Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
HÍRLAP, 1991. február 4., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Eger „pénztárcájáról” Nyilvános ülést tart kedden délután 2 órától a Városháza dísztermében Eger Megyei Jogú Város közgyűlése. A fő téma ezúttal az idei terv- és költségvetési javaslat, azaz: mennyiből gazdálkodhat majd a megyeszékhely. A továbbiakban a város életével összefüggő egyéb kérdésekről tárgyalnak a képviselők. Ifjúságvédelmi kamara alakult A napokban alakult meg Egerben, a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara. Elsődleges célként fogalmazták meg a szakmai érdekképviseletet: ebben benne foglaltatik mind a gyermekek, mind a munkavállalók érdekeinek érvényesítése. Az országban egyébként már nyolc megyében működik ilyen jellegű kamara, s az országos hálózat központja Kaposvárott van. Nemezműhely Februárban — az egri Gyermek-Szabadidőközpontban — „Nemezműhely” indul. A tagok megismerkedhetnek a nemezelés technikájával, s különböző használati tárgyakat, ruhadarabokat, később pedig nagyobb lélegzetű munkákat (takaró, faliszőnyeg) is elkészíthetnek. A jelentkezők Nagy Melinda nemez- mester segítségével sajátíthatják el a fortélyokat havonta egy alkalommal, minden hónap első szombatján. A tagdíj befizetése után biztosítják a gyapjút, és minden szükséges eszközt. Nem mellékes megjegyezni azt sem, hogy az így elkészített darabok természetesen hazavihetők. Pályázat táborokra A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA) turisztikai bizottsága pályázatot hirdet sátor- és vándortáborok szervezésére. Minden olyan egyén vagy szervezet pályázhat, aki legalább 25 tanuló, hallgató részére készít elő legalább tíz napos tábort a nyári szünidő alatt. Az elnyerhető támogatás összege: 200 forint tanulóként, illetve hallgatóként. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, bankszámlaszámát, a tábor idejét, helyét, útvonalát, a résztvevő diákok nevét, születési évét. A pályázatokat 1991. március 29- ig kell eljuttatni a MGYIA Turisztikai Bizottsága címére — Budapest, Pf.: 483. 1396. A döntést április 20-ig hozza meg a bizottság, s erről értesíti is az érintetteket. A városi tv-ben láthatjuk Ma este hatkor a Napról-nap- ra című heti híradóval kezdi adását az Eger Városi Televízió, majd a Kovamondó jegyzetrovat percei következnek. Fél 7-kor jelentkezik A hét témája, amely ezúttal a munkaerőhelyzet. A Művészbejáró sorozat adásában a húsz éves Agria Vegyeskar mutatkozik be, majd az Itthon történt című összeállítás záija a hírműsorokat, az adást pedig a Pucéran és stábodon című francia filmvígjáték. Filharmóniai hangverseny Ma este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban filharmóniai hangversenyre kerül sor. Este 7 órai kezdettel fellép a világhírű gordonkaművész, Peré- nyi Miklós, akinek ez alkalommal Jandó Jenő zongoraművész a partnere. Műsoron Bach, Debussy, Poulencz, C. Franck művei szerepelnek. Zoltán Erika Szűcsiben Szűcsiben a helyi művelődési házban február 16-án, délután 17 órától Zoltán Erika és, Flipper Öcsi lépnek színpadra. Az intézmény vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a nemrég megkezdett 60 órás intenzív német nyelvtan- folyam résztvevői az ország egyik legolcsóbb kurzusán sajátíthatják el a német nyelv alapjait. Miért van nyugtalanság Domoszlón? Vár a Nana vára... (Folytatás az 1. oldalról) — Volt, s persze, hogy van adóssága a téesznek, az egyesülés óta alig szűnnek a bajok — magyarázza az öregek kellemes napközi otthonában (Ocsenás) Paulenka István bácsi, a szövetkezet nyugdíjasa —, de a pince, a hűtőház, amiken nemrégiben túladtak, mindig nyereséget hozott. S akkor sem lettek volna ráfizetésesek, ha a közösben maradnak. Eddig a felvásárlásban, a málnánál, a szőlőnél is vállalta tagjaival szembeni kötelezettségeit a gazdaság, de a bérlő majd biztosan kénye-kedve szerint fizet értük. Szóval ettől félünk mi itt, Domoszlón. A pincét és a hűtőházat is m i építettük, sokat