Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-28 / 50. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. február 28., csütörtök Görög és középkori témák Mit gondol egy festő? Golgota Fischer Ernő festőművész ismert és becsült alkotásaival és a maga hetvenhét évével a magyar piktúra élő nagy öregje. Február 11-16. között a Csontváry Teremben A hét festőjeként állították ki néhány jelentős művét — köztük az Orfeusz és Euridikét. A Fáklya Klubban február 12-én nyitották meg a Mester rajzaiból és vázlataiból összeálló anyagot. A rendező művészettörténész, Uhry Magdolna nemcsak azt akarta bemutatni, hogyan mentek át az egyes témák a grafikai érlelődésen a nagy kompozíciók megteremtéséig, de arra is volt gondja, hogy 1948-ig, a pálya kezdetéig lenyúlóan érzékeltesse, hogyan is alakult ki az érzelmes mesélőbői az az egyéniség, akit ma alkotásai alapján szeretettel vesz körül a szakma és a közönség egyaránt. A Fáklya Klub-beli tárlaton gregorián ének fogadja a nézőt, és száznál több műtárgy. Zene és látvány összhangban adják visz- sza mindazt, amit Fischer EmőAggasztó üresjáratok A nyugalom, a béke, az elégedettség oly messzire esik tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől. Kétségtelen tény, hogy a Parlament az utóbbi időben számos fontos feladatot oldott meg, de azt sem lehet vitatni, hogy képtelen megszabadulni aggasztó üresjárataitól. Ezt bizonyítja a kártérítési törvényjavaslat körüli, már-már maratoninak tűnő, s erőteljesen öncélúnak látszó vita. Az a baj, hogy a honatyák ritkán szembesülnek a valósággal, holott ez lenne alapvető kötelességük. Ha szétnéznének az országban, ha több időt töltenének az emberk között, akkor rádöbbennének a falvakban felbukkanó félreérthetetlen földéhségre. Ez az erőteljes óhaj tükröződött a Magyarországról jövök... február 22-i adásában is. A riporter Újfehértóra látogatott, s azokkal beszélgetett, akik nem vártak tovább, hanem visszafoglalták ősi jussukat. A megszólalók hangsúlyozták: vállalják az esetleges büntetést, a törvény előtti meghurcoltatást, de szándékukról nem mondanak le. Jelezték: hajdani 4-5-9-10 holdjukat igazságtalanul, önkényesen vették el tőlük, s arra is utaltak, hogy ismét dolgozni akarnak, mert meggyőződésük, hogy boldogulnak, s a szerény haszonból ellátják családjukat: gyerekeiket, unokáikat. Azon sem csodálkoztam, ről tudunk. Két meghatározó témaköre: a görög mitológia és a keresztény középkor. Achilles alakja éppúgy izgatja, mint a Golgota magasságában álló három kereszt, vagy az Angyali Üdvözlet Máriája. Leonardo raj- zolt-festett ilyen elmélyüléssel lovakat, mint ahogyan az itt felsorakozó grafikákon látszik. A festő az „Eszmélkedés” fogalom alá sorolta be most kiállított munkáit. Ezt a tanáros elvontságot csak az első pillanatra tekintjük száraz megállapításnak. Végigjárva a klub két termét, ráismerünk'azokra a fontos és lényegre törő elindulási fókuszokra, ahonnan ez a művészet, ez a lelkiség táplálkozik. Évekkel ezelőtti egri kiállításán, a Hevesi Szemle Galériájában felfigyeltünk arra, milyen mértani pontossággal szerkeszti meg Fischer Ernő minden témáját. Maga is mondja, hogy az alkotó, az építész tudásával, szorgalmával és lelkesedésével építkezik, mintha téglát, formát forhogy egyikőjük megkérdőjelezte kolléganőnk hozzáértését, hiszen arrafelé sem nagy a bizoda- lom az aszfaltról érkezettek iránt. Jó lenne, ha az érintettek vennék a lapot, s félretennék torzsalkodásaikat, nézeteltéréseiket, s kizárólag teendőikre koncentrálva döntenének. Mellőzve egymás lejáratását, megtagadva a nem éppen szimpatikus pártérdekeket, illetve hatalomvágyat. Küldetésük ugyanis kizárólag a szolgálat, nem pedig a tétovázás. Jusson eszükbe: egykori szavazóik tényekben testesülő rendszerváltást reméltek tőlük. Most viszont csalódottak, s indokoltan hivatkoznak arra a hivatástudatra, amelyet a volt képviselőjelöltek annyiszor emlegettek korteshadjáratuk során... Ötvenhat üzenete A fiatalabb korosztály tagjai meglehetősen keveset tudnak az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Ez érthető, hiszen a Kádár-rezsim