Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

HÍRLAP, 1991. február 28., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRNYÉKE 5 Hevesi alapanyagokból — Nyugatra szánt édesipari termékek Lisztet exportál a szövetkezet A használt alkatrészek most is kelendőek A kényszer nagy úr az autószervizben is Mint lapunkban is beszámol­tunk róla, január elseje óta a kor­mány döntése alapján az agrár- és élelmiszer-ipari kereskedel­met az úgynevezett Agrárpiaci Rendtartás szabályozza. Ennek működtetésére koordináló bi­zottságot hoztak létre, amely az érintett szakminisztériumok, il­letve az érdekképviseleti testüle­tek illetékeseiből áll. Ez a bizott­ság nemrég pályázatot hirdetett többek között lisztexportra, amelyet február 18-ig lehetett benyújtani. Értesülésünk szerint két pá­lyázat érkezett, amelyek megfe­leltek a bizottság által leírt köve­telményeknek. így a Gabonake­reskedelmi Kft. 95 ezer tonna és a hevesi Rákóczi Termelőszövet­kezet 240 tonna liszt kivitelére kap engedélyt. Dr. Gárdosi Péter, a Földmű­Mesemondó verseny Tavaly, Mátyás király halálá­nak 500. évfordulója alkalmából először rendezett mesemondó versenyt a Hevesi Gyermekház. Ennek mintegy folytatásaként február 27-én a város általános iskoláiban tanuló alsó tagozato­soknak tartottak a magyar nép­mesékből válogatva hasonlót. Március 6-án újból megrendezik a versenyt, ezúttal a Heves álta­lános iskoláiban tanuló felső ta­gozatosoknak. Nevezni egyéni­leg lehet. Akiktől vért várnak Mint lapunkban már megír­tuk, holnap, március 1-jén, pén­teken véradónapot tartanak He­vesen. A helyi Rákóczi Termelő- szövetkezet és az állami gazda­ság kezdeményezésére reggel fél 9-től délután 1 óráig várják mi­nél nagyobb számban azokat, akik élettársaikon kívánnak se­gíteni. A véradásra jelentkezők a városi művelődési központba menjenek. Az agykontrollról beszélgetnek Február 12-én, kedden kezd­ték, és hetente egyszer ezen a na­pon, március 5-ig tartják a Heve­si Gyermekházban azt a beszél­getéssorozatot, amely az agy- kontroliról szól. Már az első ta­pasztalatok is azt bizonyítják, hogy érdemes volt megszervezni, hiszen van rá érdeklődő. Szó esik többek között a Jose Silva- féle agykontrollról, és más módsze­rek alkalmazásáról is. A beszél­getéssorozatot Budai Bíró Lász­ló egri vállalkozó vezeti. Áfész-közgyűlés Erdőtelken Nemrégiben Erdőtelken — háromszázötven fő részvételével — tartotta meg rendes évi köz­gyűlését a Heves és Vidéke Afész. Lányi László elnök beszá­molt a tavalyi év eredményeiről, illetve a nehéznek ígérkező idei esztendő terveiről. Méltatták a Stefánia Kft.-vel való együttmű­ködést, mert e kapcsolat révén javult a település kenyérellátása. Az oldalt irta: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor velésügyi Minisztérium kereske­delmi főosztályának csoportve­zetője erről így vélekedett: — Úgy látjuk, hogy különö­sen a hevesieknek volt sikeres ez a pályázat. Azért, mert végre nem csupán a nagy külkereske­delmi vállalatok, hanem egy ter­melőszövetkezet is vállalkozik lisztexportra. Ez mindenképpen újszerű szellemet bizonyít a kö­zös gazdaságban. Miután pályá­zatot nyertek, így a kivitelre álla­mi támogatásban is részesülnek. Hogy hová exportálják a lisztet, ahhoz a hevesieknek kell megke­resni a piacot, az engedélyt hozzá a bizottság megadta. A hír alapján érdeklődtünk Kiss Józsefnél, a Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnökénél: — A Szalma-tanyán 12 millió forintos költséggel átalakítot­tunk egy épületet, amelyet janu­ár 1-jétől a német Jakfeld Hun­gária Kft. bérel. A mai napon édesipari üzemet nyitnak, ahol különféle finom pékárukat kizá­rólagosan nyugati exportra ké­szítenek. Nos, itt, ebben az üzemben szabad vámterületet létesítettünk, és megrendelés alapján ellátjuk a kft.