Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

MINT OLDOTT KÉVE... — PUCCSOT KÉSZÍTETTEK ELŐ, DE AKADTAK PIÓCÁK IS HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEYES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. FEBRUÁR 19. KEDD UAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 42. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Mennyiből üdülhetnek gyermekeink? Veszélyben a gyerme­kek nyári üdültetése. Ag­godalomra ad okot egy­részt az állami dotációt nélkülözői, igen magas té­rítési díj, másrészt annak veszélye, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő ön- kormányzatok esetleg el­adják vagy más célra hasz­nosítják a tulajdonukban lévő ifjúsági táborokat, gyermeküdülőket. Az MTI tudósítójának egy kérdésére válaszolva Szabó Imre, az alapítvány turisztikai bizottságának vezetője kitért arra, hogy az üdülőközpontokban csak a szállást tudják ön­költségi áron biztosítani. Az étkezési dijakat a ko­rántsem kíméletes és nem gyermekcentrikus ven­déglátóipari egységek szabják meg. A néhol 70 forintos reggeli (Csongrád Megyei Ifjúsági Központ) vagy a 110 forintos vacsora (Hotel Medves) ára Szabó. Imre szerint úgy törhető le, ha a gyerekek ezeket nem veszik igénybe, hanem esetleg önmaguk készítik el az ételt... (MTI) Ismét lehet majd levét, zlotyt, rubelt és lejt venni forintért Saját kockázatra Hamarosan megindulhat a volt szocialista országok valutáival folytatott szabad kereskedelem Magyaror­szágon. A Kelet-Európába utazó magyar turisták az idei év elejétől kezdve — a cseh korona kivételével — a hazai bankoknál és utazási irodáknál nem vásárolhatnak a volt szocialista országok valutáiból. Ha ilyen fizető- eszközre van szükségük, azt konvertibilis valutáért szerezhetik be külföldön. Ez hamarosan megváltozik, mivel a kereskedelmi bankok megkezdhetik e valuták adásvételét, forintért. Mindez nem jelenti a régi rend­szer visszatértét, hiszen ezekbe az országokba tilos a nemzeti fizetőeszközök bevitele. így a bankok nem tudnak beviteli engedélyt is adni az általuk eladott külföldi fizetőeszköz meílé. Az utazó saját kockázatá­ra viheti be az érintett országba a Magyarországon megvásárolt valutát. Román vasutassztrájk A vonatok elkerülik Kürtöst Több mint 10 ezer Maruti jön A Mogürt Gépjármű-keres­kedelmi Vállalat szerződést írt alá az indiai Maruti gyár képvise­lőivel 10.600 személygépkocsi importjára. A mintegy 40 millió dollár értékű szerződés értelmé­ben 7600 autót még az idén, a to­vábbi 3000 darabot pedig 1992. március 31-ig szállítja le a gyár. Erre az évre egyébként eddig 16 ezer Ladára, 12 ezer kis Pols­kira és 4 ezer Skoda Favoritra kötött szerződést a vállalat. Jelentkezett a halálos gázoló A 74-es számú úton, Egervár és Győrvár között szombaton éj­jel egy akkor még ismeretlen tet­tes elgázolta és cserbenhagyta az út jobb oldalán kerékpárját toló Stanfel Gyula egervári lakost, aki életét vesztette. Vasárnap délután — valószínű, hogy az or­szágos körözés hatására — ön­ként jelentkezett a rendőrségen a gázoló, Németh Lajos Ferenc, pácsonyi lakos, őrizetbe vétele mellett folyik a vizsgálat a halá­los baleset körülményeinek tisz­tázására. Betörtek egy szocdem pártirodára A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt VII. kerület Dem­binszky utca 30. szám alatti iro­dájában hétfőn reggel négy sze­mély a helyiség elhagyására szó­lította fel az ott tartózkodó alkal­mazottat, majd feltörték a le­mezszekrényt, és abból 14 