Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. február 19., kedd Tárik Aziz megismerhette Gorbacsov tervét Mihail Gorbacsov új, az Öböl-válság politikai rendezését célzó szovjet rendezési tervet ter­jesztett elő a Moszkvában tár­gyaló iraki küldöttségnek. Tárik Aziz külügyminiszter és a vele együtt Moszkvába érke­zett Szaadun Hammádi a kora délutáni órákban a szovjet fővá­rosból az Aeroflot légtársaság különgépével visszaindult Bag­dadba, hogy Szaddám Húszéin államfőnek mielőbb jelentést te­gyenek a Gorbacsov-tervről. Moszkva gyors választ vár a ja­vaslatra. A szovjet elnök szóvivője kö­zölte: Moszkvában a korábbinál nagyobb reménnyel tekintenek a válság megoldásának lehetősé­geire. Ignatyenko szerint Aziz építő szellemben tárgyalt a szov­jet elnökkel. Az iraki külügymi­niszter a moszkvai tárgyalásokon egyebek között kijelentette: a bagdadi nyilatkozat nem előfel­tételeket, hanem egy rendezési programot fogalmazott meg. A csehszlovák reform első hónapja Csehszlovákiában a fogyasz­tói árak januárban — a gazdasági reform első hónapjában — 45,6 százalékkal, a megélhetési költ­ségek 44,2 százalékkal, az élel­miszerárak pedig 63,7 százalék­kal emelkedtek. Csehszlovákiában jelenleg 94 ezer család él a létminimum alatt, és a megélhetési költségek 10 százalékos növekedése miatt létszámuk megkétszereződhet — jelentette ki Petr Miller csehszlo­vák munkaügyi miniszter. Sze­rinte hasonló okokból a létmini­mum alatt élő nyugdíjasok szá­ma 300 ezerről 550 ezerre bő­vülhet. Az angol—magyar üzleti kapcsolatok Amíg nem tisztázódnak Ma­gyarországon a gazdasági viszo­nyok, s nem születik meg a föld­törvény, addig az angol vállalko­zók csak felmérik a lehetősége­ket, de nem fektetik pénzüket magyar vállalkozásokba — mondta Christopher Green­wood, az angol nagykövetség ta­nácsosa. A kereskedelmi tanácsos el­mondta: Anglia komolyan ér­deklődik hazánk iránt, s főként a turizmusban és a szállodaépíté­sekben látnak lehetőséget az együttműködésre. Ausztria-lottó 6 találatos nem volt. A követke­ző hétre átvitt nyeremény összege 12.553.125 schilling. 5 plusz 1 találatos nyolc darab, nyereményük egyenként 523.046 schilling. 5 találatos 316 darab, nyeremé­nyük egyenként 19.862 schilling. 4 találatos 16.456 darab, nyere­ményük egyenként 508 schilling. 3 találatos 303.183 darab, nye­reményük egyenként 34 schilling. Joker nem volt. A következő hétre átvitt nyeremény összege 2.761.543 schilling. Hogy gyógyíthasson az orvos, játszhasson a színész (Folytatás az 1. oldalról) — Pontosan, ezek túlnyomó többsége egri. S itt vannak azok az intézmények, amelyeket a megyei jogú város, s a megyei ön- kormányzat is működtethetne. A mi kiindulási alapunk az volt, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a helyi önkormányza­tok nem vállalnak, kötelező jel­leggel a megyeinek kell nyújta­nia. > — Ez az elv csupán praktikus célokat szolgál ki, vagy megfo­galmazza törvény is? — Ez a fő rendező elv az ön- kormányzati törvényben szinte szó szerint így van meghatároz­va. Tehát nekünk az volt a kiin­dulási alapunk. Megkérdeztük a településeket, hogy mit tudnak ellátni, s amit nem tudnak vállal­ni, azt nekünk kell. Ebben nincs választási lehetőség. — Sokfelé lehet arról hallani, hogy bizonytalanságban éltek hónapokon át ezek az intézmé­nyek, nem tudták, hova is tartoz­nak, mi lesz velük. Most meg mintha nagyon is felgyorsult vol­na ez a folyamat, alapvető kérdé­sekről kell hirtelen dönteni. Miért van ez? — A mi hivatalunk három he­te működik, fizikailag nem vol­tunk képesek többre, mint arra, hogy a működőképességüket fenntartva, a hovatartozásukkal kapcsolatban tárgyalásokat foly­tassunk. Nemcsak a szorosan vett anyagi problémákról van ugyan­is az esetükben szó, hanem nyil­ván egzisztenciális, munkavi­szonnyal kapcsolatos kérdések­ről is. Például egy igazgatói kine­vezés nem mindegy, hogy hoz­zánk jön-e, vagy a helyi önkor­mányzathoz. A legfontosabb persze az, hogy a költségvetés ké­szítésének időpontja