-t feldolgo­zásra kerülő alapanyagokkal. így az említett 240 tonna lisztet, amelyet pályázat alapján értéke­síthetünk, nekik juttatjuk. Emel­lett cukrot, tojást, tejport és egyéb ízesítő anyagokat is bizto­sítunk. Az üzemben január 1-je óta megkezdték a gépek, beren­dezések szerelését, és az első mű­szakkal — ma — kezdődik a ter­melés. Mi sokat várunk ettől a kapcsolattól, hiszen újszerű fel­adatot jelent szövetkezetünk­nek. Vagyonmegosztás még nem volt a három falu között Ludas önálló lett Hosszú éveken keresztül közös tanács irányította három szomszé­dos település, Detk, Ludas és Halmajugra közigazgatását. Az el­múlt őszi helyhatósági választások után októberben létrejött az ön- kormányzat Ludason is, és a falu polgármesteri hivatalát december elsejével megnyitották. 1991. január 1-jétől pedig önállóvá vált a 870 lakosú község. Tavaly, december 1-jétől pá­lyázat alapján nyerte el a jegyzői feladatkört Hevér Lászlóné.Ko­rábban 14 éven át Karácsondon volt vb-titkár. Az államigazgatá­si munkát tehát jól ismeri. — Nagy örömmel fogadtam a jegyzőséget — mondja —, de azóta meglehetősen zűrös napo­kat élünk. Gyöngyösről járok be naponta, és a polgármesteri hi­vatal kialakítása, megszervezése nem kis .feladatot jelentett. Há­rom előadó van: igazgatási, adó­ügyi és gazdálkodási. Községünk polgármestere Ludas szülöttje, Ivonv Attila, aki társadalmi munkában látja el ezt a feladatot, miután a Gagarin Hőerőmű fő­diszpécsere. Miután három mű­szakban dolgozik, így a szabad­napjait itt, a polgármesteri hiva­talban tölti. — Mit jelent az önállóság a fa­lu igazgatásában? — Gyakorlatilag január else­jétől saját pénzügyi gazdálkodást folytatunk. Mondanom sem kell, nem vagyunk könnyű helyzet­ben, hiszen itt mindent újjá kel­lett szervezni. Amellett, hogy Detken volt a közös tanács ko­rábban, Halmajugrán kirendelt­ség is működött. Itt, Ludason vi­szont hetente két alkalommal volt mindössze ügyfélfogadás. Február 11-én a héttagú önkor­mányzati testületünk elfogadta a költségvetést. Nehéz volt meg­tervezni, hiszen nem volt mihez viszonyítanunk. Tizenegymillió 564 ezer forint bevételt hagyott jóvá a testület, miközben 9 millió 674 ezer forint kiadást tervez­tünk. Ha minden igaz, akkor 1,8 millió forint marad fejlesztésekre. — Milyen intézmények van­nak a községben? I — A 25 férőhelyes, egycso­portos óvoda, ezenkívül az alsó tagozattal működik az iskola, va­lamint 10-12 fővel az idősek klubja. Hetente két alkalommal a detki körzeti, orvos jár át ren­delni, és ez a községházán törté­nik, miután korábban is itt volt az anya- és gyermekvédővel együtt. Ez is jelzi, hogy mennyire zsúfol­tan vagyunk, az önkormányzat két irodában tevékenykedik. — Elképzeléseik szerint mire futja az idén? — Szeretnénk a községi vil­lanyhálózatot tovább bővíteni. Támogatjuk a fiatal házasok első lakáshoz való jutását Ludason, szeretnénk korszerűsíteni az is­kolát, valamint az igen rossz álla­potban lévő óvodát. Ez utóbbi­hoz céltámogatást kérünk a me­gyei önkormányzattól. — Mi foglalkoztatja most leg­inkább a hidasiakat? — Természetesen a három fa­lu közötti vagyonmegosztás. Nemrég írtam levelet a detki ön- kormányzatnak, hiszen már ren­delkeznek a tavalyi záró mérleg­gel. Véleményünk szerint mar semmi akadálya nem lenne az el­számolásnak. Pénzre lenne szük­sége a mi helyi önkormányza­tunknak, és tudomásom szerint a halmajugrainak is. Ám úgy tű­nik, hogy a detkiek húzzak-ha- lasztják ezt, nekik nem sürgős. Nem kis vitára ad okot az is, hogy Detken a volt MSZMP-ház ke­zelői jogát az egykori tanács kap­ta meg. Ez ot-nat évvel ezelőtt épült, akkor hétmillióba került. Azóta az értéke természetesen emelkedett. Ezt is meg kellene osztani a három falu között. — Miután nehéz helyzetben vannak, így várható-e, hogy új adókat vezetnek be? — Úgy döntöttünk, hogy eb­ben az evben, hacsak nem lesz rendkívüli helyzet, a jelenlegi mellett semmilyen többletadóvá nem terheljük a lakosságot. Azt szeretnénk, ha mindenki boldo­gulna: ki-ki a maga területén. Tizenévesek fotópályázata