mag­nókazettát — különböző felszó­lalások hanganyagát —, 80-100 ezer forint körüli készpénzt és iratokat vittek el. A rendőrség folytatja a vizsgálatot az ügy részleteinek felderítésére. A Családi Lap a rákbetegekért A magyar rákbetegek gyógy­kezelésére ajánlotta fel a Családi Lap annak a gálaestnek a teljes bevételét, amelyet az újság négy évtizedes fennállása alkalmából rendez. A Fővárosi Operettszín­házban a február 25-i műsorban fellépő művészek sem kémek tiszteletdijat, mintegy szimboli­zálva a jubileumát ünneplő fo­lyóirat szellemiségét. ősz Katalin, a lap főszerkesz­tőnője megerősítette: a lap to­vábbra is profiljának érzi azt a közvetítő szerepet, amelyet n\ég akkor vállalt fel, amikor a hazai szegénységről nemigen illett be­szélni. Késnek a postaküldemények A Magyar Posta értesíti ügyfe­leit, hogy a román vasutassztrájk miatt a Romániába szóló posta- küldemények továbbítása ne­hézségekbe ütközik. Ezért a kül­demények szállításánál és kézbe­sítésénél — a helyzet rendeződé­séig — késedelmekre kell számí­tani. A posta kéri az ügyfelek megértését. A keddről szerdára virradó éj­szaka fogadott utoljára Kürtös Békéscsabán át közlekedő nem­zetközi személyvonatot (az Ori­ent expresszi), azóta a román vasutassztrájk miatt Békéscsa­bát és Kürtöst elkerülve, Bihar- keresztesnél hagyják el Románia felé hazánkat a nemzetközi sze­mély- és tehervonatok. Az Ori­ent, a Pannónia és a Kárpáti exp­ressz naponta egy párral közle­kedik immár Békéscsabát elke­rülve, ám a belföldi utasforgal­A társadalmi-gazdasági rend­szerváltás új típusú szakember- képzést kíván a mezőgazdaság­ban is. Ezt felismerve kezdemé­nyezte a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Vállalatgazda­sági Üzemmérnöki Intézete a GATE, illetve a szakhatóságnál, hogy engedélyezzék az okleveles mezőgazdászképzés megkezdé­sét Gyöngyösön. A január 25- én, Gödöllőn tartott tanácsülé­sen jóvá is hagyták tantervét, és bejelentették, hogy szeptember­től elsőként Magyarországon kí­sérletképpen elindítják növény­termelő, állattenyésztő, illetve kertész szakon az okleveles me­zőgazdaképzést. Az előkészületek tehát meg­kezdődtek. Erről érdeklődtünk dr. Magda Sándor kandidátus­tól, az intézet igazgatójától: — Az új képzési formára már tavaly májusban javaslatot tet­tünk az illetékeseknél. Ezt papír­ra is vetettük, és most megkap­tuk az engedélyt. Egy kikötésük volt: az átalakítást belső fejlesz­téssel, a vezetés felelősségválla­lásával valósítsuk meg. Énhez a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről dr. Cselőtei László, dr. Dohy János és dr. Menyhárt Zoltán tanszékvezetők támoga­tását és bizalmát is élvezzük. Az a célunk, hogy az Észak-Ma- gyarországon levő üzemek új tí­pusú szakemberigényét mara­déktalanul kielégítsük a követ­mat is biztosító Kárpáti és Orient néhány kocsija a hazai utasokkal Lökösházáig közlekedik. Nem járnak az Arad és Békéscsaba közt közlekedő személyvonatok sem, ezek (napi két pár) az el­múlt hónapokban 800-1000 utast is szállítottak egy-egy sze­relvényen, ám a forgalom egy- egy személyvonaton nyolc-tíz utasra csökkent a sztrájk előtt amiatt, hogy a vonatjegyet mind a magyar, mind a külföldi utasok csak valutáért vehetik meg. kező években. — Milyen új szervezeti kerete­ket alakítanak ki? — A tantervhez igazodva hozzuk létre a növénytermelési, az állattenyésztési, a kertészeti, a mezőgazdasági matematikai, a mezőgazdasági műszaki, az üzem- és munkaszervezési tan­széket. Ez a