dolgoztunk értük, hogyan mondhatnánk hát le róluk könnyű szívvel?! Abba a kátéeszbe, vagy mibe, amit kitaláltak, a magunkfajta vén ember véletlenül sem léphetne. Honnan lenne hozzá pénzünk? A nyugdíjból? Ugyan! Szép, szép a „vagyonnevesítés”, még ha egyelőre csak a fele szállt is ránk annak, ami bennünket illetne. Jó, hogy az ember kap részesedést, egy kis földjáradékot s háztájija után évente 10 mázsa terményt. De jut-e majd ezután is belőlük? Bizony félünk, hogy szépen-lassan elesünk eddigi jövedelmünktől, elfelejtik, hogy egyszer mi is dolgoztunk, éltünk. Mást ne mondjak: tizenhat évig brigádvezető is voltam... Szóval, ha a téesz már megint nyereséges, maradjon csak egyben, s legyen a miénk, mint eddig. S csak akkor történjen másképpen, ha az egész tagság, a hivatalos közgyűlés is kimondja az áment. Pusmognak az utcán, a vendéglő pultjánál, asztalánál egy- egy sör vagy nagyfröccs fölött, ha ketten-hárman összejönnek. Furcsálják, hogy az elnök bérlő is egyben, az új vezetők a régiekből lettek, s a társaságok tagjai voltak a szavazó küldöttgyűlések résztvevői. Ugyanekkor a vezérkart, a menedzsereket általában hozzáértő, ügyes irányítóknak tartják... Végső soron nem mond róluk rosszat Szőllősi Kálmán sem, aki az ominózus tsz-egyesítésig, 9 éven keresztül állt a közös gazdaság élén. Úgy, hogy az utolsó négy esztendőben hitel sem kellett a munkájukhoz, pedig rájuk is 22 milliós adósságot hagytak a váltásnál. Amikor pedig átadta négy utódja közül az elsőnek a „marsallbotot”, a banki egyszámlán összegyűlt húszból 13 millió forintot a domoszlóiak vittek a vécsiekkel és a kisnánaiak- kal együtt alakított mostani szövetkezetbe. Jóllehet, ő mindössze négyezer forintos fizetéssel kezdett, nyereségrészesedést is csak a keresetével arányosan vett fel, s így a nyugdija sem lett sokkal több négyezernél, amikor felhagyott az aktív szolgálattal. A legutóbb történtekkel azonban nem tud, nem akar megbékélni. S amikor morog egy kicsit, menten hozzáteszi: neki már a pendelkai pince elvesztése is fájt. Mivel Domoszlóé volt az mindig, máig sem érti, hogyan lehet ma a markazi szövetkezeté... Tulajdonképpen nincs semmi baja a „nagyfőnökkel” annak sem, aki Egerben hivatalosan is tiltakozott az átalakulás ellen. Ha tehetné — fűzi hozzá — maga sem szavazna másra, mint Do- mány Györgyre a közelgő tisztújításon... Aztán a legnagyobb meglepetésemre, órák múltán utánam jön a faluban. Megállít — és visszavonja a szavait. Kéri, hogy jegyzetfüzetemből tépjem ki a beszélgetésünket őrző lapokat. Mert a helyi Független Gazdakör-vezetősége időközben úgy döntött, hogy a legutóbbi falufórummal a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Nincs mit tennem. Fájó szívvel, de teljesítem Hegedűs Béla kívánságát. A Mátragyöngye Mgtsz központjában érkezésemet, érdeklődésemet tartja különösnek Vancsó Tibor főkönyvelő. Előbb csak gyanakodva méreget, majd hirtelen támadni is próbál. Milyen aspektusból foglalkoztatnak az események, mit akarok kihozni belőlük, így, mindenféle előzetes bejelentkezés nélkül — kérdi fürkészőn —, s éppen most, amikor zárszámadásra készül, sokkal elfoglaltabb, mint máskor? Percek múltán azonban csak beszédbe elegyedik. Ha szűkszavúan is, de elmond egyet s mást. A korábbi időket idézve megemlíti, hogy az 1976-os egyesü„Nyema benzin...” „Úristen, itt valami történt...!” — hasít belénk a szörnyű sejtelem, amint a sötétben hirtelen fel-felvillannak az útpadkán álló autó sárga vészfényei, odább pedig egy autóbusz piros féklámpái. A veszteglő jármű mellett egy kisfiú, meg egy korosabb férfi integet kétségbeesetten, távolabb még két alak téb- lábol az éjszakai homályban. Bizonyára segítségre szorulnak, hát megállunk, amint lehet. A kissrác hajol be a nyitott ajtón... — Nyema benzin...! — hajtogatja, majd a mellére mutogatva hadarja: „bolgarszki, bolgarszki”, aztán a kérdést ismételgeti, hogy hol a legközelebbi kút. Mondjuk, Kápolnán, innen pár percnyire, akár gyalog is be lehet sétálni egy kannával. Ekkor