Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-28 / 50. szám
HÍRLAP, 1991. február 28., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRNYÉKE 5 Hevesi alapanyagokból — Nyugatra szánt édesipari termékek Lisztet exportál a szövetkezet A használt alkatrészek most is kelendőek A kényszer nagy úr az autószervizben is Mint lapunkban is beszámoltunk róla, január elseje óta a kormány döntése alapján az agrár- és élelmiszer-ipari kereskedelmet az úgynevezett Agrárpiaci Rendtartás szabályozza. Ennek működtetésére koordináló bizottságot hoztak létre, amely az érintett szakminisztériumok, illetve az érdekképviseleti testületek illetékeseiből áll. Ez a bizottság nemrég pályázatot hirdetett többek között lisztexportra, amelyet február 18-ig lehetett benyújtani. Értesülésünk szerint két pályázat érkezett, amelyek megfeleltek a bizottság által leírt követelményeknek. így a Gabonakereskedelmi Kft. 95 ezer tonna és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet 240 tonna liszt kivitelére kap engedélyt. Dr. Gárdosi Péter, a FöldműMesemondó verseny Tavaly, Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából először rendezett mesemondó versenyt a Hevesi Gyermekház. Ennek mintegy folytatásaként február 27-én a város általános iskoláiban tanuló alsó tagozatosoknak tartottak a magyar népmesékből válogatva hasonlót. Március 6-án újból megrendezik a versenyt, ezúttal a Heves általános iskoláiban tanuló felső tagozatosoknak. Nevezni egyénileg lehet. Akiktől vért várnak Mint lapunkban már megírtuk, holnap, március 1-jén, pénteken véradónapot tartanak Hevesen. A helyi Rákóczi Termelő- szövetkezet és az állami gazdaság kezdeményezésére reggel fél 9-től délután 1 óráig várják minél nagyobb számban azokat, akik élettársaikon kívánnak segíteni. A véradásra jelentkezők a városi művelődési központba menjenek. Az agykontrollról beszélgetnek Február 12-én, kedden kezdték, és hetente egyszer ezen a napon, március 5-ig tartják a Hevesi Gyermekházban azt a beszélgetéssorozatot, amely az agy- kontroliról szól. Már az első tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy érdemes volt megszervezni, hiszen van rá érdeklődő. Szó esik többek között a Jose Silva- féle agykontrollról, és más módszerek alkalmazásáról is. A beszélgetéssorozatot Budai Bíró László egri vállalkozó vezeti. Áfész-közgyűlés Erdőtelken Nemrégiben Erdőtelken — háromszázötven fő részvételével — tartotta meg rendes évi közgyűlését a Heves és Vidéke Afész. Lányi László elnök beszámolt a tavalyi év eredményeiről, illetve a nehéznek ígérkező idei esztendő terveiről. Méltatták a Stefánia Kft.-vel való együttműködést, mert e kapcsolat révén javult a település kenyérellátása. Az oldalt irta: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor velésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályának csoportvezetője erről így vélekedett: — Úgy látjuk, hogy különösen a hevesieknek volt sikeres ez a pályázat. Azért, mert végre nem csupán a nagy külkereskedelmi vállalatok, hanem egy termelőszövetkezet is vállalkozik lisztexportra. Ez mindenképpen újszerű szellemet bizonyít a közös gazdaságban. Miután pályázatot nyertek, így a kivitelre állami támogatásban is részesülnek. Hogy hová exportálják a lisztet, ahhoz a hevesieknek kell megkeresni a piacot, az engedélyt hozzá a bizottság megadta. A hír alapján érdeklődtünk Kiss Józsefnél, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnökénél: — A Szalma-tanyán 12 millió forintos költséggel átalakítottunk egy épületet, amelyet január 1-jétől a német Jakfeld Hungária Kft. bérel. A mai napon édesipari üzemet nyitnak, ahol különféle finom pékárukat kizárólagosan nyugati exportra készítenek. Nos, itt, ebben az üzemben szabad vámterületet létesítettünk, és megrendelés alapján ellátjuk a kft.