Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
HÍRLAP, 1991. február 5., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Kerékpáros halála az országúton A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól tegnap kapott tájékoztatás szerint az elmúlt hét végén egyetlen, de halálos közlekedési baleset történt szűkebb hazánkban. Február 3-án, vasárnap a délutáni órákban Hatvan és Salgótarján között dr. Boródi Ferenc budapesti lakos vezette azt a személygépkocsit, amellyel elütötte a kerékpáiját toló lőrinci Petrovszki Lajost. A szerencsétlenül járt kerékpáros sérülései következtében még a helyszínen elvesztette életét. Ugyanekkor az anyagi kár is jelentős, mintegy 80 ezer forint. A szomorú ügyben lapzártakor a rendőrség még folytatta a vizsgálatot. „Bálint gazda” később jön Lőrincibe Február 14-re várták a lőrinci Magvető Könyvtárba dr. Bálint Györgyöt, a televízió népszerű műsorának ismert szereplőjét előadásra, de a vendég — mint értesültünk — külföldi útja miatt csak később tud találkozni meghívóival, s a közönséggel. így március 7-én, délután 5 órától kerül sor a filmvetítéssel egybekötött Tavaszra készülünk c. programra. Ez alkalommal könyvárusítás is lesz a helyszínen, s dedikál a szerző. Külföldi IBUSZ- irodavezetők Egerben Már hagyomány az IBUSZ- nál, hogy külföldi képviseleteinek — legjelentősebb irodáinak — vezetői évente más helyen, közösen értékelik tapasztalataikat, s szót váltanak a tervekről. Az idén, március 17-19-ig Egerben, a Hotel Flóra ad otthont a megbeszélésnek, amely résztvevői a várost és környékét is felhasználják most újabb tapasztalatgyűjtésre. Rendőrház Donioszlón A régi helyén most új rendőr szolgálati lakás és iroda épül Do- moszlón a körzeti megbízottnak. A mintegy 3,5 millió forintos beruházás költségeit a megyei fő- kapitányság fedezi. A szemre is tetszetős, korszerű épület átadását májusra tervezik. Nagytályán, Makiáron Ma este hat órától az önkormányzat falugyűlést tart a nagy- tályai klubkönyvtárban. Makiáron holnap 18 órától kerül sor hasonlóra a helyi Művelődési Házban. Dome-épületek Petőfibanyáról Korábbi számunkban már hírt adtunk arról, hogy a Vegy épszer Petőfibányi Üzemében a közelmúltban igyekeztek olyan termékek gyártására specializálódni, amelyek oel-és külföldön is keresettek. Ilyen termék az amerikai szabadalom alapján gyártott Domc-épület, amely alkalmas tárolásra, raktározásra, illetve ví- kendházak, áruspavilonok, tanácskozó helyiségek kialakítására is. Felvételeinken az üzem területén található mintadarab látható kívülről, s belülről. (Fotó: Perl Márton) Találkozó a miskolci megyeházán Akik nyugaton voltak hadifoglyok A Volt Nyugati Hadifoglyok Észak-Magyarországi Szervezete Ideiglenes Intézőbizottsága (Miskolc) levelet juttatott szerkesztőségünkbe, amelyben kéri azokat a bajtársait, akik 1945- 47-ben a nyugati szövetségesek németországi, franciaországi, belgiumi, olaszországi, esetleg tengerentúli táboraiban hadifoglyok voltak, és Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves vagy Nógrád megye területén laknak, hogy közös dolgaink, valamint az egyesületalapítás megbeszélése vegett 1991. február 8-ánpénteken 10.30 órakor a miskolci megyeháza dísztermében szíveskedjenek megjelenni. A találkozón a Kárpótlási Hivatal elnöke és vezető munkatársai is vendégek lesznek. A gerinc esete a csigolyával A teremben harminchétén ülünk. A nyugdíjasok csapata a legnagyobb, de van közöttük néhány harminc-negyven év körüli is. A négyszemélyes elnöki asztal mögött ketten ülnek. A vendéget, aki egyben a napirend előadója is évtizedek óta ismerem, a fiatal levezető elnököt most látom először. Ő sem tud hová tenni, mert a kölcsönös bemutatkozás elmaradt, a meghívottak listáján pedig nem szerepel a nevem. Jelenlétem oka ugyanis a puszta kíváncsiság. Mert igen sokszor ültem már hasonló rendezvényen az elmúlt években, de az előttem és a mögöttem ülőkkel ez volt az első találkozásom. Rövid, frappáns a köszöntő. Az elnök nem cifrázza mondókáját, s ezt kéri az előadótól és a hallgatóktól is. Aztán ahogyan szokás, és illik: átadja a szót a vendégnek. Az előadó feláll, igyekszik rögtön a tárgyra térni. Ha címet kellene adni előadásának, én ezt választanám: „Hogyan szerezzük vissza mielőbb az elvett földünket, házunkat?” A pulpitusi szöveg határozottan tetszik a tömegnek. Néhány mondat a tapsot is kiváltja. Például: „Apáinkat, dédapáinkat is megalázták, amikor és ahogyan kisemmiztek bennünket.” „A mi vagyonúnkból gazdagodtak meg, mi meg tönkrementünk.” „Évtizedeken át bitangolták földünket, a szőlőt, az erdőt, a legelőt.” „Úgy éltek, mint az urak, pedig valaha gatyájuk sem volt.” „Beültek a pámás székekbe, egymásnak osztogatták a kitüntetéseket.” „Nos, ennek vége, vissza mindent...” Az előadó újra kortyol a kólával töltött pohárból, majd ahogyan mondotta: „Csigolyám sajnos begyulladt, ezért ha megengeditek, ülve folytatom.” Aztán folytatja... Hazafelé bandukolva gyorsított filmként pörögnek bennem ismeretségünk kisebb nagyobb epizódjai. Hány énje, hány arca van az embernek — kérdezgetem önmagámtól. Ne csodálkozzanak a zavaromon! A szóbanforgó úr ugyanis évtizedeken át igencsak kemény s aktív e 1 v t á r s volt. Bizony, elvtárs. A nemet, a panaszt nem tűrő, a kételkedést, a nosztalgiát nem szerető e 1 v t á r s... Persze, azóta sok minden történt körülöttünk, s szerte e hazában. Azon sem csodálkoznék, ha kiderülne: „Úrelvtársam” diagnózisa sem az igazi. Előfordulhat, hogy nem a csigolyája rosszalkodik időnként, hanem „csak” a gerince. Akkor pedig az eddigi terápián is változtatni kell. De ez már csak jó tanács. Egyébként mielőbbi gyógyulást kívánok hozzá! Koós József A faji megkülönböztetés könnyű szele... (Folytatás az 1. oldalról) A levél egy részlete — szó szerint: „Heves város cigánylakossága képviseletében tiltakozásunkat és felháborodásunkat fejezzük ki Hevesben működő egyes vendéglátó-egységek vezetői, valamint a lakosság egyes rétege által velünk szemben tanúsított, jogainkat sértő, emberi mivoltunkban megalázó magatartásuk ellen. Sajnos egyes szélsőséges nézetet valló vállalkozók úgy a szolgáltató ágazatban, mint a vendéglátó-egységekben az alkotmányos jogainkat nem tartják tiszteletben. Válogatás nélkül a cigány származású embereket nem szolgálják ki, faji elkülönítésünkre törekszenek. Kidobó legényeket állítanak az ajtókba a kívülrekesztés, provokálás végett. Visszautasítunk minden ilyen irányú megnyilvánulást. Nem tűrjük el a tisztességes adófizető cigány származású magyar állampolgárok durva embertelen diszkriminizálását. E fajta aljaspovokáció a magyar és a cigánylakosság között inkább fokozza, mint enyhíti a konfliktusokat. Sérelmünket már több ízben szóvá tettük a helyi pártoknál és hatósági vezetőknél, de érdemi tárgyalásra ilyen fontos kérdésben sajnos eddig nem került sor. A rend és közbiztonság megőrzése érdekében ez úton kérjük a Tisztelt Polgármester urat, panaszunkat mielőbb vigye a testület elé. Felhívjuk a Tisztelt Testület tagjait, hogy határozottanfoglaljon állást e szélsőséges, alkotmányunkban össze nem egyezthető megnyilvánulás ellen és tárja azt a nyilvánosság elé... ” * A levél tehát egyrészt tiltakozik „egyes rétegek” magatartása ellen, s külön is szót emel a vendéglátóhelyeken történt diszkriminációk miatt. Gyakorlatilag két vendéglőről van szó, a nevüket — a reklámot elkerülendő — nem írjuk le. (Most hogy ez pozitív, vagy negatív reklámnak minősülne, az nézőpont kérdése...) Az egyik üzlet vezetőjét nem sikerült elérni, mert ő több hétig külföldön tartózkodik, a másikban viszont találkoztam a tulajjal. Ő az üggyel kapcsolatban a következőt nyilatkozta — az újság számára: — Ha bejönnek ide, és én csoportot várok, vagy rendezvény lesz, akkor közlöm velük, hogy az asztal le van foglalva, nincs kiszolgálás. Nem tudok mit csinálni, ha foglalt: akár cigány, akár magyar az illető. Nem a származás