van. Év ele­jét írunk, már rég meg kellett vol­na csinálni. De hát az átmeneti időszak miatt ilyen jellegű gond­jaink is vannak. Az intézménye­ket nem lehet olyan bizonytalan helyzetben hagyni, hogy honnan kapják meg a szükséges összege­ket, vagy megkapják-e egyálta­lán. Az egyszerű működésen túl a mindennapi megélhetésük mú­lik ezen, ezért is siettettük most a döntéseket. — Az „osztozkodás” során milyen konkrét egyezségekre ju­tottak, tudna-e mondani néhány példát? — Például a középfokú tanin­tézeteket kérték a városok, a ve­lük kapcsolatos fenntartói fel­adatokat ellátják. Nálunk ma­radt viszont a középiskolai diák­otthon. Ugyancsak a „miénk” az andomaktályai szakosított, illet­ve a parádi szociális otthon, mert ezt csak együtt tudtuk elképzel­ni. Megyei fenntartású a csecse­mőotthon, a siketek iskolája, a gyermek- és ifjúságvédő intézet, a gyermekváros és a József Attila Ifjúsági Otthon is, akár az ide­genforgalmi hivatal vagy a peda­gógiai intézet. Közös fenntartás­ban egyeztünk meg a megyei könyvtarral kapcsolatban, úgy, hogy az olvasószolgálati rész el­sősorban egri igényeket elégít ki. Az illetékhivatalnál 85 százalé­kot vállalt a megye. A művelődé­si központ esetében 60-40 száza­lékot állapítottunk meg, vagyis a megye 40 százalékot vállal a fenntartásból. Meg kell jegyezni, hogy „átvilágítjuk” ezeket az in­tézményeket mind a létszám, mind pedig a feladat vonatkozá­sában. A szükséghelyzetben akár a belső szerkezetet, akár a létszámot meg kell változtat­ni. A legnagyobb gondot és vitát a színház hovatartozása és mű­ködésének finanszírozása jelen­ti. Jelenleg ugyanis 87 milliót meghaladó költségvetéssel mű­ködik. Ebből az állami, központi költségvetési támogatás 35 mil­lió forint, és az ezen felüli részt valahogy rendezni és fedezni kel­lene. — Az elmúlt évek alatt jelen­tős fejlődésen keresztülment in­tézmény, kiemelkedő művészeti műhely. Valamiképpen meg kel­lene menteni a létbizonytalan­ságtól. Nem válhatna-e például valóban megyei színházzá, a vá­rosok vagy akár a kisebb telepü­lések közös kulturális bázisává még jobban, mint eddig? — A megyei hivatal összes költségvetési lehetősége a bevé­teli oldalt tekintve — ebben apai­anyai benne van — összesen 653 millió forint. Az összes kiadás ugyanennyi, tehát nullára „ki tudjuk futtatni”, de egyelőre nem fér bele több. Egerrel kezd­tünk tárgyalást, s megkérdeztük: esetleg a színházat át tudják-e venni. A megoldásokat keres­tük, hogy miként lehet össze­szedni a pénzt, ami a működés­hez szükséges, adott és változat­lan feltételek mellett. Gondol­tunk arra is, hogy megkeressük az önkormányzatokat, hogyan tudnak hozzájárulni mindehhez. Mert a színház igaz, hogy Eger­ben van, de megyei szolgáltatá­sokat is ellát. Abban állapodtunk meg, hogy a közgyűlés elé visz- szük február 22-én, hogy a kü­lönböző gazdálkodóegységeket, vállalkozókat, stb. kétje fel: já­ruljanak hozzá a színház költség- vetéséhez. A minisztériumoktól is igyekszünk kérni, hogy 30 mil­lió forintot adjanak. Számba ve­szünk minden lehetőséget. A helyzet nem könnyű, nyilvánva­lóan valamilyen kompromisszu­mos megoldást kell találnunk — a színház részéről is —, mivel ez az összeg nagyon nagy. — E nehéz, de remélhetően megoldható problémán kívül a többi intézménnyel kapcsolat­ban nincs alapvető gondjuk? — Ha a közgyűlés az előzetes megegyezést jóváhagyja, akkor nincs. Ha a költségvetést végle­gesítik, akkor az 1991-es műkö­désükben nem lesz fennakadás. Gábor László Végleg lebontják a VSZ katonai szervezetét Február 25-én, hétfőn összeül Budapesten a Varsói Szerződés kül­ügyminisztereinek és honvédelmi minisztereinek tanácskozása, azzal a céllal, hogy „szentesítse” a VSZ katonai szervezetének végleges le­bontását a Gorbacsov elnök által javasolt határidőre, április 1-jéig — jelentette be Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője szoká­sos hétfői sajtókonferenciáján. Elmondta, hogy a nap legfrissebb híre: a napokban Magyarország és Románia a katonai