva­tal most megjelent kiadványa szerint a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató tradi­cionális nagyvállalati, szövetke­zeti kör „karcsúsodási” folyama­ta 1990-ben újabb lendületet vett. Az anyagi ágakba tartozó, 50 fő feletti gazdálkodó szerve­zetek létszáma 13 százalékkal csökkent, miközben az 50-300 fő közöttieké 9 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a legki­sebb — 50 fő alatti — jogi szemé­lyiségű szervezetek száma és így foglalkoztatottsági súlya is. jele — névelővel 27. Kevert ré­szeshatározórag! 29. Sírni 31. Szomjas 35. Ellenszenvesen alázkodó, törleszkedő emberre mondják 36. Vonatkozó névmás 37. Kérdőszó 39. péc, kapu­léc...” 44. Megaelektronvolt 45. Os a vegyjele 46. Tornaeszköz 47. Csehov-dráma 51. IOI 52. Jármű hátsó részével hátrafelé mozog 54. Még nem király! 57. „Pfúj!” — más szóval 59. NÁR sporteszköz 67. Ekevégek 69. Éneklő szócska Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat 30 % árengedménnyel KARÓRA- ÉS FALIÓRAVÁSÁRT TART viszonteladók részére 1991. március 1-jétől 15-ig. Az érdeklődőket szeretettel várjuk BEMUTATÓTERMÜNKBEN: Budapest, V. Vámház krt. 8. (volt Tolbuchin krt. bejárat a Veres Pálné utcából!) telefon: 117-0410, ahol megtekintheti legújabb \BIZSU- ÉS AJÁNDÉKÁRU-kínálatunkat is! Sokoldalú s tevékenységet folytató ügynökség elképzelésekkel, kapcsolatokkal rendelkező munkatársakat keres ügynöki munkához. Telefon: 36/24-723 Sámson Kft. hatvanig Külkereskedelmi Irodája gyakorlattal rendelkező, pénzügyekben jártas ügyintézőt keres. Jelentkezés: személyesen Hatvan, Bástya u. 12. ^ Telefon: 38/11-920. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents