Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
világtükör HÍRLAP, 1991. február 5., kedd Kell a kárpótlás — de nem így (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak e témára reagált napirend előtti felszólalásában Szent-Iványi István. A szabad demokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelkezik kellő információkkal a történtekről — így a kormány tagjai sem. — Any- nyi azonban bizonyos — szögezte le —, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, emellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. Antall József az elhangzottakra reagálva kijelentette: az előtte felszólaló képviselőkkel szemben fenntartja álláspontját, hogy az üggyel ne külön ad hoc bizottság, hanem — utalt egy kormányrendeletre — a Honvédelmi és Külügyi Bizottság együttesen foglalkozzon. Történelmi jelentőségűnek minősítette a kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Babai István igazságügy-miniszter. Szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdaság stabil tulajdonviszonyok alapján álljon, ahol az állam garantálja a magántulajdon sérthetetlenségét. Ehhez azonban elégtételt kell nyújtani azoknak, akiket az elmúlt rendszerben igazságtalanság ért. Tökéletes kárpótlást 40- 50 év elteltével azonban nem lehet nyújtani. így kompromisszumos és részleges megoldásra kellett törekedni. Ez megakadályozza az elérni kívánt cél tökéletes teljesítését: az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visszaadni. Nem lehet, mert annak nagy része már nincs meg, vagy azóta jóhiszemű tulajdonosok alapvető változásokat hajtottak végre rajta. Nem lehet, mert sok egykori tulajdonos nem él már, illetve nem tudna élni vagyonához fűződő jogaival és kötelezettségeivel. Mindezek alapján ez a törvényjavaslat korlátozza a kárpótlást időben és mennyiségben, valamint bizonyos fokig a jogosultak körében is. Az igazságügy-miniszter beszéde végén ígéretet tett arra, hogy még ez év tavaszán egy olyan általános, átfogó állami kárfelelősségi törvényt tej észt az Országgyűlés elé, amely tisztességes koncepciójával és szigorú szabályaival a jövőre nézve egyszer s mindenkorra kizárja annak a veszélyét, hogy Magyarországon az állam által okozott károk megítélésénél igazságtalanságok történjenek. Balsai István arra kérte a képviselőket, hogy döntésüket ne az érzelmek vezéreljék, hanem a nemzet felemelkedése iránti felelősségérzet alapján alkossák meg a jogszabályt. Ezután a frakciók vezérszónokai mondták el álláspontjukat. Kónya /mre(MDF) kiemelte: ez az első olyan törvénytervezet, amely jóvátételt kíván nyújtani az igazságtalanul sérelmet szenvedetteknek. Az SZDSZ hibás részmegoldásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét — jelentette ki Soós Károly Attila, frakciójának álláspontját tolmácsolva. Szavaiból kiderült, hogy a szabad demokraták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpótolni. Hangsúlyozta: pártja a kárpótlást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeretné a társadalom egészére kiterjeszteni. Hozzátette: ezzel a megoldással valóban beindulhatna a privatizációs program, s kezdetét vehetné a gazdasági rendszerváltás. Torgyán József, a kisgazdák vezérszónoka azzal a megállapítással kezdte felszólalását: a törvénytervezetben — de az előtte felszólaló igazságügy-miniszter és az MDF frakcióvezetőjének beszédében is — keveredtek a jogi fogalmak. Az igazságtalanság és a jogellenesség pedig — miként felhívta a figyelmet — korántsem ugyanazt jelenti. Hisz az első alapvetően erkölcsi, a második pedig polgárjogi kategória. Míg a beterjesztett javaslat az igazságtalanság, a kbgazdák a jogellenesség ellen szándékoznak fellépni. A továbbiakban rámutatott, hogy a törvénytervezet sok vonatkozásban ütközik a Polgári törvénykönyv rendelkezéseivel, így az opcióval és az öröklésjogi intézkedésekkel is. Megítélése szerint a tervezet több olyan jog- intézményt átvett, amelyeket a kisgazdák által borzalommal emlegetett sztálinista törvények tartalmaztak. Ezért arra kérte képviselőtársait: a törvénytervezetet ne fogadják el. Szavazzák meg a kisgazdák módosításait, amelyek egy teljes törvényt alkotnak. Nyers Rezső, az MSZP vezérszónoka csak a részleges kárpótlást látja megvalósíthatónak. A beterjesztett törvényjavaslat elfogadását attól teszi függővé, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e a szövetkezetek demokratikus jogait, megfelel-e a munkavállalók igazságérzetének. Felhívta a figyelmet arra: meg kell akadályozni, hogy ezzel a törvénnyel az államháztartásra elviselhetetlen teher háruljon. Az élők végleges kárpótlását támogatja az MSZP, ugyanakkor az örökösök kárpótlását csak egy második fordulóban tartja elképzelhetőnek. A Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a kormánynak más irányban kellene keresnie a megoldást — hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka. Szerinte a koalíciós pártoknak fel kellene adniuk a föld burkolt reprivatizációjára vonatkozó álláspontot, külön kellene választaniuk a privatizáció és a jóvátétel kérdését. Úgy vélte, hogy a volt tulajdonosok vagyonhoz jutását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény gyorsan elvégezhető módosításával lehetne elindítani. E folyamat a szövetkezeti törvények, a társasági törvény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával vehetné kezdetét. Ezzel egyidejűleg — a Fidesz megítélése szerint — deklarálni kellene, hogy a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi életeket derékba törő intézkedéseinek. A kormánynak ezért múlhatatlan feladata az átfogó jóvátételi törvény kidolgozása. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor kifejtette: a kárpótlási törvényben mindenképpen kifejezésre kell juttatni, hogy csupán az első ütemről van szó, arra hivatkozva, hogy a törvény- tervezetben sincs szó a kárpótlás egyértelmű lezárásáról, a kereszténydemokrata képviselő amellett érvelt, hogy a jövőben — amennyiben az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi — további kárpótlásban részesüljenek az egykor sérelmet szenvedettek. Ezzel lezárult a Tisztelt Ház új technikájú vitájának első szakasza, ezt követően este fél 8-kor a Magyar Vöröskereszt költségvetési támogatásának rendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásával véget ért az Országgyűlés idei rendes ülésének első munkanapja. A Tisztelt Ház kedden folytatja a kárpótlási törvény vitáját. A törvénytervezet tárgyalásának második fordulójában a frakciók további vezető szónokait hallgatják meg. (MTI) Két szomszédvár harca? (Folytatás az 1. oldalról) — Ennek a városnak, a megyének a 16. századtól csaknem folyamatosan olyan irodalom- történeti öröksége van, amelynek az elhanyagolása már eddig is nagy vétek volt. Ez a hercehurca a Vitkovics-ház körül olyan, mintha két szomszédvár harcolna egymással. Ez is a kedvemet szegte. Érvényben volt egy szóbeli megállapodás még Bodó Sándorral, a múzeum volt igazgatójával, hogy készítsem el az irodalomtörténeti anyag forgatókönyvét. A Vitkovics-emlékszoba megnyitása után dr. Peter- csák Tivadar, a múzeum mostani igazgatója megkérdezte tőlem, hogy hozzáfogtam-e a munkához. Azt válaszoltam, hogy miután erre nem kaptam megbízást, nem kezdtem el. Jobb is, mondta ő, mert más elképzelések vannak napirenden, várjuk meg a dolgok alakulását, majd visszatérünk