különböző rendű-rangú funkcionáriusai arra törekedtek, hogy kitöröljék a nemzet tudatából ezeket a dicsőséges napokat. Aztán hála Istennek, fordult a világ, s teljesült milliók korábban néma kívánsága: fel lehetett idézni a hajdani eseményeket. Távol még az az idő, amikorra kikristályosodhat a tárgyilagos tisztánlátás. Ennek érdekében azonban nélkülözhetetlenek a filmes feldolgozások is. Ilyen szándékú produkció volt A halálraítélt című 1990-ben készült produkció, amelynek forgamára rakva jutna el a végcélig, a művészi minőséget is kibontó forma és tartalom végső megjelenéséig. Már Egerben is megszemlélhettük székesegyházainak, tornyainak, kupoláinak hatását, és azt a szuggesztív élményt, amit áhítatnak, átható belső bizakodásnak, a méltóság, az emberi lélek belső fényének, nemes tisztességének neveznénk. Fischer Ernő a szigorú oktatók közül való. Feszes formái utalnak arra, hogy nemcsak önmagával szemben határozott, de mint tanár, oktató, a ráhallgató, ráfigyelő társaság vezetőije mércét tart az őt követők elé. Minden alkotása fegyelmező tanítás, magatartás, friss szellemi és erkölcsi jelenlét, példaadás. Mert nem tehet másként. Belső parancsa erre sarkallja. Ezért eszmél- kedik. Ide kell idéznem Picasso egyik gondolatát (Francoise Gi- lot jegyezte le), mert megvilágít egy emberi célt: „Festeni nem esztétikai művelet, hanem a mágikus tevékenység egyik formája, és arra hivatott, hogy közvetítsen közöttünk és a mi bizarr, ellenséges világunk között. Egyik módja annak, hogy fölülkerekedjünk rajta, ha formát adunk félelmeinknek és vágyainknak.” S csak annyival kurtíta- nám-másítanám Picasso gondolatmenetét, hogy Fischer Emő esetében a félelem és vágy helyett a hit, a kora fiatalságától megismert és megszeretett, átélt és soha el nem engedett témák hatottak rá. És ha most — éppen e témakörök kapcsán — korszerűségről, modernségről kellene szólnunk, mert a mai világban elképesztő mértékben bomlik ezerfelé a szellemi és művészi szféra, el kell fogadnunk ezeknek a műveknek megőrző, megindító és atmoszférát teremtő hatását, mint ami gyógyítani, nevelni, nemesíteni és továbbvezetni igyekszik minket. Ünnepivé azáltal válik számunkra a tárlaton eltöltött idő, hogy kellemes zsongásként szűrődik ránk a gregorián, éppúgy, mint amikor otthon Mozart derűs muzsikájának játékossága közben elgondolkozunk életünkről, magunkról, apróbb-nagyobb bajainkról. tókönyvét Jeli Ferenc, Kertész Ákos és Zsombolyai János — utóbbi a rendező szerepkörét is ellátta — írták. Kétségkívül nem remekművet láttunk, mégis dicsérni kell a tartalmi sokrétűséget, a téma árnyalt megközelítését. Akik ifjúként vagy felnőttként átérezték ezt a nemzeti csodát, megállapíthatták, hogy az alkotók ennek minden mozzanatát felvillantották. Megrajzolták — méghozzá tökéletesen — az ávós terror arculatát. Nyomatékolták: a lelkesedés vagy a véletlen hősökké formálta az átlagpolgárokat. Azt is kiemelték, hogy a Haynau kegyetlenkedéseit jóval túlszárnyaló, az úgynevezett Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által vezényelt bosszúállás lélektelen végrehajtói zömében azok voltak, akik Rákosi verőlegényeiként is jeleskedtek. Megint áthatott bennünket az a nemes tisztítótűz, amely akkor egy hazát mozgósított, amelyről hallgatva sem feledkezett meg senki. ’56 igaz üzenetét tolmácsolta ez a mű, arra intve, hogy a múltat vétek leírni, hiszen enélkül nem létezhet sem jelen, sem jövő. Aktuális memento is volt ez a tévés premier, azt szuggerálva, hogy emlékezzünk rá: honnan jöttünk, s merre tartunk. Annál is inkább, mivel gazdagodunk az efféle számvetés révén... Pécsi István Az erdélyi egyházmegyének sok, az ország különböző részeiből kinevezett főpásztora volt. Soraimmal közülük csak a székely származású püspökök munkásságára utalok. A székely püspökök vallási ereje—a családi hatásokon mesz- sze túlmenően — népi adottságokban gyökerezik. Az élő fa is akkor lesz sudár és terebélyes, ha a termőföld egészséges táplálékkal támogatja azt. Volt idő az egyházmegye életében, hogy századnál több időn át a katolicizmust főleg a székelység