Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
A GERINC ESETE A CSIGOLYÁVAL — HÁNY ÉNJE, HÁNY ARCA VAN AZ EMBERNEK... (3. oldal) r PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 30. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szol LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Spanyol—magyar igazságügyi tárgyalások Dr. Balsai István igazságügyminiszter spanyol kollégája meghívására tárgyalásokat folytatott Madridban. A spanyol demokratikus átalakulás jogi reformjának és az új igazságszolgáltatási szervezet kialakításának tanulmányozása mellett találkozott a spanyol alkotmánybíróság elnökével, a köztársasági főállam- ügyésszel, az ombudsmannal és a legfelsőbb bíróság elnökével. A látogatást szakértői szintű tapasztalatcserék követik, amelyek célja egyrészt a két ország között polgári jogi és gazdasági jogsegély részletes kialakítása, másrészt pedig az, hogy a magyar szakemberek a helyszínen tanulmányozhassák a spanyol jogrendszert. Bűntettek az országban Balatonszentgyörgyön egy ismeretlen tettes feltört egy várakozó személygépkocsit, és elvitte a tulajdonos táskáját, amely több mint kétmillió forintot tartalmazott. A Somogy Megyei Rendőr- főkapitányság nyomozást rendelt el a rabló ellen. . Monor külterületén kigyulladt és berendezési tárgyaival együtt részben leégett a Nyerges fogadó. Az anyagi kár mintegy 10 millió forint. A tűzoltóság és a rendőrség eddigi vizsgálatai szerint elektromos rövidzárlat okozta a tüzet. Őszi vetések — kemény téli fagyok Az elmúlt napokban nemegyszer -15, -18 fokos éjszakai fagyokat is mértek, miközben a hőszigetelő hótakaró hiányzik a vetésekről. A Földművelésügyi Minisztériumban az MTI-nek elmondották: valóban kemény próbatételt jelent a zord idő a búzára, ám azt, hogy végül is szenved-e károsodást a kalászos növény, márciusban lehet majd eldönteni. Annyi bizonyos, hogy lényegesen kedvezőtlenebb lenne a helyzet akkor, ha az erős lehűlés történetesen február dereka táján, egy feltételezett felmelegedés után következett volna be. A gyümölcsöskertekben és a szőlőkben a nagy hideg miatt átmenetileg leálltak a metszési munkákkal. A hajtatóházakban viszont javában tart a tavaszi készülődés, itt rövidesen hozzálátnak a vetéshez. Sikeres szemműtét Sikeres szemműtétet hajtottak végre Sütő András jobb szemén pénteken Kölnben, a szemészeti klinikán. Mint az MTI tudósítója az író baráti köréből megtudta, a műtétet végző professzor szerint Sütő András az operáció nyomán jobb szemén nyolcvan százalékban visszanyeri majd látását. Negyven centiméteres távolságra tisztán fog látni, 5-6 méterre viszonylag jól, távolabbra pedig szemüveg segítségével. Cigányügyek Hevesen — is A faji megkülönböztetés könnyű szele... Már itt, a bevezetőben föltehetnénk a nagy és nem kevésbé súlyos kérdést: van-e faji megkülönböztetés Magyarországon? Bizony, hogy van — mondhatjuk erre, a dolgok közepébe vágva. Nyugodtan ki lehet jelenteni például, hogy bizonyos nem cigány csoportok nem kedvelik a cigányokat, viszont fordítva is igaz a tétel: bizonyos cigányok nem kedvelik a nem cigányokat. Hogy az egyszerűség kedvéért most a különböző fajok más kapcsolatairól ne is beszéljünk. Na persze, nem hivatalosan. Hivatalosan minden rendben van. Alkotmányunk ragyogó, arcunk Európa felé tiszta és vidám, az esélyek pedig annyira egyen- lőek, hogy az már szinte laboratóriumi. Merő hófehérség az egész ország. Közben meg késelések itt és ott; bőrfejűek, ahogy csapatostul... plusz egy egészen kicsi fasizmus, harag, bosszú, sötét hangulat. De amúgy — hivatalosan — semmi baj nincsen. Mindezek miatt a megoldás kísérlete nélkül ki kell tehát jelentenünk, hogy hazánkban — származástól teljesen függetlenül — a gyűlölködés konkrét jelei mutatkoznak. Az ismert tények következtében (kapitalizálódás, nehezedő körülmények, és persze a negyven év...) jól tudjuk, a bűnözés eddig soha nem látott mértékben..., az elszegényedés szintén ugyanilyen mértékben..., aztán az állandó bizonytalanság mindmind a félelmet növelik, és ez a talaj kedvez az agressziónak. És ahogy így elnézzük mindezt, jó lesz felkészülni, berendezkedni az ilyen konfliktusokra. De szűkítsük a kört. Megyénk egyik városa, Heves, ahol — számban és arányban — elég sok cigány származású ember él. Világos, hogy az összezördülések is sűrűbbek errefelé, a hangulat is idegesebb, a közbiztonságról nem is szólva. Ahogy fölállt az önkormányzat, szinte az első levél, amit a képviselő-testület és a polgár- mester kapott, az egy tiltakozó levél volt cigányügyben. Ebből pedig nagyjából sejthető, hogy a város vezetésére fölesküdött honatyáknak milyen elfoglaltságai lesznek majd az elkövetkezőkben. (Folytatás a 3. oldalon) Románia rt ^ z/ •• . . i * • i z/ Száműzött adasido Romániában csökkentik a televízió nemzetiségi adásainak műsoridejét, pontosabban — mint azt Rázván Theodorescu, az intézmény elnöke vasárnap este a képernyőn közölte — az adásidő felét ezentúl február 18-tól a második csatornán sugározzák. Ez a csatorna azonban Erdély nagy részén nem fogható. A heti kétórás német nyelvű adásból egy órát, a heti háromórás magyar nyelvű adásból pedig másfél órát adnak át a második csatornának. A tévé elnöke a nemzetiségi műsoridőnek a két csatorna közötti megosztását a televízió össz- adásidejének csökkentésére vonatkozó intézkedés részeként jelentette be, amelyre — szavai szerint — az energiagondok és a sugárzással kapcsolatos műszaki kapacitás szűkössége miatt van szükség. Munkanélküliség — anno ’90 Az Országos Munkaerőpiaci Központtól kapott tájékoztatás szerint a múlt év januári 23.426- ról decemberre 81.379-re emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. Az aktív keresőkhöz képest ez mintegy 1,7 százalékos munkanélküliséget jelent. A munkanélküliek számának emelkedése mellett egyre kevesebb volt a bejelentett betöltetlen állás. Míg 1990 januáijában 37.711, addig év végén már csak 16.815 munkahelyet ajánlottak a vállalatok, vállalkozások. Ma már minden területen kevesebb a meghirdetett álláshely, mint a munkát kereső. A legkritikusabb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Békés, Hajdú-Bihar, Nóg- rád, Tolna és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben. Az eddig kedvező helyzetű fővárosban száz állást keresőre már csak 67 meghirdetett álláshely jut. A munkanélküliség rátája a legmagasabb, 6,2 százalék a segédmunkásoknál, 1,5 százalék a szak- és betanított munkásoknál, 1,1 százalék a szellemi foglalkozásúaknál. Az év folyamán — hosszabb- rövidebb ideig — 85.495-en részesültek segélyben, és a segélyezés egyéves időtartama után 3777-en kaptak átmeneti munkanélküli-járadékot. Az év utolsó napján 58.406 segélyezett és 3241 járadékos kapott ellátást. A segélyezettek 18 százaléka, a járadékosok csupán 6 százaléka tudott ismét munkába állni. A márkához képest Mélyponton a dollár A második világháború óta a dollár hétfőn volt a legolcsóbb Németországban: Frankfurtban délben egy dollárért 1,4639 márkát adtak. Az eddigi mélypontot november 19-én jegyezték fel, amikor a dollár-márka arány 1,4680-at tett ki. A mélypont azon a napon következett be, amikor az amerikai elnök, George őws/ibeteijesztet- te költségvetési javaslatát az 1992-es költségvetési évre, s abban 280 milliárd dolláros rekorddeficit szerepel úgy, hogy az Öböl-háború költségeivel a tervezetben nem is számoltak. Néhány nappal ezelőtt a német jegybank a kamatlábak emelésével megerősítette a márkát, ami szintén a dollár viszonylagos ér- téktelenedését ösztönözte. A dollár-márka árfolyam a Szövetségi Köztársaságban 1949 szeptemberében volt a legmagasabb: akkor 1 dollár aránylóit 4,20 márkához. Két szomszédvár harca? Irodalomtörténész a Vitkovics-ház körüli vitákról A Hírlap szombati számában „Birtokvita” a Vitkovics-ház- ban címmel tudósítottunk az egri kulturális állandó bizottság tanácskozásáról. Ebben szó volt arról is, hogy az irodalombarátok, köztük Lő- kös István irodalom- történész nem voltak ott a megbeszélésen. Tegnap olvasóink közül többen is telefonáltak szerkesztőségünkbe, járjunk utána, mi volt az oka Lőkös István távol- maradásának. — Időhiány miatt semmiképpen sem tudtam volna elmenni — kezdte indokolását a debreceni egyetem tanszékvezető docense —, majd végiggondolva a Vitkovics-ház körüli viták eddigi menetét, arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy ha ráértem volna, akkor sem mentem volna el. Ösz- szeszámoltam, az elmúlt másfél-két esztendőben több mint húsz óra időt töltöttem el olyan értekezleteken, ahol a Vitkovics-ház sorsa volt napirenden. A legutóbbin, a volt megyei tanácson 1989- ben — ahol minden érintett részt vett — szó volt arról, hogy az épület felújításának befejezése után, a padlástéren modern képkiállítás kapna helyet — konkrétan a Kepes-anyag —, a földszinti helyiségekben pedig irodalmi múzeum lenne. (Folytatás a 2. oldalon) A „fegyverkaland” parlamenti utóhatásai Kell a kárpótlás — de nem így Fidesz: ad hoc bizottságot! A miniszterelnök által érintett témára, a jugoszláviai fegyvereladásra reflektálva kért szót napirend előtt Kövér László fi- deszes képviselő. Bejelentette: a fiatal demokraták országgyűlési határozattervezetet nyújtottak be, amelyben az ügy kivizsgálására parlamenti ad hoc bizottság felállítását kérik. Megítélésük szerint szükséges az a kivizsgálás, amelyre a kormány ígéretet tett, viszont nem nyújthat kellő információkat a képviselők számára. Hétfőn délután 3 óra után néhány perccel megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszakának első ülésnapja. A parlamenti teremben a 380 képviselőből 320-an jelentek meg. A megnyitót követően Antall József miniszterelnök kért szót, hogy a kiemelkedően fontos, a tulajdoni kárpótlásról szóló törvényjavaslat — amelyet a tulajdon és az igazságtétel alapvető törvényjavaslatának és intézkedésének minősített — vitája előtt két bejelentést tegyen. Közölte a képviselőkkel; február 1-jén a kormány az Országgyűlés elnökének levelet küldött. Ebben kérték, hogy a külügyi és a honvédelmi bizottság tartson együttes ülést, amelyen a kormány tájékoztatót ad a nemzetközi fegyverkereskedelemben való magyar részvételről, illetve a jugoszláviai fegyvereladások ügyéről. Bejelentette azt is, hogy az elmúlt héten Budapesten szakértői tárgyalásokat tartottak a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról. A vélemények azonban különbözőek: a szovjet fél részleges térítést kíván már a kivonulás befejezése előtt, míg a magyar szakértők a teljes mérleg alapján, a károk, a költségek figyelembevételével az együttes elszámolást szorgalmazzák. A szovjet csapatkivonások egyébként továbbra is menetrend szerint folynak. (Folytatás a 2. oldalon) Alkotmányellenes Felelősség a Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette azt a miniszter- tanácsi rendeletet, amely 1990. február 25-én hatályon kívül helyezte a kereskedelmi, a raktári és a közforgalmi gyógyszertári dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló jogszabályokat. A Minisztertanács intézkedésével lényegében szabályozatlanná váltak a leltárhiányért való felelősség kérdései, mert az érintett munkáltatóknak — a kormány meggyőződése ellenére — nincs tehetőségük ezek szabályozására. Az indítványozó szerint az új jogi helyzetben sérelmet szenvedtek a tulajdon egyenjogúsága, egyenlő védelme és közvetve a versenysemlegesség alkotmányos elvei. Az Alkotmánybíróság szerint a Minisztertanács azáltal, hogy a megnevezett jogszabályokat úgy leltárhiányért helyezte hatályon kívül, hogy a probléma pozitív szabályozását mellőzte, alkotmányellenesen — de nem mulasztásban megnyilvánulva — túllépte a Munka Törvénykönyv felhatalmazását, amely kizárólag a pozitív szabályok megállapítására terjed ki. Nem illeti tehát meg a szabályozás szükségességét tagadó norma kibocsátásához való jog. A rendelet alkotmányellenes azért is, mert az érdekképviseleti szerv ténylegesen nem nyilváníthatott véleményt a jogszabálytervezetről — mondta ki a testület. Az Alkotmánybíróság határozatával — annak közzététele napjával, azaz január 29-ével — helyreállította az eredeti állapotot, vagyis ismét hatályba léptette a kereskedelmi, a raktári és a közforgalmi dolgozók leltárhiányért való felelősségéről szóló MT- és SZEM-rendeleteket, (MTI)