rá. Ez utóbbira a mai napig nem került sor. — Áttérve a jelen purparléra. Nagyon sajnálatosnak ítélem, hogy az általam egyébként nem ismert Kepes-anyagot akarják Ä Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a k KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90napos 30napos maximum: 34.50 % 32,48 % átlagos: 34,40 % 32,35 % minimum: 33,83 % 29,92 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazda- sági Osztályára. További információ: 20-127, vagy 13-444/ x 113-as telefonon kérhető. valakik, számomra láthatatlan erők kijátszani, a Vitkovics-ház és az egri irodalmi örökség ellenében. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy a barokk épület a maga bensőséges szobáival nemigen alkalmas modem képzőművészeti alkotások bemutatására. Lehet, hogy erre azt mondják majd egyesek, hogy provinciális, konzervatív szemlélet, hozzá nem értés diktálja, de döntse el a befogadó ízlése. Én úgy tenném föl a kérdést: vajon mi a fontosabb Eger városának, melyik hagyomány ápolása? Ki tud majd megnyugtató választ adni a későbbiekben arra, hogy miért szorul ki, miért kerül csak egy szobába az egri szerb örökség? Mindezzel számot vetve, elkeseredettségemben arra a következtetésre jutottam, hogy mindezek után én kivonulok ebből az ügyből, nem kívánok senkivel vitatkozni, polemizálni, döntsék el nálam illetékesebbek azt, hogy mi szükségesebb Eger városának: egy, a várostól idegen, bár nagyon-nagyon értékes képző- művészeti anyag a Vitkovics- házban, vagy az irodalmi örökség? Szomorú, hogy a kettő egymással szembekerült. De kérdem én: miért ne lehetne keresni megfelelő, más helyet a belvárosban a Kepes-gyűjteménynek? — fejezte be mondandóját az irodalomtörténész. A képviselő-testület — sürgősséggel — a mai napon tárgyalja meg és dönt a Vitkovics-ház sorsáról (szüle) Bombázások sok-sok hullámban Bagdad nagy része romokban A szövetséges légierő gépei hétfőn hajnalban több hullámban, órákon át bombázták Bag- dadot és környékét. Az iraki fővárost a jordániai határral összekötő országúton több élelmiszerszállító tehergépkocsit találat ért: a támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Ammanba érkezett szemtanúk beszámolói szerint Bagdadban több kormányhivatal, ipari létesítmény és hírközlési központ romokban hever. Nincs áramszolgáltatás, és a vízellátás is akadozik: a várost öt körzetre osztották, s ezek felváltva kapnak vezetékes vizet. Mind súlyosabb az élelmiszer- és üzemanyaghiány, egy-egy gépkocsi harminc liter benzint kap 15 napra. A nap folyamán francia Jaguar és Mirage F-1 repülőgépek iraki tüzérségi állásokat és a Köz- társasági Gárda egységeit bombázták. Az amerikai haditengerészet tüzérsége szaúd-arábiai területről zúdított ágyútüzet egy délnyugat-kuvaiti olajmezőn létesített iraki radarállomásra és Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar szlovák kormányfő február 8-9-én Magyarországra látogat. A szlovák vezetők — korábban több ízben is elhalasztott — látogatásától a magyar politikai élet vezetői azt várják, hogy alkalmat kínál a magyar-szlovák kapcsolatok széles körének áttekintésére, beleértve a kontaktusok még nyitott, zavaró elemeit is — hangoztatta Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője szokásos hétfői sajtókonferenciájának nyitóhíreként. A szlovák-magyar „csúcstalálkozó” remélhetőleg áttörést hoz, s annak eredményeként új alapokon kezdődhet meg a kapcsolatok építése. Magyarországnak érdeke, hogy új szakasz kezdődjék az északi szomszédunkhoz, azon belül is a Szlovákiához fűződő kapcsolatokban. Ugyancsak Magyarország vendége lesz a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere is. Elizabeth