a döntő, hanem az, hogy ki hogyan viselkedik. Sajnos azonban sok a rendezvény, sok a lekötés, gyakran látni „foglalt” táblákat az asztalokon, sok a törzsvendég. Volt már olyan is, hogy a cigánycsalád bejött kultúráltan, ki is szolgálták őket, de mikor rendezvény van, senkit sem tudunk kiszolgálni. A rendezvény miatt. Valószínűleg senki előtt nem kell hangsúlyozni, olyat kimondani, kiírni nem lehet, hogy: „ Cigányoknak tilos a bemenet”, mert akkor azt a boltot—például az önkormányzatnak is — azonnal be kellene záratni. Úgyhogy ilyet kijelenteni nem lehet. Es ilyet nem is tesz senki. A tiltakozó levél szövegéből kiderül az is, hogy a cigányság szószólói határozott állásfoglalást, közvetítést követnek az ön- kormányzattól annak érdekében, hogy a magyar és cigány lakosság békésen éljen egymás mellett. (Egyébként működik egy úgynevezett cigányetnikai kisebbségi bizottság is az önkormányzati testületen mellett.) A hevesi polgármester — dr. Hegedűs György— kérdésünkre (mit tett az önkormányzat eddig cigány-ügyben?) azt válaszolta, hogy ő maga támogatja azt a kezdeményezést, miszerint a cigányok alakítsanak saját önkormányzatot, mert ez megkönnyítené a velük való kapcsolattartást. Ha ugyanis lenne egy olyan társaság — elismert vezetéssel —, akikkel szót lehetnek érteni, és akikre ugyanakkor hallgatnak is a cigányok, akkor könnyebb lenne a szituáció. Ezen elképzelés szerint a cigányetnikai bizottságból is bekerülhetne valaki abba az önkormányzatba, s ennek az összekötőnek a segédletével tisztázhatnák a felmerülő konfliktusokat. Különben — ahogy a polgármester állította — most nem is annyira a vendéglőbe való be nem engedés foglalkoztatja őket, hanem az 1500 forintos póttörlesztés miatt járnak be sokan a hivatalba kérvényekkel. Ahogy a dolgok most állnak, a jövő azért sejtet valamiféle egyenlőséget. Mert a társadalmi fejlettség egy magasabb fokán — mikor az emberek döntő részének már semmiféle pénze nem lesz; se vendéglőre, se másra — mindegy lesz már, hogy ki a cigány és ki a magyar. Származásra való tekintet nélkül leszünk azok, akik leszünk... Addig azonban még eltelik egy kis idő, úgyhogy mégis csak meg kellene egyezni valahogy, s békében várni a jövőt. Persze, kíváncsiak vagyunk a témával kapcsolatos újabb fejleményekre; például az alakuló cigány önkormányzatra is. Megírjuk, ha tényleg történik valami. Havas András Párbeszéd a lakossággal Újtelepi tervek Kálban Úgynevezett „közmeghallgatást” tartott a lakosság részére január végén a káli önkormányzat. E kevésbé ismert fogalom mögött tulajdonképpen egy „mini falugyűlés” húzódik, miután egyszerre nem tudják megkérdezni, illetve tájékoztatni a helybelieket, ezért kisebb csoportokban ejtenek szót közös dolgaikról. Legutóbb az újtelepi rész lakóival találkoztak a nagyközség vezetői és képviselői, s összeírták az ottaniak igényeit, javaslatait. A lakossági fórumon egyebek között szó esett arról, hogy az idén az Újtelep és a káli Kere- csendi út közötti területet parcellázni kívánják, ezáltal meggyorsul a két falurész összeépülése. Mint bejelentették a polgármesteri hivatal részéről: komoly tárgyalásokat folytatnak a lakosság által kért újtelepi óvoda létesítéséről, valamint az utcákban még hiányzó járdák megépítéséről, illetve az ezekhez szükséges por- tánkénti hozzájárulásról. Elkészült — hallhatták a megbeszélés résztvevői — a terület vízvezetési programja. A kivitelezést azonnal megkezdik, mihelyt az időjárás engedi a téli időszak után. A munkálatok terveit az érintettekkel egyeztették, az elkövetkezendő hetekben a lakossági hozzájárulás tisztázására kerül majd sor. Ugyancsak a helybeliek kérésére foglalkozott az önkormányzat a Béke «/jelenlegi állapotával: megállapodtak abban, hogy a tavasz folyamán megoldást keresnek az útszakasz járhatóvá tételére. Nagyüzem a hidegkonyhán Mérséklődő kereslettel számolnak Az Agria Volán osztrák partnere A vártnál jobb eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt, több