bizalom erősítését szolgáló tanácskozástkezd a Nyitott égbolt rendszer kétoldalú megvalósításáról. Herman János közölte azt is: Horthy István özvegye megkereste hazánk lisszaboni nagykövetségét, és arról tájékoztatta a missziót, hogy magyar földön kívánja nyugalomra helyezni Horthy Miklós hamvait. A Külügyminisztérium Horthy hamvainak hazaszállítását az általában szokásos módon vizsgálja; nincs jogalap annak vissza­utasítására. Ugyanakkor magyar kormányzati intézmény nem szán­dékozik szerepet vállalni a néhai kormányzó földi maradványainak hazaszállításában. Azt „magánjellegű, családi eseménynek” tekinti. Az újságírók érdeklődtek arról is: van-e alapja azoknak, a Népsza­badság Zwack Péterrel készült inteijújában is felvetett híresztelések­nek, miszerint a Külügyminisztérium a washingtoni magyar nagykö­vet visszahívására készülne. A szóvivő válasza: a Külügyminisztériumnak nem áll szándékában „lecserélni, visszahívni avagy leváltani” Zwack Péter washingtoni magyar nagykövetet. (MTI) J. X Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 35,03 % 32,48 O/ /o átlagos: 34,50 % 32,35 % minimum: 33,45 % 31,20 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 na­pos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazda- sági Osztályára. További információ: 20- 127, vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. ^ 7 A Besenyőteleki Általános Művelődési Központ Napköziotthonos Óvodá­jának TG 999921-999960 sorozatszámú csekkfüzete elveszett. Használata érvénytelen. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett drága fiunk, testvérem, unokám ADORJÁN ZSOLT 17 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 1991. február 22-én 14 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. Gyászoló család Nincs akkreditív Akadozó szovjet- magyar kereskedelem Továbbra is akadozik a szov­jet-magyar kereskedelem a meg­oldatlan fizetési gondok miatt. Bár a napokban olyan hírek lát­tak napvilágot, hogy az illetékes szovjet szervek hathatós intézke­déseket hoznak, és így létrejön­nek a magyar exportszállítások bővítésének feltételei, mind ez ideig nem történt semmi. Első­sorban arra lenne szükség, hogy a szovjet importőrök a magyar szállításokhoz megfelelő fizetési biztosítékot szolgáltassanak, ám a magyar kereskedelmi bankok­nál mindeddig nem nyitották meg az ezekhez szükséges akkre- ditíveket. Mivel a szovjet piacon érde­kelt magyar vállalatok jelentős része raktárra termel, s likviditási gondjaik napról napra súlyos­bodnak, a helyzet folyamatosan romlik. Az érintett vállalatok várhatóan március végén, illetve április elején arra kényszerülnek, hogy akár a termelésüket is be­szüntessék. Az ügyben 30-40 magyar nagyvállalat súlyosan érintett. Ha a helyzet nem javul, kormányintézkedésre lesz szük­ség. A magyar vállalatoknak az idén mintegy 700 millió dollár exportrav&n szerződésük, ám ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha időközben sikerül a fizetési gon­dokat megoldani. A minisztéri­um és a Magyar Nemzeti Bank il­letékesei arra törekednek, hogy szovjet partnereikkel valamilyen devizakímélő fizetési megálla­podást hozzanak létre. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a magyar export legalább olyan mértékben növekedhessen, ami­lyen mértékben bővül a Szovjet­unióból származó import. Túl sok tájékoztatást az ügy­ben a Szovjetunió Külgazdasági Bankjának budapesti kirendelt­ségén sem tudtak adni. (MTI) Iraki kormányellenes megmozdulás Bagdadhoz közel Szaddám képeit égették Irakban, Izraelben is sorra dőlnek romba a házak (TV-fotó: Szántó György) Egy ötezer fős feldühödött tö­meg Szaddám Húszéin-ellenes jelszavakat kiáltozva és az iraki vezető képeit égetve egy Bagdad­tól 160 kilométerbe délre lévő kisvárosban meggyilkolta az uralmon lévő Baath Párt helyi tisztségviselőit. Ez az értesülés olvasható a Daily Express című brit napilap hétfői számában. A lap nem szól az esemény idejéről, s mindössze annyit közöl, hogy értesüléseit Irakból menekült szemtanúktól kapta. Az újság szerint az esemé­nyek után a körzetben nagyará­nyú letartóztatásokra került sor. Az Izrael ellen indított 33 da­rab Scud rakéta 10.992 lakást tett tönkre és rongált meg — kö­zölte Ariel Sáron izraeli lakás­ügyi és építési miniszter hétfőn Je­ruzsálemben. A miniszter szerint megrongálódott 3773 épület, benne az említett számú lakással. A lakások közül 235 teljesen el­pusztult, 1553 súlyos, 9204 pe­dig kisebb kárt szenvedett. Sáron szerint az Öböl-háború miatt jelentősen csökkent az épí­tőipari termelés, főleg mert a pa­lesztin munkások nem járnak munkába a kijárási tilalom miatt. Izraelnek 1991-ben legalább 25 ezer lakást kellene építenie, hogy otthont biztosíthasson a százezer új bevándorlónak és sa­ját lakosságának is. 1990-ben 200 ezer bevándorlót fogadtak be, elsősorban a Szovjetunióból kivándorolt zsidókat, 1991-ben pedig további 300 ezret várnak. Olcsó olaj Hét hónapja nem voltak olyan alacsonyak az olajárak Tokió­ban, mint hétfőn. Az öbölbeli háború mielőbbi befejeződésében reménykedő kereskedők a dubai típusú olajat — márciusi szállí­tásra — 13,1 dollárért kínálták, 1,5 dollárral olcsóbban, mint a pénteki üzleti napon. Az olajárak ezzel első ízben estek 14 dollár alá a múlt év júliu­sa óta. Mint a Nisso Ivai kereskedelmi társaság egyik szakembere közölte: a piac a szövetségesek katonai sikerében reménykedik Bush elnöknek az iraki csapatok gyors kiűzéséről vasárnap tett magabiztos kijelentése után. Elhatárolódás a Balkántól A visegrádi csúcs nemzetközi visszhangja Alois Mock osztrák külügymi­niszter az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában nagyra ér­tékelte, hogy a három ország ve­zetői állást foglaltak a nyugati ér­tékrendhez való tartozás, a de­mokrácia és a szociális piacgaz­daság mellett. Mint mondta, a hatalmas politikai, gazdasági, szociális és környezeti terhek, amelyek ezekben az országok­ban felhalmozódtak, megkíván­ják a fokozottabb összefogást. Magyarország és Lengyelor­szág terve — például közös együttműködés Ausztriával a Pentagonáléban, és az együttes út az európai integrációba — tel­jes mértékben összhangban áll az osztrák érdekekkel. A Frankfurter Allgemeine Ze­itung szerint a nyugati partnerek szinte rávezették a három orszá­got az együttműködésre azzal, hogy Prágát, Varsót és Budapes­tet mindig külön kezelték, elkü­lönítve őket Romániától, Bulgá­riától és Jugoszláviától. A hár­mas találkozó részvevői egyéb­ként tudatában vannak annak is, hogy a Szovjetunióhoz fűződő viszony kérdését sem kerülhetik ki. A francia Libération elemzé­sében rámutatott: a találkozó Közép-Európa történelmi meg­békélése jegyében zajlott, s célja az volt, hogy új kapcsolatot hoz­zon létre a légüres térben, ame­lyet a kommunista rendszerek összeomlása hagyott maga után. A cikk szerint a három résztvevő állam világosan el akarta hatá­rolni magát a Balkántól. A lap szerint nem világos, mivel szeret­né a három fél felváltani a meg­szűnő KGST-t, és megemlíti, hogy bár Magyarország diszkré­ten javasolta a hármukra kiterje­dő szabadkereskedelmi övezet kialakítását, Csehszlovákia két­oldalú szerződések mellett fog­lalt állást. A The Times úgy vélekedett a találkozóról, hogy a három or­szág visegrádi nyilatkozatával új korszakot nyitott az európai re­gionális együttműködésben. A Financial Times tudósítója ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a résztvevők végül is nem jelentettek be semmiféle programot szabadkereskedelmi övezet létrehozására. A The Gu­ardian szerint a nyugati kegye­kért versengő három ország to­vábbra is távolságot akar tartani a Szovjetuniótól, bejelentve együttműködésüket az európai integrációhoz való közeledés­ben. A L’Unitáúgy értékelte a hár­mas együttműködési megállapo­dást, mint az első lépést Közép- Kelet-Európa új gazdasági és politikai rendszerének kialakítá­sa felé. Hangsúlyozta, hogy egyik résztvevő sem kívánja fel­égetni a hidakat a Szovjetunió felé.

Next

/
Thumbnails
Contents