már körülöttünk a többiek is, a gyerek meg csak fújja tört nyelven (Iám, csak jó volt valamire az a sok-sok oroszóra!), hogy „nyema benzin, nyema forint...!” Hát, ez már gond a javából, mert éjszakára, ugye, ki készül fel mondjuk „valutaváltásra”. De erre nincs is szükség, mert a fiúcska fázós ujjai között valami megcsillan: „aranygyúrú”, erőlteti immár a magyart, s a kétes üzletet. Mert nem más ez már, mint útmenti „gagyizás”, vagyis aranyként eladni a veretes trombitarezet...! Nehezen, de végül is megszabadulunk tőlük. Előttünk falja a kilométereket a korábban látott autóbusz, amelynek vezetője szintén segítőkészen blokkolt az imént. Kilométerekkel távolabb ismét integetőket világítanak meg a fényszórók, a helyzet kísértetiesen hasonlít az előbbihez, bár ki tudja... Csakhogy, most már senki sem fékez, az erőszakos gagyizók ezen az éjszakán mindenki iránt végképp megrendítették az autózók bizalmát. így az is: „nyema...!” is) Felújításra váró iskolák Az elmúlt öt évben — hangzott el a megyei közgyűlés napirendjén — továob folytatódott szűkebb hazánkban az általános iskolai fejlesztési program. Ennek ellenére — a volt helyi tanácsok feladatainak átcsoportosítása, illetve a pénzügyi helyzet romlása miatt — például Egerbak- tán, Balatonban, Felde brőn, Noszvajon és Füzesabonyban nem sikerült felépíteni a tervezett tantermeket, összesen 13 oktatóhelyiséget. A felmérések szerint a lemaradás pótlása mellett a megye településeinek mintegy 20 százalékában szükségessé válik a következő esztendőkben az iskolaépületek rekonstrukciója, felújítása, illetve továbbbi 10-15 községben a testnevelési oktatás feltételeinek megteremtése. lés óta, 1987-ig sajnos több volt itt a veszteség, mint a nyereség, de már a váltás évében, 1988-ban 2,5 millió forintos eredményt produkáltak a remélt minimális helyett. Tavalyelőtt ez az összeg 8,5-re nőtt, míg 1990-ben 10 millió körülire gyarapodott. S az idei, közismerten rendkívül nehéz, sok bizonytalansággal terhelt évben sem szeretnék további ötmilliónál kevesebb haszonnal gazdagítani szövetkezetüket. — A legtermészetesebb, hogy keressük az újat, a legcélravezetőbb módszereket — hallom tőle. — Piacok szerzésén fáradozunk, hogy az embereknek biztosabb legyen a megélhetésük. Nem nagy dolog, de hadd érintsem, mert sok helyütt már ilyen sincs: átvettünk minden felkínált terményt, a málnáért azonnal, a szőlőért — ígéretünk szerint — karácsony előtt fizettünk. Ötről tíz mázsára emeltük a háztáji járandóságot, a közös vagyon felét tagjainkra írattuk, aki a régi földjét is kérte, annak kiadtuk. Parlagot, üres istállókat hasznosítottunk már korábban a köz érdekében, az első sikeres kísérletek után pedig már minden forinttermő eszközünket bérbe adtuk. Alapszabályunk szerint a küldöttgyűlési beleegyezés is elegendő ehhez, s hisszük, hogy akiktől a bizalmat kaptuk, nem csalatkoznak majd. Jelenleg háromhárom korlátolt felelősségű, illetve betéti társaság és egy gazdasági munkaközösség van a területünkön, s egyik sem vitt el semmit a téesztől. A föld együtt maradt, csupán a javak működtetése másabb, korszerűbb. Kimondottan költségérzékeny társulatokat hoztunk létre, amelyekben a korábbinál lényegesen nagyobb az anyagi érdekeltség, a személyes felelősség a leggazdaságosabb munkáért... A jó szándék vezetett bennünket mindezek kialakításában, szabályosan változtattunk a megszokotton. Ki merünk vele állni a közgyűlés elé is. Az elnök újra indul a jelölésen... A közgyűlést a közeli napokban tartják. Vélhetően talán mód adódik a ma még vitatott kérdések tisztázására is, s végre lehiggadhatnak a felzaklatott kedélyek. Gyóni Gyula Orvosbál Február 16-án orvosbál lesz Egerben: a szervezők szándéka szerint annak nyereségét a Medi- caritas közérdekű alapítvány tőkéjének gyarapítására használják fel. Ezt az egri kórház fiatal orvosai és diplomásai hozták létre, azzal, hogy a kötelezően előírt szakmai képzéseken kívüli továbbképzéseket támogassák. A bál szervezői a következő