Guigou február 7-8-án látogat Budapestre. A magyar vezetőkkel folytatott A Szovjetunió a korábbi megállapodáshoz képest jelentősen megemelt összeget követel a bonni kormánytól a Németországban állomásozó katonáinak kivonása fejében — írta hétfői számában bonni forrásokra hivatkozva a Berliner Zeitung. A két kormány képviselői novemberben abban állapodtak meg, hogy az 1994 végéig befejeződő szovjet kivonulás fejében, illetve a hazatérő katonák lakásottani gyalogsági egységekre. Az irakiak a támadásra rakétákkal válaszoltak, de a rakétaállást ezt követően két amerikai vadászbombázó megsemmisítette. Először lépett harcba hétfőn az amerikai hadiflotta Missouri nevű csatahajója: ágyúival a Ku- vait déli részén lévő, megerősített iraki állásokat lőtte. Az iraki hadsereg egyik szóvivőjének a bagdadi rádióban ismertetett közlése szerint a szövetséges légierők hétfőn hajnalban és a reggeli órákban hetvenhét berepülést hajtottak végre szaúd-arábiai és törökországi támaszpontokról. A jelentés szerint az iraki légvédelem kilenc szövetséges gépet lelőtt, ezek közül egy Szíriában, egy pedig az Öbölben zuhant le. Irak szerint ezzel 273-ra emelkedett a lelőtt szövetséges gépek és cirkálórakéták száma. A koalíciós erők 30 gép elvesztését ismerik el. Közölték, hogy a brit légierő gépei megkezdik nappali bevetéseiket; eddig a brit gépek csak éjszaka repültek. eszmecseréin terítékre kerül a többi között a kétoldalú kapcsolatok helyzete, illetve a Magyar- ország és az Éurópai Közösség együttműködése. A szóvivő bejelentette, hogy Somogyi Ferenc hétfőn Norvégiába utazott. A külügyi államtitkár a skandináv országban február 5. és 7. között részt vesz a NATO és a norvég Védelmi Tanulmányok Intézetének nemzetközi kerekasztal-konferenciáján. Rossz hír a Bulgáriába készülő magyar turistáknak: február 1-jétől a balkáni ország kötelező valutabeváltást ír elő a beutazók és az átutazók számára egyaránt. A KGST-tagországok közötti konvertibilis elszámolás bevezetésének indokával ezentúl fejenként napi 15 dollárt kell beváltaniuk a Bulgáriában tartózkodóknak, az átutazóknak pedig fejenként egyszeri 10 dollárt kell átváltaniuk levára. A kötelező átváltás alól mentesülnek a többi között a 16 éven aluli gyermekek, az utazási irodák közötti szerződés alapján utazó csoportok, a vasúti és légi tranzitutasok. helyzetét javítandó, a német vezetés 13,5 milliárd márkát fizet Moszkvának. A tárgyalásokon szovjet részről értésre adták: amennyiben nem sikerül magasabb összegben megállapodni, a 370 000 szovjet katona kivonása jelentős késedelmet szenvedhet. A téma várhatóan jelentős helyet foglal el Gerhard Stoltenbergvé delmi miniszter és Matvej Burlakov közelgő találkozóján. Nem kell a gorbacsovi politika a Baltikumban A szovjet lakosság egynegyede sem támogatja Gorbacsov keményvonalas politikáját a Baltikumban, A szovjet Nemzeti Közvélemény-kutatási Központ által január 23-án 14 városban megkérdezett 1048 embernek csak 24 százaléka támogatta Gorbacsov balti politikáját, 56 százalék nem értett egyet a válság kezelésével, és 20 százalék nem volt biztos a véleményében. Gorbacsov legfőbb riválisának, Borisz Jelcinnek a balti államokat támogató politikájával a megkérdezettek 46 százaléka értett egyet, 28 százalék ellenezte és 26 százalék mutatkozott bizonytalannak. Csehszlovák — bolgár közös nyilatkozat Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Prágába érkezett Zselju Zselev bolgár államfő. Havel és Zselev a prágai várban megkezdte a tárgyalásokat. A két fél a tervek szerint közös nyilatkozatot ír alá Csehszlovákia és Bulgária kapcsolatainak új alapokra helyezéséről. A tárgyalásokon szó lesz nemzetközi