gépet, alkatrészt, szerszámot értékesítettek abból a raktárból, amelyet a megyeszékhelyen az Agria Volán az osztrák Tissot céggel tart fenn. Tavaly ősszel Egerben, a vasútállomási bejáró közelében, új helyen, a Volán korábbi irodaépületében alakították ki a raktárai, és a hozzá szükséges részeket. Tulajdonképpen minden olyan korszerű híradástechnikai eszközzel rendelkeznek, amelynek segítségével a gyors kapcsolattartást biztosíthatják. Mint Szabó Bélától, az Agria Volán műszaki főosztály-vezetőjétől megtudtuk, az említett helyről kézi szerszámokat, különféle kisgépeket, így köszörűket, csavar ki- és behajlítót, csiszológépet, gépi forgácsoló szerszámokat, nem kevésbé nyugateurópai gyártmányú tehergépkocsik alkatrészeit árusítják. Ezek mellett a csehszlovák Tátra és Skoda-Liaz kocsikét is. Az emh'tett gépek, illetve alkatrészek lényegében az osztrák Tissot cég tulajdonában vannak, amelyeket a vámkezelés után az Agria Volán értékesít. Az árukért néhány százalékos kezelési költséget, illetve árrést számolnak. A raktárát ebből a többletből tartják fenn. Egyébként rendszeres vevőkörük alakult ki, amelyeknek árengedményt is adnak. A nyugati típusú gépekre, illetve alkatrészekre igény szerint vesznek fel rendeléseket, és gyors határidővel szállítják. Amennyire jól sikerült az elmúlt évi forgalmuk, ebben az évben visszaesésre számítanak. Ennek fő oka, hogy az állami vállalatok megrendelése erőteljesen mérséklődik, ugyanakkor a lassú privatizáció miatt a tulajdonosok még nincsenek olyan helyzetben, hogy kérhetnének tőlük. Természetesen ebben a helyzetben is igyekeznek piackutatást folytatni, és a jövőre tekintve mindent elkövetnek, hogy ebben az évben talpon maradhassanak. Nagyüzem van az egri, Széchenyi utcai nagy hidegkonyhán — de ennek semmi köze a kemény téli hideghez. Hiszen — mint mondja Fulöp Béla, az Aroma Kereskedelmi Vállalat hidegkonyhai üzemének vezetője — tulajdonképpen már hónapok óta három műszakos itt a termelés, a hétvégek pihenőit leszámítva, éjjel-nappal dolgoznak, hogy a megnövekedett igényeket maradéktalanul kielégíthessék. Valóságos gyár az egykori fű- szer-csemegebolt kis epülete, a tizenhat tagú csapat nemcsak a megyeszékhely, hanem más városaink, sőt Borsod üzleteinek is úgyszólván futószalagon küldi remekeit. Egerben négy helyre kell naponta szállítani, a Kondi salátabár számára pedig olykor egy-egy napon is többször. Mert ez utóbbi önmagában annyit elad, mint társai a városban együttvéve. Másból talán nem tűnne említésre méltóbb mennyiségnek, de bizony salátából a napi 130 kilogramm — bizony meglehetősen tetemes. S ha azt is tekintjük, hogy ma már negyven féle, ami csupán e gyártmányokból készül, a velük való munka már kimondottan soknak látszik. Jóllehet, ekkor még nem is beszéltünk egyebekről — amik szintén a profilba tartoznak. — A fogyasztásban természetesen még mindig a francia saláta vezet — magyarázza az üzemvezető, de szorosan ott van mögötte a jóval újabb, fiatalabb, a bár- névadó „Kondi” is, amelyben a tartár — egyebek mellett — merőben szokatlanul hordós káposztát „ölel”, de mint tapasztaljuk, korántsem szerencsétlenül... Ugyancsak a szokások változását mutatja: már hetente van megrendelésünk nagyobb fogadásra, összejövetelre, s egyre több család is kéri személyesen vagy telefonon, hogy néhány tálat összeállítsunk számára valamilyen bensőségesebb esemény, névnap, házassági évforduló, eljegyzés, s más hasonló alkalmából. Sokan a helyi étkezésnél is a viszonylag még mindig olcsó hidegkonyhai kínálatból választanak, mert készétel, gyorsan elkölthető s egészséges. Úgy véljük, hogy tevékenységünknek így még az áremelkedések korszakában is van jövője. Termékeink népszerűségét megjelenéseikkel is igyekszünk megtartani és növelni. ÜjformákkalkísérXc- tezünk. Legközelebb — hadd ne áruljam el, hogy milyen lesz — e hónap közepe táján szeretnénk ismét valamilyen meglepetéssel jelentkezni. (-ni)