-t feldolgozásra kerülő alapanyagokkal. így az említett 240 tonna lisztet, amelyet pályázat alapján értékesíthetünk, nekik juttatjuk. Emellett cukrot, tojást, tejport és egyéb ízesítő anyagokat is biztosítunk. Az üzemben január 1-je óta megkezdték a gépek, berendezések szerelését, és az első műszakkal — ma — kezdődik a termelés. Mi sokat várunk ettől a kapcsolattól, hiszen újszerű feladatot jelent szövetkezetünknek. Vagyonmegosztás még nem volt a három falu között Ludas önálló lett Hosszú éveken keresztül közös tanács irányította három szomszédos település, Detk, Ludas és Halmajugra közigazgatását. Az elmúlt őszi helyhatósági választások után októberben létrejött az ön- kormányzat Ludason is, és a falu polgármesteri hivatalát december elsejével megnyitották. 1991. január 1-jétől pedig önállóvá vált a 870 lakosú község. Tavaly, december 1-jétől pályázat alapján nyerte el a jegyzői feladatkört Hevér Lászlóné.Korábban 14 éven át Karácsondon volt vb-titkár. Az államigazgatási munkát tehát jól ismeri. — Nagy örömmel fogadtam a jegyzőséget — mondja —, de azóta meglehetősen zűrös napokat élünk. Gyöngyösről járok be naponta, és a polgármesteri hivatal kialakítása, megszervezése nem kis .feladatot jelentett. Három előadó van: igazgatási, adóügyi és gazdálkodási. Községünk polgármestere Ludas szülöttje, Ivonv Attila, aki társadalmi munkában látja el ezt a feladatot, miután a Gagarin Hőerőmű fődiszpécsere. Miután három műszakban dolgozik, így a szabadnapjait itt, a polgármesteri hivatalban tölti. — Mit jelent az önállóság a falu igazgatásában? — Gyakorlatilag január elsejétől saját pénzügyi gazdálkodást folytatunk. Mondanom sem kell, nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen itt mindent újjá kellett szervezni. Amellett, hogy Detken volt a közös tanács korábban, Halmajugrán kirendeltség is működött. Itt, Ludason viszont hetente két alkalommal volt mindössze ügyfélfogadás. Február 11-én a héttagú önkormányzati testületünk elfogadta a költségvetést. Nehéz volt megtervezni, hiszen nem volt mihez viszonyítanunk. Tizenegymillió 564 ezer forint bevételt hagyott jóvá a testület, miközben 9 millió 674 ezer forint kiadást terveztünk. Ha minden igaz, akkor 1,8 millió forint marad fejlesztésekre. — Milyen intézmények vannak a községben? I — A 25 férőhelyes, egycsoportos óvoda, ezenkívül az alsó tagozattal működik az iskola, valamint 10-12 fővel az idősek klubja. Hetente két alkalommal a detki körzeti, orvos jár át rendelni, és ez a községházán történik, miután korábban is itt volt az anya- és gyermekvédővel együtt. Ez is jelzi, hogy mennyire zsúfoltan vagyunk, az önkormányzat két irodában tevékenykedik. — Elképzeléseik szerint mire futja az idén? — Szeretnénk a községi villanyhálózatot tovább bővíteni. Támogatjuk a fiatal házasok első lakáshoz való jutását Ludason, szeretnénk korszerűsíteni az iskolát, valamint az igen rossz állapotban lévő óvodát. Ez utóbbihoz céltámogatást kérünk a megyei önkormányzattól. — Mi foglalkoztatja most leginkább a hidasiakat? — Természetesen a három falu közötti vagyonmegosztás. Nemrég írtam levelet a detki ön- kormányzatnak, hiszen már rendelkeznek a tavalyi záró mérleggel. Véleményünk szerint mar semmi akadálya nem lenne az elszámolásnak. Pénzre lenne szüksége a mi helyi önkormányzatunknak, és tudomásom szerint a halmajugrainak is. Ám úgy tűnik, hogy a detkiek húzzak-ha- lasztják ezt, nekik nem sürgős. Nem kis vitára ad okot az is, hogy Detken a volt MSZMP-ház kezelői jogát az egykori tanács kapta meg. Ez ot-nat évvel ezelőtt épült, akkor hétmillióba került. Azóta az értéke természetesen emelkedett. Ezt is meg kellene osztani a három falu között. — Miután nehéz helyzetben vannak, így várható-e, hogy új adókat vezetnek be? — Úgy döntöttünk, hogy ebben az evben, hacsak nem lesz rendkívüli helyzet, a jelenlegi mellett semmilyen többletadóvá nem terheljük a lakosságot. Azt szeretnénk, ha mindenki boldogulna: ki-ki a maga területén. Tizenévesek fotópályázata Heves Ifjúsági Szervezete, Közművelődési Ifjúsági Egyesülete, valamint a városi művelődési központ fotópályázatot hirdet tizenévesek számára, három kategóriában. Ezek: természetfotók, népek barátsága megváltozott világunkban, és a káros szenvedélyek, illetve az ellenük vívott harc. Nevezhetnek a húsz éven aluliak, legfeljebb öt darab, minimum 18x24, maximum 30x40 centiméteres, fekete-fehér vagy színes fotóval, s legfeljebb öt darab színes diapozitív- val, szabványkeretben. Az elkészült alkotásokat — mint ahogy azt előző felhívásunkban is közreadtuk — név, cím és személyi szám feltüntetésével kérik leadni a hevesi városi művelődési központ címere (Erkel Ferenc út 2.). Akik tehát már dolgoznak a fotókon, ne feledjék, hogy a nevezési határidő március 1-jén lejár. Az eredményhirdetésre március 15-én kerül sor. „ Föld és Ég” Hevesen »*- a helyi TIT szervezésében — folytatódik a „Föld és Ég” nevet viselő földrajzi szabadegyetem. A legközelebbi előadás éppen ma — február 28-án — délután három órakor kezdődik a Gyermekházban. A program szerint ezúttal dr. Both Előd előadása hangzik el Nemezis, a halálcsillag címmel. A sorozatból még hátravan két találkozó: március 28-án Skócia, a klánok földje, április 12-én pedig Van-e élet a Földön kívül? címmel tartanak előadást a szakemberek. Autóbontás közben Ez a mostani, téli időszak csendes napokat jelent a Heves Megyei Autójavító Vállalat hevesi szervizében is. Ennek ellenére sincs megállás, a kényszerű áremelések miatt bizony minden munkát el kell vállalniuk annak érdekében, hogy talpon maradjanak. Lehó Albin szervizvezető így érvel: — A gumiszereléstől az alkatrészjavításon át az elektromos munkákig, a fényezésig mindent végzünk. Tehát univerzálisnak kell lennünk. Tevékenységi körünk lényegében a tavalyihoz képest nem változott. Fő munkánk az autójavítás, ezen túlmenően használtautó-értékesítéssel, illetve úgynevezett bontott alkatrészek eladásával is foglalkozunk. A helyzetünk azonban nem valami rózsás. Ami a használtautó-piacot illeti, már tavaly a második fél évben erőteljesen csökkent az érdeklődés. Ami viszont örvendetes, hogy a bontott alkatrészek forgalma változatlanul megmaradt, annak ellenére, hogy január 1-jétől ezek árait emelték. — Az újak ára is növekedett? — Vállalatunk eddig az új alkatrészek árát még nem emelte, annak ellenére, hogy a konkurencia, például a magánkereskedők, az autósboltok tulajdonosai ezt már megtették. Egyelőre tartjuk a tavalyi árakat. — És a szolgáltatási díjaik miként alakultak? — A kényszerhelyzet miatt — hiszen az energiaárak drasztikusan növekedtek — abba a helyzetbe kerültünk, hogy 30 százalékkal megemeltük. Januári felmérésünk szerint a tavaly ilyen- korival szemben mintegy 20 százalékos visszaesést kellett tudomásul vennünk tevékenységünk során. A február is kritikus maradt. Abban reménykedünk, hogy ahogy tavaszodik, úgy egyre inkább előkerülnek a kocsik a garázsokból, és több munkánk lesz, miután a meghibásodott járműveket, akik közlekedni akarnak, megjavíttatják. Egyébként a volt szocialista országokban gyártott valamennyi kocsitípus — a Ladától a Skodán át a Trabantig, illetve a teherautókig — szervizével foglalkozunk. Garanciális javításokat is végzünk, és helybeni, zárt technológiai vizsgáztatást is folytatunk. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megmaradjunk, és a meglévő létszámot — a szerelőket, a lakatosokat, a fényezőket — megtarthassuk. Kereket cserélnek a Ladán A fővárosból érkezett jegyző arról, hogy... ...miért pont Hevesen? Kissé szokatlan, hogy egy vidéki kisváros jegyzői állására a fővárosból érkezik pályázat. Ritka ugyanis, hogy egy tősgyökeres budapesti ember — saját elhatározásból legalábbis — a vidéket válassza lakó- és munkahelyéül. Esetünkben azonban pontosan ez történt. A hevesi jegyzői címet Furka Elemér nyerte el, akit ezúttal mutatunk be olvasóinknak. Az újdonsült hevesi polgár ekképpen beszél magáról: — Ötvennégy éves vagyok, budapesti születésű, s két gyerek apja. Fiatal koromban dolgoztam műszerész szakmunkásként, majd ezt követően az ENSZ által létrehozott Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központban szereztem folyamat- és rendszerszervező oklevelet. Államigazgatási szakmai gyakorlatom 1975-tel kezdődött, mikor is az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal tanácsi főosztályára kerültem, ahol különböző posztokat töltöttem be. Hosszú közszolgálati éveim során — miközben elvégeztem a Tanács- akadémiát és az Államigazgatási Főiskolát — havonta legalább 10-12 napot töltöttem a helyi (községi, városi) és a területi (megyei) tanácsok szakigazgatási szerveinél, ahol elsősorban népesség-nyilvántartási — de szükségszerűen komplex tanácsi szakigazgatási — feladatokat végeztem. Közben persze kutatómunkával is foglalkoztam: érdemes megjegyezni, hogy szakdolgozatom népesség-nyilvántartási kérdésekkel foglalkozott, ezek közül is kiemelten a személyiségi jogokkal, főleg nemzetközi ösz- szehasonlításban. Az akkori vezetők azonban nem voltak igazán progresszív szemléletűek, s a munkánkból csupán kevésbé lényeges, harmadrangú témákkal foglalkoztak: név, helyszín, születési hely, személyi szám... Eny- nyi. A dolog társadalmi oldalával azonban nem kívántak foglalkozni, így tevékenységünknek nem sok értelme maradt, nem akartunk hivatalnokok lenni. — Ezek után valószínűleg elhagyta a Népesség-nyilvántartó Hivatalt... — Igen, 1982-ben — a kényszerű szükségszerűségnek engedve — elhagytam a közszolgálati pályát, s a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat (Számaik) vezérigazgatóságán helyezkedtem el főmunkatársként. Ez a vállalat az államigazgatás részére végzett munkákaí."85 elején a Compack Kereskedelmi Vállalat kikért engem igazgatási és ügyvitelszervezésre, azon belül is a vonalkódos technika alkalmazásának kidolgozására. Végül is ott különböző okok miatt (például COCOM-listán voltak fontos eszközök) nem sikerült megvalósítani az eredeti elképzeléseket. — Mi adta az ötletet ahhoz, hogy jegyzői pályázatot nyújtson be a Hevesi Polgármesteri Hivatalhoz? — A sajtóban olvastam a felhívást, és késztetést éreztem arra, hogy valami újba bekapcsolódhassak. Az államigazgatási „emlékeim” is megmaradtak. Ügy érzem, hogy a változások megvalósulásával van esély arra, hogy valóban azt csináljam, ami mindig is közel állt hozzám. — De miért nem Pesten? — Budapest 22 kerületből áll, 22 önálló testülettel és jegyzői állással. S azt is hozzá kell tenni, hogy egyközpontú társadalomban élünk, s szerintem vidéken nagyobb a szabadságfok: a helyi érdekek érvényesítésére jobbak az esélyek, mint a fővárosban. Pesten túlságosan sok a felsőbb érdek, amiket én nem is vonok kétségbe, ám akkor is ez az önállóságot csorbítja. Itt Hevesen, rögtön éreztem a fogadókészséget, s most megelégedettséget érzek azzal kapcsolatban, hogy elfogadták a pályázatomat. — Számítástechnikai és államigazgatási gyakorlatát milyen konkrét formában tudja felhasználni új munkahelyén? — A számítástechnika elterjesztését a közigazgatásban elengedhetetlennek tartom; mégpedig az alapfeladatok ellátására, és csakis arra. Ide értem az adat- feldolgozást, az ügyintézést, mert erre alkalmasak a gépek. És ezzel együtt arra is, hogy az emberi munkát kíméljék. A rendszerváltás most lehetőséget ad arra, hogy széles körű társadalmi érdekeket tudjunk kiszolgálni. Ezeket az elképzeléseket úgymond „vették” a város vezetői, s igazán nem dicséretként mondom, hogy az az együttműködési és fogadási készség, amit már az első napokban tapasztaltam, páratlannak mondható. Ehhez a pozitív helyzethez a szabad szellem mellett megfelelő emberek is kellenek. És ez most itt szerintem összejött... H.A.