kérdésekről is, különös tekintettel arra, hogy Bulgária csatlakozott a Varsói Szerződés mielőbbi felszámolását szorgalmazó cseh- szlovák-lengyel-magyar közös állásponthoz. Mi lesz a magyar SCUD-rakéták sorsa? A Magyar Honvédségnél megkezdődött annak a 24 SCUD és 107 FROG-7 típusú rakétáknak, valamint annak a 27 indítóállványnak a rendszerből való kivonása, amelyek leszereléséről még az elmúlt év végén született egyoldalú, bizalomerősítő döntés abban a reményben, hogy a hazánkkal szomszédos országok is hasonló lépésre szánják el magukat, s leszerelik ezeket a támadóeszközöket Az MTI kérdésére, hogy mi lesz a rakéták sorsa, Borsits László altábornagy, vezérkari főnök elmondta: a legésszerűbb megoldás az lenne, ha a Szovjetunió visszavásárolná ezeket az eszközöket. Ha erre nincs hajlandóság, akkor a tárca felajánlja a rakétákat valamelyik, fegyverkereskedelemmel foglalkozó cégnek. Az Ausztria-lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint az 5. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: hattalálatos 2 darab, nyereményük egyenként 6.783.258 ATS, öt plusz egy találatos 6 darab, nyereményük egyenként: 753.695 ATS, öttalálatos 592 darab, nyereményük egyenként: 11.458 ATS, négytalálatos 25.918 darab, nyereményük egyenként 348 ATS, háromtalá- latos 424.618 darab, nyereményük egyenként 26 ÁTS. A Joker-számra fizetett nyeremény 3.014.135 ATS. Új kapcsolat reménye északi szomszédunkkal Külügyi szóvivői tájékoztató Lelépési díj, vagy késlekedő kivonulás így szavaztak a képviselőink... Azzal együtt, hogy a parlamenti ülések nyilvánosak, a közvélemény általában nem tudja, hogy a képviselője adott kérdésben miképpen szavazott. Elméletileg a listához mindenki hozzáférhet, a gyakorlatban azonban a helyzet kissé bonyolultabb. Mindenesetre szerkesztőségünk megszerzett néhány ilyen ívet, s most közreadjuk a tanulságosabb részeket. Általában elmondható képviselőinkről, hogy komolyan veszik a frakciófegyelmet, álláspontjukat a voksoláskor nem ütköztetik a szomszédjukéval. így aztán a költségvetésről szóló törvénynél is érvényesült ez a tendencia: kormány- párti képviselőink igennel, az ellenzékiek nemmel szavaztak. Érdekessége a felsorolásnak, hogy Palotás János azon kevés MDF-es képviselők közé tartozott, akik nem szavaztak ebben a kérdésben. Nem nagyon hiányzott persze, hiszen a jelenlévő kormánypártiak mindannyian igennel szavaztak, mindössze a kisgazda Zsíros Géza volt „renitens”: ő tartózkodott. Kissé más volt a helyzet a helyi adókról szóló törvénynél. Az MDF-Kereszténydemokrata igen továbbra is adott volt, míg a kisgazdák között volt néhány nem, és ismét tartózkodott dr. Zsíros Géza. Igaz, ezúttal az ellenzék egysége is megbomlott: Töl- gyessy Péter is tartózkodott. Eörsi Mátyás javaslatára, miszerint a Tisztelt Ház értékelje át korábbi döntését, és ne minősítse államtitoknak azt, ami a zárt ülésen elhangzott, honatyáink makacsul reagáltak: leszavazták. Most akár lehetne elmélkedni azon hosszan, hogy a demokratikus pártok milyen fontosnak tartották egykoron a nyilvánosságot, de maradjunk továbbra is a tényéknél. Négy MDF-es képviselő ugyanis pártja álláspontja ellen szavazott, azaz támogatták azt, hogy újra mérlegelje a kérdést az Országgyűlés. Közöttük volt Elek István is, aki megyénk hatos számú választókörzetének képviselője. Néhányan tartózkodtak is az MDF- sorokban, közöttük az újságíró Ilkei Csaba. Figyelemre méltó a Fidesz magatartása, közülük ketten szavaztak csak igennel, míg dr. Ader János azok közé tartozott, akik elvetették az Eörsi-ja- vaslatot. A frakció további tagjai közül ketten tartózkodtak, a többiek pedig nem voltak ott... (kova)