jelentette, elképzelhetjük, mit jelent a népi adottság, amelynek lángja e püspökökben különösen magasra lobbant, annyi ezret megvilágított és cselekvésre vezetett. Báthory András, István fejedelem testvérének a fia, 1591- ben a pápához folyamodott, s kérte, hogy az egész országban elszórt katolikusok gondozására a ferencrendiek közül valakit püspöki címmel ruházzon fel, hogy a felszentelendőknek ne kelljen messze földre, Lengyel- országba menniök. A püspök címe lehetne Erdély püspöke, mivel azelőtt is egy püspök volt Erdélyben, és ez az Erdély püspöke címet viselte. Indítványozta, hogy a püspök a legkatolikusabb helyen, Csíkban lakjék. A katolikusság a legszervezettebb a Székelyföldön volt, ami leginkább annak tulajdonítható, hogy voltak vezetőik, papjaik. A bíboros Csík-Gyergyó-Kászon- szék esperesévé Gálffy Pált nevezte ki. A plébánosokon, káplánokon kívül nagy tevékenységet fejtettek ki a ferencrendiek, akik nemcsak székhelyükön, Csík- somlyón fáradoztak a lelkek üdvének előmozdításán, hanem onnan az egész Székelyföldet bejárták. Ók voltak a Székelyföld missziós papjai, akik így a székelység katolikus vallásának megőrzésében nagy érdemeket szereztek. A történelmi helyzet nem engedte meg az erdélyi püspöki kinevezést. A Szentszék úgy oldotta meg, hogy Danokos Kázmért coronai címzetes püspöknek nevezte ki. Származását illetően így ő tekinthető az első székely püspöknek. Kilencévi helynököskö- dés alatt három zsinatot tartott. A katolikusság a hitújítás után Csíkban és Felső-Háromszéken alkotott összefüggő, egy testben élő erőt. Az egységben és a vallás folytonosságában való megmaradásuk tartotta meg mély hitüket. A megye vallásos kegyelete központot is kapott, amely hitét állandóan élesztette és állhatatossá tetté. A csíksomlyói Szűz Mária-kegyhely, az oda való za- rándoklás lelki élményekhez vezetett, amelyek a nép vallási életét átitatták és megszínesítették. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a székely püspökök és főpapok mind Csíkból vagy Mintha „kint” a természetben járnánk: erdőrészletek, havas tavaszi tájak, házsorok, hangulatos falusi házikók, pincesorok, itt- ott patakok, zuhogó vízesések — kőiben a falakon a gyöngyösi Helyőrségi Klub színháztermében. „A természet csodálója, a béke és az igazság híve vagyok” mondta Faludy Ilona festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitója előtt. Ars poeticáját híven tükrözik vissza alkotásai. Kivételt csak egy esetben tett, amikor egy fiatal nő képét vitte vászonra, a tavasz jelképeként, de ez is csak látomás, szimbólum, amiben a jelképiség a döntő, méghozzá a természet egy részének, a tavasznak az „égi másaként”. Faludy Hona az édesapjától örökölte a tehetségét. Faludy Károly kislánya HódmezővásárHáromszékből származnak. Az erdélyi püspökség jogaiba való visszaállítása 1713-tól számítható. Első kinevezett püspöknek a katolikus restauráció óta Márton fi Györgyöt tekinthetjük. Vele kezdődik az a joggyakorlat, hogy a Katolikus Státusnak hosz- szú időre a püspök jelölésébe beleszólást engedett. A püspök a gyulafehérvári székesegyházban négy márványoltárt emeltetett, és az ő idejében kapta vissza az egyház a kolozsvári főtéri templomot. Saját költségén két kanonok! stallumot alapított. A következő székely püspök Antalfi János (1724-1728), gyulafehérvári nagyprépostból lett püspök. Az ő idejében a gyulafehérvári és kolozsvári hiteles helyek visszakapták egyházi jellegüket. A következő püspököt, Már- tonfi Józsefet (1799-1815) mára Catholica Comissio, püspökjelölési jogával élve, hármas jelölés alapján választotta. Indítványára egyes kegyes adakozók a külföldön tanuló papnövendékek fenntartására alapítványokat tettek, köztük a gyergyói főesperes. Az erdélyi származású egri kanonok, Pál András magára vállalta, hogy egy Gyulafehérváron tanuló papnövendéket eltart. A püspök sokat áldozott a tudományok ápolására, a tudományok művelőit könyvvel, pénzzel segítette. Örvendve és bizalommal fogadták a székely püspökök sorából való Kovács Miklóst (1828- 1852), aki felismerte a nagy idők jellemző és döntő fontosságú mozzanatait. A