reklámlehetőségeket kínálják fel: ha valaki termékét vagy szolgáltatását felajánlja, azt a bálon tombolaként kisorsolják, a közönség előtt köszönetét mondanak az illető cégnek. Ezenkívül: ha valaki közvetlenül az alapítvány gyarapítását vállalná, akkor a pénzátutalás tényét is nyilvánosságra hozzák ott. A Medicaritas Alapítvány a Budapest Bank egri fiókjánál szerepel, számlaszáma: 35110822. Jelenleg több mint 62 ezer forint van rajta, s ezt szeretnék most gyarapítani. Érdeklődni lehet dr. Csomós Andrásnál a Medicaritas Egyesület Képviseleténél (Eger, Pf.: 15. Telefon: 36-11-444/220-as mellék) hétfő kivételével munkanapokon. Tél van, hó hull, és a hősi múltat idéző várromok talán még elha- gyatottabbnak tűnnek, mint egyébként. Fázósan simulnak egymás mellé az évszázados kövek. Nyáron majd vidám úttörőcsapatok (vagy cserkészek) jönnek, kitűzik lobogóikat, fakardokkal játszanak váijátékokat. Addig meg mi egyebet „tehet” Nána vára — vár a nyárra... Nem ég a lámpa, mert nincs is... Panaszos hangú néni telefonált szerkesztőségünkbe, mondván: az egri Szövetkezet utcába jár dolgozni, esténként az egyik utcabéli vállalatnál takarítónő. Ilyenkor télen különösen fél, mert az utca nincs kivilágítva, nem égnek a lámpák. Állítólag az ÉMÁSZ-nak is jelezték már, hasztalan... — Mi van a Szövetkezet úti lámpákkal? — kérdeztük Szegi Jánost, az ÉMÁSZ egri kirendeltségének vezetőjét. Azt válaszolta, ha bejelentették az ügyet, annak nyoma kell, hogy legyen, utánanéz, és visszahív. Pár perc múlva csöng a telefon. íme a meghökkentő válasz. — Kézit csókolom, azért nem égnek ott a lámpák, mert nincs minek égnie... Nincsenek oszlopok, az lenne a csoda, ha világítana ott valami... — Van olyan terv, hogy a közeljövőben kiépítik itt a hálózatot? — A mi távlati terveink közt nem szerepel ilyen, egész egyszerűen azért nem, mert ott nincsenek fogyasztók. Néhány vállalat és telephely működik a környéken, de ők megoldják a külső világításukat. Ha az önkormányzat akarja, akkor bizonyára megrendeli tőlünk. A fényre egyelőre tehát várni kell. „Jóleső érzés” viszont leírni: végre egyszer nem azért nem működik valami, mert elromlott... (doros) Tekintélyes bűnlajstrom Tudósítottuk már olvasónkat arról, hogy a rendőrség elfogta azokat a személyeket, akik alaposan gyanúsíthatok az egri, Széchenyi utcai ékszerüzlet sérelmére elkövetett betöréses lopással. Az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán folytatták a vizsgálatot Domán Zoltán egri lakos és öt társa ellen. Tekintélyes lista állt össze. Még a múlt évben, szeptember 15-én 160 darab vörös mészkő- burkolót tulajdonítottak el a Hatvanasezred emlékmű kialakítása közben. Értéke megközelíti a 60 ezer forintot. November 5-én éjjel a Taverna szórakozóhelyről pénznyerő automatát vittek magukkal, ez a szerkezet megér 100 ezer forintot. Alapos gyanú van arra is, hogy a Rózsakért nevű italboltból hi-fi tornyot, különféle italokat zsákmányoltak. Ez minden bizonnyal már idén, január 10-én történt. Ugyanezen az éjszakán Egerben az Aradi úton feltörték az újságospavilont. Onnan totó-lottószelvényeket, illetékbélyegeket, autó- buszjegyeket loptak, legalább 42 ezer forint értékben. Mindehhez még hozzátartozik — a rendőrség által gyűjtött bizonyítékok tanúsága szerint —, hogy különböző építkezésekről mintegy 100 ezer forintnyi építési anyagot pakoltak fel, s szállítottak el. Nem szabad elfeledkezni természetesen az ékszerboltbeli látogatásukról sem: onnan ezüstneművel távoztak, annak értékét pedig 750 ezer forintra becsülték. Ha a számítások nem csalnak, minimum az egymilliót meghaladja az általuk okozott kár. (-lay) í Az AUTÓSULI ] személygépkocsi-vezető tanfolyamot indít február 11-én. Megfelelő jelentkező esetén segédmotor,- motorkerékpár- és ADR- tanfolyamok indulnak februárban. Jelentkezés: Eger, Bródy u. 4. sz. ELEK LÁSZLÓ RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNY! I J NSZKbálásruha 380/kg/bála 150 Ft/kg áron viszonteladóknak eladó. 38/12-330.