Heves Ifjúsági Szervezete, Közművelődési Ifjúsági Egyesü­lete, valamint a városi művelődé­si központ fotópályázatot hirdet tizenévesek számára, három ka­tegóriában. Ezek: természetfo­tók, népek barátsága megválto­zott világunkban, és a káros szenvedélyek, illetve az ellenük vívott harc. Nevezhetnek a húsz éven aluliak, legfeljebb öt darab, minimum 18x24, maximum 30x40 centiméteres, fekete-fe­hér vagy színes fotóval, s legfel­jebb öt darab színes diapozitív- val, szabványkeretben. Az elkészült alkotásokat — mint ahogy azt előző felhívá­sunkban is közreadtuk — név, cím és személyi szám feltünteté­sével kérik leadni a hevesi városi művelődési központ címere (Er­kel Ferenc út 2.). Akik tehát már dolgoznak a fotókon, ne feled­jék, hogy a nevezési határidő március 1-jén lejár. Az eredményhirdetésre már­cius 15-én kerül sor. „ Föld és Ég” Hevesen »*- a helyi TIT szervezésében — folytatódik a „Föld és Ég” nevet viselő földrajzi szabadegyetem. A legközelebbi előadás éppen ma — február 28-án — délután három órakor kezdődik a Gyermek­házban. A program szerint ezúttal dr. Both Előd előadása hangzik el Nemezis, a halálcsillag címmel. A sorozatból még hátravan két találkozó: március 28-án Skócia, a klánok földje, április 12-én pedig Van-e élet a Földön kívül? címmel tartanak előadást a szakemberek. Autóbontás közben Ez a mostani, téli időszak csendes napokat jelent a Heves Megyei Autójavító Vállalat he­vesi szervizében is. Ennek elle­nére sincs megállás, a kényszerű áremelések miatt bizony minden munkát el kell vállalniuk annak érdekében, hogy talpon marad­janak. Lehó Albin szervizvezető így érvel: — A gumiszereléstől az alkat­részjavításon át az elektromos munkákig, a fényezésig mindent végzünk. Tehát univerzálisnak kell lennünk. Tevékenységi kö­rünk lényegében a tavalyihoz ké­pest nem változott. Fő munkánk az autójavítás, ezen túlmenően használtautó-értékesítéssel, il­letve úgynevezett bontott alkat­részek eladásával is foglalko­zunk. A helyzetünk azonban nem valami rózsás. Ami a hasz­náltautó-piacot illeti, már tavaly a második fél évben erőteljesen csökkent az érdeklődés. Ami vi­szont örvendetes, hogy a bontott alkatrészek forgalma változatla­nul megmaradt, annak ellenére, hogy január 1-jétől ezek árait emelték. — Az újak ára is növekedett? — Vállalatunk eddig az új al­katrészek árát még nem emelte, annak ellenére, hogy a konku­rencia, például a magánkereske­dők, az autósboltok tulajdonosai ezt már megtették. Egyelőre tartjuk a tavalyi árakat. — És a szolgáltatási díjaik mi­ként alakultak? — A kényszerhelyzet miatt — hiszen az energiaárak drasztiku­san növekedtek — abba a hely­zetbe kerültünk, hogy 30 száza­lékkal megemeltük. Januári fel­mérésünk szerint a tavaly ilyen- korival szemben mintegy 20 szá­zalékos visszaesést kellett tudo­másul vennünk tevékenységünk során. A február is kritikus ma­radt. Abban reménykedünk, hogy ahogy tavaszodik, úgy egy­re inkább előkerülnek a kocsik a garázsokból, és több munkánk lesz, miután a meghibásodott járműveket, akik közlekedni akarnak, megjavíttatják. Egyéb­ként a volt szocialista országok­ban gyártott valamennyi kocsití­pus — a Ladától a Skodán át a Trabantig, illetve a teherautókig — szervizével foglalkozunk. Ga­ranciális javításokat is végzünk, és helybeni, zárt technológiai vizsgáztatást is folytatunk. Min­dent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy megmaradjunk, és a meglévő létszámot — a szerelő­ket, a lakatosokat, a fényezőket — megtarthassuk. Kereket cserélnek a Ladán A fővárosból érkezett jegyző arról, hogy... ...miért pont Hevesen? Kissé szokatlan, hogy egy vi­déki kisváros jegyzői állására a fővárosból érkezik pályázat. Rit­ka ugyanis, hogy egy tősgyöke­res budapesti ember — saját el­határozásból legalábbis — a vi­déket válassza lakó- és munka­helyéül. Esetünkben azonban pontosan ez történt. A hevesi jegyzői címet Furka Elemér nyerte