keret lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az elsajátítan­dó tananyag birtokában olyan okleveles mezőgazdászok, illet­ve üzemgazdászok diplomázhat­nak Gyöngyösön, akik ismerete­ik réven az első időszakban, mint vállalkozók jelennek meg a mun­kaerőpiacon. Ennek alapfeltéte­le, hogy az elméleti ismeretek mellett az egyes szakterületeken: tehát a nagyüzemekben, illetve magángazdáknál a gyakorlati munka minden részét elsajátít­sák. A hároméves képzés alatt a leendő hallgatók egy esztendőt konkrétan az üzemekben tevé­kenykednek majd, mint szőlé­szek, borászok, traktorosok, ve­tők, szarvasmarha-, illetve ser­téstenyésztők, kertészek. Az ilyen szakemberek ugyanis ép­pen az üzemi munkában való jár­tasságuk révén, tudásuk alapján lehetnek majd vezetők. A jövő munkaerőpiacán ugyanis csak az a szakember lehet versenyké­pes, aki először mint beosztott dolgozó tevékenykedik és szerez tapasztalatokat. (Folytatás a 3. oldalon) Fogadta az egri érsek A Zsidó Világkongresszus tisztviselője Egerben Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke, hétfőn Egerben fogadta Keller Lászlót, a Zsidó Világ- kongresszus Kelet-európai Tagozatának hazánkban tartózkodó elnökét. Találkozójuk során szó esett — egyebek mellett — a volt egyházi tulajdonok reprivatizációja meggyorsításának kérdései­ről. Egyetértőleg kinyilvánították azt a véleményüket: szeren­cséden jelenség, hogy a világon ma hangosabb az antiszemitiz­mus, mint korábban. Kísérletképpen elsőként az országban Milyenek lesznek a holnap agrárszakemberei ? Egyelőre a teátrum költségvetése jelenti a legnagyobb fejtörést (Fotó: Perl Márton) Ki legyen a „bálanya”? Hogy gyógyíthasson az orvos, játszhasson a színész Sokan már eltemettek a megyerendszert. Azzal érveltek, hogy elavult közigazgatási kategória, nem jelent mást, mint hagyomá­nyosan vagy mesterségesen kialakított határokat, s azt az óriási víz­fejet, amelyet megyei tanácsnak neveztek. Ám amikor közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy ha sok minden túl is haladott a régi te­lepülésszerkezetben, most is van mit mondaniuk egymásnak a me­gyéhez tartozó városoknak és községeknek. A legkézenfekvőbb igazság az, hogy egyetlen település sem tud minden szolgáltatást biztosí­tani lakóinak. Az egészségügy, a szociális gondoskodás, az okta­tás és a kultúra nagyobb intéz­ményeit egyedül még egy jelen­tősebb város sem képes eltartani. Nem véletlenül alakult ki tehát a megyei intézmények rendszere. Most, amikor új közigazgatási szisztéma formálódik, ennek a helyzetével is számot kell vetni. A képlet leegyszerűsödik, de egyben bonyolultabbá is válik. Újra kell fogalmazni azt a szövet­séget, amely összefűzi az azonos érdekű városokat és falvakat, egyben megvizsgálni, hogy mi mire való. Nem kis munka volt ez, s nem kevés fejtörést okoz még ma is a megyei önkormányzati hivatal vezetői számára. A február 22-i megyei közgyűlés elé egy doku­mentumot is terjesztenek ezzel kapcsolatban. Erről a sokakat érintő és érdeklő témáról a köz­gyűlés elnökét, dr. Jakab Istvánt kérdeztük meg. — Elsődleges feladataink kö­zé tartozott az — mondja —, hogy a különböző intézmények, s a tanácsi alapítású vállalatok helyzetét számba vegyük. A hi­vatalunkban kialakított irodák szakemberei megkeresték azo­kat az önkormányzatokat, ahol a korábbi megyei tanács intézmé­nyei működnek. Az előzetes egyeztetés megtörtént. Különö­sebb gondunk az elképzeléseket illetően nem volt. Néhány nyitott