fehérvári ferenc- rendi templomot restauráltatta, Szebenben az orsolyita apácák és az árvaház részére gazdag alapítványokat tett. Farkaslakán templomot épített. Szilágysom- lyón gimnáziumot létesített, a brassói iskolát különösképpen felkarolta, és a csíksomlyói és gyergyószentmiklósi iskolákat állandóan támogatta. Nagyban hozzájárult, hogy Tusnád gyógyfürdővé fejlődjék. Az erdélyi egyházmegye egyik legnagyobb püspöke, Fogarasy Mihály Gyergyószentmiklóson született. Az 1864-ben kinevehelyen született, és még alig múlt négyéves, amikor már ecsettel a kezében „utánozta” szülőapját, elkészítve első olajképét. Felnőttkori pályafutását olyan helységnevek minősítik, mint Párizs, aztán Moszkva, itthon pedig Budapest, Gyula és Salgótarján a többi között. Munkáit ezeken a helyeken láthatta a művészet iránt fogékony közönség. A művész legfőbb jellemvonásának azt tartom, hogy harsogó életszeretet sugárzik képeiből. A fény árasztja el a vásznait, hirdetve, hogy élni jó, élni szép, ha az embernek van szeme a látáshoz és szíve a hangulatok átéléséhez. Igaz, a részletekkel nem nagyon bíbelődik. Nagy vonásokkal, foltokkal ábrázolja a tájat, az erdőt, a falusi házat. Színei derűsek, pontosan szemléletének megfelelően. Ahogy megállók egy-egy képe zett püspök teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Nagyszabású elgondolásai, mélyreható tervei a katolikus Státust az őt megillető jogokhoz juttatta, önkormányzatának biztosítására. Egyházmegyei segélyalapot hoz létre. A kolozsvári Szent József- szemináriumot rendeltetésének visszaszerezte, és saját költségén 80 főiskolai ifjú befogadására berendezte. Felpártolta a katolikus sajtót, alapítványt létesített egy katolikus főiskola létrehozására. A fehérvári normális iskola alapításához, a nagyszebeni szentferencrendi apácák nevelő- intézete nagyobbításához, a gyergyószentmiklósi leányneve- lo építéséhez is nagyobb összegekkel járult hozá. A Fogarasi Alapítvány megszerzésével Kovács Ferenc, mint a marosi kerület főesperese, a Batthyanium őre felépíti Marosvásárhely első, a felsőbb leánynevelés célját szolgáló Sancta Maria zárdaintézetet. A háromszéki Szentkatolnán született Pál István pápai prelá- tus, címzetes apát és tiszteletbeli kanonok, a bukaresti parlament szenátora, az erdélyi romai katolikus Státus referense. Tanulmányait Kézdivásárhelyen, Kolozsvárott, Gyulafehérváron és Egerben 1878-ban fejezte be. Noha nem volt püspök, de mint széles látókörű székely, fajának minden jó tulajdonságát egyesítő egyházi férfiú, akinek a kezében összefutnak a kiteijedt egyházmegye önkormányzati szervének gazdasági, tanügyi szálai, a belső reformmozgalmak erdé- lyes kivitelezője. Ennek külső megnyilvánulása volt a hat főgimnáziumnak és három fiúnevelő intézetnek új palotája és a kézdivásárhelyi gimnáziumnak teljes fokú kiépítésé. Jellegzetes alakja, határozottsága, nagy munkabírása a közéleti nagyságok közé emelte. E század legnagyobb székely püspöke Márton Áron, akinek munkássága zivataros időkre esik. Alakja szimbóluma a fennmaradásnak, az ellenállásnak és a hitéletben való megmaradásnak. A világi hatóságoknak soha be nem hódoló főpap tevékenysége néhány sorban nehezen volna összefoglalható. előtt, hogy megfejtsem látomásainak titkát, olyan érzés fog el, mintha a nap sugarai ölelnének át, derítenének jókedvre. Faludy Ilona ugyan a lelkén szűri át a környezetének a látványát, de mégis maradéktalanul a valóságot ábrázolja. Még egy megjegyzés tartozik ehhez a rövidke beszámolóhoz. A klub vezetője, Udvarhelyi Zoltán „meglepetéssel” is szolgált a látogatóknak. Meghívta a Honvéd Együttesből Sudár Gyöngyvért, Bárkány Miklóst, Szabó Istvánt, Pásztor Sándort és a zongorista Bécsi Gizellát, akik nagyon hangulatos kis minikoncertet varázsoltak elő. A négy fiatal, kezdő énekes kitűnő kvalitásokkal rendelkezik, szép hanganyagnak a birtokosai. A hangulatos festmények mellé az ő produkciójuk nagyszerűen társult. (g.mol-) Farkas András HANG-KÉP I ■ H Dr. Szőcs Géza Párizs és Moszkva után Gyöngyösön Tájkép tájkép mellett Székely püspökök Erejük a népi adottságokban gyökerezett