el, akit ezúttal mutatunk be olvasóinknak. Az újdonsült hevesi polgár ekképpen beszél magáról: — Ötvennégy éves vagyok, budapesti születésű, s két gyerek apja. Fiatal koromban dolgoz­tam műszerész szakmunkásként, majd ezt követően az ENSZ által létrehozott Nemzetközi Számí­tástechnikai Oktatási Központ­ban szereztem folyamat- és rendszerszervező oklevelet. Ál­lamigazgatási szakmai gyakorl­atom 1975-tel kezdődött, mikor is az Állami Népesség-nyilván­tartó Hivatal tanácsi főosztályá­ra kerültem, ahol különböző posztokat töltöttem be. Hosszú közszolgálati éveim során — mi­közben elvégeztem a Tanács- akadémiát és az Államigazgatási Főiskolát — havonta legalább 10-12 napot töltöttem a helyi (községi, városi) és a területi (megyei) tanácsok szakigazgatá­si szerveinél, ahol elsősorban né­pesség-nyilvántartási — de szük­ségszerűen komplex tanácsi szakigazgatási — feladatokat vé­geztem. Közben persze kutatómunká­val is foglalkoztam: érdemes megjegyezni, hogy szakdolgo­zatom népesség-nyilvántartási kérdésekkel foglalkozott, ezek közül is kiemelten a személyiségi jogokkal, főleg nemzetközi ösz- szehasonlításban. Az akkori ve­zetők azonban nem voltak iga­zán progresszív szemléletűek, s a munkánkból csupán kevésbé lé­nyeges, harmadrangú témákkal foglalkoztak: név, helyszín, szü­letési hely, személyi szám... Eny- nyi. A dolog társadalmi oldalá­val azonban nem kívántak fog­lalkozni, így tevékenységünknek nem sok értelme maradt, nem akartunk hivatalnokok lenni. — Ezek után valószínűleg el­hagyta a Népesség-nyilvántartó Hivatalt... — Igen, 1982-ben — a kény­szerű szükségszerűségnek en­gedve — elhagytam a közszolgá­lati pályát, s a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat (Számaik) vezérigazgatóságán helyezked­tem el főmunkatársként. Ez a vállalat az államigazgatás részére végzett munkákaí."85 elején a Compack Kereskedelmi Válla­lat kikért engem igazgatási és ügyvitelszervezésre, azon belül is a vonalkódos technika alkalma­zásának kidolgozására. Végül is ott különböző okok miatt (pél­dául COCOM-listán voltak fon­tos eszközök) nem sikerült meg­valósítani az eredeti elképzeléseket. — Mi adta az ötletet ahhoz, hogy jegyzői pályázatot nyújtson be a Hevesi Polgármesteri Hiva­talhoz? — A sajtóban olvastam a fel­hívást, és késztetést éreztem ar­ra, hogy valami újba bekapcso­lódhassak. Az államigazgatási „emlékeim” is megmaradtak. Ügy érzem, hogy a változások megvalósulásával van esély arra, hogy valóban azt csináljam, ami mindig is közel állt hozzám. — De miért nem Pesten? — Budapest 22 kerületből áll, 22 önálló testülettel és jegyzői ál­lással. S azt is hozzá kell tenni, hogy egyközpontú társadalom­ban élünk, s szerintem vidéken nagyobb a szabadságfok: a helyi érdekek érvényesítésére jobbak az esélyek, mint a fővárosban. Pesten túlságosan sok a felsőbb érdek, amiket én nem is vonok kétségbe, ám akkor is ez az önál­lóságot csorbítja. Itt Hevesen, rögtön éreztem a fogadókészsé­get, s most megelégedettséget ér­zek azzal kapcsolatban, hogy el­fogadták a pályázatomat. — Számítástechnikai és államigazgatási gyakorlatát mi­lyen konkrét formában tudja fel­használni új munkahelyén? — A számítástechnika elter­jesztését a közigazgatásban elen­gedhetetlennek tartom; mégpe­dig az alapfeladatok ellátására, és csakis arra. Ide értem az adat- feldolgozást, az ügyintézést, mert erre alkalmasak a gépek. És ezzel együtt arra is, hogy az em­beri munkát kíméljék. A rend­szerváltás most lehetőséget ad arra, hogy széles körű társadalmi érdekeket tudjunk kiszolgálni. Ezeket az elképzeléseket úgy­mond „vették” a város vezetői, s igazán nem dicséretként mon­dom, hogy az az együttműködési és fogadási készség, amit már az első napokban tapasztaltam, pá­ratlannak mondható. Ehhez a pozitív helyzethez a szabad szel­lem mellett megfelelő emberek is kellenek. És ez most itt szerin­tem összejött... H.A.

Next

/
Thumbnails
Contents