kérdés még maradt, például a hevesi szociális otthon vonatko­zásában, vagy más kisebb városi szociális intézmény hovatartozá­sát illetően. A legnagyobb prob­lémát a megyei jogú várossal, Egerrel történő „osztozkodás” jelenti. — Nyilvánvalóan azért, mert a megyeszékhely szerepét töltötte és tölti be, s ezért ide koncentráló­dott a legtöbb ilyen intézmény... (Folytatás a 2. oldalon) Felfüggesztették a hévízi kórház főigazgatóját Dr. Balogh Zoltán, a Hévízi Állami Gyógyfürdő-Kórház fő­igazgató főorvosát felfüggesztet­ték állásából. A Népjóléti Mi­nisztérium erre vonatkozó és dr. Jávor András államtitkár által aláírt levelét hétfőn délben kapta kézhez a főorvos. A levél értel­mében a tárca február 22-én fe­gyelmi vizsgálatot indít, s annak befejezéséig dr. Gyarmati József főigazgató-helyettest bízzák meg a vezetői teendőkkel. Dr. Balogh Zoltán ellen az el­múlt hónapok során többször és több helyről érkezett bejelentés. A gyógykórházban folytatott vizsgálódásuk nyomán számos, elsősorban pénzügyi-gazdáiko- dási szabálytalanság gyanúja merült fel, ezért kezdeményez­ték a fegyelmi vizsgálat elindítá­sát. így például tisztázatlannak tartják a Castrum Gyógykem- ping létesítésére, működtetésére vonatkozó szerződést. Az új tó- fürdő épület beruházásakor sza­bálytalan kifizetések történtek. Hasonlót állapítottak meg a fő­igazgató és gazdasági helyettese bérjellegű juttatásainál. Végül: három főorvosi állást nem pályá­zat útján töltöttek be, illetve nem írtak ki pályázatot. A T. Ház és az előrevivő gondolatok Csendes parlamenti ülés Képviselői mandátum igazo­lásával kezdődött meg hétfő dél­után, röviddel két óra után az Országgyűlés plenáris ülése. A Ház — a Választási és Mandá­tumvizsgáló Bizottság egyetérté­se után — igazolta Tompa Sán­dor mandátumát, aki a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei területi listáján megüresedett helyet tölti be. A képviselők ezt követően sürgősséggel napirendre vették a külügyi és a honvédelmi bizott­ság együttes önálló indítványát, amely a múlt év december 18-i zárt ülésén született határozatok nyilvánosságra hozatalát java­solja. A napirend előtti ügyek tár­gyalása után fél háromkor a Ház rátért a kárpótlási /örvény általá­nos vitájának folytatására. Fodor István bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a tör­vénytervezet vitájának előző sza­kaszában a független képvise­lőknek nem állt módjukban szó­nokot állítani, mert a kárpótlás kérdésében szóba jöhető megol­dások egyikének sem sikerült el­nyernie a csoport többségének támogatását. Megdöbbentőnek nevezte annak a szándéknak a törvénybe iktatását, hogy más időszakban elkövetett sérelmek hasonló felfogásban történő or­voslásának ígéretével megterhel­ve folytatódjon a gazdaság átala­kítása. — Ä jövő érdekében a múltat le kell zárni — mondotta. A kárpótlási törvény általános vitája közben Szűrös Mátyás le­vezető elnök 19 órakor felhívta a figyelmet, hogy még 35 képvise­lő jelezte hozzászólási szándé­kát. Döntő többségük a kor­mánypártokhoz tartozik, csak a Kisgazdapárttól 17 honatya kí­ván szólni, miközben hamarosan elfogynak az ellenzéki pártok képviseletében hozzászólók. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy a Házbizottság állásfogla­lása szerint — a törvény fontos­ságára való tekintettel — min­denki hozzászólhat, de arra kérte a honatyákat, hogy lehetőleg új, előrevivő gondolatokat adjanak elő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents